Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-08-25 / 35. szám
ff 2 Budapest,. ÍTÍ5 augusztus 25. kisebb választékban, csak néhány jól bevált és minden igény.' kielégítő íipusban lógjuk gyártani. — A tervezést azonban most egyidőre el kell halasztani, mert most minder« gondunka i arra kell fordítanunk, hogy az elkövetkező nehéz télre üzemünk zavartalan működését tökéletesen biztosítsuk, »■»».»■■■■»-«■»■»■»■»■■«■a ......... Na gyétvágyú vállalkozók. Eihordják azalberfirsauti homokhegyeket. — Mennyit keresnek Meloccoék napszámosai ? A Fővárosi Hírlap olvasói emlékeznek még arra az afférra, amely a főváros tanácsa és az aíberti-irssi homokbányák rerjitens bérlője, Halász Hubert vállalkozó közöt: keletkezett. Az albertí-irsai homokbányák béke idején tulaj dcnképen aranybányáknak bizonyultak, annál is inkább, mert Halásznak még csak haszonbért sem kelle.t fizetnie, hanem eílen- szclgálta ásképen a fővárossal kötött szerződése a környékbeli utak ükrözésére kötelezte, A háborús idők persze Halász Hubertnek sem kedvezőek, nem igen volt kinek homokot szállítani és fuvar dolgában is megszorult. A homokbányában azonban nem hagyta abba a munká. és igy a homokbányák környékén a kibányászott, de el nem szállított homokból valóságos hegyeket halmozót, főiA közelben levő ipari vállalatok ezenközben téli üzemüket biztosítandó, szerződésre léplek a budapesti gázgyárral, amelynek ily- fcrmán az alberti-írsai utón sürgősen gázcsöveket kellett leraknia. Igen, de a Halász Hubert homGkhegyeí útját állották a munkának. A gázgyár a Tanácshoz fordult, hogy tiszti itassa meg Halászszal a terepet, mert különben nem tud eleget tenr.fi a megrendeléseknek. Az ui- és csatornaépítő ügyosztály felszólítására azonban Halász halasztási kérelmekkel felelt, mig végre a városházán türelmet vesztet.ek és a tanács kimondta, hogy a vállalkozó hárem nap alatt köteles a homok- hegyeket eltávolítani, amennyiben pedig ez meg nem történik, Halász költségére a gázgyár hordát ja el a homokot. Halász, ki nyilván a jobb időkre akart elegendő homokot fölhalmozni, fölebbezésse! próbálta az időt kihúzni, de a gázgyár munkálatai sürgősek lévén, a tanács radikálisa^ járt el és szeptember ó-ára versenypályázatot irt ki az alberti-irsai ui megjavítására. Ebben természetesen benntíoglalaíik a homok- hegyek eltávolítása is, ami nyilván csak Halász Hubert költségére történhetik. Maga a vállalkozó renitenskedése igazán példátlannak mendha ó. A tanács nem is szerződéses kötelezettségének teljesítésére akarta kötelezni, hanem csak az önkényesen elfoglalt terület megtisztítására. Halász azonban ebben a tényben jövőbeli jó üzletének elrontását látta és ennek érdekében makacs- kodott. Megírtuk, hegy a tanács a Villányi-uti főgyűjtőcsatorna egy millió koronát meghaladó munkálatát háborús árak mellett adta ki a Melocco Péter betonváll'alata cégnek, A Me- locco-cég mégis minden erejével azon iparkodik, hogy a munkálatok főbb részét a háború befejezése után végeztethesse. Segítségére van ebben, hogy a munkálatok jóváhagyása a belügyminisztériumban még mindig nem történt megMeloccoék azonban máris megkezdték va~ lamí tessék-lássék munkát , hozzáfogtak az úttest felbontásához. Hogy mennyire háborús árakat számított költségvetésében a Melocco- cég, anrtak élénk bizonysága az,i hogy — értesülésünk szerint egy napszámos napibéreként 7 koronát kalkulált. A napszámosok azonban már ma sem kapják meg ezt a napi- bért, iharpm jelentékenyen kisebb összegért dolgoznak és valószínű, hogy már a legköze- 'ebbi időben a munkások túlnyomó részét igen jelentékenyen redukált munkabérrel tudják kielégíteni. Ez is mütatjar hogy a milliós munkálatokon rendkívüli hasznot húznak Meloccoék. Ilyen körülmények között a. anácsnak nem lehet más választása, mint hegyha már háborús ár- b?n adta ki a munkát, kéryszerítse is a vál- 'alkczó: arra, hogy ne babra-munkát végeztessen, hanem teljesítse szerződéses kötelezettségét. Ha pedig), erre nem volna hajlandó, hanem mindé..! eszközzel azon amerikázik, hogy a munkálatok megkezdésével túlélje a háború végét, akkor majd a háború után akad akárhány vállal keze-, akiknek árajánlatán nagyon sok pénzt takaríthat meg a főváros. Veszedelmes a tűzrendészet. Készül az uj szabályrendelete A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában Harrer Ferenc dr. tanácsnoknak, a városgazdasági ügyosztály vezetőjének azt a tervét ismerte.tűk, mely szerint uj tűzrendészed szabályzatot akar alkotni. Olyan helyről, ahol nagyon jól ismerik a mai tűzrendészed hiányait., a következő értékes információkat kaptuk: — Tűzrendészen szabályzatunk tényleg öreg, elévült. A városépítési ügyosztály igen keni oly és szükséges munkát végez, ha a kor követelményei szerint átalakítja a szabályzatot, a melynek az utóbbi időben igen ok hiányát fedezték föl. — 1 öbbek között igen ionics, hogy bizonyos hatásköri kérdések szabályoz itassanak. Az u.j építési szabályzat nevezetesen, teljesen kirekesztette a saját hatásköréből a tűzrendészed kérdéseket. ilyenformán a tűzrendészed kérdésekben a közmunkák tanácsa nem lehet. íöllebbezési fórum, holott az épiiésí engedélyek a. közmunkatanácsnál fellebbezendők meg- Akárhány eset előfordult ilyenformán, ahol az építési engedélyt pusztán tüzuendészeti kifogások miatt falebbezték meg- Persze a közmunkák tanácsához, amelynek ezekben a kérdésekben nincsen szava. __Színházak és mozik tűzrendészed kérdéseiben egy pillanatig sem tudtak egységes irányelveket megszabni. EsetrőLeseire történt a. döntés, természetesen egységes szabályok hiányéiban mindenkor másképen. Ä színházak: és mozik számi a1 an sérelmet szenvedtek ezen a révem és a mellett a sajtó és a nagyközönség előtt, mindig gyanús volt egy-egy intézkedés, mert sokszor protekció érvényesülését felbukkanni vélték. — Eajok voltak azzal is, hogy iá Határozatlan tűzrendészed viszonyok révén döntő szóhoz jutott a mindenkori tüzoltófőparancsnok Természetesen az egyes kérdésskhenScerbGVszkynak is, meg a mai főparancsnoknak Janicseknek is igen gyakran más volt az egyéni véleménye. Ez magában véve egészen természetes-, de amilyen,' természetes, olyan kellemetlen is. Hiszen lehetetlen, hogy különböző embereknek bizonyos dol-_ gokról egyöntetű véleményük legyen. Ezen keit segítenie az uj iüzendészeü szabályztainak, amely a maga normáival ílluzóríussá teszi a magán- véleményeket. t — Az építési szabályrendelet fölállít bizonyos mértéket, amelynél magasabb házat Budapesten építeni nem szabad Ennek alapja az, hogy a tűzoltóság és a vízvezeték ennél magasabb épületeknél nem tud működni- Amerikában korlátlan magasságokban építik a házakat, s így nyilvánvaló, hogy nálunk sincsenek ennek technikai, csak tűzrendészed akadályai. Persze másrészt az is igaz, hogy Amerikában más, kevésbbé éghető anyagból építik a házakat, de ha aztán egy ilyen épület kigyullad, az menthetetlenül el1 is veszett. Vannak aztán speciális esetek is Budapesten. Például ■a X_ík kerületben van az Ó-hegy és az Uj-hegy. Ezeket miután magasan fékszenek, nagyon nehéz vizzel ellátni. Ilyenformán itt egyemeletesnél magasábib hazákat építeni nem szabad, mert a vízvezeték magasabbra nem szolgál. Sok eset fordult elő, amikor áz építési engedély megadásánál a közmunkáktanáicsa, a tűzoltóság és a vízvezetéki igazgatóság között nézeteltérés fordult elő. Amiig ezeknek ia vidékeknek a fejlődése nagyobb lendületet nem vesz, addig a vízvezeték nagyobb befektetéseket nem eszközölhet, Addig az a megoldás a kézenfekvő, hogy az Óhegy és Uj-hegy lakói rezsrvoárok utján próbáljanak vízhez jutni- Ennek megint komoly akadályai vannak és az örökös vidák csak úgy fognak megszűnni, ha a tűzrendészed szabrlyza-t. általa-- nos érvényű, kötelező női mákat, fog megállapítani. Régészeti ásatásai) a Margitszigeten. Felfedezett Árpádkori műemlékek. Szem ti István napján és az. elmúlt vasárnapom a Margitszigeten bemutatták a közönségnek Szent Margit zárdájának, ás templomának romjait- Mindenki tudta, hegy ar Margitszigeten remélni lehe az Árpád-házi királyok korából származó műemlékek napfényre kerülését. Szenla Margit zárdájának és templomának kiásatása mégis meglepetés-számba megy, me'ri az ásatásokról a Fővárosi Közmunkák Tanácsa eddig semmit sem hozott nyilvánossá gra. Pedig április eleje óta szorgos munka folyt a szigeten Salkoviis Károly műszaki tanácsos vezetésével, amelyek ma már igen lényeges eredményeket tüntetnek föl. A műemlékek nyomára január 1:3-án bukkantak a kertészek munkásai, akik egy német domborművű fölirásu harartgo. találtak. Jelentést tettek a Szt. Margi szigeí Gyógyfürdő Részvénytársaságának, ahonnan Kallós István igazgató Írásban értesítette a leletről a fővárosi Közmunkák Tanácsé v a harangot pedig ideiglenesen a szigeti nagyszálló előcsarnokában helyezték'el Az ásatási munkálatok során mindenekelőtt az uj kápolna möget fekvő templom- orom belsejét, majd a nagy és kis torony falait szabadító iták ki a törmelékből. Kőkoporsók és faragott márványkövek kerültek később elő, amelyek már a szentély Hegyét mutatták. Meghálálták az öli árokai, a gyóirfató fülkét és az oszlcptalapzatokat, A templomhoz délnyugat felől csatlakozik a zárda. A sekrestyében egyházi személy csontvázát födözték föl, amelyet Bartucz Lajos dr. egye temi magántanár a-z embertani intézetbe szállíttatott el. A sekrestyéből défre egy nagyobb terem maradványai tárulnak elő, amely teremnek díszes és művészi ékitése szintén bizonyosra vehető az itt! talált relikviák-alapján- A terem déli fala, mellett lehetett a zárda Dima felőli főbejárata, amelytől keletre egy még ki nemi: ásott dongaboltozatu helyiség van- nagy nyílással a Duna feté, Az ásatásokat természe esen még folytatni f fogják. Kétségtelen, hogy- ezen a réven máris: ) igen becses műemlékekhez juto ttuk, éppen a j műemlékekben elv szegény Árpád-korból. Gondoskodás fáról és szénről. Az országos statisztikai hivatalban most folynak a munkák arra vonatkozóan, hogy feldolgozzák a fővárosi] fakészletek bejelentéséről szóló adatokat. Ha majd ez a síatisztika elkészül, akkor a kormány és a főváros között ennek az alapján megállapodás fog létrejönni, hogy Budapest lakosságának elegendő tűzifa álljon majd rendelkezésére. A Budapesten forgalomba kerülő fa erdélyi és szlavóniai erdőkből való tesz. A felvidéki kincstári erdők fája nem használható fel a tüzelésre, mert azokban a köztségakben, amelyeket az oroszok elpusztítottak, igen sok épületfára lesz szük_ ség s szt innen fogják szállítani. A boszniai erdők sem jöhetnek számba, mert az ottani fűrésztelepek nagyobbára olasz kezekben voltak, s így most szünetel az üzemük. Maradtak tehát az erdélyi s a szlavóniai erdők, ezek azonban a legjobbak, mert míndakét helyen munkás is van elég. Szlavóniában nemrégen a favágó munkások bérét hatóságilag állapították meg, emiatt tehát nincs nehézség. A Budapestre érkező fát a főváros fogja el-
