Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-08-18 / 34. szám
Negyedik évfolyam Budapest, 1915. augusztus hó 18-án 34. szám fiiiiaiiiaiiiniiialil&iiiniiiar.iiamaiiiaiiiamomtainalHniiiniiinniniiiaiiiáiTiaihauicfnfcniiainaimaiiiami ELŐFIZETÉSI Ann Ki Egész. évwm ................16 K Fé l évre ......................... s K Eg yes számolt hap ft a- fók a Ma dó hivatalban» Várospolitikai és közgazdasági hetilap rmtmiSm (z«r*Mz<ií Dacsó Emil, Társazefttmamtö dr*. Szilágyi Magó kiadóhivatali VI, her,, Szív-utca • • • IS, szdwm Telefon ••••••• 137-43 .... »... —•, ■ ■ ■■*B~ri~i~Mi-i-ri~i_i~ii-ii->~Li.iiir<r_r»u Megfenyegettek bennünket a tízes (azaz hogy ötös) bizottság ülésén, hogy ha a1 főváros gazdasági helyzete nem is valami rózsás ma, de lesz ez még ku- tyábbul is. Azt mondta a polgármester, hogy a városi kasszának a deficittel való af férj ét rpm lehet majd csak úgy egyszerű községi adó emeléssel elintézni, sokkal radikálisabb eszközökre van itt szükség Épen jókor jött ez a hideg zuhany, amely lehütötte vágyainkat a jobb megélhetés iráni és- amely megerősítette a polgárságban a hitel', hogy ha az ember meg akar élni Budapesten, akkor ki kell innen vándorolni. A polgárság fölháborodása jogos is, de önkéntelen előtolakszik a kérdés, hogy mit szóljanak akkor a tisztviselők, akik nemcsak polgárai, de alkalmazotlai is a fővárosnak? Vájjon nem azt jelenti-e a hivatalos bejelentés, hogy a főváros alkalmazotlai mondjanak le hosszú időre a saját megélhetésükhöz fűzött sovány vágyaikról? Mi ugyanis alig tudjuk elképzelni, hogy a városházán azért terveznének adóemelést és még radikálisabb jövedelem-toborzást, hogy ennek árán és errr.ek segedelmével megtörténjék már a főváros alkalmazót aí anyagi helyzetének az a mélyreható rendezése, amelyet a közgyűlés a háború előtt elhatározokA főváros tisztviselői ég, egyéb alkalmazottai azonban ma aligha gondolnak arra a csalódásra, amely majd csak a háború után fogja őket érni. Nem érnek rá, hogy most a jövővel törődj erek, hiszen itt a jelen, amely épen el%- gendő okot ad az elkeseredésre. Nem keli hozzá ceruzát és papirost elővenni, anélkül is meg lehet állapítani, hogy ma mindenkinek legalább kétszer annyira van szüksége, mint .a háború előtt volt. Volt-e a főváros alkalmazottainak a háború előtt olyan módja, hogy a fizetésük felét féiretehették volna? Ellenkezőleg, Hiszen a béke idejében indult meg a mozgalom abból az egyszerű okból, hogy r*em tudtak megélni Hogyan éljenek meg most a száz és kétszáz percentes drágulások hétszükesz- tendejében? Szállítsák le igényeiket? Hát ha lettek volna is igényeik, már régen le kellett szállitarjok. Különösen, amióta az alkalmazó taiva! szemben szűkkeblűnek ismert állam is meg- puhitot'a egy kissé a szivét, azóta a városházi ak ák fölé görnyedő, kétszeres munkát végző tisztviselők nyugalma teljesen megbomlott Nekik nincs se drágasági, se családi, se semi- lyen pótlékuk. Hogy nagy kínok között megszületett a háborús előleg, aligha segít csak valamit is. Ez nem jelent egyebet, min"; hogy a régi adósság vájta lyukakat uj adóssággal tömhessék be. Mert az álszemérem tolvajnyelvén az adósságot nevezték e’őlegnek. És mit segít a titkos remény, hogy hátha majd a háború után következő nagy csókolódzásbau| a főváros is előkelő pózzal leírja a háborús előleget? A tisztviselőtől) lefelé a szolgáig mindenki érzi, hogy nem pillanatnyi segedelemre, nem uj adósságra és nem borravalóra van szükség A régi adósságoknak ujjal való fölváltása nem hoz egyetlen háztartásba sem konszolidált viszonyokat, de még csak egy falattal több kenyeret sem. A gonoszok is heten vannak, de a tizes bizottság tag- jaiból csak minden sátorosünnepen lehet ötöt összetoborozni. Mi nagyon jól tudjuk, hogy az éhség, a drágaság, a pékek sirat- más kenyere, a Folkusházy rothadt krumplija és a megromlott külföldi marhahús nem a törzsfőnökök szivét, zsebéi és gyomrát teszi tönkre. Tudjak tehát azt is, hogy csak népszerűségi kényszerük kergeti őket a keserű beszédekbe. De hát már a népszerűség ázsiója is annyira leszállóit volna, hogy Hz helyett csak öten startolnak érte? Jó lesz, ha a városházáról egy kicsit na. gyobb részvétre serkentik az urakat, mert ha nem — majd meglássák — egyszer a törzsfőnökök helyett maga a nép jelenik meg a városházán. És tiz ember helyett ez. rek mondják el a panaszaikat. A füst ellen elkesei edett küzdelmet indított a közmunkák tanácsa. A háború azonban a Legbe. | csuletesebb törekvéseknek is gáncsot vet. A gyárosok úgy sírtak a füs,temésztő tüzelés alkalmazásának garasos költségei miatt, hogy engedni kelleti. Végre is, aki sir, annak illik elhinni, hogy bajban van. De a gazdag hajózási vádiatok? Ök pöfékelik tele a Margitszigetet. Budapest legkisebb, de legfüstösebb vállalata, a csavargőzös pedig koromfelhőkbe borítja a csodaszép Dunapartot. A vasutak környékén még a növény sem él meg. És ezek ellen a vállaló. tok ellen nincsen orvosság. A városháza engedi harcolni a közmunkák tanácsát. A ke. reskedelmi minisztérium csökönyösségén pedig minden megreked. A városháza nem tud egy becsületes sakkhuzást csinálni. Pedig illenék megfontolni, hogy az idén Budapest idekaza nyaral. A gyári füst megöli a tüdőnket, kiköhögjük a lelkünket, mindezt azért, mert a főváros tekintélye semmivé zsugorodik abban a pillanatban, mihelyt valamelyik minisztériummal kel. lene szembeszállani. Megfényesitik a kapukulcsot, megmanikürözik a házmesterek körmeit, tudni fogják a csatornatani, villanyszerelést, talán algebrát is tanulnak és megeshetik, hogy bevezetik őket a metafizikarejtelmeibe is,. Mindez megeshetik, csak az nem, hogy a pesti házmestert emberi tisztességre tanítsák meg. Elhozhatják nekik a kalapleemelés európai hirü professzorait, beírathatják őket Saphir M. Imre illem-egyetemére, nincs az a Sorbonne, nincs az az Utrecht és Upsala, amely rajtuk segítene. Szó sincsen róla, nagyon praktikus tanulmányok azok, amelyeket a fe. jilkbe akarnak verni, de a budapesti közönségnek mindebből nincsen semmi haszna. Más tanfolyam kellene ide. Olyan, amelyen egyetlen tantételt tanítanak: a lakó ur> c magc lakásában, amelyet verejtékesen megfizettetnek vele és a házmester az ő szolgája. Azt a nürnbergi tölcsért tessék beszerezni, amelyen ezt a fejükbe lehet önteni. Városépítési tervek. Harrer tanácsnok nyilatkozata. A városépítő ügyosztály az eljövendő őszre érdekes és értékes munkaanyagot készített elő, Budapest lakosainak eminens érdeke, hogy azok az újítások ás rekonstruálások, a melyeket az ügyosztály máris előkészített, mielőbb meg is valósuljanak. Természetesen mindennek komoly akadálya a háború. A Fővárosi Hírlap munkatársa fölkereste Harrer Ferenc dr, tanácsnokot, a városépítő ügyosztály vezetőjét, aki az ügyosztály munkásságáról a következőket mondta el: — Az ügyosztály egészen elkészült a Tabán szabályozásának előkészületeivel. A kisajátítási eljárás imitt - amott, mintegy harminc helyen, még folyamatban van, de már a befejezéshez közeledik. Úgy áll a dolog tehát, hogy a Tabán szabályozásának munkálatait akár az ősszel megkezdhetnék, ha a háború miatt ennek pénzügyi nehéz- ségei nem lennének. De ha a pénzügyi nehézségeket le tudjuk is küzdeni, még mindig nyilt kérdés marad, hogy kapunk-e munkásokat és lebonyolítható lesz-e a fuvarozás és hogy a munkabérek és fuvarozási költségek nem lesznek-e lehetetlenül magasak ? Az ügyosztály mindenesetre megkezdte már a részletkérdések elintézését, mindenekelőtt a munkálatok sorrendjének megállapítását, Mi ezzel föltétlenül elkészülünk az őszig, csak aztán a háborús viszonyok utunkat ne állják a tervek megvalósításában. — Nagy gor.jddal készül az ügyosztály a VI. és VII. kerület külső részének szabályo' zására is. It: is ugyanazok a gátló körülmények állanak fönn, mint a Tabán szabályo- zásánál. Ha ebben a két kerületben elvégződtünk, természetesen soron következnek a többi kerületek is— Az uj építési szabályzat hiányaira egy év alatt világosság derült. Ezeknek kireparálását szintén tervbe vettük és azt a fővárosi Közmunkák Tanácsával egyetértve, meg is fogjuk valósítani, így mindenekfölött az építési engedélytől eltérő módon való építkezések megtorlását kívánjuk élesebben szabályozni az építési szabályrendeletben. Ezen a téren az elöljáróságok ellenőrző munkájába beleszólást kivárunk biztosítani a központ számára. Most folynak a tervezések, amelyek szem előtt tartják, hogy az elöljáróságok hatáskörén ezáltal sérelem ne essék, de a központ mégis befolyással lehessen az ügyek intézésére. Különösen for|íos . ez olyan szakmunkák megítélésében, ahol az elöljáróságok nem rendelkeznének a szükséges szakemberek fölött. Ilyen esetekben a mi központi szakközegeink véleményének döntőnek kell lennie — Elévült, ósdi doMg a tűzrendészeit szabályzatunk is. Kétségtelen, hogy előbb- utóbb ennek helyére is újnak kell lépnie. Befejezett kísérletek és kialakult általános vélemény nélkül a szabályzat revíziójába azonban bele nem mehetünk, A közeljövő munkája azoknak az irányelveknek megállapítása, amelyek szerint tűzrendészetünket meg kell reformálnunk. Nemcsak általános szempontokból fontos ez, de fontos a közön.
