Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)
1915-06-16 / 25. szám
Negyedik évfolyam Budapest, 1915. junius hó 16-án 25. szóm ^IiLgiüPiya«i»aHtaiiiniiiniiiniiininauiQliiQuinuiDhitaln,6rmDíiiiaillaiiiaiiiniiiaiuQUiPiHn»iiniiigiHdini kböfizetést ArwKt Ka*sz évi»«.... ................. K év ne........................... g ig ®flycs Mdmoft hajt ft a* #4* a ftta dó hivatal ban* Várospolitikai és közgazdasági hetilap rmtmtOm m*mw+ma*t3 Dacsó Emil, Mrm«.*OI/J dr, Szilágyi Hugó Mmg! micnlft minden sm* dón, Szenhesztösétj és kiadóhivatal t VI. Ácf,, Szív-utca • • • I«. izdw Telefon................ 137-fJ A járványok elmaradhatatlan kísérői voltak minden, időkben a háborúnak. Ha diadalmas hadaink nyomát nem követik a kánikulai hőségben — a még béke idején is — tobzódó járványos nyavalyák: akkor ez a. csodával határos jelenség fölér egy újabb nagyszerű győzelemmel. Béke idején is ilyenkor szakad a földre a legtöbb és legveszedelmesebb betegség. A kolera, a pestis, a tífusz és hasonló fertőző nyavalyák ilyenkor tartják évi kongresszusukat Budapest mindeddig mentve van minden bajtól. A háború történetéhez fog tartozni annak megállapítása, hogy közegészségügyi intézményeink mintaszerűek, itt minden ember a helyén van és csak később fog kiderülni, hogy milyen emberfeletti munkájába került a főváros közegészségügyi vezéreinek, hogy a járványoknak még a csiráját sem engedték a budapesti közönség közé jutni. Budapest népének tehát nem kell reszkető félelemmel a nyári napok elé tekinteni. A hatósági intézkedések kiválósága azonban az elbizakodottságra nem jogosít fel. Még a hatósági intézkedéseknél is fontosabb tényezője ugyanis a járványok elkerülésének a közönség munkája, mert a tisztaság a legjobb praeven- tiv védöszer a járványok ellen. A főváros tehát gondoskodjék az utcák pormentesitéséröl, locsolásáról, a rendőrség pedig vigyázzon a gyümölcsárusitásra és az utcai árusok holmijának tökéletes tisztántartására A közönség nyugodt és nem fog megijedni egy figyelmeztető plakáttól sem, amely még a rendesnél is messzebbmenő módokat ajánl a megfertőzés veszedelmének elhárítására. Mindenekfölött pedig legyen mindenki a saját egészségének rendőrje, gyámja, doktora. A főváros a háború tükrében az érettség képét mutatta eddig. Dolgozott és türelmes volt, szomorú lenne, ha a tisztaság parancsait nem tudná betartani. Ahol olyan intézményekkel rendelkezünk, mint a mi fertőtlenítő intézetünk, ahol az orvosi kar figyelme mindenre kiterjed, ott veszedelmek csak a közönség önhibájából származhatnának. Ahogy a főváros gondossága a háborús viszonyokban járatlan közönség gyámolitására, fölvilágosítására külön hivatalokat alakított, szervezeteket hozott létre, ne tartsa fölöslegesnek a járványok és betegségek ellen eddig eredményesen folytatott harcot, ha kell, uj erőkkel, uj intézményekkel, rendkívüli rendszabályokkal végigküzdeni- Ez a harcunk is a győzelem jegyében indult meg, úgy is kell befejeződnie. /tfzzämrojz Nagy garral indult meg a mozgalom, amely azt célozta, hogy azok, akiknek a születés, vagy a véletlen szerencséje nagy vagyont, nagy jövedelmet juttatott, fokozottabb mértékben vegyék ki részüket a háború folytán az államra háramló pénzügyi terhekből. Hoztak is törvényt arról, hogy a húszezer koronán felüli jövedelmekkel rendelkezőket a had- s.egélyzés céljára megadóztassák. Most végre ott tartunk, hogy a főváros nagy jövedelmű urait összeírták, nemsokára tehát látni fogjuk, kik azok, akik becsületesen teljesitik kötelességüket és kik azok, akik igényt tartanak arra, hogy életük nyugalmát és vagyonukat megvédjék katonáink, de fölöslegesnek, szükségtelennek tartják, hogy némi csekély hányadát a jövedelmüknek a köznek visszaszolgáltassák. A tizes bizottság tehát megalakult, bár a születését egyes kerületekben nagy harcok előzték meg. Sokan úgy vélték, hogy nem a kerületek vezerei valók oda. nanem inkább az ö becses és értékes személyük. A mellőzött férfiak hiánya remélhetőleg nem lesz érezhető és az sem lesz ártalmára az ügynek, hogy tiz közül hat ügyvéd szerepel a vész- bizottságban. A szakértőkkel telitett bizottságok éppenséggel nem mutatták meg, hogy eredményes munkát tudnak produkálni. Meg kell tehát ezt az összeállítást próbálni. Hiszen igaz, verjük a muszkát, felszabadítják Galíciát, sülyesztjük az ellenséges hajókat, sikeresen bombázunk, kikap az olasz: — de azért vad orgiáknak éppenséggel nincs itt az ideje. Budapest kellő közepén, a Nagymező-utcában, Wabitsch Lujza urhölgy mulatójának a tetején, napok óta szakadatlan tivornyák folynak. Ez a mulató bűnben fogant s bűnben tengeti tovább életét. A fővárosnak is volt vele baja, de elsimították. Most a rendőrség füléhez kérezkednek a szomszédos házak lakóinak panaszai. Hogy a közerkölcs és a Jardin d'Hiver milyen viszonyban állanak egymáshoz, arra kár volna sok szót vesztegetni. De felháborító, hogy békés polgároknak éjjeli nyugodalmát zavartalanul háboríthatják meg a mulató vendégei , Wabitsch urhölgy hatalmának, pénzének gyökerei. Balkezesek voltak a közélelmezési ügyosztály vezetői _. ez a legenyhébb kritika, amit csak ma alkalmazunk. amikor már múlt időben beszélhetünk. Hogy szinleg ma is a helyükön vannak, aligha számit sokat. Hiszen a főváros háborús közélelmezését maga a polgármester vezeti. Nem kell több bizonyíték, ez maga eléggé péld ózza. hogy a közélelmezés eddig nem volt mintaszerű. A kíméletes bukást, ’a gyengéd skartbatevést jelenti az hogy a közélelmezési ügyosztálytól elvették a közélelmezés gondozását. A tehetetlen törekvésnek a feledésnek való átadása úri gesztus lehet, de nem szabad mellette sokáig időzni, hanem tovább kell sietni a polgárság érdekében való munka országutján. Ja vul a közélelmezés az uj rendszer alatt, A főváros közélelmezésének rendszerében beállott változások és a tervbevelt intézkedések a becsületes igyekezet jegyében születtek meg. A Fővárosi Hir\ip már béke idején is hangoztatta, hogy a kezek, amelyek a gyeplőt tartják, nem elég erősek és ügyesek. Akkor azonban a helyzet nem mutatott olyan éles képet, mint a háború nincstelenségében. Most oda fejlődtek a dolgok, hogy a mi régi megállapításainkat a legilletékesebb helyeken is észre kellett venni. Ma a közélelmezés ügye a főváros első tisztviselőjének kezében van, aki erélyesen és ambiciózusan markolt bele a kemény és bonyolult anyagba A mai napon még nincs módunkban sem ítéletet mondani, sem jóslásokba bocsájtkozni. Annyi bizonyos, hogy sok olyan ötlet megvalósításának előkészületét látjuk, amelyek épen e lap hasábjain kerüllek nyilvánosságra, csakis a közönség kívánságára. És a helyes ut tényleg nem lehet más, mint kizárólag a közönség érdekeinek istápolása. * A főváros uj akciójának egyik olyan intézkedése, ameytől «sokat várnak, lesz az, hogy a legközelebbi időben, főleg a munkások által lakott külvárosokban, tiz uj élelmiszerelárusitó bódét fognak feláll tani. A városházán az elárusító bódék számának szaporításától állandóan fáztak. Sokan voltak, akik ebben az intézkedésben a kiskereskedelem elnyomását és veszélyeztetését látták. A mai helyzet azonban annyira kiélesedett, hegy az aggságoskodás talajt vesztett. A tiz uj elármsitó bódé fölállításával a főváros nem akar konkurrenc át teremteni, hanem pusztán az ár- szabályozás érdekében cselekszik. Megemlítjük egyben, hogy megnyílt a főváros élelmiszerüzemének első nagyebbszabásu üzlete is a József-köruton, a Népszínház-utcától néhány háznyi távolságban. Az üzlethelyiség előbb az „Állalértékesitö Szövetkezet" hentesboltja volt, amely tavaly csődbe jutott és az árverésen a berendezést 2000 koronáért adták el. A főváros az uj tulajdonosoktól vette meg az üzletet, amelyben már be ks rendezkedett és a cs nos, tiszta üzlet a környékbeli polgári lakosság között gyons népszerűségre tett szert. * A közélelmezés fölfrissült gondjainak elhárításában nagy szerepe lesz Márkus Jenő dr. tanácsnoknak, a városgazdasági ügyosztály vezetőjének. Ö az, akitől a főzelékek és zöldségek terén, joggal várja a főváros közönsége az árak jelentékeny lenyomását. Abban a helyzetben vagyunk, hogy a városgazdasági ügyosztály vezetőjének terveit és intenció't megismerhettük és elmondhatjuk róluk, hogy azok tényleg komolyan reményteljesek. A városi konyhakertészet produktumai föltétlenül sokat jelentenek akkor, amikor a hushiányt jó húspótló eledelekkel akarjuk enyhíteni. A kertészetnek azonban elsősorban a kórházak és a fővárosi intézmények 120.000 kosztosát kell ellátnia. A gondos tanácsnok azonban úgy segített a dolgon, hogy naponkint egykét waggon főzelékfélét hozatott vidékről és azt két helyen árusittatta. Ezen a héten azonban ez az akció terjedelmében erősen megnövekedik. Szerdától kezdve 20— 24 helyen fognak várcsi főzeléket és zöldséget árulni. Két gőzhajó és öt uszály állanak a főváros
