Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-08-11 / 33. szám

Budapest, 1915 augusztus 11. 3 ^/öv/ woäFffi előállított központi fűtés,ek és vízvezetékek javi- lása körül foglalkoztatni. Ilyen körülmények közölt __ úgy látszik — tö bb módosításra van oziikség az ily természetű munkálatok kiadásánál. Mi a magunk részéről nem helyezkedünk arra az álláspontra, amelyet a központi fűtéseknél a német közmunkák terén folytatnak, hogy 20.()00 koronáig terjedő munká­latoknál három, ennél magasabb összegnél öt »szakiparost szólítanak föl ajánlattételre. Sokkal helyesebb lenne ennél az, ha — amint ez meg is történik __ előbb a tanács szakközegei megálla­pí tanák a föltét Ínül fönnforgó készkiadásokat és azután, — ez már nem történt meg — visszautasí­tanák, mint írreá/lisokat azokat az ajánlatokat, amelyek ez összegen alul maradnak. Van ezenkí­vül más hiba is. Nálunk sablonos táblázatokat kül­denek ki az ilynemű munkálatoknál a, vállalko­zóknak, akik a rubrikákat egyszerűen kitöltik kombinált összegeikkel. Ezzel ellentétben Német­országban a vállalkozóknak önálló tervekkel kell élőüllaniok, amelyeket azután felülbirálnak és az ilyen tervek közül biztosabb, komolyabb kiválasz­tást lehet eszközölni. A Gyáriparosok Szövetsége is foglalkozott már újabban ezzel a kérdéssel, amely tagjainak érde­keit erősen sérti és úgy határozott, hogy a főváros tanácsához fordul és az érdekeltek bevonatával, a kérdés alapos megvitatását fogja kérni. KDSgMőNyölC Hadifoglyok az ipari üzemekben. A kereskedelmi miniszter leiratban közölte Budapest főváros tanácsával, hogy ezeréül nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari célokra is lehet hadifoglyokat kérni. A hadifogoly­munkaerőkért való kérvényeket a főváros tanácsához kell beadni s azokat a közgazda- sági ügyosztály véleményezi. Ipari üzemek a rendelet szerint a következő feltételek mellett kapnak hadifogoly - munkaerőket : 1. Csupán olyan) ipari üzem kérhet hadifog­lyot, amely a hatósági munkaköz veti'.ő in­tézet hivatalos bizonyitványával igazolja, hogy az intézet nem tudott neki megfelelő szakmunkást szállítani, 2, Senjki több hadi­foglyot nem kaphat, mint amennyi munkást foglalkozhat rendes időben. Ha tehát egy ipari üzem normális viszonyok között ötven munkással dolgozik, annyi hadifoglyot kap­hat, amennyi mosil az öt vénből hiányzik. 3. Annak az ipari üzemnek, amely hadifog­lyokat kapott, arra kell köteleznie magát, hogy mindaddig, mig az üzemben hadifog­lyok dolgoznak, egyetlen munkást sem bocsá* el, a munkásoknak a mai viszonyoknak meg­felelő béri fizet, a szokásos tulórabéreket is megfizeti, szóval a munkások bérét semmi­féle cim alatt nem csökkenti. Mihelyt en­nek a kötelezettségének nem felel meg, elve­szik tőle a hadifogoly-munkaerőket, Thirgartnerék szorulnak. A Sáros-fürdő vízvezetéki és csatornázási mun­káit — mint annak idején megírtuk —. a Thier- gärtner és Stöhr cég nyerte el, mely megbízás ak­koriban a magyar vállalatok körében nagy ellen­szenvre talált. Mint értesülünk, a háború nem szaporította a Thiergärtner cég írígyeit, mert az anyagárak és munkabérek óriási emelkedése foly­tán ez a munka a vállalkozó cégre nem lesz ki­adós. A magyar versenyfelek ezért már bele is nyugodtak abba, hogy a főváros annak idején mellőzte ajánlataikat. A vállalkozó a szerelési munkákkal különben nagyon el vám késve, úgy hogy a főváros tanácsa kénytelen volt igen erélye­sen megsürgetni a munkálatok gyorsabb fogana­tosítását. Barokaldi-néparéna. A Könyöt Adolf igazgatása alatt álló Barokaldi néparéna fényes augusztusi műsorát pompásan emeli a Hófehérke cimü látványos némajáték, a melynek, nagyszerű kiállítása, szép és mulatságos jelenetei ritka vonzóerőt gyakorolnak a budapesti közönségre. Nap.nap után telt házakat vonz ez. a rendkívüli látványosság, amelyhez foghatót még keveset produkált a pantomim művészet. Már most megemlítjük, hogy a Hófehérkét e hó 20_tól kezdve a hasonló művészettel és dísszel kiállított Jancsi és Juliska cimü némajáték fogja soron kö­vetni, amely nyilván örökölni fogja a Hófehérke népszerűségét. aBflBBBBBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBflBBflBBBBBBBBBBBBBBBil A TÖKE Börze és háború. A tőzsde sajátos erkölcsi tana a jára­dékot erénynek, a részvényt biirjiek nevezi. A járadék a szolid tőkebefektetést, a rész­vény a bűnös spekulációt jelenti. Igaz, vá­sárolhat valaki járadékot is spekulációs szán­dékkal és viszont akadhatnak tőkepénzesek, akik tőkéiket a nyugodt!, biztos jövedelmező­ség reményében helyezik el bank-, ipari- vagy közlekedési részvényekbe. De ;az is kétség­telen, hogy a részvénytől a játék ég speku­láció ifogeulma eljválasztha'iafellan. A .részvé­nyek áralakulásait \nemcsak azok belső ér­téke szabja meg, de nagy szerepe van az időről-időre változó konjunktúrának, a börze általános hejlyzebének, az illető részvény kliasszirozottságának, a jövőre vonatkozó ki­látásoknak, melyeknél már befolyásra emel­kedik, hol a. pesszimisztikus sölétlátás, hol a vérmes fantázia. Ezek a momentumok pedig a leghiggadtabb és legszolidabb tőkepénzest sem hagyhatják érintetlenül. A háború eleje óta szüneteli a börze hiva­talos- forgalma. A megkötött üzleteket tőzs­detanácsi határozatát likvidálták és a bör­ze termét becsukták. Ellnek az intézkedésnek akkor az volt a célja, hogy megakadályozzák a derutot és az értékpapírokba helyezett va~ gyónók romlását. Ezt a rendszabályt akkor mindenütt helyeiseKték. AJzólfa azonban egy esztendő múlt el és ez idő alat t többször me­rült fel az a kivánság, hogy a tőzsde kapuit meg kell nyitni. Mi erjnek a kívánságnak az oka? Kétség­kívül jrésze van. benne ta kedvező harctéri helyzetnek* a. szövetséges magyar-osztrák és német seregek fényes győzelmeinek. De az igazi rugója ennek a vágyakozásnak mégis a spekuláció, A börze érdekeltsége már urfja a hosszú tétlenséget, a spekulációhoz szokott közönség ismét áldozni szeretne megszokott rs'zenvedélyének. Úgy látszik, egyes pjénzin- tézetek is támogatják ez:l a törekvést, mert a börbebizományí és reportüzlet jelentékeny jövedelmeket jelent és egyben a börze meg­nyitása módot adna nekik arra, hogy a há­ború kitörtése óta mozdulatlanul veszteglő értékpapirállományukat mozgósíthassák. Ezek, elismerjük, egész 'Iszteletreméltó okok, de mi mégis azt hisszük, hogy sokkal helyesebb, ha a. börze termei továbbra is, a háború egész tartania alatt, zárva maradnak. Nem volna helyes a magyar közönség já­tékszenvedélyét' ezekben a komoly időkben idő előtt felébreszteni. Pedig erre már is sok féle hajlandóság nyilvánul, A lapok jelenté­séi szerint a magánforgalom napról-napra- élénkebb és az árfolyamok az összes speku­latív értékekben egyre emelkedők. Nagy téve­dés azt hinni, hogy itt csupa szolid tőkebefek­tetésről van szó. Igaz, az üzleteket) készpénzen kell lebonyolítani, de a bankok szívesen vál­lalkoznak a finanszírozásra és az értékeket kedvező feltételekkel ,,kosztba‘‘ venni. Nem tartjuk túlságosan örvendetesnek ezt a jelenséget. A győzelmeket másképpen is le­het megünnepelni, mint evvel az illegitim ér­tékpapír hausse-al. Háborúban maradjunk meg a legszigorúbb józanság és óvatosság követelményeinél és kerüljünk minden kockázatos vállalkozást. Maradjunk meg az erénynél annál is inkább, mert az erény most hadíkölcsönt jelent és a hadviselés érdekeit szolgálja. Petróleum-kutatás Kecskeméten. Mint értesülünk, a Földtani In. azét veze­tősége szenzációs tervvel foglalkozik, mely­nek végrehajtását most már csak egyedül a háború késleheti. Arról van szó. hogy a Föld­tani Intézet Kecskeméten kétezer méteres fú­rást fog eszközölni, mert alapos a feltevés, hogy ott petróleumra fognak akadni. Az al­föld tudvalévőén legkésőbben kialakult része Magyarország ierüle] lének. A földrengések, különösen Ipedig a legutóbbi kecskeméti nagy földrengés, azt bizonyítják, hogy az al­föld még ma sem teljesen megállapodott te­rület* mert a földrengést a föld mélyében a rétegek eltolódása okozza. Már pedig a ta­pasztalat amellett szól, hogy mindazokon a helyeken, amelyeken hasonló köriilmérjyek között fordul!) elő földrengés, a föld mélyé­ben petróleum volt. Az alföldön még más kö­rülmények is erre vallanak. Az ar.íázi kutak fúrásánál állandóan földgázra akadtak, az pedig köztudomású, hogy Püspökladányban a pályaudvart! is földgáz világítja. Minden valószir.gség amellett szól, hogy az alföldön petróleumforrásra )kjell akadni, A kutatást gyakorlati célján kívül tudományos jelentő­sége teszi világszenzációvá. A legmélyebb fúrás eddig 1200 méteres volt, hogy azontúl micsoda rétegek vannak a föld mélyében, arra vonatkozóan csak feltevések \ Ivánnak, de nem bizonyítékok, A kecskeméti fúrás 800 méteres ismeretlen rétege:1 fog feltárni, ter­mészetes tehát, hogy az egész világ geológu­sai érdeklődik fognak a kecskeméti fúrás eredményei iránt. Nem kis eredmény lesz az sem, hogy ez a fúrás kétségtelenül meg fogja állapítani, mi okozta a kecskeméti föld­rengést? A fúrási munkálatok ideje körül­belül egy esztendőre fog terjedni s költ­ségei közel egy millió koronára rúgnak, A költségeket a kereskedelmi-, kultusz, és pénzügyi tárcák terheire osztják szét, de hozzájárul azokhoz Kecskemét városa is. A gépeket Amerikából hozatják ; már maga ez a körülmény is akadálya annak, hogy a munkát a háború befejezése előtt meg­kezdjék. De úgy tudományos, mint pénzügyi téren m índen előkészület meg van téve s műhelyt a háború befejeződik, nyomban megkezdődik ez az igen nagyjelentőségű _. s B udapestre is fontos — munka. A kereskedelem tisztessége. A múlt hetekben a rendőrség elitélte Sugár Vilmost, az egyik legnagyobb budapesti szénke­reskedőt, széndrágitás (magyarán: szénuzsora) miatt. Ezen a héten újabb névsora következett az elítélteknek. És megint van közöttük egy ismer, tebb név: Schnur Henrik Rákóczi-uti kereskedő, akit hamis mérték haisználása miatt ítéltek el. A budapesti kereskedőket ezek a meglehetősen sű­rűn előforduló esetek gondolkodóba ejtették, de jobbára hamis kövtkeztetéseket vontak le belőle. Sokan úgy fogták fel a dolgot, hogy a rendőrség ker,eskedő_ellene»3 tendenciát folytat, sőt akadtak olyanok is, akik üldözést láttak fönnforogni. En­nek a meggyőződésnek már értekezleteken is kife­jezést adtak, ami természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a protestáló kereiskedők tel­jesen hamis nyomokon járnak. Az egészséges föl­fogás egyedül az lehet, hogy maguknak a keres­kedőknek érdeke az a tisztogató munka, amit a rendőrség végez. A fővárosi kereskedelmet meg kell tiszti tani azoktól az elemektől, melyek a há­borús viszonyok kihasználásával bármily módon is illetéktelen hasznot akarnak szerezni maguknak, Ha ezek az elemek kiesnek, a budapesti tisztessé­ges kereskedelem akkor örülhet igaziáin annak a megbecsülésnek, amelyet a közönség nem is fog tőlük megtagadni. ............................... Ki adja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda. Havas és Lehner. Lapunk ielefonszáma: 137-15

Next

/
Thumbnails
Contents