Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-08-04 / 32. szám

Ehfrdiapes.t, 1914 augusztus 4. ’MP niszter leiratát, amelyben kijelenti, hogy „addig is, mig a budapesti pályaudvarok újjá. építésével kapcsolatban a kérdés végleges meg­oldást nyerhet, a legkomolyabban gondoskodni óhajt arról, hogy a főváros határában lévő nagy- forgalmu pályatesteken az útátjárók, az utakon közlekedő közönség biztonságára való figyelem­mel, mielőbb megfelelő módon rendeztessenek“. Ez az ígéret, a valóság pedig az, hogy a halál­sorompónak ismét egy halottja és három súlyos sebesültje van. Nemsokára majd külön temető. rószt kell kijelölni azoknak, akik a fővárosi ha­lál-sorompóknak estek áldozatul. rendezési munkálataira. Ajánlatott tettek: Anion Antal és fiai 54.726 K-val, Obendorf er József 40.189 K.val, Benz Ferenc és ifj. Helfenstein K. 69.824 K.val. A munkálatok elvégzésére Oben- dorfer József kapott megbízást. Gőzfűtési berendezés. A Bajza.utcai polgári fiúiskola építésénél vég­zendő gőzfűtési c«3 szellőző berendezési munká­latokra a középitkezési bizottság a Szentgyörgyi és társa cég 62.557 K.val beadott ajánlatát java­solta a tanácsnak, amely azt elfogadta. 3 úgy ezt főleg ennek a körülménynek lehet tulaj donitani. Különösen áll ez a váltótartozásokra, amelyeknek behajtási módja túlságosan radiká­lis. Egyszerre 40 százalékot fizetni az egy év előtt elhalasztott váltókra 63 pedig már október­ben olyan követelés, amelyet nem lehet minden nehézség nélkül teljesíteni. Ez az intézkedés fő. leg a reescompte-hite’.t igénybe vevő cégek köré ben kelt aggodalmai. A váltóadósok nagy része még békeidőben is ahhoz szokott, hogy váltóit kisebb részletekben törlessze és prolongálja. Bizonyos keserűséggel emlegetik, hogy a ren­delet túlságos tekintettel van a nagybankok ér dekeire. Ök a betétekkel továbbra is adósak ma­radhatnak, de a váltóköveteléseket kíméletlenül behajtják. Ez mindenesetre erős szépséghibája a rendeletnek. A bankoknak adminisztratív kényel­metlenségeket okoz a váltók kisebb részletek­ben való törlesztése és ezért kívánták a két rész­letben való törlosztést. Ám ez a kényelmi szem pont nem lehet mérvadó akkor, mikor az ország hiteléletének zavartalanságiról van szó A váltótörlesztésröi szóló rendelkezés egyfor­mán sújtja a kereskedőket, iparosokat ér. gazd kát. Az érdekképviseletek körében már is moz­galom indult meg, hogy a rendelkezés szigorán utólag enyhítsen a kormány. Alsó-Pagony. A kereskedői szellem éppenséggel nincsen rokonisdsban a poézisse' és tálán ez az alte aruinr.ik, hogy kedves kötelesség följegyezni, amÜkor a kereskedő szellemle mégis utat en­ged a meg mein kérgesedéit, el nem fásult szív­nek. A W 0 1 í 11 e r Gyula és társa cég a háború egy esztendője al'a/tt rendkívüli telje- sillményekkel szolgálta a hadsereget. Az a ki­vételes helyzet és nagystílű üzletmenet, amely­hez a Wolíner céget a háború juttatta, fokozott lelkesedést adott a cég két főnőkének Walfnei Józsefnek és WoÜímer Tivadarnak, amikor a háborús jótékonyságot gyakorolhatják. A bé­kében is számtalan humanitárius cselekedet fű­ződik az ő nevükhöz, de a háború mindennél nagyobb lendülethez juttatta a Wolfnei testvé­rek jótékonyságát. Egy esztendő óta kórházai és népkonyhát tartanak fenn Újpesten. Hogy mjiiyen arányú ez a jótékonyság, mutatja az, hogy most a nyár folyamán, amikor az éhezők niem szorulnak a meleg levesre, beszüntettek a 'né'pkcnyh'a működését, és helyette n a p 0 m- ta ezer korona készpénzt oszta­nak ki az ujpesí'.f; szegények között. Legpo- étikirsiaibb megriyiílatkazíása azonban. nem)es szivüknek az a tény, hogy az első siegélykűáte tásra ötvenezer koronával siettek az croszdul- ta felvidék (segítségére. Alsópagonyt építik fet teljesen szép, fehér falu, derűs ablaku házacs­kákká!!. Aimilly megkapó ez a gondolat, épp oly fájc|:tlmas azt látná hogy Wolínerék! példáját nem követik azok a többiek, 'akiket a háborús viszonyok ép oly előnyökhöz juttatták, mint cíkjet. Ha mindenki úgy megtenné kötelességét ebben az 'irányban, mlint ök, akkor már neím hiányozna egyetlen fillér sem az elpusztító« v i d éke k ujját er em t é seb e z. A szódavizkartel garázdálkodása. Minden megdrágult már, a levegő is, mert a budapesti gyárak spórolásból nem akarják a füst­emésztő készülékeket berendezni és hogy tiszta levegőt élvezhessünk, drága pénzen a vidékre kell utaznunk. Tehát a levegőt is pénzen kell be­szereznünk, de legújabban borsos áremeléssel a —- vizet is. Nem a közönséges kutvizről beszé­lünk, hanem a szódavízről. A szódakartel elhatá­rozta, hogy nem engedi magát lefőzni, mert ha már kartel, hát megmutatja, hogy ő is tud árat emelni. Még pedig elég szemérmetlenül és a jám­bor fogyasztóközönség már napok óta tapasztal­hatja, hogy a grájzleros dupla árat kér a szóda­vízért. Muszáj neki, mert a szódakartel 30—40 százalékkal fölemelte az árakat. Miért? Talán a Duna kiszáradóban van? ___ Ki adja/ a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner, Tanuljunk a kupaktanácstól. Örszentmiklós község jóléti bizottsága nehány hónap előtt beadvánnyal fordult a főváros köz- é.elmezési osztályához s ebben a beadványban tanácsokat adott Folkusházy tanácsnoknak a fő_ váiosi piacok biztosítása dolgában. A javaslat, melyet dr. Kvassay István nyugalmazott minisz­teri tanácsos, a bizottság elnöke irt alá, minde­nekelőtt megállapítja, hogy a környékbeli közsé­gekből való szállítás igen nehéz. Az igás erőt rekvírálták, az ökrösszekerek zavartalan közle­kedésének pedig sokszor gátat vet a száj. és kö­römfájás. Éppen azért a fölhasználható vasúti vo­nalak mentén élelmiszer gyűjtő központokat kel­lene létesíteni. A fővárosnak ki kellene hirdetnie mindazokban a községekben, melyek a Rákospa- lota-Gödöllő-Váci vonal mentén fekszenek, hogy mely napokon milyen időben s mekkora árért venne át a főváros a vasúti állomáson élelmiszert. A megvásárolt élelmiszereket át kellene szállíta­ni Rákospalotára, ahonnét úgy vasúton, mint vil­lamoson könnyen be lehet mindent szállítani Bu­dapestre. Ezen a vasúti vonalon 12 község van: Vác, Fót, Csornád, Örszentmiklós, Veresegyháza, Váchottyán, Váchartyán, Vácrátót, Szöd, Szada, Rákospalota és Gödöllő. Mind a tizenkét község­nek v, n vasúti állomása. Ebb 1 a rövid kivonatból is megállapítható, hogy az őrszentmiklósi jóléti bizottság igen okos tanácsokat adott Folkusházynak. Magától értető­dik, hogy a közélelmezési ügyosztály a beadvány­ban foglaltakat a hivatalos copf tekervényes ut­jain úgy intézte el, hogy ügyosztályról ügyosz­tályra vándoroltatva, a májusi őrszentmiklósi jegyzékre most adta meg az első választ. A leg­jobb esetben is tél lesz, mire az ügy valami elin­tézéshez jut, amikorra már az őrszentmiklósiak becsületes ötletére is, meg az őrszentmilkósi zöld­ségtermelésre is, régen ráhullott a hó. Ez csak újabb bizonyíték arra, hegy a közélelmezési ügy­osztályban még mindig nem tanulták meg, hogy üzleti ügyek elintézéséhez friss kereskedelmi szel­lem és nam porosodó aktacsomók szükségesek. Örszentmrklóson — ez most már bebizonyított tény,_több érzékkel rendelkeznek a budapesti kö zélelmezés iránt, mint a budapesti városházán. Simon rnest'er províziója. Még mindig nincs tisztázva, hogy azok a bi­zottsági tagok, akik a fővárosnak gabonát szállí­tottak, milyen mennyiségben részesedtek az üzlet­ben. Mint értesülünk, a Kálnoki és, Simon cég a kétszázölvenezer métermázsa gabonából 85.000 métermázsát szállított, tehát egy koronás provízió mellett 85.000 koronát keresett az üzleten. Házasság. Dr. Szilágyi Hugó, a Fővárosi Hírlap társszer- keszlője vasárnap házasságot kötött Braun Adél kisasszonnyal Nagyváradon. Útépítés. A székesfőváros tanácsa az óbudai uj közte­metőben végzendő útépítési munkálatokra julius 29-én versenytárgyalást tartott. Ajánlatét tet­tek: Krausz és Gribitzer 66.735 K.val, Ámon An­tal és fiai 32.794 K.val, Hirs.ch Mihály ut- és vasútépítési vállalat ós aszfaltgyár r.-t. 60.062 K_vaL —. A székesfővárs tanácsa julius 26-án verenytárgyalást tartott a VIII,, Örömvölgy-utca, Kőris.utca és Orczy-ut között levő szakaszának A TÖKE A haldokló moratorium. Kerek egy esztendő előtt, közvetlenül a szerb hadüzenet után bcsátotta ki a magyar miniszté­rium, a kivételes törvényekben kapott felhatal­mazás alapján, az első moratoriumos rendeletet. Ez a rendelet három hónapra szólt s erre az idő­re halasztást adott minden olyan adósságra, a mely 1914 augusztus elseje előtt keletkezett. Az. óta ötször újította meg ezt a rendeletet, a gyakor­lati tapasztalatok szerint módosítva az egyes ren­delkezéseken és az újabb rendeletben arról is gon­doskodva, hogy az elhalasztott tartozások tör­lesztése részletekben megkezdődjön. Miután a legutóbbi rendelet érvénye augusztus 1-én lejárt, a kormány julius 29-én bocsátotta ki a hetedik moratorium rendeletet. Ez a rendelet nevezetes meglepetést hozott. Nem elégszik meg azzal, hogy a halasztás alá eső tartozások újabb, kisebb-naigyobb lefizetését rendelje el, hanem szervesen intézkedik az egész moratorium foko­zatos megszüntetéséről. PontróLpontra megálla­pítja, hogy a még fennálló egész tartozás milyen részletekben törlesztendő. így a záloglevél kibo­csátás alapján adott jelzálogkölcsönöket négy egyenlő részletben: 1915 novemberben, 1916 má­jus és novemberben és 1917 májusban kell meg­fizetni. A biztosítási ügyletekből származó hátra­lékok ez év december 31-íg teljesen kiegyenliten- dők. A munkaszerződésekből eredő hátrálékokat négy, egyenlő kéthavi részletben, az ingók vétel­árából és ipari munkákból eredő tartozásokat havi 10 százalékos részletekben kell megfizetni. Legnevezetesebb a váltótartozásokra vonatkozó rendelkezés. A halasztás alá eső váltókra az ed­digi rendeletek szerint 20 százalékot törlesztet­tek. A hátralévő 80 százalékot immár két egyenlő részletben kell megfizetni és pedig az elsőt, va­gyis az egész eredeti tartozás 40 százalékát ez év októberében, a második részletet a jövő év októ­berében. Egyetlen kivételt a rendelet csak a takarékbe­tétekkel tesz. A betevők, a háború egész tartama alatt, 1914 augusztus előtt elhelyezett betéteiknek csak 10 százalékáról rendelkezhetnek havi 200 koronás részletekben. Bizonyos enyhítések azon­ban itt is vannak. Olyan betevőknek, akik igazol­ják, hogy sürgős üzleti tartozásaik kiegyenlíté­sére akarják fordítani betétjeiket, vagy akik a pénzt uj kibosátásu államkölcsönök vásárlására használják fel, a pénzintézet a betétek kifizetését meg nem tagadhatja. Az uj moratorium rendelet nagyon nevezetes dokumentuma ennek a háborúnak és fényes bi­zonysága Magyarország gazdasági erejének. Egy esztendeje tart ez a háború és ez idő alatt az or­szág közönsége eddig szinte elképzelhetetlen ál­dozatokat hozott gazdasági téren is. 2lv> milliárd kölcsönt adott a hadviselés céljaira, nagy össze­gekkel támogatta a hadsegélyezés céljait, meg­küzdőit a hadiállapottal járó gazdasági és üzleti zavarokkal és mindezek után olyan erős és szi­lárd az ország hitelélete, hogy immár nyugodtan hozzáfoghat a moratorium rendszeres és végleges megszüntetéséhez. Éppen ezért örömmel fogadtuk e rendeletet, a mely a mi hitünk szerint is megfelel az ország közgazdasági s közhiteli viszonyainak s érdekei­nek. Legfeljebb az a kifogásunk, hogy ez a ren­delet kissé meglepetésszerüleg érte és azért ké­születlenül tál állta az érdekelteket. Ha emiatt az­tán keletkeznek a végrehajtásban némi zavarok,

Next

/
Thumbnails
Contents