Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-06-30 / 27. szám

Budapest, 1915 junius 30. 2 rosépitési ügyosztály gazdálkodása túlmegy c könyelmüség határain, amikor nem tartotté meg az ígért nyilvános versenytárgyalást, hol­ott nem tudhatta, hogy nem tesz-e valamelyik vállalkozó olcsóbb ajánlatot, amelyek Koch Jenő tavalyi árainál előnyösebbek A versenytárgyalási eljárás szerint az ügy­osztály megállapítja az egységárakat. Például az A- kályhánál a ,,szabályozó nyak teljes föl. szereléssel1' az ügyosztály szerint 14.50 K ,,töltőnyak teljes felszereléssel 13.50 korona. Ezzel szemben a vállalkozók pályázatukba! kimondják, hány percentet engednek az ügy­osztály egységáraival szemben. — Ha példáu akadt volna, aki negyven percentet enged, ak­kor az előbbi két tétel igy alakult volna: a? első 8.70 K, a második 5.88 K. Végül, ha minr a harminc tétel negyven percenttel lej ebi: száll, tetemes különbségeket mutatott volna. Szóval a versenytárgyalás megtartásává esetleg sok ezer koronát lehetett volna meg. takarítani. Háború van és az iparosok örülnek ha munkához jutnak. A városépítési ügyosz­tályban azonban ebben az esetben a könyelmf gazdálkodásnak a mintaképét szolgáltatták Nemcsak hogy drágán fizetnek, de meg sen kísérelték, hogy olcsóbban lehessen vállalko­zót kapni. Ilyen pénzügyi politika mellett nen lehet csodálni a hétmilliós deficitet, mert bi­zony a sok ezer koronás pénzkidobás milliókra megy. Őrködik a belügyminiszter a városatyák összeférhetetlensége tetőt! Hosszú harcok előzték meg a gázgyári és elektromosművi igazgatóságok megalakulását Sok esztendővel ezelőtt, rögtön a gázgyár köz- ségesitése után, megalkotta ai közgyűlés a gáz­gyár szervezési szabályzatát. A közgyűlés vo­natkozó határozatát akkor a belügyminiszter megsemmisítette, miben jelentékeny része vol Heltai Ferenc akkori gázgyári igazgató akara­tának. Tavaly a miniszter kívánsága szerint módosított szabályzatot újból tárgyalta a köz­gyűlés. Akkor már az elektromos müvek szer­vezési szabályzatára is szükség volt. El is fo­gadták mindkettőt úgy, hogy a felügyeletet és ellenőrzést a direktóriumok gyakorolják, ezek­ben pedig helyet foglalnak az illető művek fő­tisztviselői, azonkívül 3—3 bizottsági tag. A közgyűlés határozatát fel erjesztett ék a belügy­miniszterhez, aki azonban mai napig sem nyi­latkozott e kérdésben, nem semmisítette meg, de nem is hagyta jóvá a határozatot. Közben, az üzemek zárszámadásainak tár­gyalásánál, a pénzügyi bizottságban hangot talált az az óhaj, hogy a közgyűlés határoza­tát a belügyminiszteri jóváhagyás nélkül is hajtsa végre a tanács. Ez meg is történt; a 3-3 bizottsági tagot kijelölték és az így kiegészí­tett dírektórumok nehány nappal ezelőtt tar­tották első ülésüket. Természetes, hogy ezzel a kérdés még ko­rántsem jutott dűlőre, Ex_lcxes állapotok vannak a direktóriumok működésében, úgy ér­tesülünk azonban, hogy ez az állapot már nem tart sokáig. A belügyminisztériumban az az el­határozás fogamzott meg, hogy a közgyűlés határozatát újból megsemmisítik, miáltal a di­rektóriumok is maguktól megszűnnek, A bel­ügyminiszternek állásfoglalása annak az elv­nek a következménye, hogy a bizottsági tagok ne lehessenek tagjai az üzemek íntézőségének, mert hiszen a közgyűlés utján amúgy is mód­jukba áll az ellenőrzést gyakorolni. Ki felelős az építkezési visszaélésért ? Amikor nyilvánosságra került a közmunkáik tanácsának az az erélyes lépése, amelylyel az im­már jogszokássá váló építkezési visszaéléseknek akar gátat vetni, a Fővároi Hírlap már akkor je­lezte, hogy a közmunkák tanácsa nem fog meg­álltam ennél a lépésnél. A visszaélések megtorlá­sánál az igazi visszaélőt kell megtalálni és azt kell büntetni. Ennek a felelősségnek a megoldá­sához most megtalálta a kulcsot a közmunkák tanácsa és az uj intézkedéshez, amely kegészitője lesz az építési szabályrendeletnek, már a belügy­miniszter is megadta hozzájárulását. A Fővárosi Hírlap ebben a kérdésben a legill- letékesebb helyről a következő fölvilágosi'tást kapta: Az építkezési szabályzat 49-ik szaka­sza értelmében a tervekért és szerkezetekért a tervező, a kivitelért és a szabályzat intézkedé­seinek megtartásáért a végrehajtó szakértő fe­lelős. Megmondja a szabályzat (44. szakasz) azt is, hogy kit lehet elfogadni végrehajtó szakértőként. A gyakorlati éleiben azonban ,az a helyzet, hogy az építkezésnél nemcsak vég­rehajtó szakértő van (e megjelölés alatt re:d szerint az építőmester értendő), hanem szere­pel egy művezető, építésvezető is. Ez legtöbb­ször a tervező építész. Ez a művezető a munkálatok végrehajtásá­nál a végrehajtó szakértőn felül áll, az övé az irányitó és rendelkező hatáskör. A tervektől való önkényes eltéréseknél igen gyakran ez a2 építésvezető a kezdeményező, az értelmi szer­ző. Ö utasítja a végrehajtó szakértőt az épi- - h-dvlc'1 c' c 'ő kivitelre. — Annál is könyebben teheti ezt, mert hiszen a végrehajtó szakértő az építésvezetővel szemben anyagilag is függő viszonyban áll, — A tényleges helyzetnek figyelembe véte­le arra indította a közmunkák tanácsát, hogy az építkezés szabályszerű lefolytatásában, s olyan esetekben, amikor az engedélyezett ter­vektől való eltérés forog fönn, a hatóság iránt való felelősségbe belevonja az építésvezetőt is. — Szükségesnek találta tehát a közmunkák tanácsa az építési szabályzat 49-ik szakaszát, illetőleg a szakértői felelősséget oly értelem­ben kiterjeszteni, hogy amennyiben az építke­zés kivitelénél a végrehajtó szakértőn kívül építésvezető is működik közre és beigazolódik, hogy a jóváhagyott tervtől való önkényes el­térés az építésvezető utasítására, vagy közre­működésével történt, ezért a szabályellenes­ségért az építésvezető is felelős. — Természetes, hogy a!z építésvezetőnek a felelősségbe való ilyen bevonása mellett is vál­tozatlanul érvényben marad a tervezőnek, va­lamint a végrehajtó szakértőnek á felelőssége. BBBBBBBBBBBBBBBBBCBaBBBiia jdBBBBaaiiBBBBBBBBBBBBBBBBBS Béke a Józsefvárosban. A HUvös-Glück affér befejezése. Múlt számunkban megírtuk, hogy Glüch Frigyes, a Pannónia*-szálló tulajdonosa sértve érezte magát, mert a józsefvárosi bizottság tagok nem őt delegálták a tizes élelmező bi­zottságba, hainem Hűvös Ivánt. Glück Frigye annyira szivére vette a mellőzést, hogy nyíl vánosan szemrehányást tett ezért Hűvös Iván. nak. Voltak többen a józsefvárosi bizottság tagok között, akik kifejezést adtak ama véle ményüknek, hogy ha Glück Frigyes annyin ambicionálja a tizes bizottsági tagságot, akko be is kell őt választani, annál is inkább, mer hiszen eddig még alig kért valamit a párttól. A Hüvös-Glück átférnek most az lett a kö Szt-Lukácsfürdő téli és nyári gyógyhely, Budán, csuz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, kő- és kádfürdő külön férfi- és női vizgyógyintézet, gőzfürdők i gyógy vizuszodák. Szállodák, gondos penzió. KRISTÁLY f°rrásásványviz étvágyat jav ttiuuiaui gyomorrontást megakadályo Óvszer fertőző betegségek ellen. vetkezménye, hogy Hűvös Iván a tízes bízott ság legutóbbi ülésén bejelentette, hogy errö a tisztségéről lemond. A bizottság meglepetés­sel hallgatta Hűvös Iván bejelentését s tér mészetesen tudomásul vette, A józsefváros bizottsági tagok ezek után uj embert fognak delegálni a bizottságba s úgy látszik, mos Glück Frigyes eléri a célját s tagja lesz a ti­zes bizottságnak- És a Józsefvárosban — ma rád békén minden. Miért drága a has? Mészárosok az ármérséklés mellett» A főváros lakosságát az utóbbi időben mái többször érte az a meglepetés, hogy egyetlei mészárosüzletben sem lehetett borjúhúst kap. ni. És ugyanakkor, amikor a közönség a ma drága árak mellett sem tudott borjuhusho; jutni, a központi vásárcsarnok hűtől zsúfo­lásig tele voltak borjúhússal. Sajnos, ma már csaknem az a! helyzet, hogy a hús teljesen luxuscikk, mégis tudomásár, kell hoznunk a polgármesternek, hogy a bor juhust egyesek összevásárolják s a vásárcsar. nck hűtőjének segítségével elraktározzák ad- dig, mig csak az időt alkalmasnak találják ar­ra, hogy az árakat még jobban följebb srófol- hassák. A borjúhúst az úgynevezett felvágók __ kö rülbelül tizen — vásárolják össze a nagy- kereskedőktől és bizományosoktól s igy majd­nem teljesen önkényesen szabják meg az ára. kát. A felvágóktól — akik tisztára fölöslege« közvetítők — vásárolnak a mészárosok, akii sokszor nincsenek abban a helyzetben, hogy z felvágók követelte árakat megadják. Nem te­hetik, mert a publikum nem fizetne a husér akkora árakat. Ilyenkor a felvágók, nem mér sékelik az árakat, hanem az összevásárolt bor juhust egyszerűen elraktározzák a központ vásárcsarnok hűtőibe. Ha azután a hús három, négy napig is áll s még mindig nem tudják el­adni a mészárosoknak, akkor a piacra dobjál a központi vásárcsarnokban — a közönségnek A fel vágóknak ugyanis kicsinyben is joguk var árusítani a főváros tanácsának jóvoltából. Amikor a rendőrség az élelmiszeruzsor: megfékezésére közbelépett, az ilyen összevá sárlási manipulációkat szigorúan büntette. — Hegy van az mégis, hogy ami a falusi kofána1 nem szabad, az szabad a vásárcsarnoki fel vágónak? A kettő között mindössze az a kü­lönbség, hogy a felvágók gazdag emberek, — akik a csarnokban alaposan megszedték ma­gukat a busás közvetítői haszonból. Vájjon közélelmezési osztály sohasem gondolt arra hegy ezeket a közönség ellen való h'isdrágU összevásárlásokat betiltsa? És szabad-e a fő városnak pénzén létesített vásárcsarnoki hü főket olyanoknak átengednie, akik a hűtő fclhaszná1ásávail mesterségesen drágítják mc az amúgy is drága húst? Mészárosok a husdrágaság ellen. A budapesti]' kismészárosok közt mozgalom in­dult meg, hogy a tűrhetetlen husdrágaság dol­gában erélyes közbelép esne sürgessék a fővárost. A mozgalomtól a Mészáros-Ipartestület vezető­sége távol ádil, már csak azért is, mert az akció vezetői nem is tartják alkalmasnak az ipartestü- let vezetőségét arra, hogy a k:smészárosok érde­kéért keményen síkra tudjon szálleni. E mozga­lom szervezői és résztvevői mind k’smeszárosok, akiknek nncsenek olyan nagy közszállitásaik, -— mint az ípartestület vezetőinek. A kismészárosok eddig már két értekezletet tartottak s általánosságban a következőkben ál­lapodtak meg: 1. Küldöttségileg fogják felkérni Bárczy polgármestert arra, hogy a háború idejére mészárosok községi adóját engedjék el, 2. Miután a főváros tervbe vette azt, hogy ; 1 ültelksken levő becsukott mészárosboltoka kinyittatja s a megbukott mészárosmesterek- niek városi árut ad bizemánvba, a mészáros ol azt kérik a polgárim «fertő1, hegy a főváros ki­vétel nélkül minden mészárosmesternek adjor városi árut s egyben állapitsa meg azok pladá- si árát. 3. Az értekezlet a husdrágaság enyhítésén csupán egy módot tud ajánlani a fővárosnak A főváros járjon közbe a kormánynál, hogy ki lehessen mondani, hogy Budapesten csal a székesfőváros hatóságának van joga élőál

Next

/
Thumbnails
Contents