Fővárosi Hírlap, 1915 (4. évfolyam, 23-52. szám)

1915-12-15 / 51. szám

4

Budapest, 1915 december 15.

Köztudomású, hogy az ötven tanácsjegyző közül a rangsorban első tizenhatot főjegyzőkké léptetik elő. A régi főjegyzők közül Demjén Géza és Bukovszky \ ik- tor tanácsnokok lettek, Berger Ignác nyugdíjba ment és ha ezenkívül három régi főjegyzőt mellőznek a választásnál, akkor hat uj főjegyző iesz. Sorrend szerint a következő tanácsjegyzők lépnek tehát elő főjegyzőkké: Szabó Gyula, Halász Elemér, Kintzly Pál, Wittinger Gyula, Schmellhegger Árpád és Édes Endre. Befejezett dolog továbbá, hogy Csaplovich Pál és Szaszovszky József főjegyzőket legközelebb — néhány héten belül — elöljáróknak fogják megválasztani. Akkor azután főjegyzők lesznek Kemény Géza és Ae'- methy Béla tanácsjegyzők is.

*

A tiszti ügyészi állások miatt is nagy harc iesz szerdán. Zuna Béla, Sipőcz Jenő, Klim Róbert, Reichel Károly és Váradi Jerő megválasztása egészen bizonyos. A hatodik helyre azonban egyforma eséllyel pályáznak: Tóth Péter és Petzrik Jenő. Tóth Péteré az anszíennitás fórja, de ő a háború kezdetétől fogva távol volt a fővárostól, csak mostanában érkezett vissza és távollétét alaposan kihasználta ellen jelöltje, akinek főkortese Krausz Simon. Tóthot öt kerület jelölte, Petzriket négy, a küzdelem teljesen nyílt és az eredmény néhány szavazaton fog múlni.

A kerületközi uj elnöke.

A 36-os választmány elnöki állása Bródy Samu dr. elhunytával megüresedett. — Ugly értesülünk, hogy a díszes helyet legközelebb betöltik s az uj elnök Vázsonyi Vilmos dr. lesz. Alelnökök maradnak: Springer Ferenc és'JPdksy Béla.

Uj bizottsági tag.

Bródy Samu dr., a főváros törvényhatósági bizottságának harminc eszendön át volt, kiváló, puritán jellemű, közbecsülésben állott vezető tagja, tudvalevőleg múlt héten elhunyt. Melyébe a legtöbb szavazatot nyert, virilista jogú, 1912-es póttagok sorából Mezei Gyula, az Árvay J. és társa cég főnöke kerül a közgyűlésbe.

Áthelyezések.

Miklós Elemér dr. -— amint azt múlt héten megírtuk —- már legközelebb a közjótékonysági ügyosztály élére áll. Ugyanakkor S z a- szovszky József főjegyzőt — cum iure suc- cessionis — a III. kerületi elöljárósághoz helyezi át a polgármester, Merger Ignác helyére, G e r g e 1 y i Sándor elöljáró mellé. P i p e r k o- vit s Bátor névleg a közjótékonysági ügyosztály vezetője marad, tényleg azonban más hatáskört szánt néki a polgármester: megbízta őt a tanügyi osztály ügyeinek f e 1 ü lv i z s g á- 1 a t á v a 1, amit tudvalevőleg eredetileg önmagának tartott fenn a polgármester. Ez a magyarázata annak — amit sokan tévesen értelmeztek — hogy a tanügyi osztály kivétetett Déri alpolgármester csoportjából.

A Nasici uj székhaza.

A Neuschlosz-féle tanningyár- és gőzíiirész r,-t. An- drássy-ut 19. szám alatt levő helyiségei a cégnek év- ről-évre emelk/edő forgalma követkjeztében szűknek bizonyultak. Pompás épületet építtetett a társaság a Nádor- és Arany János-utca sarkán, melynek telje» befejezése bár a háború folyj mán némi nehézségekkel járt, a vállalat immár mégis uj otthonába költözik. Érdekes véletlen, hogy a költözködés időpontja egybeesik a cégnek húsz év előtt történt alapításának keltével. Szerény kezdetből fejlődött a Nasici Részvény- társaság Rosenberg Ármin vezérigazgató vezetése alatt mai domináló helyzetébe, úgy hogy jelenleg az ország különböző vidékein létesített gőzfürészeível és gyáraival (számszerint tíz), mintaszerű berendezéseivel és üzemeivel a monsrkia legnagyobb iparvállalatai közé tartozik. Az uj intézeti ház monumentális kőépitmény, melynek homlokzatán elsősorban a hatalmas kapubejárat ötlik szembe. A nagy erkélyt körülölelő óriási méretű alakok fatörzsöket guritó erdőmunkásokat ábrázolnak, míg a dombormüvön famunkát végző jelképes fiualakok láthatók. Az ízléses homlokzattal teljesen összhangban van a nemes formákban tartott kapubejárat, előcsarnok és lépcsőház. Úgy az előcsarnok, valamint az irodahelyiségek fala a társaság termeléséből származó nehéz tölgytáblákkal van boritva. Három emeleten vannak elhelyezve a váró- és fogadó- helyiségek, az ülésterem, valamint a vezérigazgató dolgozó- és fogadószobája, azután az igazgatósági

szobák, a levelezési osztály, pénztár, valamint a parkettgyári, hordógyári és tüzifaosztályok, nemkülönben az anyagbeszerzési, köryvelési és az építési osztály, végül a Lomási Erdőipari R.-t. irodái, az irattár és n telefon. Az összes helyiségek berendezése Ízléses és egészségügyi szempontból is teljes mértékben megfelel a modeim követeléseknek. Valamennyi munkát és berendezést elsőrendű belföldi cégek végezték, illetve készítették. A müépitők: Révész és Kollár.

EfiSBBEBBBEVIBBSnBSBBBDSZgBSRSIS ötH!SS ä E SS B H H ft, <3'H SSUISHBDS&

A TŐKE

Agrár-merkantil háborúság.

Gazd agy ülés volt december 12-én és ez a gyűlés keményen megfelelt a november 28-iki drága sági ankétnak. A dolog tudniillik úgy áll, hogy novemberben a budapesti kereskedelmi kamarában a ,,merkantilisták“ erős offenzivába mentek át, viszont decemberben az agráriusok jól kiépített védelmi állásból, erős tüzérségi előkészítés után sikeres ellentámadást intéztek. A novemberi előnyomulás a ,,városi érdekeltség’1 lobogóját a esküdött, viszont a decemberi ellen- támadás a ,,mezei hadak“ meg nem lankadó harci erejéről tesz tanulságot. A tüzérség ágyúzása kölcsönösen annyira dobpergésszerü, a roham annyira ellenállhatatlan volt, hogy ebben a rettenetes harci zajban szinte elfelejtjük, hogy ezidösze/rint más csataterek is vannak és a mi sorsunk és jövendőnk tulajdonképen nemcsak a köztelken és a kamara dísztermében, de más frontokon is erősen érdekelve van.

A nagy közönség meglehetősen tanácstalanul áll ebben az elkeseredett küzdelemben. Mi ,,városiak‘‘ első érzéseink szerint a merkantilistáknak szeretnénk igazat adni, mert a hús, a zsir, a kenyér, a zöldség és minden, ami a napi táplálékunkat adja, elviselhetetlenül drága, négy filléjres zsemlyét egyáltalán nem süt már a pék, tejet pedig sehonnan sem kapunk. De viszont, ha egy öltözet-ruhára, valami fehérneműre, egy pár cipőre van szükségünk, valamely bútordarabra, vagy ilyesmire, észfrevesz- szűk, hogy alapjában a gazdiáknak is igazságuk lehet, mert az ipari termékek is megfizethetetlenül drágák. így nehéz igazságot tenni. Meg aztán hálával és csodálattal vagyunk eltelve a magyar föld fiai iránt, a kik százezerszámra ott küzdenek a fronton, együtt a munkással, a kereskedővel, az iparossal és a kik tehát nem lehetnek okai az itteni drágaságnak. A gazda ott hagyta kis földjét, a kereskedő, iparos becsukta üzletét, műhelyét és elment harcolni. Itthon aztán a Zselénszkyek és Darányiak szónokolnak a gazdák nevében és a nagy pénzintézetek, ipari kartellek panaszkodnak az iparosok, kereskedők, munkások nyomorán. Kinek higyjtinik? Kihez c sa ti ak o zz unk ?

Igazán nem lehetünk oly ostobák és haza- fiatlanok, hogy a magyar gazdaközönség ellen szálljunk harcba. A magyar föld nekünk épen olyan drága, mint Zselénszkynek és Darányinak, ha nekünk kevesebb is jutott belőle. De nem perlekedünk azokkal sem, akik eszük és két kezük becsületes munkája után élnek, akik iparral, kereskedéssel foglalkoznak. Mi úgy látjuk, hogy ez a két tábor békében megtudna férni egymással, ha mesterségesen össze nem veszítenék. De egyik oldalon a nagybirtok, másik oldalon a kartellek, szindikátusok fújják a harci riadót és szítják ezt az áldatlan belső háborúságot. Az egyik táborban a Zselénszkyek panaszkodnak, hogy kevés a jövedelmük, a másikban bankigazgatók akarják elhitetni, hogy nem tudják elviselni a drágaság, terheit. Pedig az igazság az, hogy a nagybirtok és nagytőke békén megfér egymással. Miitrágyakartellben, szeszkarteUben, cukorkar teli ben barátságosan együtt dolgoznak, együtt parcelláznak és együtt gseftehiek,/Ellenben az egyik tábor a kisgazdát, a másik a kisiparost, kiskereskedőt, munkást akarja összeveszteni, hogy elterelje a figyelmet a gazdasági bajok igazi okairól. A régi elavult agrár-merkantil háborúságot akarják mesterségesen felidézni, hogy eltereljék a figyelmet a

nagybirtokról, hitbizományokról s nagytőkéről. Hiába való kísérlet. Ma más időket élünk, más eszmékkel foglalkozunk, más érzésekért he- v ülünk.

Nem leszünk se agráriusok, se merkantilisták. A magyar város és magyar falu megfogja egymást érteni és kezet fog egymásnak nyújtani az agrár-merkantil vezérek fejei fölött.

Hadi&öicsöneiuk kamatterhe.

Az osztrák államadósság ellenőrző bizottságának

minap közzétett kimutatása Ausztria háborús állam- . dóságáról, a harmadik magyar hadikölcsön végleges lezárásával kapcsolatban, aktuálissá teszi nálunk is annak a megáiiapitását, hogy a három hadikölcsön minő kamaiigénynyel lép föl államháztartásunkkal szemben.

1 udvalevöen az első hadikölcsön emissziója 1175 millió korona eredménnyel zárult. Az akkor kibocsátott kötvények 6 százalékos tipusuak voltak, tehát az állampénztár kamatszolgáltatása évenkint 70,500.000 Koronára rúg. Ámde e kimutatásban a különböző alapok 50 milliót kitevő jegyzése nem ioglaltatik benne. Ha ezeknek kamatterhét is figyelembe vesszük — a ml esztendőnk.nt újabb 3 milliót jelent — úgy az első hadikölcsön kamatösszege 73,500.000 koronára emelkedik. Második hadikölcsönünk végső összege 1125 millió koronát tett ki. Ez alkalommal ugyanis elmaradt a bécsi Rotschild-féle konzorcium 50 milliós jegyzése. E kibocsátás 5 és íél s 6 százalék tipusu kötvények alapján történt, amit a kamatkiadás kiszámításánál is tekintetbe kell vennünk. A kisebb kamatozást nyújtó járadékpapirnak természetesen kevesebb híve volt és úgy tudjuk, hogy az 5 és fél percentes kötvényből mindössze háromszáz millió névértéket irtaik alá, aminek 16,500.000 korona évi kamatszolgáltatás felei meg. A jegyzett 6 százalékos címletekre igy

825.000. 000 korona esik és az ehhez szükséges kamatösszeg 49,500.000 koronát tesz ki. Látnivaló ,hogy a második hadikölcsön az államháztartástól összesen

66.000. 000 korona kamatterhet kíván minden esztendőben. A h.rmadik hadikölcsön eddig nyilvánosságra kerüli eredménye 1970 millióról szól. Bár a zárlat munkája nincs teljesen befejezve, de ezt tekinthetjük a tájékozódás szempontjából a számítás alapjául. A legutóbbi emisszió kamatszolgálata már évi 118,200.000 koronát igényel a 6 százalékos kamatoztatás folytán.

Összegezve hadikölcsöneink eredményeit, azok kamatterhei a következő arányokban jelentkeznek:

Hadikölcs. millión, é.

I. 1.175 évi kamatrész 73,500.000 korona

II. 1.125 „ „ 66,000.000 „

Hl. 1.970 „ „ 118,200.000 „

Mindhárom 4 270 ,, ., tehát 257,700.000 korona

évi kamatkiadás terhét hárítja az államkincstárra. Mindenesetre vigasztaló lehet, hogy ez a negyedmil- liárd kamatösszeg jórészben belső gazdasági életünk termékenyítésére fog szolgálni. A külföld által jegyzett egy milliárdnyi magyar és osztrák hadíkölcsön- bőí 500 millió esik a mi kibocsátásainkra, tehát a szövetséges és semleges külföldre évenkint 30 millió korona kamatesedékességet kell lerónunk. Érdekes megállapítani, hogy csupán a három hadikölcsön Magyar- ország lakosságára fejenkint 213.50 koronái újabb adósságot eredményez és minden esztendhőben 12.9 korona kamatfizetést jelentene.

A petróleum maximálása.

Teljesen meghízható forrásból értesül a Fővárosi Hírlap, hogy a kormány a petróleum árának maximálását elrendelő intézkedése már készen van és azt a legközelebbi napokban nyilvánosságra hozzák. A maximális álr lényegesen kisebb lesz, mint a mai napiár.

Az erdélyi rézbányákról.

Tel esz ny pénzügyminiszter egy hozzáintézett interpellációra azt válaszolta, hogy az erdélyi rézbányák magánkezekben vannak és igy a kormánynak nincsen módjában rzokat üzembe helyezni. Elsősorban itt azt kell megállapítani, hogy amikor erdélyi rézbányákról beszélünk, csakis a csikbalánbányai bányatelepről lehet szó. Ez a bánya előbb egy kolozsvári kereskedő iulajdonáb n volt, akitől Korda Dezső Párisban élő, de magyar származású mérnök vette meg. Korda, aki maga is többszörös milliomos, előkelő összeköttetései révén a réztelepekre francia tőkével részvénytársaságot alapított, amelyet előbb Erdélyi rézművek r.-t.-ra, majd Magyar rézmüvek részvénytársaságra keresztel-