Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-04 / 10. szám
Budapest, 1914. március 4. 5 Jpar Pénzügy Váílaíkozás Jéere 'Biztosítás r Építészet TCózíekebés \Bányászat A MUNKANÉLKÜLISÉG. A munkanélküliek eddig békésen tüntettek a főváros utcáin, a legutóbb azonban már rombolás jelezte sétájuk célját. Az bizonyos, hogy a főváros 50.000 és az állam 100 ezer koronájával nem igen lehet a bajon segíteni, annál kevésbbé, minthogy a jótékonysági osztály együgyii eljárása következtében a segélyeket inkább pro- fesszionátus koldusok és kéregetök, mint a tényleg támogatásra szoruló munkanélküli iparosok kapták. Különben is ilyen kicsinyes akció, mint ez az egyszer és mindenkorra szóló néhány koronával való segélyezés, csak arra alkalmas, hogy a munkanélküliség fontos kérdése megoldását háttérbe szorítsa. Benne vagyunk nyakig a gazdasági dcpresz- szióban. A kereskedelem és ipar a legnagyobb mértékben pang és a javulás egyelőre nem mutatkozik. A munkanélküliek száma napról-napra szaporodik és ma már eléri az 50.000-et. Fokozza a számukat az a körülmény, hogy a határon való szigorúbb eljárás a kivándorlást is korlátozza és itthon tart olyan munkanélkülieket .akik különben más országokb mennének munkát keresni. A munkanélküliség ma elsőrendű gazdasági kérdéssé nőtte ki magát, melynek megoldása — különösen a fővárosban — égetően szükséges. Budapest főváros tanácsának ebben a kérdésben nem szabad tétováznia. Itt a kerületi és klikkpolitika nem használ, hanem erős gazdasági érzékkel kell a dologhoz hozzányúlni és bátor elhatározással olyan intézményt kell létesíteni, mely a bajokon nemcsak pillanatnyilag segít, hanem maradandó javulást idéz elő. A munkásbiztositás az utóbbi években nálunk is fejlődést mutat. Ott még persze nem tartunk, mint Németország, Anglia és Franciaország, ahol aggkor és munkaképtelenség esetére mindenki biztosítva van és ez a biztosítás mindenkire nézve kötelező. Sőt Angliában bizonyos szakmákban a munkanélküliség elleni biztosítás is kötelező. Nálunk a munkanélküliség ellen hatósági, vagy törvényes intézkedések eddig nem tétettek. A külföldön már találunk ilyeneket. A legjobb eredményeket Angliában látjuk. Ott előbb a munkaközvetítést szervezték, azután ennek alapián a munkanélküliség elleni biztosítást. Ez utóbbit olyan módon, hogy a munkásszervezeteket a városok ebből a célból megfelelő dotációval látják el. Hasonló rendszert követnek Svájcban és Belgiumban. A budapesti állami munkaközvetítő intézet tudvalévöleg semmit sem ér, mert nem tart konnexust a munkiísszervezetekkel. Sokkal több eredményt mutatnak fel azok a szakmabeli munkaközvetitök, amelyeknél a munkaadók és munkások együttesen járnak el a munkaalkalom szerzésében. De még helyesebb volna, ha a főváros a munkásszervezetekkel egyetértve egy erős központi munkaközvetítőt állítana fel, melyet természetesen nagyobb ősz- szeggel dotálna. Ha azután a munkaközvetítés megfelelőleg szervezve volna, hozzá lehetne látni a munkanélküliség elleni biztosítás organizációjához. Természetesen a fővárosnak itt is megfelelő szubvencióval kellene az intézmény támogatására sietne. A brüsszeli városi tanács e célra évenkint fél millió koronát irányoz elő. A munkanélküliség csökkentésére szolgálna az is, ha a főváros a közmunkákat a saison morte- okban és nagy gazdasági depressziók idején végeztetné. Angliában ezt rendesen igy cselekszik. Budapesten most igen sok a munkanélküli. Kívánatos volna, ha a főváros a most felveendő kölcsönből sürgősen nagyobb közmunkákat végeztetne. Ilyen módon sok szegény iparos jutna munkához. A munkanélküliség elleni biztosítás problémája még egészen uj. A múlt évben volt ebben a kérdésben az első nemzetközi kongresszus Gentben, A tárgyalások folyamán kitűnt, hogy ezen a téren a vélemények még nagyon eltérők. Azt azonban az összes résztvevők hangsúlyozták, hogy a munkanélküliség elleni kötelező biztosítás eszméje a munkások körében nem népszerű, mert nagy terhet róna rájuk. Sokkal helyesebb ut az, amelyet az egyes szakmák Svájcban és Belgiumban követnek, tudniillik, hogy a segélyezést a munkásszervezetek és a városok közösen eszközük. Egyelőre tényleg ez a mód látszik a leghelyesebbnek. A nagy városoknak érdekük, hogy a munkanélküliek száma lehetőleg korlá- toztassék. Jó volna, ha Budapest fővárosa érintkezésbe lépne a szakszervezetekkel, melyeket egy nagyobb dotációval látna el a munkanélküliség elleni biztosítás céljából. A közös akcióval sok visszaélésnek lehetne elejét venni és el lehetne érni azt, hogy a támogatás az igazi munkásoknak és a nem a dologkerülőknek jutna. A szeszkartel hosszú vajúdás után végre megalakult. A héten a szervezés munkája is annyira előrehaladt, hogy megállapították a kontingens hányadokat és az összes személyzeti kérdéseket is tisztázták. A kartel Magyar szesz értékesítő r t. cég alatt, előreláthatólag egymillió korona tőkével, központi eladási és nyilvántartási irodát fog szervezni, mely valószínűleg már e hó 15-én kezdi meg működését. Megjegyezzük, hogy az uj társaság mellett az eddigi csonka kartel, a Központi szeszipar rt. is fenmarad, de csak mint a kartel egyik tagja. Hogy a szeszkartel megalakulása milyen hatással lesz a szeszüzletre, arról mérvadó körökben nagyon tartózkodóan nyilatkoznak. Azt azonban biztosan veszik, hogy az árhanyatlásnak most már gátat fognak vetni, annál is inkább, minthogy a a magyar kartel ebből a célból együtt fog eljárni az osztrák kartellek Az Első Magyar tranzakciója. Régebb idő óta folynak a tárgyalások az Első Magyar biztositó és a Központi kereskedelmi és i p a r b a n k közt az utóbbi életbiztositásos tisztviselőkölcsön-osztá- lyának átvétele körül, amely utóbbinak az Első Magyar eddig több mint 12 milliót bocsátott rendelkezésre. Értesülésünk szerint a tárgyalások a legutóbbi napokban megállapodásra vezettek: az Első Magyar május 1-től kezdve központjába olvasztja az osztályt tisztviselőivel együtt. Választanak a tőzsdén. A közelmúltban két tőzsdetanácsosi állás üresedett meg: Hoffmann Sámuel, a Magyar keleti vezérigazgatójának és U 11 m a n n Emil halálával. Értesülésünk szerint a legközelebbi közgyűlésen betöltik ezeket a tisztségeket s elsősorban F i s c h 1 Sándor, a Wiener Bankverein igazgatója jön számításba, aki legutóbb alig tizenkilenc szavazattal maradt ki a tanácsból s akinek érdekében már most fejtenek ki agitációt. A másik állás betöltése dolgában még nem alakult ki egységes vélemény a tőzsdetagok közt. A Pesti Hazai és a Gozsdu-alap. Vidékről egyre-másra jönnek a hírek arról, hogy a F a I u s s y Árpád kezdeményezésére mindenhol gyökeret talált: a vidéki pénzintézetek sorra áldoznak a magyar kultúrának. Az országos készség megnyilvánulása szép és okos dolog. Annál szomorúbb, hogy maga a Pesti Hazai, amelyet a társadalmi jótékonyság jeligéjével alapítottak, ama ténykörülménynél fogva, hogy az igazgatóságot a közgyűlésen nyilvánosan kényszeríteni kellett arra, hogy kultu- rális célokra valamit kiszakítson, a nemzetiségi betevők ellenszenvét provokálta és elesett a sok milliós G o d z s u-a 1 a p t ó 1 is. amelyet végérvényesen elvontak tőle. Ez a súlyos károsodás elsősorban Wälder Gyula vezérigazgató bűne, akinek kötelessége lett volna gondoskodni arról, hogy az igazgatóság előzetesen olyan kulturális adó-tételt állítson be a mérlegbe, amely méltó az intézet múltjához és tradícióihoz s amivel kikerülhették volna azt, hogy egy közgyűlési megszégyenítés kényszere alatt teljesítsék elmulasztott kötelességüket. Sajnos, ez a demonstrativ lépés bekövetkezett és most Wälder fukar politikája folytán a nemzetiségek sorra vonják ki betéteiket a takarékból, amely pedig a magyar vidékeken sem élvezi a régi feltétlen bizalmat. Földgáz és petróleum. Az a sokat emlegetett külföldi tőke most elkerüli Magyarországot. Legfeljebb papíron igyekszik imponálni nekünk, amiből persze nem sok a hasznunk. Nagyszerű példáját láttuk ennek a földgázakciónál. Angoi tőkepénzesek monopóliumot akartak szerezni a földgáz kihasználására; de nem elégedtek meg egyedül a monopóliummal, hanem még az államnak jelentékeny pénzbeli angazsálását is kívánták. T e 1 e s z k y pedig igen helyesen, nem állott kötélnek, mire az angol töke szépen félreállott. Az egész dolog tehát az állam becsapására irányult. amit a pénzügyminiszter ébersége idejekorán meghiúsított. Máskép áll a dolog azonban a petroleum kutatás dolgában. Magyarországon a petróleumnak nyoma sincsen, ezt már a legjelesebb geológusok többször megállapították. És mégis a néhány szélhámos angolnak, akik Magyar Kárpáti petroleum r.-t. dm alatt dolgoznak nálunk, sikerült az álamot 40C ezer K-val megvágni petroleumkuttás címén. Ök persze pénzt nem hoztak ide és most a magyar állam pénzén élösködnek. Forma szerint felállítottak Izacsalon egy furókutat, de eddig a petróleumnak még a nyomára se akadtak. Most már nem is fúrnak, ellenben szorgalmasan szedik fel az évi segélyt a magyar állampénztártól. Mellesleg megjegyezzük, hogy a Magyar Kárpáti emberei hozták a pénzügyminiszter nyakára az amerikai földgázszakértöket is, akiknek kedvezőtlen jelentése az államnak 300.000 koronájába került. Ilyen eredményeket szül most a „külföldi töke 4 akciója Magyarországon. Magyar betonépitési részv.-társ. cég alatt a Magyar jelzáloghitelbank, a Magyar agrár- és járadékbank, a Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank, a Magyar általános takarékpénztár rt. a Magyar telepítő és parcellázóbank r.-t. és a Magyar város- és községfejlesztési rt. uj vállalatot alapítottak. A vállalat elnöke Horváth József dr., alelnöke F e s t e t i c h Andor gróf. Közgyűlések és mérlegek. Általános takarékpénztár. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság báró M adarassy-B eck Miksa elnöklésével múlt hó 28-án tartotta meg XXXII, rendes közgyűlését. A közgyűlés elhatározta, hogy a kimutatott 3,453.662 K 25 f tiszta nyereségből az alapszabályszerű jutalékok levonása után a tartalékalapba 500.000 K utaltassék, ami által az 7 millió koronára melkedik, az intézeti házak értékéből 50.000 K irattassék le, a nyugdíjpénztár 30.000 koronával javadalmaztassék, a részvényszelvény 1914. március 2-tól kezdve — 37 koronával = 7.4 százal-k (úgy mint tavaly és a még forgalomban levő 1000 daraab alapitói részjegyszelvénye 33 koronával váltassák be, mig a fennmaradó 208.974 korona 69 fillér uj számlára vezettessék elő. A közgyűlés a tiszta nyereség felosztása iránti javaslatokat elfogadta és a napirend értelmében áttért a választásokra. Megválasztattak uj tagul az igazgatóságba: Morpurge Edgard, a csó és kir. szab. Trieszti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioní Generáli) vezérigazgatója, a felügyelő bizottságba: dr. Csécsy Miklós, Ehrentheil Manó, Gászner Béla, Kelemen Samu, dr. tenralbai Riehetti Ferenc, ifj. gróf Teleki József és Zsilinszky Mihály v. b. t. t.; a fiók-fel-
