Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-25 / 9. szám
Harmadik évfolyam Budapest, 1914. február hó 25-én 9. szám. piiiQniaiiiaNinmaínmiiaiiiaiHnninüiaiiiDiiiniiminpiirainaijiaiiiaiimiiiaiaiaiiiaiHaiiiaiBiniBBHiBidTn^ ELŐFIZETÉSI 71 Ki Égési évre»... ..............76 K Fé l évre......................... 8 K Eg yes számok hajth oltók a kiadóhivatalban* Várospolitikai és közgazdasági hetilap felelős aT.eT*lkmsz.tS Dac só Emil. Táesszeehcszto dr. Szilágyi Hugó TAegjelenik minden szerdán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca • • • 18. szám Telefon........................... A kölesén a legaktuálisabb téma lett a városházán. Nemcsak abból az okból, hogy a felveendő milliókra óriási szükség van már, hanem mert a polgármesternek sikerült a nagybankokat meggyőzni arról, hogy a legjobb tőkeelhelyezés a fővárosnak nyújtandó hitel. Az az indítvány, amelyet a múlt közgyűlés Vázsonyi Vilmos javaslatára elfogadott, tulajdonképpen az előfutára volt a kölcsönnek. A sorrend kissé fordított volit, mert hiszen előbb kell a város pénztárát a millióikkal megtölteni, előbb kell gondoskodni a kölcsönről s.csak azután lehet szó közmunkákról, az építkezési akció folytatásáról. Vázsonyi Vil- Ihbs. indítványa arra vall, hogy a sorrendi Jjfba a gyakorlatban nem fog konplikációra vezetni. A kölcsön biztosítva van, a közeljövőben lüktető életnek indul a városháza. Az uj millióknak u hová fordítása csakis abból a szempontból fog fejtörést okozni, hogy melyek legyenek azok a beruházások, amelyeket ki kell hagyni a programúiból. Mert a 270 milliós prelimináré elenyészően csekélynek mutatkozott, ezer milliós programúiét lehetne összeállítani az egyes ügyosztályok munkájához szükséges pénzekből. Természetes, hogy a mi kisszerű viszonyaink között nem szabad a pénzt derüre-borura költeni, nem szabad fényűző beruházásokat eszközölni, hanem csakis olyanokat, amelyek állandó jövedelmi forrásokat jelentenek, vagy amelyekre kulturális, vagy szociális szempontból feltétlenül szükség van. És éppen ez a körülmény az, arm aggodalmakat ébreszthet joggal minden komoly polgárban, ez a pont a legalkalmasabb arra, hogy gyanús szemmel tekintsen mindenki a város legújabb hitelművelete felé. A múltak tapasztalata; ugyanis azt bizonyítják, hogy a legszebb beruházási Programm is csak maszlag, a polgármester nem ragaszkodik semmiféle prelimináréhoz, a polgármester úgy gondolja, hogy őt nem köti semmiféle közgyűlési határozat. Bárczy István rezsimje alatt a város adósságai csaknem elérték az aktívákat, ami nem csak azért baj. mert a város hitele hovatovább csökken, hanem baj amiatt, mivelhogy a felvett százmillióknak nagyrésze nem for- dittatott a kijelölt célokra, a beruházásoknak igen nagy százaléka vagy meddő, vagy nem áll arányban a jövedelemmel, amelyet vártak s amelynek kilátásba helyezésével a közgyűlés hangulatát a tanács maga felé fordította. A legújabb kölcsön hosszú időkig az utolsó lesz. Jól kell vigyázni a közgyűlésnek, mire akarják a milliókat elkölteni. Az autóbusz kérdését állandóan napirendín kell tartani. Ez szomorú kötelesség, amelyért bizonyára nem lesz hálás a tanács. Tipikusan budapesti volt ennek az ügynek az agyonütése. A legutolsó ajánlat tárgyalása előtt tudvalévőleg az volt a helyzet, az volt a közgyűlés határozata, hogy nemzetközi autóbusz-pályázat lesz és házikezelés. Már most azt kérdjük: ha meghalt az ajánlat, miért nem állítják vissza a status quo-t, miért nem írják ki a pályázatot? Általában pedig végleg megholtnak kell tekinteni az autóbuszt'(? Interpellációt intézünk a polgármesterhez, igériük. nőm zaklatjuk vele többé. Azt kérdezzük, van-e tudomása arról, hogy még a múlt esztendőben annuk rendje és módja szerint kolportázsjogot kértünk lapunk számára a nagy- tekintetű tanácstól. Van-e tudomása arról, hogy a kolportázsjogra vonatkozó kérelmünk a polgármester ur asztalára került s azóta is ott hever elintézetlenül. Ha van tudomása, tisztelettel kérdjük, mikor szándékozik ez ügyben legjobb belátása szerint dönteni, meddig tart a polgármester urnái egy kérvény kedvező elintézése, vagy elutasítása. Meddig tart, ha a papa kedvenceiről van szó s meddig akkor, amikor a polgármester ur hivatali ténykedéseinek jogos és objektiv kritikusai szerepelnek a kérdésben? Belgrádból két finom levelet hozott a posta a városházára. Az egyik levél a polgármesternek szólott, a másik pedig Folkusházy tanácsnoknak. A levelek küldője a belgrádi kupaktanács volt, a tartalmuk pedig forró köszönet a városi kenyérért, amely a péksztrájk idején táplálta Belgrád város derék lakóit. Most aztán megtudtuk végre, mire jó a városi kenyérgyár. Belgrád felől meleg rokonszenv érkezik az alkotók címére; a pesti ember azonban sehogysem hajlandó méltányolni a tekintetes tanácsnak amaz igyekezetét, hogy Belgrádot a péksztrájk ellen mindenkor megvédelmezze. A pesti polgár semmiféle hasznát sem látta még a községi kenyérgyárnak, ellenben kárát vallotta akkor, amikor a pékek egyértelműen a városi kenyérgyárra hivatkoztak, mint előtán- cosra s a városi kenyérgyár példáján felbuzdulva emelték a sütemények árát. Egyszóval a belgrádi tanácsnak pont ugyanannyi oka van lelkesedni, mint amilyen kevés joga van a pesti tanácsnak ahhoz, hogy a pesti polgároktól várja az elismerés koszorúját. NÉGYSZÁZMILLIÓ ADÓSSÁG. A beruházási programúiról. Pénteken tárgyalja a pénzügyi bizottság, jövő szerdán pedig a közgyűlés a tanács előterjesztését a legújabb fővárosi kölcsönre vonatkozó felhatalmazásról. Az előterjesztéssel kapcsolatos a legújabb beruházási Programm, amelylyel bővebben kell foglalkoznia mindenkinek, aki hivatásánál fogva a főváros ügyeivel törődik. A beruházási programútoknak is megvan a saját külön fátumuk. A legutolsó ilyen Programm 1909. május havában készült s azt a közgyűlés is elfogadta. A Programm összesen 313,046.200 koronát igényelt, amiből lefaragtak kb. 43 milliót, ugv hogy végeredményben egv 270 milliós kölcsönmüveletnek a nyélbeütését tervezték. Hogy tisztán és áttekinthetően lássa mindenki a főváros kölcsö- neinek sorrendjét és összegét, közöljük a következő kimutatást: 1870- ben felvett a főváros 1871- ben felvett a főváros 1890-ben felvett a főváros 1897-ben felvett a főváros 1909-ben felvett a főváros 1911-ben felvett a főváros 1913-ban (függő kölcsön) kb. 6 milliót 10 milliót 34 milliót 100 milliót 70 milliót 100 milliót 85 milliót összesen 405 milliót A főváros kölcsönterhe tehát jelenleg kb. négyszázmillió korona, amiben az 1909- ben elfogadott s törvényhozási kedvezményekkel ellátott 270 milliós felhatalmazásból mindössze (70+100+85) kb. 255 millió korona foglaltatik, ugv hogy a 270 milliós Programm terhére még körülbelül 75 millió koronát van jogosítva felvenni a főváros. A helyzqt, ma az. hogy a polgármester a múlt esztendőben felhatalmazást kapott egv 120 milliós kölcsön felvételére. Ez a kölcsön a 270 milliós felhatalmazás keretén belül volt felveendő, minthogy azonban a pénzügyi helyzet nem kedvezett ilyen tranzakciónak, a polgármester előbb 60 milliós, később pedig kisebb részletekben kb. 25 milliós, ösz- szesen tehát kb. 85 millió függő kölcsönöket vett fel a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank vezetése alatt álló konzorciumtól. Ezt a 85 millióra rugó függő tartozást kell elsősorban kifizetni a felveendő végleges kölcsönből. Minthogy pedig a törvényhozási kedvezmény, a kölcsön és járulékainak bélyeg- és adómentessége csak a 270 milliós kölcsönre vonatkozik, ebből azonban a főváros 1909-ben 70 millió koronát, az utóbbi esztendőben pedig függő köclsönök alakjában kb. 85 milliót már felvett —■ minthogy továbbá az ekként fenmaradó 15 millió tulajdonképpen sohasem került a főváros pénztárába, mert hiszen az árfolyamveszteség a 270 milliónál legalább is 10 százalék, tehát 27 millió volt: — ennélfogva világos, hogy a 270 milliós felhatalmazás kimerültnek tekinthető, a felhatalmazás keretén belül már csak annvi kölcsönt vehet fel a polgármester, ameny- nyit — kb. 85 milliót — függő kölcsönökben már eleve felvett. Nyilvánvaló tehát, hogv: 1. Újabb kölcsön felvételére uiabb felhatalmazás kell a közgyűléstől. 2. A törvényhozástól újból ki kell eszközölni a bélyeg- és adómentességet. 3. Az ui kölcsön összege, amelyben benníoglaltatik a visszafizetendő 85 milliós íüggőkölcsön. nem lehet kisebb.
