Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-25 / 9. szám

Harmadik évfolyam Budapest, 1914. február hó 25-én 9. szám. piiiQniaiiiaNinmaínmiiaiiiaiHnninüiaiiiDiiiniiminpiirainaijiaiiiaiimiiiaiaiaiiiaiHaiiiaiBiniBBHiBidTn^ ELŐFIZETÉSI 71 Ki Égési évre»... ..............76 K Fé l évre......................... 8 K Eg yes számok hajth ol­tók a kiadóhivatalban* Várospolitikai és közgazdasági hetilap felelős aT.eT*lkmsz.tS Dac só Emil. Táesszeehcszto dr. Szilágyi Hugó TAegjelenik minden szer­dán. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI. kér., Sziv-utca • • • 18. szám Telefon........................... A kölesén a legaktuálisabb téma lett a városházán. Nemcsak abból az okból, hogy a felveendő milliókra óriási szükség van már, hanem mert a polgármesternek sikerült a nagyban­kokat meggyőzni arról, hogy a legjobb tőkeelhelyezés a fővárosnak nyújtandó hitel. Az az indítvány, amelyet a múlt közgyű­lés Vázsonyi Vilmos javaslatára elfogadott, tulajdonképpen az előfutára volt a kölcsön­nek. A sorrend kissé fordított volit, mert hi­szen előbb kell a város pénztárát a millióikkal megtölteni, előbb kell gondoskodni a kölcsön­ről s.csak azután lehet szó közmunkákról, az építkezési akció folytatásáról. Vázsonyi Vil- Ihbs. indítványa arra vall, hogy a sorrendi Jjfba a gyakorlatban nem fog konplikációra vezetni. A kölcsön biztosítva van, a közeljö­vőben lüktető életnek indul a városháza. Az uj millióknak u hová fordítása csakis abból a szempontból fog fejtörést okozni, hogy melyek legyenek azok a beruházások, amelyeket ki kell hagyni a programúiból. Mert a 270 milliós prelimináré elenyészően csekélynek mutatkozott, ezer milliós pro­gramúiét lehetne összeállítani az egyes ügy­osztályok munkájához szükséges pénzekből. Természetes, hogy a mi kisszerű viszonyaink között nem szabad a pénzt derüre-borura költeni, nem szabad fényűző beruházásokat eszközölni, hanem csakis olyanokat, amelyek állandó jövedelmi forrásokat jelentenek, vagy amelyekre kulturális, vagy szociális szem­pontból feltétlenül szükség van. És éppen ez a körülmény az, arm aggodal­makat ébreszthet joggal minden komoly pol­gárban, ez a pont a legalkalmasabb arra, hogy gyanús szemmel tekintsen mindenki a város legújabb hitelművelete felé. A múltak tapasztalata; ugyanis azt bizonyítják, hogy a legszebb beruházási Programm is csak masz­lag, a polgármester nem ragaszkodik semmi­féle prelimináréhoz, a polgármester úgy gon­dolja, hogy őt nem köti semmiféle közgyű­lési határozat. Bárczy István rezsimje alatt a város adós­ságai csaknem elérték az aktívákat, ami nem csak azért baj. mert a város hitele hovato­vább csökken, hanem baj amiatt, mivelhogy a felvett százmillióknak nagyrésze nem for- dittatott a kijelölt célokra, a beruházásoknak igen nagy százaléka vagy meddő, vagy nem áll arányban a jövedelemmel, amelyet vártak s amelynek kilátásba helyezésével a közgyűlés hangulatát a tanács maga felé fordította. A legújabb kölcsön hosszú időkig az utolsó lesz. Jól kell vigyázni a közgyűlésnek, mire akarják a milliókat elkölteni. Az autóbusz kérdését állandóan napirendín kell tartani. Ez szomorú kötelesség, amelyért bizonyára nem lesz hálás a tanács. Tipikusan budapesti volt ennek az ügynek az agyonütése. A leg­utolsó ajánlat tárgyalása előtt tudvalévőleg az volt a helyzet, az volt a közgyűlés határo­zata, hogy nemzetközi autóbusz-pályázat lesz és házikezelés. Már most azt kérdjük: ha meghalt az ajánlat, miért nem állítják vissza a status quo-t, miért nem írják ki a pályáza­tot? Általában pedig végleg megholtnak kell tekinteni az autóbuszt'(? Interpellációt intézünk a polgármesterhez, igériük. nőm zaklatjuk vele többé. Azt kérdezzük, van-e tudomása arról, hogy még a múlt esztendő­ben annuk rendje és módja szerint kolpor­tázsjogot kértünk lapunk számára a nagy- tekintetű tanácstól. Van-e tudomása arról, hogy a kolportázsjogra vonatkozó kérel­münk a polgármester ur asztalára került s azóta is ott hever elintézetlenül. Ha van tu­domása, tisztelettel kérdjük, mikor szándéko­zik ez ügyben legjobb belátása szerint dön­teni, meddig tart a polgármester urnái egy kérvény kedvező elintézése, vagy elutasítá­sa. Meddig tart, ha a papa kedvenceiről van szó s meddig akkor, amikor a polgármester ur hivatali ténykedéseinek jogos és objektiv kritikusai szerepelnek a kérdésben? Belgrádból két finom levelet hozott a posta a város­házára. Az egyik levél a polgármesternek szólott, a másik pedig Folkusházy tanács­noknak. A levelek küldője a belgrádi kupak­tanács volt, a tartalmuk pedig forró kö­szönet a városi kenyérért, amely a pék­sztrájk idején táplálta Belgrád város derék lakóit. Most aztán megtudtuk végre, mire jó a városi kenyérgyár. Belgrád felől meleg rokonszenv érkezik az alkotók címére; a pesti ember azonban sehogysem hajlandó méltányolni a tekintetes tanácsnak amaz igyekezetét, hogy Belgrádot a péksztrájk el­len mindenkor megvédelmezze. A pesti pol­gár semmiféle hasznát sem látta még a köz­ségi kenyérgyárnak, ellenben kárát vallotta akkor, amikor a pékek egyértelműen a vá­rosi kenyérgyárra hivatkoztak, mint előtán- cosra s a városi kenyérgyár példáján felbuz­dulva emelték a sütemények árát. Egyszóval a belgrádi tanácsnak pont ugyanannyi oka van lelkesedni, mint ami­lyen kevés joga van a pesti tanácsnak ah­hoz, hogy a pesti polgároktól várja az el­ismerés koszorúját. NÉGYSZÁZMILLIÓ ADÓSSÁG. A beruházási programúiról. Pénteken tárgyalja a pénzügyi bizottság, jövő szerdán pedig a közgyűlés a tanács elő­terjesztését a legújabb fővárosi kölcsönre vo­natkozó felhatalmazásról. Az előterjesztéssel kapcsolatos a legújabb beruházási Programm, amelylyel bővebben kell foglalkoznia min­denkinek, aki hivatásánál fogva a főváros ügyeivel törődik. A beruházási programútoknak is megvan a saját külön fátumuk. A legutolsó ilyen Prog­ramm 1909. május havában készült s azt a közgyűlés is elfogadta. A Programm össze­sen 313,046.200 koronát igényelt, amiből lefa­ragtak kb. 43 milliót, ugv hogy végeredmény­ben egv 270 milliós kölcsönmüveletnek a nyélbeütését tervezték. Hogy tisztán és átte­kinthetően lássa mindenki a főváros kölcsö- neinek sorrendjét és összegét, közöljük a következő kimutatást: 1870- ben felvett a főváros 1871- ben felvett a főváros 1890-ben felvett a főváros 1897-ben felvett a főváros 1909-ben felvett a főváros 1911-ben felvett a főváros 1913-ban (függő kölcsön) kb. 6 milliót 10 milliót 34 milliót 100 milliót 70 milliót 100 milliót 85 milliót összesen 405 milliót A főváros kölcsönterhe tehát jelenleg kb. négyszázmillió korona, amiben az 1909- ben elfogadott s törvényhozási kedvezmé­nyekkel ellátott 270 milliós felhatalmazás­ból mindössze (70+100+85) kb. 255 millió korona foglaltatik, ugv hogy a 270 milliós Programm terhére még körülbelül 75 millió koronát van jogosítva felvenni a főváros. A helyzqt, ma az. hogy a polgármester a múlt esztendőben felhatalmazást kapott egv 120 milliós kölcsön felvételére. Ez a kölcsön a 270 milliós felhatalmazás keretén belül volt felveendő, minthogy azonban a pénzügyi helyzet nem kedvezett ilyen tranzakciónak, a polgármester előbb 60 milliós, később pe­dig kisebb részletekben kb. 25 milliós, ösz- szesen tehát kb. 85 millió függő kölcsönöket vett fel a Kereskedelmi Bank és a Hitel­bank vezetése alatt álló konzorciumtól. Ezt a 85 millióra rugó függő tartozást kell első­sorban kifizetni a felveendő végleges köl­csönből. Minthogy pedig a törvényhozási kedvezmény, a kölcsön és járulékainak bé­lyeg- és adómentessége csak a 270 milliós kölcsönre vonatkozik, ebből azonban a fő­város 1909-ben 70 millió koronát, az utóbbi esztendőben pedig függő köclsönök alakjában kb. 85 milliót már felvett —■ minthogy továb­bá az ekként fenmaradó 15 millió tulajdon­képpen sohasem került a főváros pénztárába, mert hiszen az árfolyamveszteség a 270 mil­liónál legalább is 10 százalék, tehát 27 millió volt: — ennélfogva világos, hogy a 270 mil­liós felhatalmazás kimerültnek tekinthető, a felhatalmazás keretén belül már csak annvi kölcsönt vehet fel a polgármester, ameny- nyit — kb. 85 milliót — függő kölcsönökben már eleve felvett. Nyilvánvaló tehát, hogv: 1. Újabb kölcsön felvételére uiabb felhatal­mazás kell a közgyűléstől. 2. A törvényho­zástól újból ki kell eszközölni a bélyeg- és adómentességet. 3. Az ui kölcsön összege, amelyben benníoglaltatik a visszafizetendő 85 milliós íüggőkölcsön. nem lehet kisebb.

Next

/
Thumbnails
Contents