Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-18 / 8. szám
Budapest, 1914. február 18. 3 ugy, mint ahogy elfelejti hymnuszt énekelni arról, hogy a húst — Szerbiából kapja és pedig az állatvásárpónztár révén, amelynek tudvalevőleg az a rendeltetése, hogy a vágóhíd forgalmát lebonyolítsa, a husiparosok helyzetén könnyítsen, Mi lesz a sertésszállásokkal? Páratlan hanyagságot, súlyos kötelességmulasztást tanúsított a tanács, elsősorban pedig az élelmezési ügyosztály a sertésszállás-telep dolgában. A tényállás ismeretes: ezelőtt Kőbányán volt a telep, ott azonban megszűnt, mert a szállástelkek tulajdonosai jobban akarják kihasználni a telkeiket és sikerült elérniök, hogy a főváros a tulajdonjogi korlátozás feloldásába beleegyezett. A főváros kiöntötte a piszkos vizet, anélkül azonban, hogy gondoskodott volna tiszta vízről. Az idő mult, a közélelmezési ügyosztály aludt s egy szép napon összeállónak a nagybankok s a kormány közreműködésével megcsinálták az uj sertésszállás-telepet. Megcsinálták pedig a főváros területén kívül, úgy, hogy 1. megszűnik ezzel a sertésközvágóhid létjogosultsága, 2. megszűnik a ferencvárosi zárt sertésvásár, 3. több mint egy millió kár éri évente a fővárost az elmaradó vásárdíj és szuródij révén, 4. a tervezett nyílt sertéspiac érdeke és fejlődése is kockára van téve. Most utólag, amikor a nagybankok készülő üzletét már nem lehet megakadályozni, fiihöz-fához kapkodnak a városházán. Ahelyett azonban, hogy a veszett fejszének legalább a nyelét megmentsék s az egyedül lehetséges megoldást válasszák, megint huzzák-haíasztják a dolgot, f e 1- terjesztést akarnak a kormányhoz intézni. Ez pedig teljesen céltalan, haszontalan dolog! Budapest kockán forgó érdekeinek a védelmére nem felterjesztés kell, hanem — sertésszállás-telep. A fővárosnak sürgősen gondoskodni kell arról, hogy saját külön telepe legven. amely a város területén van s amelynek jövedelme a városé. Nem baj, hogy a nagybankoknak is lesz ser- tésszállás-telepük. Egészséges konkurrencia fog itt kifejlődni, amelynek hasznát egyformán fogják látni a főváros, a nagybankok, a sertéskereskedelem és a fogyasztóközönség. További tétlenségnek, meddő felterjesztéseknek nincs helyük többé. Egyetlenegy becsületes, célravezető megoldás van: a főváros saját ser- tésszállás-telepének sürgős létesítése. A szerdai közgyűlésnek csakis ilyen értelmű határozatot szabad elfogadnia. LEÁNYKERESREDŐT FOSOTT AZ ÁRVASZÉK N. 1. apátián és anyátlan, 18 esztendős haja- donnak a kezét annak rendje és módja szerint megkérte egy szeladon. A rendhez és a módhoz hozzátartozik az is, hogy a kiskorú és árva menyasszony részére az árvaszék gondnokot rendel ki s a gondnok mondja ki a hajadon nevében a boldogitó igent, a gondnok adja hivatalosan a beleegyezését a házassághoz. Az ái vaszék a menyasszony gondnokául kirendelte S z e m e t h y Károly dr. tiszti al- iigyészt, aki beidézte a hajadont s a hajadon nagyanyját, mint legközelebbi rokonát. A gondnok beleegyező nyilatkozatának beszerzése után a házasságnak nem volt többé akadálya s annak utánna a házasságkötésről szóló anyakönyvi kivonatot is kiadták az ifjú párnak. És akkor újból jelentkezett a nagymama. Azt kívánta Szemethy aliigyésztől, szerezze meg sürgősen a családi bizonyítványokat, amelyek az iratok között feküdtek s amelyekre néki sürgősen szüksége van, mert útlevelet akar kérni a főkapitányságtól. Szemethy dr. átalakult gondnokból vizsgáló- birává és megállapította a nagymama előadásából, hogy a derék asszony most, hogy az egyik unokáját férjhez adta, a másikról is gondoskodni kíván. És pedig olyan formában, hogy a szép leányt Oroszországba akarja kisérni, a hol már várják egy orfeumban. , Rögtön jelentést tett a dologról az árvaszéknek, Ágoston Géza dr. árvaszéki ülnök figyelmeztette az esetre a főkapitányságot, átirt ezenkívül a Magyar Egyesülethez, amely a rendőrség segítségével kinyomozta, hogy közönséges leánykereskedelmi üzletről van szó. a derék nagymama Oroszorságban akarta eladni az unokáját s már fel is vett néhány száz korona előleget az üzletre. A rendőrség rátette a kezét a nagymamára, az árvaszék pedig pártfogásába vette, most már a másik leányt is. KINEK A ROKONA A VÁROSI „SZÉNBEVÁSÁRLÓ“ A városházán a legősibb magyar közmondások is sajátságos átalakulásokon mennek keresztül. Másutt úgy mondják, hogy akinek az isten hivatalt ád. annak észt is ád. A városházán pedig az a helyzet, hogy akit az isten ió rokonsággal áld meg, annak ne legyen gon'dja zsíros szinekurára. munkátlan városi hivatalra. A konkrét eset, amelynek kapcsán a leg- u.iabb közmondás keletkezett, veszedelmesen hasonlít a Francsek-afférhez. amelyet a Fővárosi Hírlap leplezett le. A különbség csak az, hogy 1. Francsek nem hivatalt kapott, hanem megbízást munkára. 2. Francsek megdolgozott a pénzért, az ui rokon ellenben nem fogja magát megerőltetni. A polgármester Barthos Józsefet a városi tüzelőszerraktárhoz szénbevásárlónak nevezte ki. Ez a hivatal nem jár túlságosan sok munkával, mert köztudomású, hogy a város a szenet nem szokta naponkint, apró adagokban bevásárolni, hanem hosszú időre előre szerzi be szükségletét — nyilvános árlejtés utján. Ha nem igy volna, akkor Barthos József aligha vállakozott volna erre az állásra. Mert tudni kell. hogy a főváros hivatalos szénbevásárlója nem közönséges ember, hanem elismert gavallér, kétségtelenül kifogástalan úriember. Barthos József azelőtt Zemplénmegvében volt központi főszolgabíró. Nagyon szigorú, erélyes, de tetőtől talpig korrekt, tisztességes tisztviselő volt. Bohém-természetű férfiú s éppen ez okozta, hogy nem volt maradása a megyénél, önként távozott állásából, holott a legfényesebb karrier előtt állott. A családi összeköttetései kitűnőek. Apósa Metzner íő- ispán volt, testvéröcscse Barthos Aridor. cs. és kir. kamarás, kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, testvérbátyja Barthos Tivadar, cs. és kir kamarás, földmivelésügvi miniszteri osztálytanácsos, A rokonságnak tagjai között ezeken kívül helyet foglal —- Bárczv István dr. polgármester is. Ez az utóbbi körülmény bizonyára nem volt elháríthatatlan akadálya annak, hogy Barthos József a fővárosnál aránytalanul dús javadalmazáshoz jusson. Barthos 500 korona havi fizetést húz. azonkívül évi 500 korona remunerációt. Ami kb. megfelel egy első- osztályú tanácsjegyző javadalmazásának. Csakhogy amig a tanácsjegyző átlag 15 esztendei kemény munka és eredmények után éri el ezt a fizetést, a'ddig Barthos József minden városházi érdem és szolgálat nélkül jutott hozzá. Amiből semmi evyéb nem következik. mint az. hogy Barthos Józsefnek több szerencséje van, mint egy elsőosztályu tanácsjegyzőnek, vagy főjegyzőnek. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemiiek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. ^ 'Viktória öutorgyár részvénytársaság fg&őerenöezési min fa termei 'Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. Szaőab Öemenet. (Kossuth Pajos-utca sarok) ^HAASf50VDG/te OMNIA mozgóképpalota Vili, József körút 31. Telefon József 1-25 Wigjáiék = ciklus S E II. sorozat. Öreg ember, nem vén ember vígjáték 2 felvonásban. A holsikéros csalási bohózat 3 felvonásban. Pillangó szerelem (egy asszony aki mindenkit szeret Erköícsrajz4 felvonásban Henry Kraus és Mistinguett k. a. a főszerepekben Móric bálba megf bohózat a Prince-cel a címszerepben Hz előadísoli d. u.5, £3 ss arto liBdidnsk jegyelőreváitás : d e 10 — l/*i-ig, d. u. 5 órától az OMNI A pénztáránál és a Hirsch- tőzsdében Andrássy-ut 19 A prima Í iaucsuk- ipÖsaroff /ji kaucsuk sarkok királya! Budapesten a legjobb és legolcsóbb „ S POROSZ Vágó Rezső szállítja 17 A I AM£l7üWPni V. Falk M.-u. 10. tel. 144-11 ZALUNSáhNh & Vlf Északi t. p, u.tel. 114-77 A legjobb szén ára ) 100 kg-ként PesBn K 4.56 házhoz szállítva ) (2 zsák) Budán K 4.60
