Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-11 / 7. szám

törlesztéses járadék mindenesetre uj tipus lesz a magyar államadóssági címletek tömkelegé­ben. A kibocsátási árfolyamot csak később fixi- rozzák, de előreláthatólag 90 háromnegyed lesz. A kölcsönből a konzorcium, melynek élén a M a- gyar általános htelbank áll, 325 milliót fix és 125 milliót opcióra vesz át. Az ellenérték­ből mindenekelőtt a fele-fele részben f. é. július 1-én és 1915. január 1-én lejáró 106 millió márka, azaz 125 millió korona 4 és fél százalékos m. kir. állami pénztárjegyek fognak beváltatni, a mara­dó összeg pedig túlnyomó részben beruházási célokra fog fordittatni. Ez utóbbi körülményre való tekintettel, valamint különösen a befekte­tési piac irányzatával is számolva, a m. kir. pénz­ügyminiszter ezúttal törlesztéses typust válasz­tott. A törlesztés a 6-ik évtől kezdve fog egyenlő félévi részletekben történni és a kölcsön az első 10 évben, tehát 1915. március 1-e előtt vissza­fizetésre föl nem mondható. A londoni N. M. Rothcshild & Sons bankház a konzorciumtól — további megfelelő opcióval — egyelőre 3 millió font sterlinget fix átvett és Londonban nyilvá­nos aláírást fog tartani. A fenmaradó 400 millió kor. í. é. f e b r u á r 24-é n Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Hollandiában Bel­giumban és Svájcban nyilvános aláírásra fog bo­csáttatni. Bajban a sörkartel. A sörkartel féktelen garáz­dálkodásának, amelyről egyik utóbbi számunk­ban már megemlékeztünk, a legközelebbi jövő­ben erős konkurrencia fog gátat emelni. Jó for­rásból jelenthetjük, hogy a T emesvári ser­főző részvénytársaság, amelynek ki­tűnő gyártmánya eddig csaknem ismeretlen volt a fővárosban, a tavasszal megkezdi széleskörű tevékenységét a helyi piacon és annak a díszes társaságnak, amely a Drehe r-H aggenma- c h e r—P olgári serföző gyártmányaira megcsinálta a sörkartelt, a legelkeseredettebb harcot fogja hirdetni. A Temesvári serföző rész­vénytársaság azt is elhatározta, hogy az An- drássy-uton, közel a Párisi nagyáruházhoz, nagyszabású sörkimérést rendez be, hogy ki­tűnő sörét a közönséggel megkedveltesse. A korcsmárosok, vendéglősök és kávésok, akik tu­domást szereztek a temesvári sörgyár elhatáro­zásáról, máris örülnek, hogy vége szakad a sör­kartel pöffeszkedő egyeduralmának. Kártalanítás a Diana-sósborszeszért. A M a- gyar érték- és Ipar bank — mint isme­retes — legtöbb üzletágát átruházta a Magyar Bankra és csak a .Diana-sósborszeszt tartotta meg. A bank az árusítást eddig főügy­nökségek utján látta el a vidéken, most azon­ban az ügynöki jövedelmeket is magának akarja biztosítani és a föügynökségekkel egymásután felbontja a szerződéseket. Több egyedárusitótó! — köztük a bogiári Fischl Jakab és Fiai cég töl — kisebb kártalanítási összegért visszavásá­rolta az árusítás jogát, a nagyváradi Ul.lmann Izidor és fiai céggel azonban nem ment simán a dolog. Ez a cég kizárólagossági joggal egész Biharmegyében és Erdélyben képviselte a Dia­nát és a szerződés felbontása miatt, kártalaní­tás cimén, 300.000 korona erejéig pörölte a ban­kot. A pör néhány hónap előtt indult meg s már az első tárgyalások során olyan fordulatot vett, hogy a bank jónak látta felajánlani az egyezsé­get. Hosszas alkudozások után a Magyar Érték és Iparbank 76.000 koronában állapodott meg az Ullmann céggel, amely készpénzben nyomban fel is vette az összeget és lemondott szerződés­beli jogairól. Magyarország közgazdasága. E cim alatt vas­kos könyv jelent meg, amelyben Katona Béla, a kiváló közgazdasági iró, az e'mult esztendő pénzügyi és közgazdasági eseményeit ismerteti: rendszeres anyaggyűjtéssel, megfelelő módon csoportosítva és statisztikai táblázatokban fel­dolgozva. A 300 oldalas munka azonban koránt­sem száraz adatok egyszerű összehordása és számtömegek csoportosítása, hanem rendszeres tanulmány és egyben kritikai mü, amely meg­bízható képet ad általánosságban az állam tevé­kenységéről és pénzügyeiről, valamint a' magán­gazdasági tevékenység különböző ágazatairól. Kiemelendő, hogy a mü felöleli és belekapcsolja Horvát-Szlavonország , gazdasági viszonyainak idevonatkozó statisztikai adatait is. A mi köz- gazdasági irodalmunkban igazán hiányt pótló az ilyen összefoglaló munka, amely közgazdasági jj_ _______________ t? I » //» „viszonyainkat részletesen, de azért teljes tömör­séggel ismerteti nem csak itthon, hanem — te­kintettel arra, hogy német nyelven is megjele­nik, — a külföld előtt is. A most megjelent ma­gyar kiadás ára 5 korona s megrendelhető a szerzőnél (Budapest, VI., Andrássy-ut 83 sz.), vagy minden könyvkereskedés utján. Előléptetések a Belvárosinál. A Belvárosi Takarékpénztár igazgatósága dr. Eisler Zsigmond jogügyi igazgatót — jogtanácso­si minőségének megtartása mellett — ügyvezető igazgatóvá, Vadriai Géza h. igazgatót igazgatóvá; Eberling Antal, Habermann Géza, Neumann Gusztáv és Tímár Lajos cégjegyzőket igazgatóhe­lyettesekké nevezte ki. Egyben a Budapesti Ipar­bank Részvénytársaság vezérigazgatóját. Alapi Bélát, aki az intézetnek régi tisztviselője, igazgató helyettessé nevezte ki. Alapi Béla a Belvárosi Ta­karékpénztár megbízásából továbbra is bennmarad a Budapesti Iparbank Részvénytársaság igazgató­ságában. 4 Budapesti Iparbank uj vezetője. A Budapesti Iparbank r.-t. Alapi Béla vezér- igazgató távozásával megüresedett állást Hesslein Ignác eddigi igazgatóval töltötte be. Közgyűlések és mérlegek. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár e hó 7-én tartotta hetvenedik évi rendes köz­gyűlését báró Harkányi Frigyes titkos tanácsos elnöklete alatt. A közgyűlésen száztizenkét rész­vényes jelent meg. A 1912. évről áthozott nye­reségmaradvánnyal együtt 4.237,776 K 31 f tiszta nyereséget mutat fel a mérleg, amelyből az alap- szabályszerü levonások után 3,771.165 K 18 f ál­lott a kögyülés rendelkezésére. Ennek felosztásá­ról úgy határoztak, hogy 30.000 K-t az intézeti hi­vatalnokok és szolgáknak juttatnak rendkívüli ju­talom gyanánt, 3,000.000 K-t az osztalékszelvé­nyeknek 120 koronájával való beváltására fordí­tanak, a fenmaradó 741,165 K 18 f-t pedig uj számlára viszik át. A közgyűlés úgy a mérleget, mint a zárszámadásokat egyhangúlag jóváhagyta s az igazgatóságnak, valamint a felügyelő-bizott­ságnak a felmentvényt megadta. A napirenden szerepelt egy igazgatósági tag választása is s erre egyhangúlag Budai Goldberger Leót választották meg. Az esedékes osztalékszelvényeket február 9- étől kezdve darabonkint 120 koronával váltja be az intézet főpénztára. A Belvárosi Takarékpénztár közgyűlése. A Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság e hó 7-én tartotta közgyűlését Székely Ferenc udv. tanácsos elnöklete alatt. A zárszámadások leírások után 1.826,047.91 korona tiszta nyeresé­get eredményeznek, mely összegből 227.720.22 K az igazgatóság és tisztviselők jutalékára fordítan­dó. Az igazgatóság azt javasolja, hogy a nyugdíj­alap javára fordítandó 1 százaléknak, vagyis 17,516.94 koronának levonása után fennmaradó 1.580,810.75 koronából 325,000 korona a tartalék- alaphoz csatoltassék, az 1913. évi szelvény rész- vényenkint 36 koronával való beváltására 1 millió 152 ezer korona, köz- és jótékonycélra 15.000 K forditassék, mig a fennmaradó 88,810.75 korona uj számláéra vitessék át. A közgyűlés az igazgatóság jelentését és az abban foglalt javaslatokat elfo­gadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő- bizottságnak a felmentvényt megadta. Az év fo­lyamán Benes József és Békeffy Géza igazgató- sági tagok állásaikról lemondottak. A közgyűlés a lemondásokat tudomásul vette és a nevezett igazgatósági tagoknak eddigi működésűkért kö­szönetét szavazott. Ezután a megüresedett igazga­tósági, felügyelő bizottsági és választmányi tagsá­gi helyekre megejtettek a választások. Megvá­lasztattak az igazgatóságba: Székely Ferenc, zó­lyomi dr. Wagner Géza, Deutsch Sámuel, Egger Gyula, dánszentmiklósi Gara Miksa, dr. Eisler Zsigmond (,uj), dr. Heder Lajos (uj), Kozma An­dor (uj), Révai Ödön (uj). A felügyelőbizottság­ba: Püspöky Emil, dr. Dörschug Antal, Girardi József, dr. Kraemer József, Náray-Szabó Sándor, Silberberg Károly, Francois Lajos (uj), Halápy Oszkár (uj). A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Székely Ferenc elnökké, zólyomi dr. Wag­ner Károly és kírálykuti Bachruch Károly alelnö- kökké újból megválasztattak. Az Első Magyar Iparbank közgyűlése. Az Első Magyar Iparbank a napokban tartotta Vas Ferenc igazgatósági elnök elnöklésével negy­venkilencedik évi rendes közgyűlését, amelyen 72 részvényes összesen 19,755 darab részvény képvi­seletében jelent meg. A közgyűlés az igazgatóság jelentése alapján az előterjesztett mérleget elfo­gadta és az igazgatóságnak, valamint a felügyelő­bizottságnak a felmentvényt megadta. Az igazga­tóság indítványa értelmében a közgyűlés elhatá­Budapest, 1914. február 11. rozta, hogy az összes 1,023.905 K 87 f nyereségből (a múlt évivel szemben 67.924 K 39 f-rel több) részvényenkínt 20 korona osztalék kerüljön kiosz­tásra. Az igazgatóság által javaslatba hozott alap­szabály-módosításokat a közgyűlés elfogadta. Az összes határozatokat egyhangúlag hozták, vala­mint egyhangúlag újra megválasztották azokat az igazgatósági, felügyelő-bizottsági és választmányi tagokat, akiknek mandátumuk lejárt. Uj tagokul az igazgatóságba sárszentmiklósi Radocza János udvari tanácsost, a felügyelő-bizottságba Mar­morstein Sándort, a választmányba pedig Ember Károlyt, Holub Józsefet és Wörner Frigyest vá­lasztották be. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank R.-T. igazgatósága a minap tartott ülésében állapí­totta meg az 1913, évre szóló mérlegét és elha­tározta, hogy a február 25-én tartandó közgyűlé­sen javasolni fogja, hogy az elért 691,166.59 kor. tisztaa nyereségből, úgy, mint tavaly, ez idén is, 520.000 koronát, vagyis szelvényenkint tizenhárom koronát (hat és fél százalék) fizessenek ki oszta­lék gyanánt, 60,000 korona a rendes tartalékba helyeztessék — miáltal az 620.000 koronára emel­kedik, — mig az alapszabályszerű levonások után fennmaradó 26,327 korona 69 fillért uj számlára vigyék át. A Magyar általános ingatlanbank 1913. évi zárószámadásában 464.924 K (az elő­ző évben 423.758 K) brutto jövedelmet mutat ki, amiből 44.000 (36.000) K-nak az adótartalékba való utalása és 13.681 (3530) K leírás, valamint a költségek levonása után a tiszta nyereség 269.658 K az 1912. évi 246.484 K-val szemben. Az igaz­gatóság a közgyűlésnek részvényenkínt 36 K (9 százalék) osztalék fizetését fogja ajánlani, mig ta­valy 34 K volt az osztalék. Az idei dotációval a 2 millió K alaptőkéjű hatéves intézet tartalékjaia meg fogják haladni az egy millió K-át. Ezenfelül az ingatlanok értékelésében, amelyek a mérlegben 2,266.646 K-val (1912-ben 1,735.259 K-val) szere­pelnek, valamint a még lebonyolitatlan üzletek el nem számolt jutalékaiban a bank jelentékeny la­tens tartalékot gyűjtött. A kölcsönyállomány és váltótárca az előző évi 5,546.711 Król 7,164.822 K-ra emelkedett. A Fővárosi kereskedelmi hitelintézet r.-t. 1913-ban 27,311 kor. (1912-ben 381.974 kor.) bruttó jövedelmet ért el, mig a kiadások a 6988 (8) kor. veszteségáthozaton kívül 19.183 (966.345) kor.-ra rúgtak, úgy hogy a mérleg 1139 K nyere­séggel zárul az előző évi 614,271 kor. veszteség­gel szemben. Az alaptőkét 1,639.410 kor.-ról 537,790 kor.-ra szállították le; az 1913. december 3-ikí közgyűlésen azután elhatározták, hogy az igazgatóság igyekezzék uj részvényeket elhelyez­ni és amint 6000 drb 70 K n. é. részvényt el tud adni jegyeztesse be esetről-esetre a tőkeemelést. Ezt a határozatot a keresk. és váltótörvényszék nem volt hajlandó bejegyezni, amiért a február 12-én megtartandó közgyülésne az alaptőkének 700.000 K-ra való fölemelését fogja kimondani. A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat folyó évi február hó 21-én d. e. 11 órakor tartja meg Budapesten, V., Arany János-utca 25. sz. alatt levő központi irodahelyiségeiben n XLIfl. rendes évi közgyűlését, melyre az igazgatóság a t. c. részvényeseket ezen­nel tisztelettel meghívja. Napirend: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelen­tése az 1913-ik üzleti évről. 2. Az 1913-ik év zárszámadásainak előterjesz­tése, határozat azek felett -s az 1913-ikí osztalék megállapítása. 3. Felmentvény megadása az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak. Budapesten, 1914. január 31-én. Az igazgatóság. Felkérjük azon t. c. részvényeseket, kik a köz­gyűlésen résztvenni akarnak, hogy részvényeiket a szelvényekkel együtt f. év február hó 13-áíg be­zárólag vagy a társulat fentjelzett helyen levő központi pénztáránál, vagy pedig Wienben a K. k. priv. alig. österr. Boden-Credít-Anstaltnál (I., Teinfaltstrasse 6.) tegyék le. 25 részvény egy sza­vazatra jogosít. Kiadja, a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Merkantil nyomda. Havas és Lehner. Német-utca 27.

Next

/
Thumbnails
Contents