Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-28 / 5. szám

Budapest, 1914. január 2& Jpar 'Pénzügy Váflafkozás JCereskeöeíem Biztosítás r építészet TCözfefceöés Bányászat Az értékpiac Az értékpiacokat, vagyis mint a közgaz­dászok mondani szokták, az ingó értékeket sokáig a legjobb tőkeelhelyezésnek tartották. Boldog tuiajidonosaik pontosan beváltották a szelvényeket és nyugalommal nézték cím­leteik értékének emelkedését. Tőkéik szem­látomást növekedtek. Ezek a szerencsés ha­landók nem rettegtek se a széltől, se a jég­esőtől, se fagytól, se a cyklontól. Mindez most megváltozott. Az összes ér­téktőzsdéken, jobban mondva érékpiacokon vihar vonul végig. A legszolidabb értékek meginognak; árfolyamuk hol esik, hol emel­kedik, de senki se tudja hogyan és miért. Mindenki azt hitte, hogy a balkáni béke után a nemzetközi politika nyugvópontra ér. A nagy államok óriási fegyverkezése, a foly­tonos kardcsörtetés állandóan nyugtalanítja a tőkét. Azelőtt, ha az egyik értékpapír esett, a rentiers-k siettek olyan értékpapírokat vá­sárolni, melyek ugyanakkor emelkedtek. Most még ezen az utón se kompenzálhat­ják magukat, mert a krízis általánossá vált és.minden érték hanyatló irányzatot mutat. A Párisi értékpiacon, mely azelőtt az első volt a világon, a legnagyobb depresszió ural­kodik. Az ottani haute finance valósággal kétségbe van esve. A nagy boulevard lapok, melyek egyszersmind a nagytőke és a nagy­bankok orgánumai is, hosszú cikkekben si­ránkoznak a párisi értékpiac szomorú hely­zetén. A legbiztosabb értékpapírok hanyat- lanak, pedig semmi külső ok se indokolja az áresést. Ami már most a budapesti értékpia­cot illeti, ez a teljes derűt képét mutatja. A krizis sehol se végzett oly pusztítást, mint éppen nálunk. Sok része van ebben az ér­téktőzsdén uralkodott féktelen spekuláció­nak, amely gyakran orgiákat ült és amikor azután a balkáni háború kitörésével a krach bekövetkezett, nem akadt erős kéz. mely a pusztulást legalább részben feltartóztatta volna. A budapesti értékpiac azóta nem képes lábra áílani. Sör az utóbbi időben megint bi­zonyos visszaesést tapasztalunk. Az ö-tven éves jubileumot a tőzsde a teljes iizlettelen- ség és fefetlenség között érte meg. Az ipari és közlekedési papirok, valamint egyes ban­koknak részvényei erősen esnek. A köz­gazdászok tanításai szerint most a fix ka­matozású értékeknek kellene emelkedmök. De ezen a téren se látjuk azt a lendületet, me­lyet a folytonos leszálló kamatláb indokolttá tenne. De azért ez a normális folyamat most se fog elmaradni. A krizis oly erős volt, ho^ a javulás csak lassú tempóban következik be. A járadékok és záloglevelek árfolyama máris emelkedik, a közönség most ezeket kezdi vásárolni, mert a jelenlegi olcsóbb ka­matláb mellett az ezekbe való tőkeelhelyezés nagyobb jövedelmet hajt. mint a bankbetét, vagy az ipari részvény. A gazdasági de­presszió következtében úgy az ipari, mint közlekedési 'VbHalatoknak rosszul megy, ke­vesebb osztalékot fizetnek és a részvények belértéke is csökkent. Ez idézi elő ezeknek a papíroknak a mostani lanyhaságát. Vi­szont a bankok se csinálnak most az olcsó pénz mellett olyan jó üzleteket, mint azelőtt a magas kamatok mellett, amikor a kamat­számlán igen sokat kerestek. De másrész­ről az ipari depresszió miatt most az üzlet is kevesebb, minthogy alig kínálnak váltó­anyagot leszámítolásra. Innen van, hogy a bankrészvények árfolyama se tud megszi­lárdulni. A prognózis a legközelebbi jövőre nézve tehát az. hogy most a járadék- és a zólog­levélpiac fog megélénkülni, inig a bank-, ipari és közlekedési papirok piaca csak majd akkor fog fellendülői, ha a mostani gazdasági depressziót, mely a mélypontját most éri el. a felfelé törekvő konjunktúra fogja felváltani. Ez pedig majd csak az év végén, nagyobb mértékben pedig a jövő év elején fog beállani. Mindenesetre sok függ attól, hogv az építőipar a jelentkező olcsóbb tőkét milyen mértékben tudja maid a maga hasznára fordítani. A Pesti Hazai üzletéve. Most publikálta a Pesti Hazai Első Takar ék (pénztár múlt évi mérlegét, amelyet bombasztikus di­csekvésekkel tálalnak fel. A zárszámadásban tényleg úgy vannak gruppirozva az adatok, hogy a takarék fejlődését hirdessék, két tényt azonban bajos letagadni; az egyik az, hogy Wälder Gyula vezetése alatt a Kereske­delmi-bankkal szemben a második hely­re szorul le a Pesti Hazai a betétállomány terén, a másik pedig az, hogy az osztalékot tulajdonképpen azokból a milliókból fizetik, amelydket a kamatláb leszállítások figyel men kívül hagyásával keres­tek. A Pesti Hazai ugyanis el szokta fe­lejteni ügyfeleivel szemben a kamatláb mérséklését a jegybank leszállításaival egyidejűleg közölni és csak, ha felszóla­lás történik, vagy pedig egyáltalán nem csök­kenti az egyszer megállapított kamatot. A be­tétek után azonban rögtön másnap le­szállítja a kamatot, amit neki kell fizetnie s ezekből a pár hetes d'fferenciákkal sok százezer koronát takarít meg. A takarék különben titkos és adómentes tarta­lékából kiemelt 500,000 K-át és uj „agio-tarta- lékot“ létesített. Ez az egy tétel uj a mérleg­ben, a dicsérő jelentés azonban nem szól ar­ról a változatlan tényről, hogy ezidén sem sikerült a zálogleveleknek francia piacon való placirozása, bár Wälder vezérigazgató személyesen járt ismételten közben a párisi pénzkapacitásoknál. A nagy nyereségnek van egy belső árnyoldala is; a Pesti Hazai tiszt­viselői majdnem a legrosszabbul vannak fi­zetve az összes nagyintézetek közül. Ez kü­lönben természetes is, mert a közel milliós személyzeti büdzséből aránytalan rész jut az igazgatóságnak, illetve Wälder vezérigazga­tónak, nyilván jutalmul azért, hogy az első pesti takarékból -— másodikat csinált a Keres­kedelmi-bank javára. A második fakartell. A napokban alakult meg a Standard égisze alatt az erdélyi puhafa- kartel Schreiber Endre elnöklete és G r ó s z Béla igazgatása alatt. Egyidejűleg folytak a tárgyalások a felsőmagyarországi puhaíakar- tell létrehozása céljából a Karpathia révén és a közel .napokban a második fakartell szer­vezete is készen lesz. A felsőmagyarországi fakartell központi irodájának elnöke Greiner Sándor, igazgatója pedig W e i s z Gyula fa­kereskedő lesz. Mindkét kartell ügyészi teen­dőinek ellátásával dr. Unger Ferenc ügyvé­det bízták meg. Fürsték és a Hitelbank. Néhány hónap előtt a Magyar Kartonnyomó rt. igaz­gatóságából a maróthi F ü r s t-család vég'eg ki­vonult s a vezetést teljesen a Hitelbank megbízottjának. Martos igazgatónak enged­te át. A Fürst Jakab és fiai cég ezután újra dolgozni kezdett ugyanabban a helyiség­ben, amelyben hatvan esztendő előtt kezdette meg működését. A textil szakma kedvezőtlen konjunktúrája folytán azonban a cég nem len­dülhetett fel s a főnökök néhány hét előtt összeköttetéseiket mozgósították, hogy vissza­kerüljenek a részvénytársaság vezetőségébe. Erre azonban a bank nem volt hajlandó, hogy azonban a cég megalapítója családjának meg­felelő szolgálatot tegyenek, változás áll be a vállalatnál. A részvénytársaság hivatalait már a legközelebbi napokban kitelepítik a gyár óbudai gyártelepei közelébe s a gyár termékeinek egyedárusitási jogát Magyarország területére a Fürst Jakab és fiai cégre ruházzák át. Fölszámol a kereskedők bankja motorosztá­lya, A Fővárosi Hírlap még a nyár folyamán megemlítette, hogy Korányi, a Budapesti Kereskedők Bankja mo­torosztályának igazgatója és a pénzintézet kö­zött különbözetek merültek fel. amelynek folyo- mányaképen az igazgató január elsején végle­gesen megvált a banktól, amely fel is számol­tatta motorosztályát. Korányi igazgató angol összeköttetései igénybevételével részvénytársa­ságot létesít, amely a legközelebbi napokban háromszázezer korona alaptőkévé 1 Angol— Magyar Motor- és Gépgyár r t. cég alatt alakul meg. Már telepet is béreltek az ötö­dik kerület külső részén. Állítólag a Budapesti Kereskedők Bankja nehány tisztviselője is he­lyet kap az uj részvénytársaságnál. Keseriiviz-forrás Tatán. Az Apenta r.-t. mely av 1. s II. kér takarékpénztár alapítása — a tatai határban, a Schmidthauer és a Pa­lota y-féle kocsi-i keserüviz-források közelé­ben több telket vásárolt, amelyeken keserűvíz­forrásokat fedeztek föl. Az Apenta-társaságnak Kelenföldén is vannak forrásai, amelyeknek vi­zét főleg külföldre exportálja. A Tavaszi Vásár előkészületei. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara árumintavásár- osztályában már teljes erővel megindultak a má­jus 5—11. között rendezendő Tavaszi Vásár elő­készületei. A kamara irodája már szétküldte a vásárra való jelentkezési iveket s miután ez évben a vidéki kamarák tevékeny közreműkö­dése révén a vidékről is nagyobb árumintaki- nálat remélhető, előrelátható az, hogy a vásárt a kereskedők, raktáraik kiegészítése végett, tö­megesen fogják felkeresni. A vásárra vonatko­zólag annak irodája (V., Szemere-utca 6.), kész­séggel nyújt mindenkinek felvilágosítást. Közgyűlések és mérlegek Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár mér­lege. Az Egyesült Budapesti Főváro­si Takarékpénztár minap tette közzé múlt évi tevékenységéről szóló mérlegét. A mérleg 4,237.776 korona tiszta nyereséget tüntet föl az 1912. évi 4 millió 140.879 koronával szemben. A mérleg adatai az elmúlt évivel szemben nagyobb eltéréseket nem tar­talmaznak; egyedül a betétek emelkedtek hatalmas arányokban. Az intézetnek 96.920.219 korona a betét- állománya az 1912. évi 86,638.080 koronával szemben, ami 10,282.139 korona emelkedést jelent az előző évi­vel szemben. Az intézet az elmúlt év krízise alatt nagy szolgálatot tett a vidéki pénzintézeteknek, amit igazol az is, hogy 1913. évben 6,796.138 koronával több vál­tót számitolt le, mint 1912-ben. A leszámítolt vá’tók értéke 57,422.880 koronát tett ki az előző évi 51 mil­lió 626.742 koronával szemben. A takarékpénztár igaz­gatósága a folyó év február 7-ére egybehívott köz­gyűlésnek javasolni fogja, hogy a múlt évi tiszta nyereségből az alpszabátoszerii levonások után rész­vényenként — úgy, amint már jeleztük — 120 koro­nás osztalék fejében 3.000.000 korona fizettessék ki és a hivatalnokoknak adandó rendkívüli jutalomdij ki­fizetése után még fennmaradó 741.165 korona 18 fil- lérnyi nyereségmaradvány az 1914-ik üzletév javára átvitessék. A „Belvárosi“ mérlege. A Belvárosi Ta­ka rékpénztár Részvénytársaság a na­pokban publikálta mérlegét, amely szerint a tiszta nyereség 1,826.047 korona, az 1912. évi 1,812.193 ko­ronával szemben. Az igazgatóság a február hó 7-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1,826.074.91 K-t kitevő tiszta nyereségből, — úgymint az előző évben. — 325.000 K a tartalékalapba helyez­tessék; 88.810.75 K uj számlára vi+essék elő (1912-ben 74.353.88 K), az 1913. évi 21. számú szelvény pedig,

Next

/
Thumbnails
Contents