Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-28 / 5. szám
Budapest, 1914. január 2& Jpar 'Pénzügy Váflafkozás JCereskeöeíem Biztosítás r építészet TCözfefceöés Bányászat Az értékpiac Az értékpiacokat, vagyis mint a közgazdászok mondani szokták, az ingó értékeket sokáig a legjobb tőkeelhelyezésnek tartották. Boldog tuiajidonosaik pontosan beváltották a szelvényeket és nyugalommal nézték címleteik értékének emelkedését. Tőkéik szemlátomást növekedtek. Ezek a szerencsés halandók nem rettegtek se a széltől, se a jégesőtől, se fagytól, se a cyklontól. Mindez most megváltozott. Az összes értéktőzsdéken, jobban mondva érékpiacokon vihar vonul végig. A legszolidabb értékek meginognak; árfolyamuk hol esik, hol emelkedik, de senki se tudja hogyan és miért. Mindenki azt hitte, hogy a balkáni béke után a nemzetközi politika nyugvópontra ér. A nagy államok óriási fegyverkezése, a folytonos kardcsörtetés állandóan nyugtalanítja a tőkét. Azelőtt, ha az egyik értékpapír esett, a rentiers-k siettek olyan értékpapírokat vásárolni, melyek ugyanakkor emelkedtek. Most még ezen az utón se kompenzálhatják magukat, mert a krízis általánossá vált és.minden érték hanyatló irányzatot mutat. A Párisi értékpiacon, mely azelőtt az első volt a világon, a legnagyobb depresszió uralkodik. Az ottani haute finance valósággal kétségbe van esve. A nagy boulevard lapok, melyek egyszersmind a nagytőke és a nagybankok orgánumai is, hosszú cikkekben siránkoznak a párisi értékpiac szomorú helyzetén. A legbiztosabb értékpapírok hanyat- lanak, pedig semmi külső ok se indokolja az áresést. Ami már most a budapesti értékpiacot illeti, ez a teljes derűt képét mutatja. A krizis sehol se végzett oly pusztítást, mint éppen nálunk. Sok része van ebben az értéktőzsdén uralkodott féktelen spekulációnak, amely gyakran orgiákat ült és amikor azután a balkáni háború kitörésével a krach bekövetkezett, nem akadt erős kéz. mely a pusztulást legalább részben feltartóztatta volna. A budapesti értékpiac azóta nem képes lábra áílani. Sör az utóbbi időben megint bizonyos visszaesést tapasztalunk. Az ö-tven éves jubileumot a tőzsde a teljes iizlettelen- ség és fefetlenség között érte meg. Az ipari és közlekedési papirok, valamint egyes bankoknak részvényei erősen esnek. A közgazdászok tanításai szerint most a fix kamatozású értékeknek kellene emelkedmök. De ezen a téren se látjuk azt a lendületet, melyet a folytonos leszálló kamatláb indokolttá tenne. De azért ez a normális folyamat most se fog elmaradni. A krizis oly erős volt, ho^ a javulás csak lassú tempóban következik be. A járadékok és záloglevelek árfolyama máris emelkedik, a közönség most ezeket kezdi vásárolni, mert a jelenlegi olcsóbb kamatláb mellett az ezekbe való tőkeelhelyezés nagyobb jövedelmet hajt. mint a bankbetét, vagy az ipari részvény. A gazdasági depresszió következtében úgy az ipari, mint közlekedési 'VbHalatoknak rosszul megy, kevesebb osztalékot fizetnek és a részvények belértéke is csökkent. Ez idézi elő ezeknek a papíroknak a mostani lanyhaságát. Viszont a bankok se csinálnak most az olcsó pénz mellett olyan jó üzleteket, mint azelőtt a magas kamatok mellett, amikor a kamatszámlán igen sokat kerestek. De másrészről az ipari depresszió miatt most az üzlet is kevesebb, minthogy alig kínálnak váltóanyagot leszámítolásra. Innen van, hogy a bankrészvények árfolyama se tud megszilárdulni. A prognózis a legközelebbi jövőre nézve tehát az. hogy most a járadék- és a zóloglevélpiac fog megélénkülni, inig a bank-, ipari és közlekedési papirok piaca csak majd akkor fog fellendülői, ha a mostani gazdasági depressziót, mely a mélypontját most éri el. a felfelé törekvő konjunktúra fogja felváltani. Ez pedig majd csak az év végén, nagyobb mértékben pedig a jövő év elején fog beállani. Mindenesetre sok függ attól, hogv az építőipar a jelentkező olcsóbb tőkét milyen mértékben tudja maid a maga hasznára fordítani. A Pesti Hazai üzletéve. Most publikálta a Pesti Hazai Első Takar ék (pénztár múlt évi mérlegét, amelyet bombasztikus dicsekvésekkel tálalnak fel. A zárszámadásban tényleg úgy vannak gruppirozva az adatok, hogy a takarék fejlődését hirdessék, két tényt azonban bajos letagadni; az egyik az, hogy Wälder Gyula vezetése alatt a Kereskedelmi-bankkal szemben a második helyre szorul le a Pesti Hazai a betétállomány terén, a másik pedig az, hogy az osztalékot tulajdonképpen azokból a milliókból fizetik, amelydket a kamatláb leszállítások figyel men kívül hagyásával kerestek. A Pesti Hazai ugyanis el szokta felejteni ügyfeleivel szemben a kamatláb mérséklését a jegybank leszállításaival egyidejűleg közölni és csak, ha felszólalás történik, vagy pedig egyáltalán nem csökkenti az egyszer megállapított kamatot. A betétek után azonban rögtön másnap leszállítja a kamatot, amit neki kell fizetnie s ezekből a pár hetes d'fferenciákkal sok százezer koronát takarít meg. A takarék különben titkos és adómentes tartalékából kiemelt 500,000 K-át és uj „agio-tarta- lékot“ létesített. Ez az egy tétel uj a mérlegben, a dicsérő jelentés azonban nem szól arról a változatlan tényről, hogy ezidén sem sikerült a zálogleveleknek francia piacon való placirozása, bár Wälder vezérigazgató személyesen járt ismételten közben a párisi pénzkapacitásoknál. A nagy nyereségnek van egy belső árnyoldala is; a Pesti Hazai tisztviselői majdnem a legrosszabbul vannak fizetve az összes nagyintézetek közül. Ez különben természetes is, mert a közel milliós személyzeti büdzséből aránytalan rész jut az igazgatóságnak, illetve Wälder vezérigazgatónak, nyilván jutalmul azért, hogy az első pesti takarékból -— másodikat csinált a Kereskedelmi-bank javára. A második fakartell. A napokban alakult meg a Standard égisze alatt az erdélyi puhafa- kartel Schreiber Endre elnöklete és G r ó s z Béla igazgatása alatt. Egyidejűleg folytak a tárgyalások a felsőmagyarországi puhaíakar- tell létrehozása céljából a Karpathia révén és a közel .napokban a második fakartell szervezete is készen lesz. A felsőmagyarországi fakartell központi irodájának elnöke Greiner Sándor, igazgatója pedig W e i s z Gyula fakereskedő lesz. Mindkét kartell ügyészi teendőinek ellátásával dr. Unger Ferenc ügyvédet bízták meg. Fürsték és a Hitelbank. Néhány hónap előtt a Magyar Kartonnyomó rt. igazgatóságából a maróthi F ü r s t-család vég'eg kivonult s a vezetést teljesen a Hitelbank megbízottjának. Martos igazgatónak engedte át. A Fürst Jakab és fiai cég ezután újra dolgozni kezdett ugyanabban a helyiségben, amelyben hatvan esztendő előtt kezdette meg működését. A textil szakma kedvezőtlen konjunktúrája folytán azonban a cég nem lendülhetett fel s a főnökök néhány hét előtt összeköttetéseiket mozgósították, hogy visszakerüljenek a részvénytársaság vezetőségébe. Erre azonban a bank nem volt hajlandó, hogy azonban a cég megalapítója családjának megfelelő szolgálatot tegyenek, változás áll be a vállalatnál. A részvénytársaság hivatalait már a legközelebbi napokban kitelepítik a gyár óbudai gyártelepei közelébe s a gyár termékeinek egyedárusitási jogát Magyarország területére a Fürst Jakab és fiai cégre ruházzák át. Fölszámol a kereskedők bankja motorosztálya, A Fővárosi Hírlap még a nyár folyamán megemlítette, hogy Korányi, a Budapesti Kereskedők Bankja motorosztályának igazgatója és a pénzintézet között különbözetek merültek fel. amelynek folyo- mányaképen az igazgató január elsején véglegesen megvált a banktól, amely fel is számoltatta motorosztályát. Korányi igazgató angol összeköttetései igénybevételével részvénytársaságot létesít, amely a legközelebbi napokban háromszázezer korona alaptőkévé 1 Angol— Magyar Motor- és Gépgyár r t. cég alatt alakul meg. Már telepet is béreltek az ötödik kerület külső részén. Állítólag a Budapesti Kereskedők Bankja nehány tisztviselője is helyet kap az uj részvénytársaságnál. Keseriiviz-forrás Tatán. Az Apenta r.-t. mely av 1. s II. kér takarékpénztár alapítása — a tatai határban, a Schmidthauer és a Palota y-féle kocsi-i keserüviz-források közelében több telket vásárolt, amelyeken keserűvízforrásokat fedeztek föl. Az Apenta-társaságnak Kelenföldén is vannak forrásai, amelyeknek vizét főleg külföldre exportálja. A Tavaszi Vásár előkészületei. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara árumintavásár- osztályában már teljes erővel megindultak a május 5—11. között rendezendő Tavaszi Vásár előkészületei. A kamara irodája már szétküldte a vásárra való jelentkezési iveket s miután ez évben a vidéki kamarák tevékeny közreműködése révén a vidékről is nagyobb árumintaki- nálat remélhető, előrelátható az, hogy a vásárt a kereskedők, raktáraik kiegészítése végett, tömegesen fogják felkeresni. A vásárra vonatkozólag annak irodája (V., Szemere-utca 6.), készséggel nyújt mindenkinek felvilágosítást. Közgyűlések és mérlegek Az Egyesült Fővárosi Takarékpénztár mérlege. Az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár minap tette közzé múlt évi tevékenységéről szóló mérlegét. A mérleg 4,237.776 korona tiszta nyereséget tüntet föl az 1912. évi 4 millió 140.879 koronával szemben. A mérleg adatai az elmúlt évivel szemben nagyobb eltéréseket nem tartalmaznak; egyedül a betétek emelkedtek hatalmas arányokban. Az intézetnek 96.920.219 korona a betét- állománya az 1912. évi 86,638.080 koronával szemben, ami 10,282.139 korona emelkedést jelent az előző évivel szemben. Az intézet az elmúlt év krízise alatt nagy szolgálatot tett a vidéki pénzintézeteknek, amit igazol az is, hogy 1913. évben 6,796.138 koronával több váltót számitolt le, mint 1912-ben. A leszámítolt vá’tók értéke 57,422.880 koronát tett ki az előző évi 51 millió 626.742 koronával szemben. A takarékpénztár igazgatósága a folyó év február 7-ére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a múlt évi tiszta nyereségből az alpszabátoszerii levonások után részvényenként — úgy, amint már jeleztük — 120 koronás osztalék fejében 3.000.000 korona fizettessék ki és a hivatalnokoknak adandó rendkívüli jutalomdij kifizetése után még fennmaradó 741.165 korona 18 fil- lérnyi nyereségmaradvány az 1914-ik üzletév javára átvitessék. A „Belvárosi“ mérlege. A Belvárosi Taka rékpénztár Részvénytársaság a napokban publikálta mérlegét, amely szerint a tiszta nyereség 1,826.047 korona, az 1912. évi 1,812.193 koronával szemben. Az igazgatóság a február hó 7-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1,826.074.91 K-t kitevő tiszta nyereségből, — úgymint az előző évben. — 325.000 K a tartalékalapba helyeztessék; 88.810.75 K uj számlára vi+essék elő (1912-ben 74.353.88 K), az 1913. évi 21. számú szelvény pedig,
