Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-17 / 25. szám
Budapest, 1914. június 17. 5 űpar Pénzügy Vádafkozás Xereskeöefem Biztosítás r Cpitészet JCözfekedés 'Bányászat A javulás felé Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy túl vagyunk annak a válságnak a mélypontján, mely gazdasági életünket több mint két éven át megbénította. Dacára a még mindig kedvezőtlen nemzetközi helyzetnek, a középerópai államokban, de különösen Németországban és Asztriá- Magyarországban, észrevehető ipari fellendülés konstatálható. A gazdasági konjunktúrának a vasipar a legjobb fokmérője. A hosszú stagnáció után ebben a szakmában fokozottabb tevékenységet látunk és az árak is némi emelkedést mutatnak. A német vassizindikátusnak legutóbbi jelentése s/.erint a megrendelések napról-napra szapcrcdnak és az osztrák-magyar vaskartel is kilátásba hleyezi a fogyasztásnak a közel jövőben várható emelkedését. Előkelő financierek és közgazdászok, mint Llyod Georges, az angol pénzügyminiszter, továbbá Luzzati Yves Guyot, Neymark, stb. annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a mostani gazdasági válságnak az a jellemző vonása, hogy hatásaiban nem katasztrofális, mlint például az 1873-i.ki és 1907-iki krízisek, viszont ezektől abban különbözik, hogy hosszú az időtartama és hogy a javulás csak igen lassú tempóban következik be. A bekövetkezett események teljesen igazolják ezt a felfogást. Most még általános a panasz a rossz üzletmenet miatt. Azt azonban a pesszimisták is elismerik, hogy egyes szakmákban bizonyos élénkülés kezd mutatkozni. így a textiliparban, melyet a válság majdnem a legerősebben viselt meg, a fogyasztás jelentékenyen fokozódik. Nagyon lassú a javulás az épít ő iparban, melynek fellendülésétől annyi más iparág helyzete van íiigővé téve, Illetékes Helyen érdeklődtünk ennek a szakmának a helyzetéről és a következő felvilágosításokat kaptuk: A vidéken az épitőiparban még mindig nagy a pangás. Magánépitkezés alig van, a városok pedig csak most kezdenek majd építeni, ha a kilátásba helyezett kölcsönöket megkapják. Nagy baj, hogy az állam sem építtet abban a tempóban. amely a költségvetésben előirányoztatott. A fővárosban megindult az építkezés. Különösen áll ez a belvárosra nézve, ahol az adó- mentesség a magánosokat is építkezésre buzdítja. Természetesen nagyobb fellendülésről itt se lehet szó. A bankok ugyanis még mindig igen tartózkodók a jelzálogkölcsönök folyósításában, viszont a telektulajdonosok sémi igen futkosnak kölcsön után olyan időben, amidőn a kurzus még a 88 százalékot is alig éri el. Az építkezés csak akkor lehet rentábilis, ha majd a zálogleveleket legalább 92 százalékon lehet elhelyezni. A vállalkozók körében nagy visszatetszést szül az a körülmény, hogy a főváros és az állam által folyton ígért közmunkák kiírása még mindig késik. Jellemzi a hatóságok magatartását az a körülmény, hogy a könnyítésekről még ilyen rossz időben se akarnak hallani, így például egy uj építési szabályzat életbe lép- tése előtt egy küldöttség arra kérte Harrer tanácsost, hogy az építési engedély dija három részletben legyen fizethető. Ezt a kérést nem teljesítették, azzal a furcsa indokolással, hogy aki a mostani drága jelzálogkölcsönökkel épit, az nem érdemli meg, hogy kíméletben részesit- tessék. Megemliitendő még, hogy a téglakartel az utőbi időben nagyobb kötéseket csinált és a kartel máris bejelenti, hogy az idén lényegesen nagyobb mennyiségű téglát fog eladni, mint a múlt évben. A magyar gazdasági konjunktúra alakulása első sorban a termés minőségétől függ. A legutóbbi hivatalos jelentések szerint a vetések állása lényegesen javult, úgy hogy közepes termésre van kilátás. Ez a körülmény egy kissé vigasztaló, mert egy rossz termés még inkább meglassította volna a konjunktúra javulását. — Most, midőn a nagy nyugoti piacokon, Parisban és Londonban valóságos pánik tört ki, bizonyos megelégedéssel látjuk azt a szilárdabb irányzatot, mely a mi piacunkon kifejezésre jut. Ez. is a javulásnak és a töke bizalma visszatérésének a jele. De bizonyítéka ez anak is, hogy a magyar közgazdaság alapjai egészségesek, ami lehetővé tette, hogy minden nagyobb megrázkódtatás nélkül asztuk meg azt a válságot, mely még a gazdag francia piacot is megingatta. Az állami pénzügyek helyzete. A pénzügyminiszter által most közzétett kimutatás szerint az állami pénzkezelés eredménye az elmúlt 1913. évben 261 millióval volt Átadások 297 millióval emelkedtek. Ez a szomorú eredmény az államháztartás valóságos csődjét jelenti Ha valamely kereskedő hasonló mérleget mutat ki, úgy azonnali csődöt kdl kérnie maga ellen. Az állam is csak úgy segített magán, hogy kölcsönöket kölcsönökre halmozott fel és megcselekedte azt amit egy európai állaim, se tett, — hogy egy év lefolyása alatt kerek egy milliárd korona kölcsönt vett fel. Állami pénzügyeinknek ez az Ijesztő leromlása annak a pazarló gazdálkodásnak tulajdonítható, melyet a legutóbbi kormányok egyaránt folytattak. A kiadásokat óriási módon emelték, anélkül, hogy a bevételiek fokozásáról gondoskodtak volna. Természetes, hogy ez a hibás pénzpolitika előbb-utóbb deficites költségvetésekre fog vezetni. A deficit tényleg már most is meg van, dacára annak, hogy a pénzügyminiszter papíron egy kis felesleget mutat ki A könnyelmű gazdálkodásnak véget kell vetni azzak hogy minden vonalon a legszigorúbb takarékosságot kell élSetb'éléptetni,. Mert az lehetetlen állapot, hogy a költségvetés egyensúlya folytonos adósságcsinálással tartassák fenn,. Budapesti III. kér. takarékpénztár. Legutóbb néhány lap abból az alkalomból, hogy a budapesti III. kér. takarékpénztár részvényei néhány koronával hanyatlottak, azt irta, hogy ez az intézet bajba jutott és valószínűleg fel fog számolni. A mi információink szerint ez a híradás teljesen koholt. A 'Budapest III. kér. takarékpénztár, melynek Mezei Mór az elnöke, szolidan vezetett régi pénzintézet, mely szoros összeköttetésben áll; a Kereskedelmi bankkal és igy mindenkor annyi pénz á’lli rendelkezésére, mint amennyire szüksége van. A részvények időleges árhanyatlását az idézte elő, hogy egy hagyatékból nagyobb tételt dobtak a piacra. Repülőgépgyár Magyarországon. A ,,M agyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Részvénytársaság Buda p e s t—A szód“ gépgyára elkészült Aszódon. A társaság tulajdonképen a leipzig—lin- denthali „Deutsche Flugzeigswerke“ egyik alapítása. Az aszódi gyár munkásai és mérnökei nagyrészt Németországból jönnek. Igazgatója Bier volt főhadnagy, a hires katonai pilóta lesz. Egyebekben a részvénytársulatnak baja van hitelezőivel. Egy Nay és Strausz nevű cég nem akar belenyugodni a részvénytőke leszállításába és a közgyűlés határozatát megíe- lebbezte a bíróságnál. Uj szénbányatelep. Nógrádmegyében, Buják község határában, gróf Poppen heim Siegfrid saját birtokán széntelepet tárt fel és annak kiaknázására 400,000 K-val részvénytársaságot létesített. A vállalat, amely iparvasutat is épít, novemberben kezdi meg üzemét. Zsir- és szalonna-értékesítő szövetkezet. Néhány héttel ezelőtt a fővárosi hentesek zsir- és szalonna-értékesítő szövetkezetét alakítottak, melynek már most 80 tagja van. A szövetkezet tagjai vasárnap Bittner János elnöklete alatt értekezletet tartottak, melyen elfogadták a Magyar Á 11 a 1 á n os H i t eifern n k ajánlatát, amelynek értelmében a bank kötelezi magát, hogy Vo% provízió ellenében az összes termelést napi áron átveszi. Ajánlatot tett a Vásárpénztár is, melynek feltételei azonban már azért sem voltak elfogadhatók, mert nem kötelezte magát a teljes termelés átvételére. A szövetkezet két igazgatósági tagot delegált a Hitelbankkal való szerződés megköté sére. A henteseket az indította a zsir- és szalonna- éttékeSiiitö szövetkezet megalakítására, hogy ezentúl ne legyenek kiszolgáltatva a nagy- kereskedők önkényének, akik az árakat erősen lie nyomták. A Máramarosi sóvasut. A Máramarosi sóvasut részvénytársaság e hó 15-én tartotta XXX-ik rendes évi közgyűlését a társaság igazgatósági helyiségében C h 0 r i n Ferenc dr. főrend elnökléséveil. K r i e g 1 e r Miksa vezérigazgató évi jelentését a közgyűlés tudomásul vette, az igazgatóságnak a felment- vényt megadta és Kriegler igazgatónak köszönetét szavazott. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait a közgyűlés újból megválasztotta. Ünnepelt elnök. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesülete rendkívüli választmányi ülés keretén belül ünnepelte a kereskedelmi alkalmazottak társadalmi törekvéseinek és e vezető egyesületének régi, lelkes, önzetlen munkását, az egyesület ügyvezető-elnökhelyettesét, Schlanker Mórt, abból az alkalomból, hogy a Brammer Ödön cég cégvezetőjévé neveztetett ki. A választmány Őrömmel látja, hogy az alkalmazottak táborából ismét egy évtizedes szorgalmával, becsületességével jutott előre, egy olyan derék, lelkes katonája, vezető harcosa, aki az élet küzdelmei, az elöretörtetés közepette is mindig híven teljesítette kötelességét azzal a karral szemben, amelyhez tartozik. Építészek az Eternit-gyártelepen. A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet mü- és középitésí szakosztálya az Eternit-müvek Hatschek Lajos cég nyergesujfalusi gyártelepének megtekintése céljából e hó 10-én tanulmányi kirándulást rendezett, amelyen az említett egyesület számos tagja, a Magyar Építőművészet Szövetsége, továbbá csaknem az összes M. kír. minisztériumok, a Magy. kír. államvasutak, a Kassa- Oderbergí vasút, a cs. kir. közös hadsereg és a M. kir. honvédség, valamint egyéb közhivatalok műszaki, illetve építési-osztályainak számottevő tagjai is részt vettek. A társaság, amelyben a hazai építőiparhoz tartozó legelőkelőbbjei képviselve voltak, a fentemlitett vállalat igazgatójának, Fischer Róbert kereskedelmi tanácsosnak vezetése alatt élénk érdeklődéssel tekintette meg ezen hazánk határain túl is legelőnyösebben ismert vállalat gyártelepét. A mintaszerű gyártelep és a gépberendezés tökéletes volta, de különösen az elmés gyártási mód korlátlan dicséretben részesült. A külön hajóval történt visszautazás alkalmával a Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet alelnöke Hültl Dezső műegyetemi tanár a kiránduláson résztvevők mindnyájának nevében dicsérő szavakkal emlékezet meg a kedvező benyomásról, valamint arról a kiváló jóságról és minőségbeli fölényről, amellyel az Eternit-pala rendelkezik, hozzáfűzvén, hogy az Eternit-palának felsőbbségei és előnyei folytán semmiféle versenytől tartania nem kell. Egyhangúlag az volt a vélemény, hogy a Magyar Eternit-müvek és azoknak gyártmányai hazai iparunknak minden tekintetben dicsőségére válnak.
