Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-06-03 / 23. szám
4 Budapest, 1914. junius 3. Jpar 'Pénzügy Váífaíkozás JCeresfcebefem Vicinális bajok A Magánmérnökök Országos Szövetsége legutóbbi választmányi ülésében elhatározta, hogy ,,a helyiérdekű vasutak épitését gátló akadályok elhalasztása végett“ felterjesztést intéz a kereskedelmi és pénzügyi miniszterekhez. A szövetséget erre a lépésre az a körülmény indította, hogy több vállalkozó mérnök panaszt tett amiatt, hogy a kereskedelmi minisztériumban a vicinális vasutak engedélyezése körül nehézségeket támasztanak. A vicinálisok iránti ellenséges hangulat H i e- ronymi hivataloskodása alatt vert gyökeret a kereskedelmi minisztériumban. Fokozta ezt a Máv. igazgatóságának a magatartása, mely a kormányhoz intézett felterjesztéseiben a deficitet a vicinálisok kezelésére való erős ráfizetéssel indokolta. Mi ebben az ügyben tudakozódtunk a kereskedelmi minisztérium vasúti osztályában, ahol ezt a választ nyertük: — Az igaz. hogy néhány év óta a vicinális vasutak engedélyezése körül nagy óvtossággal és körültekintéssel járunk el. Minden idevonatkozó kérést alaposan megvizsgálunk és az engedélyezési feltételek megszabásánál különös tekintettel vagyunk a Máv. érdekeire, melv a h. é. vasutak üzemére eddig erősen ráfizetett. Olyan vonalakat, melyek a már létező ösz- szeköttetésnél rövidebbet akarnak azért létrehozni, hogv a hosszabb útról a forgalmat elvonják, nem engedélyezünk. Ezentúl a keskenvvágánvu gazdasági és ipari vasutak épitését kívánjuk forszírozni és lehetőleg arra törekszünk, hogv az uj vonalak ne a Máv. üzemébe kerüljenek hanem saját üzemben tartassanak. Ezek a nyilatkozatok nagyjában megerősítik a Magánmérnökök Országos Szövetségének a panaszait. Legutóbb még azt is hallottuk, hogy a pénzügyminisztériumban is akadályokat gördítenek a vicinális engedélyezések elé, ameny- nyiben az állami hozzájárulásokat olyan minimális összegekre igyekeznek leszállítani, melyek a teljesítendő szolgálatokkal egyáltalában nem álanak arányban. A kereskedelmi és pénzügyi minisztereknek ez az eljárása egyenes ellentétben áll a kormánynak azzal az ünnepélyes nyilatkozatával, mely szerint mindent meg fog tenni a gazdasági válság enyhítésére és a munkanélküliség csökkentésére. A vicinális építkezéseknél sok ezer munkás keresi kenyerét. Miért akarja ezeket a kormány a kivándorlásra kényszeríteni azzal, hogy a h. é. vasutak épitését halogatja, illetve megakadályozza? Úgy a tökének, mint a munkásoknak tehát az az érdeke, hogy a vicinálisok építése minden erővel előmozdittassék. A minisztériumok megrögzött bürokratái, úgy látszik, nem tartanak kontaktust a gazdasági élettel, amelynek igényeit nem ismerik. Az ország vállalkozói és dolgozó osztályai hangosan követelik, hogy szűnjék meg a minisztériumokban az a kerékkötő politika, mely a vicinálisok kiépítésének és ezzel együtt az ország gazdasági fejlődésének útját akarja vágni. Dolgoznak a malombárók. A behozatali jegyek megint 'kisértenek. A nagymalmok nem nyugosznak és ezt a kérdést minden erővel felszínen igyekeznek tartani. Miután a magyar és az osztrák kormányt nem tudták megpuhitani, hát most az osztrák malom- érdekeltségeket próbálják ennek az ügynek megnyerni. Pozsonyban e hó 25-iké.n ezekkel együtt értekezletet tartottak és abban állapodtak meg, hogy a behozatali jegyek életbeléptetésére vonatkozó kívánságaikat a vámpolitikai központok elé terjesztik. Mi azt hisszük, hogy ez az erőlködés mindhiába való. Lehetetlennek tartjuk, hogy a magyar kormány belemenjen abba, hogy egy virágzó iparágnak a behozatali jegyek engedélyezésével úgyszólván, nemzeti jutalom adassék. Már több Ízben lerántottuk a leplet a budapesti nagymalmok káros üzelmei- ről. Most csak azt akarjuk hangsúlyozni, hogy a magas búzaárak részben annak a féktelen tul- spekulációnak tulajdonitandók, amelyet a malmok a budapesti tőzsdén évek óta folytatnak. A kormánynak semmi esetre se lehet feladata, hogy a malmoknak e káros gazdasági tevékenységét még a behozatali jegyekkel is támogassa. Skodáék terjeszkedése. Az osztrák Skodamüvek. amelynek magyarországi fióktelepe, a győri Magyar ágyugyár r.-t. külföldi iparosok közreműködésével most épül, újabb érdekeltséget keres Magyarországon. Csápjait már ki is terjesztette a zavarokkal küzdő Prager Maschinenbau A. Q.-ra, amely vállalat a budapesti Hazai gépgyár r.-t-al áll érdekközösségben. A szanálást a Skoda-müvek akarják végrehajtani olyanformán, hogy a prágai gépépítő r.-t. részvényei a Skodamüvek tárcájába kerülnének. Múlt hó 31-én tárgyalták a Maschinenbau A. Q. közgyűlésén a szanálási tervet, de a jelenvolt nagyrészvényesek erélyes állásfoglalása következtében végleg még nem határoztak. Legközelebb rendkívüli közgyűlést tartanak. A Skodamüvek különben a részvényeket a budapesti tőzsdén is be fogják vezetni. Ez azt jelenti, hogy az a féktelen hazárdjáték, amelyet időközönkint e papirosokkal űzni szoktak, nálunk is áldozatokat fog követelni. Emlékezhetünk még rá, hogy két év előtt a bécsi tőzsdén ezer és ezer apró exisztencia ment tönkre a Skoda-részvényeken. El lehetünk rá készülve, hogy a Skoda-részvé- nyek „animir-bankár ‘-jai a budapesti tőzsdén sem maradnak majd tétlenül. Délivasut. Múlt hó 30-án tartották meg a Déli Vasút ez- idei közgyűlését Bécsben. Az igazgatósági jelentések tudomásulvétele és az igazgatósági tagok újból való megválasztása után a Déli Vasút pénzügyi helyzetének szanálására vonatkozó előterjesztés került volna tárgyalásra. A 115 milliós kölcsön felvételét egyhangúlag elfogadták. Végül elfogadták a részvények névértékének 500 frankról 200 frankra való leszállítását. Ksod. vasút. A cs. kir. szab. kaska oderbergi vasút a napokban tartotta Ludvig Gyula v. b. t. t. elnöklete alatt XLII, rendes közgyűlését. A kormányt Hollón Sándor képviselte, a jegyzőkönyvet Hollón Miklós dr. vezértítkár vezette. Az évi jelentésből a következő főbb adatokat közöljük: Az 1913. év összbevételei 35.149.658 koronára rúgnak, szemben az 1912-ben elért 33.217.065 koronával, a bevételek tehát 1,982.503 koronával haladják meg a múlt évi kiadásokat. Megjegyzendő azonban, hogy a fenti összegből 970.000 koronányí kiadás csupán átmeneti jelleggel bir. A napirend legfontosabb tárgyát az alapszabályok módosítása képezte. Ugyanis az 1913. évi XXVI. te. értelmében a magyar állami költségvetési év 1914. évi julius hó 1 -tői fogva minden 2v julius havának elsejétől a következő év junius hó 30-ig tart és az osztrák állami költségvetési év 1914. évi julius hó 1-től fogva minden év julius havának elsejétől a következő év junius hó 30-ig tart és az osztrák állami költségvetési év kormányrendelettel hasonló tartamban állapíttatott meg. Ennek következtében a vasúti üzletévnek a két állam megváltozott költségveési évével való összhangzatba hozatala vál szükségessé. A közgyűlés úgy az igazgaóságnak, mint a felügyelőbizottságnak és Pulszky Garibaldi miniszteri tanácsos, vezérigazgatónak a lefolyt évben is tanúsított odaadó működésűkért köszönetét szavazott. A közgyűlés után megtartott igazgatósági ülésen Ludvigh Gyula v. b. t. t. az igazgatóság alelnökévé választatott. 'Biztosítás r Építészet TCözíekebés Bányászat Kőbányai göztéglagyár. A Kőbányai Göztéglagyár Társulat Pesten május hó 28-án tartotta XLV. rendes közgyűlését Czettel Gyula igazgatósági tag elnöklete alatt. Az igazgatóság javasolja, hogy a mérlegben kimutatott 76.020 korona 50 fillér tiszta nyereségből az alapszabályszerü levonások után, a tartalékalapra 3000 korona, a törlesztési alapra 12.000 korona írassék és a fenmaradó összeghez az osztalék tartalékalapból 50.000 korona hozzákapcsolva, az igy mutatkozó összegből osztalékul részvényenként 25 korona folyó évi junius hó 1 -töl a Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság pénztára által kifizettessék. Az igazgatóságba mint uj fagot ki- rálykuti Bacuruch Károly megválasztották. Ä közgyűlés után tartott igazgatósági ülésen Károlyi Imre grófot egyhangúlag az igazgatóság elnökévé választották meg. Marta. A Marta Magyar Automobil rt. május 29-én tartotta Aradon V-ik közgyűlését, melyen gróf Károlyi Imre elnökölt. Az előterjesztett mérleg szerint a leírások után fenmaradó tiszta nyereség !54.740.22 korona, melyből a társaság a közgyűlés határozata szerint 5 százalék osztalék fizetésére 120.000 koronát fordít. Magyar cukoripar. A Magyar Cukoripar rt. Ullmann Adolf főrend elnöklete alatt május hó 26-án tartott közgyűlésén az igazgatóság javaslatához képest határozatba ment, hogy azalapszbályszerü leírások fognatosi- tása után fenmaradó 1,446.535 korona 36 fillérnyi tiszta nyereségből május 27-től kezdve részvényenként 120 korona vagy 102 német birodalmi márka osztalék fizettessék, 175.999 korona 50 fillér pedig uj számlára vitessék át. Az igazgatóságba uj tagul Kantor Miksa választatott meg. A felügyelő-bizottság tagjai lettek: Brózsa Alajos, Dókus Gyula, Lang Ernő, Nógrádi Károly, lovag Rothkugel Arnold és baranyavári Ullmann Ödön (uj). A közgyűlést követő igazgatósági ülésen elnökké Ulmmann Adolf, alelnökökké gróf Majláth József v. b. t. t. és gróf Zichy Andorf választották meg. Élet- és járadékbiztosító. A Magyar Élet- és Járadékbiztosító Intézet mint szövetkezet május hó 30-án tartotta rendes évi közgyűlését Erdödy Tamás gróf elnöklete alatt az intézet Andrássy-uti székházában. A mérleg és az igazgatósági jelentés adataiból kiemeljük, hogy a rossz gazdasági viszonyok dacára a taglétszám 16957-re emelkedett, a biztosítási tőke 44,527.146 koronára gyarapodott, amihez még a nyugdíjbiztosítások jelentékeny állománya csatlakozik. A nyereség 47.131.73 koronát tesz ki. A részjegyek szelvényeinek 5 százalékkal való beváltása után a fenmaradó tiszta nyereség 70 százalékát a bízt. tagok nyereményosztalék alapjához csatolják. A közgyűlés elismerését fejezte ki a vezetőségének. Prudentia. Nemrégiben uj biztositó társaság alakult Budapesten, a Prudentia Nemzetközi Élet- és Tőkebiz- tositó Társaság. Az uj biztosító alaptőkéje 500.000 korona. Az igazgatóságnak Batthyány Zsigmond gróf, Teleky József is tagjai. Az Élelmiszer r.-t. szeszosztálya. E cim alatt múlt heti számunkban azt irtuk, hogy a Magyar Élelmiszer R. T. átvette Lőwy Marcel képviseleteinek egy részét. E hirünk kapcsán annak a közlésére kértek fel bennünket, hogy a cég nevét tévesen közöltük. Az Élelmiszer R. T. ifj. Löwy Adolf pílseni sörgyári képviseletét vette át, ellenben Löwy Marcel összes képviseleteit a saját hatáskörében változatlanul vezeti tovább. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner. Német-utca 27.
