Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-27 / 22. szám
2 Budapest, 1914. május 27. A Buzáth—Déri aff én Izgalmas tanácsülés Izgalmas szóváltás történt a tanács múlt- heti ülésén Buzáth János és Déri Ferenc tanácsnokok között. A tanítók és tanítónők választásánál felszólalt Buzáth tanácsnok és heves szavakkal kelt ki az ellen, hogy a legújabb rendszer szerint az első helyien jelölteket választja meg mindig a tanács. A tanácsnok szerint ez baj azért, mert ebben az esztendőben első helyre került néhány protekciós tanító és tanítónő, olyanok, akik még nem is állanak a város szolgálatában, vagy pedig nem voltak tavaly jelölve. Buzáth felsorolt néhány konkrét esetet s levonta ezekből azt a konzekvenciát, hogy néhány érdemes jelöltet a protekciós jelöltek kedvéért mellőztek. A heves beszéd nagy izgalmat keltett a tanácsban s az izgalom még jobban fokozódott. amikor Festetich Géza gróf alpolgármester is megerősítette Buzáth vádjait. Déri tanácsnok részletesen válaszolt a támadásra és iparkodott bebizonyítani, hogy a mai rendszer mellett sokkal kevesebb igazságtalanság történik a választásoknál, mint azelőtt. A konkrét esetekre vonatkozólag Déri dr. beismerte, hogy tényleg soronkivül kerültek egyesek az első helyre, ennek azonban az volt az oka. hogy az illetők kitüntetéssel végezték a pedagógiai szemináriumot s a tanácsnok meggyőződése szerint elsőrendű tanerőket nyert ezekben a város. Bárczy polgármester Déri tanácsnok pártjára állott s a tanácsnok előterjesztését nagy többséggel elfogadták, az első helyen jelölteket kivétel nélkül megválasztották. Az affér tehát simán elintéződött s ha elfogulatlanul nézzük a kérdést, meg kell állapítanunk, hogy a tanügyi választásoknak a rendje általában ideálisabb. mint volt azelőtt. Más kérdés, vájjon meddig tart még az a helyzet, hogy ezek a választások év- ről-évre megismétlődnek, mikor lesz már vége a tanügyi büdzsét horribilis megterhelésének. a folytonos választásoknak? Déri tanácsnok azzal indokolja a választások szükségességét, hogy a természetes szaporulaton kívül (halálozás, nyugdíjazás miatt) az ui iskolák kívánják az ui tanerőket. Szerinte a határ ott van. hogy most már csak a második helyen jelölteket fogják megválasztani jövőre, két esztendő múlva pedig azokat, akik most harmadik helyen voltak jelölve. Azután pedig kb. öt-hat esztendeig szünetelni fognak a tanügyi választások, kivéve a természetes szaporulat alá tartozókat, ami azonban aránylag nagyon csekély. A perspektíva végtelenül szomorú a nem jelölt tanerőkre nézve, a napközi otthonokban alkalmazott tanerők közül pl. senkit sem jelöltek, ezek most öt-hat évig várhatnak, áruig sor kerül rájuk. Bekövetkezik tehát rövidesen az az óhajtott reakció, hogv a várost kerülni fogják a tanerők, mert nem jut helv számukra. Annyi bizonyos, hogy végre korlátozni kell a városi tanszemélyzet létszámát. Az utóbbi esztendőkben fölösleges állásszervezések történtek. Annvi mindenféle iskola van már, hogy ez semmiképpen sem nevezhető természetes fejlődésnek. A folytonos sze- mélyzetszaporitást még indokolatlanabbá teszi az a tudott körülmény, hogy az iskola- köteles gyermekek száma nem szaporodik. / c I —1 Viktória bútorgyár részvénytársaság faköerenöezési mintatermei Budapesten, ÍV., Városház-utca <?. Szabad bemenet. (Kossuth Cajos-utca sarok) Romlik a Hus a közvágóhídon Folkusházy Lajos tanácsnok dicsőségének egyik forrása a fővárosi marhaközvágóhid. AFrankfurterZeitung áradozó Lipscher- je mintaszerűnek mondotta a vágóhíd berendezését, holott a legjobban érdekeltek, a mészárosok állandóan panaszkodnak s a közvágóhídon uralkodó állapotokat tarthatatlanoknak mondják. Szerintük a közvágóhíd hűtői teljesen elavultak, rosszak és ez oka annak, hogy a városi mészárosok tetemes kárt szenvednek állandóan, mert a hűtőben az ideiglenesen is beraktározott húsok jókora percentje megdohosodik, elromlik és teljesen használhatatlanná válik. A hűtők kicsinyek, nincsen arra hely, hogy a husdarabok helyközzel elválasztva legyenek elhelyezve, hanem szorosan. minden köz nélkül lesznek beraktározva és igy a hideg levegő nem járhatja át a husdara- bokat. A legfőbb baj azonban, hogy a jéggel takarékoskodnak, kevés a jég s rosszminőségü, hamar elolvad. A felülről lecsepegő olvadás igy belepi a husdarabok at és ott, ahol ez a csapadék éri a húst, penész képződik rajta, zöldes felület lepi el, amely a szoros, tömött hűtőben elrothad. A zöldes felületű hús azután oly bűzt terjeszt, hogy teljesen alkalmatlan lesz a fogyasztás céljára. A múlt héten is több ezer koronára rugó kár ért két budapesti mészárost, Weiszensteint és li o 1 z e r t, mert a marhaközvágóhidi jéghütö- ben elhelyezett elsőreüdii húsaik kizöldültek és rothadásnak indultak. A káreseteket a Husipa- rosok Körében nagy felháborodással tárgyalták és tűrhetetlennek mondották azt a helyzetet, hegy amikor minden jól funkcionáló hűtőben 3—4 hétig tartható a hús, — Budapest székesfőváros marhaközvágóhidi hűtőjében már 8—10 nap múlva rothadásnak indul. Úgy értesülünk, hogy a károsult mészárosok port indítanak a város ellen. Ennek a pörnek az aktáit nem teszi ki Folkusházy tanácsnok — a Frankfurter Zeitung ablakába. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérnemüek kezesség mellett rendkivUl jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. A Városi fejlesztése Rényl tanácsnok javaslata Esztendők óta húzódó, nagyíontosságu ügynek a dülőrejutása remélhető attól a javaslattól, amelyet e napokban készített el Rényi Dezső dr. tanácsnok, a közlekedési ügyosztály vezetője. Amikor a főváros a Városi. Villamosvasút részvényeinek a többségét megszerezte, s ez által a vasút voltaképpen ura lett, a vételnek azzal iparkodtak híveket szerezni, hogy a villamosvasút most már nem lesz magánvállalat, hanem városi üzem, ennélfogva semmiféle akadálya nem lehe: annak, hogy a saját vasutakat fejlesszük, jövedelmezőségét fokozzuk. Ez az alapgondolata R é- n y i tanácsnok előterjesztésének, amelyet most megküldött a Városi fejlesztési programmjának tárgyalására kiküldött tizes bizottság tagjainak. A javaslat odakonkludál, hogy a főváros hosz- szabbitsa meg a Városi koncesszióját. Ez a konklúzió csak természetes, mert hiszen a város önmagának hosszabbítja meg a koncessziót, nem plédig valamilyen idegéin vállalatnak. Termói- szetes megoldásnak tekinthető ez azért is, mert ha nem hosszabbítjuk meg a koncessziót, akkor a részvények másik felét is meg kell szerezni, vagyis újabb 30 miliőt kellene befektetni az üzletbe, holott az eddig történt befektetés sem mutatkozott gazdaságosnak. Nevezetes szempont, hogy a koncesszió meghosszabbításáért aváros részesedési arányát felemelik s revízió alá veszik a tarifát. Legfőbb ideje, hogy a Városi is legalább annyit fizessen a nyereségből, mint a Közúti. Remélhető, hogy az előterjesztést a közgyűlés változatlanul elfogadja. Omnibusz-igazgatóság Rózsavölgyiék becslese A szerdai közgyűlés mondja ki az utolsó szót az omnibusz-vállalat megváltásának ügyében. Tudvalévő, hogy a pénzügyi bizottság nem fogadta el a közlekedési ügyosztály eredeti javaslatát, mert a becslő-bizottság munkáját nem találta eléggé megbízhatónak. A kiküldött albizottságnak lényeges engedményeket sikerült elérnie. A becslő- szakértők szerint a megváltási ár végösszege 1.945,444 korona lett volna, amivel szentben a legújabb és az albizottság által megvizsgált ajánlat szerint az ár 1.800,000 korona. A különbség tehát 145,444 korona, ennyit takarított meg a főváros azzal, hogy a pénzügyi bizottság nem fogadta el vakon a becs- lök kalkulációját. Ebből pedig két dolog következik. Az egyik az, hogy a derék omnibusz-társaság másfélszázezer koronával tul- íizettetni akarta a vagyonát. Magánvállalatról lévén szó, efölött nem lehet csodálkozni. De mit szóljunk Rózsavölgyi Manó úrhoz, aki elnöke volt a becslő-bizottságnak s aki nyolcezer koronát kapott azért a munkáért, amelyről immár számszerűleg megállapítható, hogy a fővárosra nézve kárt jelentett. Mit szóljunk a város két szakértőjéről. Benedek Dezső biz. tagról és Gattein Hugó fuvartelepi igazgatóról, akik a rájuk bízott feladatnak oly fényesen feleltek meg — fe- jenkint négyezer koronáért? Bizonyos, hogy a szakértők megválasztásánál több óvatosságot kell tanúsítani a városnak a jövőben. Rózsavölgyi Manót nem szabad ezrekkel honorálni azért, hogy legfelsőbb névaláírásával lásson el egv a főváros érdekeit sértő szakértői munkát. A főváros tehát június hó 30-ikán átveszi az omnibusz-társaság telepét és üzemét. Az átvételnek a formája az, hogy a város a társaság összes részvényeinek a tulajdonába lép. Ötezer darab, egyenként 200 korona névértékű, összesen egymillió korona névértékű részvényekért fizet a város 1.800,000 koronát. A város tehát elköveti azt a hibát, amiért a pénzügyi bizottság annak idején a korlátú bazaltkőbányavételt megbuktatta: részvényeket vásárol, tehát felelős a társaság adósságaiért. A polgármester mellőzi Bárczy Gusztávot Múlt heti számunkban regisztráltuk azt a szállongó hirt, hogy a Magyar Villamossági r.-t. telepével bővülő városi villarnosüzem kereskedelmi igazgatójának a polgármester öccsét, Bárczy Gusztávot szemelték ki. Illetékes helyről szerzett információnk megerősíti azt a kétkedésünket, amelylyel a hirt mi magunk is fogadtuk. Illetékes helyen úgy tudják, hogy Bárczy Gusztávnak vannak ugyan ambíciói, de nem igazgató szeretne lenni, hanem — titkár. A kereskedelmi igazgatói állás ugyanis betöltöttnek tekinthető már. Deutsch Lajos lesz az uj igazgató, aki ugyan műszaki ember, de ezt a munkakört kapja, miután a villamosüzemnek már esztendők óta Stark Lipót a műszaki igazgatója. A. polgármester öccsének az érdekében — igy mondják a városházán — nagyon előkelő befolyások érvényesültek — a polgármesternél. B á r- c z y István azonban könyörtelenül állja az ostromot. Az előkelő protektoroknak azt a választ adta. hegy nem nevezheti ki az öccsét még titkárnak sem, mert fél a kinevezés, illetve tanácsi választás nyomán várható felzúdulástól. A helyzet tehát ma az, hogy Bárczy Istvánt erősen kapacitálják Bárczy Gusztáv érdekében. B á rczy István ma még hajthatatlan és reméljük, hogy a jó testvért végképpen le fogja győzni benne — a polgármester. A kérdést lehetetlen úgy beállítani, hogy Bárczy Gusztáv csak azért ne lehessen titkár, mert történetesen az öccse a polgármesternek? Minden józanul ítélő ember előtt világos, hogy a kérdés az volna, hogy szabad-e fényes állást kreálni a polgármester testvéröccse számára, csak azért, — mert véletlenül testvéröccse a polgármesternek?
