Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-20 / 21. szám

Budapest, 1914. május 20. 5 Jpar Pénzügy Váüafkozás Téeteskebetem Agrárius vámpolitika Az agrárius vámpolitika és a nagymalmok üzlemei megteremték a gyümölcsüket. Bekö­vetkezett azi a lehetetlen állapot, hogy Magyar- országon egy jó közepes termés után buzainség van olyan lisztárak kíséretében, amelyekhez foghatót az utolsó harminc évben alig láttunk. A kenyérdrágaságot természetesen leginkább Budapesten, a fogyasztás legnagyobb központ' jában érzik. A közélelmezési ügyosztály tehát a főváros lakosságának igazi hangulatát fejezte ki akkor, amidőn azzal az indítvánnyal állott elő, hogy a közgyűlés a kormánynál a gabonavámok időszakos megszüntetését, illetve leszállítását kérelmezze. Csakhogy ez a falábakon járó ügy­osztály, mint mindig, most is elkésve érkezett akciójával. Most, amidőn már a malmok a ren­des vám mellett körülbelül másfél millió méter­mázsa drága búzát hoztak be külföldről, ami­dőn a jelen kampány szükséglete úgyszólván fedezve van és amidőn a jobb aratási kilátások mellett a búzaárak további emelkedésétől alig kell tartani: igazán nem volna a vámok leszállí­tásának érezhető hatása és pedig annál kevésb- bé, minthogy a búzakészletek már a külföldön is kifogytak. A főváros kérelmét — mint félhivatalosan je­lentik — a kormány a íentemlitett okokból nem fogja teljesíteni. Ez azonban most alárendelt kérdés. Sokkal fontosabb az, hogy a főváros és vele együtt a többi magyar városok ezt a kér­dést napirenden tartsák. A városok nagy fogyasz­tó tömegei nem tűrhetik, hogy a mostani agrár­protekciós vámpolitika az ő rovásukra és káruk­ra továbbra is fentartassék. Közeledik az 1917. év, a kereskedelmi szerződések megújításának az ideje. Az előkészületeket már most kell meg­tenni, tehát már most kell megindulnia annak az országos akciónak, mely a jelenlegi kiéhez- tetési vámpolitikának a letörését kell, hogy tűz­ze ki feladatául. Ebben az országban nemcsak a bőrkabátosok élnek, akiknek az az érdeke, hogy a gabonának és húsnak minél magasabb ára legyen. Itt élnek a kereskedők, iparosok, munkások és tisztviselők nagy tömegei is, ame­lyeket ez az agrárius politika ekzisztenciájuk- ban veszélyeztet. A Balkán államokról való állat- és gabonabe- hoziatalt nemcsak az ország fogyasztóinak, de iparunk kivitele emelésének érdekében is kon- cedálnunk kell. Mert az bizonyos, hogy iparcik­keink részére csak úgy teremthetünk piacot a Balkánon, ha mi viszont Szerbiának, Romániá­nak és Bulgáriának nyersterményeire vámmér­sékléseket engedélyezünk. Iparunk és kereske­delmünkre nézve előnyös szerződéseket a Bal­kán államokkal csak a do u t des elve alapján köthetünk. Már pedig akkor szakitanunk keli a mostani agrárprotekciós vámrendszerrel, mely a Balkánnal nemcsak gazdasági, de politikai re­lációinkat is lerontotta. De ez egyedül nem elég. Van itt még egy má­sik baj, és ez a budapesti nagymalmok féktelen buzaspekulációja. Ahelyett, hogy eleget őrölné­nek, ráfeküdtek a tőzsdére, amelyet most egye­dül ők irányítanak. Külföldön nem is tudják meg­érteni azokat a bűnös visszaéléseket, amelyeket a malmok a gabonahatáridőüzletben mindunta­lan elkövetnek. Fokozza a bajokat még az a kö­rülmény is, hogy hetenkint csak négy napot őrölnek és igy a kampány derekán a búzaex­portot úgyszólván forszírozzák. Ennek azután az a következménye, hogy a kampány végén — mint most — valóságos buzahiány áll elő. Jogos tehát az a vád, hogy a malmok a folytonos üzemkorlátozással is hozzájárulnak a liszt drá­gulásához. Mindenesetre sokkal jobb volna, ha többet őrölnének és kevesebbet spekulálnának. A fővárosnak — bár elkésett — kérelme alkal­mas arra, hogy az ország közvéleményének a figyelmét az agrárius vámpolitika veszélyeire ráterelje. A fővárosi és vidéki polgárság már szervezkedik az általános választásokra. Kívá­natos volna, ha a fogyasztók nagy tömegei, az olcsó kenyér és hús jelszava alatt, zárt sorokban vonulnának fel a mostani agrárprotekciós vám­politika leörésére. A vasutasok pénze. A felszámoló Vasutas takarékpénz­tár egyik előkelő áldozata a Magyar szent ko­rona országainak Vasutas Szövetsége, mely annakidején 52,000 koronát jegyzett a meg­bukott pénzintézet részvényeiből. Természete­sen ez a pénz most mind odaveszett. A szövet­ségnek a május 24-én tartandó közgyűlése alkal­mából közzétett mérlege 57,000 korona hiány­nyal zárul, dacára annak, hogy a Vasutas taka­rék részvényei a vagyonoldalon 50 százalékos értékeléssel, vagyis 26,000 koronával vannak felvéve. Ez azt bizonyitaná, hogy a vasutas szö­vetség emberei bíznak abban, hogy a felszámoló intézet a részvények után 50 százalékos kvótái fog fizetni. Nagyon csalódnak. Azok a részvé­nyek egy fabatkát se érnek. Megjegyzendő, hogy a részvényekbe fektetett összeg a szövet­ség megtakarított vagyonának a nagyobbik ré­szét képezi. Ezek után csodáljuk, hogy Lengyel Zoltán, a szövetség ügyésze, még mindig amel­lett kardoskodik, hogy a vasutasok pénzintéze­tet alapítsanak. Ugyanis a szövetség legutóbbi választmányi ülésén a Vasutas takarék bukásá­ról szólva azt mondotta, hogy a „vasutasoknak egy vasutas pénzintézet eszméjét elejteni nem szabad“. Egy oly intézet kellene — tette még­hozzá —' melynek alaptőkéje legalább öt millió. Csak arra vagyunk kiváncsiak — bizonyára Lengyel Zoltán is — hogy ki jegyez majd megint vasutas részvényeket? A Magyar Bank uj igazgatója. A Magyar bank és kereskedelmi rt. ügyvivő igazgatójának szerződtette Donner Gyulát, a Ban- que Balcanique volt vezérigazgatóját, aki már leg­közelebb el is foglalja uj hivatalát. Donner a bal­kán üzletek egyik legkitűnőbb ismerője s miután a Magyar Banknak nagy érdekeltségei vannak a Keleten, az uj igazgató igen jelentékeny és hasz­nos tevékenységet fog nálunk kifejthetni. Kinevezés. Stux Gyula és Hugó cég Vágó Béla régi munka­társának és ifjabb Fleischl Sándornak, a Földhitel­bank volt titkárának cégjegyzői jogosultságot adott. A borászati kiállítás. A borászati és pincegazdasági gépek és eszkö­zök kiállítását József főherceg őfensége folyó hó 23-án, szombat délelőtt pontban 10 órakor személyesen fogja megnyitni. A kiállítás megnyi­tásán jelen lesznek báró Harkányi János ke­reskedelemügyi, báró G h i 11 á n y Imre földmi- velésügyi, dr. J a n k o v i c h Béla közoktatás­ügyi miniszterek és államtitkárok is. Dunagözhajózási társaság. Az Első Cs. és Kir. Szab. Dunagözhajózási Tár­saság a napokban tartotta rendes közgyűlését, amely elhatározta, hogy a részvénytőkét 12.000 darab uj, névre szóló, teljes összegben és kész­pénzben befizetett, egyenként 1050 koronás rész­vény kibocsátásával 12,600.0000 koronával 63 mil­lió koronára emeli föl. Ebből a 12.000 darab rész­vényből 1914. január elsejétől kezdődő osztalék­jogosultsággal egyelőre 9600 darab áll rendelke­zésre. Ennek a cs. és kir. kormány által is jóvá­hagyott határozatnak az alapján az átvételi jog a részvényeseknek, az egyelőre kiadandó 9600 ui részvényre oly módon ajánltatik fel, hogy minden öt régi, egynként 500 pengőforintról, vagyis 1050 koronáról szóló részvény után egy uj részvényt igényelhetnek. Részvényeket nem adnak ki. Az uj részvény átvételi árfolyama 1100 korona. Ezenfe­lül darabonként 1914. január elsejétől kezdve a befizetés napjáig 5 százalékos kamat térítendő •meg. Az átvételi jog érvényesitésére a régi részvé­Biztosítás r Építészet JCözfekebés Bányászat nyék (szelvényiv nlkül) május 18-tól 28-ig a tár­saság pénztáránál Bécsben, vagy a Bodenkreditan- staltnál bemutatandók és egyidejűleg minden igé­nyelt uj részvény után készpénzben 50 korona fi­zetendő be. Az uj részvény után esedékes további 1050 korona, valamint az 1914. január elsejétől számítandó 5 százalékos kamat legkésőbb folyó évi julius 15-ig egyszerre fizetendő be. Ennek meg­történte után pedig az uj részvények 1914. junius 6-tól kiadatnak. Levante. A Magyar keleti tengerhajózási rt. május 15-én tartotta XVI. évi rendes közgyűlését. Ullmann Adolf elnök napirend előtt kegyeletes szavakban emlékezett meg Hoffmann Sámuel udv. tanácsos­nak, a társaság egyik alapítójának, elhuny tárói. Emlékét a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg. Az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett jelentése beszámol arról, hogy az annak idején létrejött ideiglenes egyezmény alapján a kereske­delmi miniszterrel megkötötte a társaság úgy a galac—konstantinápolyi, mint a fiúmé—ausztrá­liai viszonylatban fentartandó rendszeres hajójára­tok iránti állami szerződéseket, amelyek a tör­vényhozás által elfogadtatván, az 1904, évi XXIII. és XIV. t.-cikkekkel lettek becikkelyezve. E szer­ződések alapján vállalt teljesítmények nagyará­nyú kiterjesztését jelentik a társaság forgalmi há­lózatának, amenyiben egyrészt Galac és Konstan­tinápoly között a közbeeső Sulina, Constanza, Várna és Burgas kikötők érintésével heti járato­kat rendszeresítettek, másrészt pedig a fiúmé— ausztráliai vonalon évi nyolc kivitel és nyolc beho­zatali járat fentartása iránt történt gondoskodás. Ez utóbbi szolgáltatványok — amelyek keretében a ekletindíai forgalomban is részt vesz a társaság, Fiume kikötőjének a hazai forgalom és közgazda­ság érdekében a világforgalomban újabb közvetlen összeköttetéseket biztosítanak. A közgyűlés el­fogadván az igazgatóságnak az 1913. évi 835.540 K tisztt nyereség hováforditására irányuló javas­latát, részvényenkínt 18 K — 9% osztalék fizeté­sét határozza el. Az igazgatóság előterjesztésére a közgyűlés elhatározta, hogy a társaságnak 6 mil­lió korona alaptőkéje az igazgatóság által válasz­tandó időpontban és módozatok mellett 10 millió K-ra elemtessék fi. A közgyűlés az igazgatóságba vágujhelyi Hoffmann Vilmost választotta be. A pénzügyminiszter dr. Ernyei Pál min. osztályta­nácsost nevezte ki az igazgatóság tagjává. Élet- és járadékbiztosító. A Magyar élet- és járadékbiztosító intézet mint szövetkezet, Budapesten 1914. évi május hó 30-ik napján déli 12 órakor a zintézet helyiségében (VI., Andrássy-uí 8. sz.) tartja évi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő lesz: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése. 2. Ha­tározat a mérleg megállapítása és a nyereség fel­osztása tárgyában. 3. Nyolc választmányi tagnak megválasztása. 4. Három igazgatós, tagnak megvá­lasztása. 5. Eéy felügyelőbizottsági tagnak meg­választása. 6. Esetleges indítványok. Útépítés- és csatornázás. A székesfőváros tanácsa május 11-én árlejtést tartott az alábbi munkálatokra. Ajánlatot tettek: a Kölcsey-utca egy részének rendezési munkáira és pedig: a) a gyalogutak aszfaltozására: Magyar aszfalt rt. 2289 K, The Neuchatel Asphalte Comp. Ltd. 2321 K, b) a kocsiút aszfaltozására: Magyar aszfalt rt. 7896 K, The Neuchatel Asphalte Comp. Ltd, 8073K; a Lujza-utca egy részének rendezési munkáira és pedig: a) kövezőmunkákra és kövező élőmunkákra: Ámon Antal és fiai 10.784 K, Pe­sel Lajos 8260 K, Hirsch Mihály rt. 7806 K, Hal­mos István 7668 K, Benz Ferenc és ifj. Helfenstein 8689 K, Zech Károly 9342 K, Strasser Vilmos 8282 K, Krausz és Gribitzer 10.017 K, Obendorf er Jó­zsef 7507 K, Magyar betonépitési rt. 8029 K, b] a gyalogutak aszfalttal való burkoló munkáira: Ma­gyar aszfalt rt. 19.656 K, Hirsch Mihály rt. 19.433 K; a Kerepesi-ut egy részének csatornázására:

Next

/
Thumbnails
Contents