Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-13 / 20. szám
Budapest, 1914. május 13. o és nagyértékü engedmények, amiket a Közúti kap. Mert megnövekedvén a Közúti forgalma, hatalamas növekedése várható a bevételeknek és a főváros haszonrészesedésének is. A Városi Villamos pedig peage- jogot kap a Közútitól a Kossuth Lajos-utca, Erzsébet—hidi és a Lipót-köruti vonali a, miáltal megnyílik számára az ut Budára. Tagadhatatlan, hogy a Közúti végeredményben sokkal jobban jár, mint a Váiosi. Nem is képzelhető el ez az előterjesztés másképpen, mint úgy, hogy titkos Junktim van közte és a Városi terveire vonatkozó Programm között. Ily módon teljes lesz a harmónia az összes érdekek között s a méregfog kihullván, a főváros közlekedésére a legszebb perspektíva ragyog. UJ ÁLLÁSOK RSarher tanácsnok előterjesztése A főváros elnöki osztályának vezetője, M á r- her Aladár dr. tanácsnok, legközelebb^ uj állások szervezésére vonatkozó előterjesztéssel lép a közgyűlés elé. Az előterjesztés voltaképpen nem újkeletű dolog, mert az uj állásokat, amelyekről szó van benne, már tavaly akarták megszervezni. A pénzügyi bizottság azonban soknak találta az évi 300,000 korona kiadást, amibe a szervezés került volna s a javaslatot egy szil- kebb albizottsághoz utalta. Ez az albizottság egyetlenegy ülést sem tartott, nem is volt rá szükség, mert a polgármester maga Is belátta, hogy a súlyos pénzviszonyok nem alkalmasak ilyen állandó jellegű tehernek a vállalására. Az uj előterjesztés lényegesen szerényebb, mint a tavalyi. Kétszázezer koronánál is kisebb összegre rug a költségvetés megterhelése. A javaslat szerint két uj f ö j e g y z ő, egy I. osztályú és egy II. osztályú tanácsjegyző lesz, azonkívül egy csomó fogalmazói, segédfogalmazói, kezelőtiszti, számvevőségi, segédhivatali állást szerveznek. Az árvaszék 43,000 koronával szerepel az előterjesztésben. Két uj ár vaszé- ki ügyésze lesz a városnak (R e i c he 1 Károly és Engel Zsigmondi, ezek lesznek egyúttal a főváros hivatásos gyámjai. Lesz azonkívül néhány uj árvaszéki jegyző, fogalmazó és segédfogalmazó s véglegesen megszervezik a második árvaszéki /d lnök helye t- t e s i állást, amelyre tavaly S á g o d y Imrét választotta meg a közgyűlés. Az előterjesztést még a nyári szünet előtt a közgyűlés elé viszik, előzetesen pedig a bizottságokba. A főváros tisztviselői régóta számita- nak a szervezések folytán történő előléptetésekre. Egyelőre az a következménye az előterjesztés elkészültének, hogy pl. a megüresedett két tiszti ügyészi állásnak a betöltésével várnak addig, amig az újonnan szervezendő árvaszéki ügyészi állások is betölthetők lesznek. □ BBanKHKaHBBHDaaHBflaanyoaaQBQsnHHuaaBaaaaBKaaBBQDQHfe Működik a sörföző — hatósági engedély nélkül A magyar ember nemcsak bort iszik, hanem sört is. A magyar népiélek eme rejtelmének a felismerése rövid idővel ezelőtt arra a kittinő ötletre vezetett egy konzorciumot, hogy uj sörgyárat alapítson Budapesten. A konzorcium fő- embere Hatvány Károly báró volt, a gyár csakhamar felépült a Maglódi-uton s a cég F ő- városi S ö r f ő z ő rt. néven bejegyeztetett. Április hó elsején megkezdte működését az uj sörgyár. A gépek megindultak, arról azonban megfeledkeztek a gyár emberei, hogy erről a tényről a várost is értesítsék. Csak négy héttel később, április hó végén nyújtották be a gépek munkájának engedélyezését kérő beadványukat, amelyet annak rendje és módja szerint felszereltek a gépek műszaki leírásával, az összes tervekkel. A helyzet tehát ma az, hogy a gyár a város engedélye nélkül működik. Ez a súlyos kötelességmulasztás nemcsak a gyár vezetőségét terheli, hanem a X. kerületi elöljáróságot is. Az elő'járóságnak egy napig sem lett volna szabad tűrni, hogy a hatáskörébe eső gyár megkezdje az üzemét, mielőtt a város a gépeket megvizsgálta volna s az üzem megkezdését megengedte volna. A kétségtelen hibán most már csak úgy lehet segíteni, hogy a gyár gépeit sürgősen meg kell vizsgálni, a mulasztásban vétkeseket pedig felelősségre kell vonni. A hercegprímás parancsolja! A Kaszelik-telek botránya A nyájas pesti polgár azt hiszi, hogy Budapest építési ügyeinek legfőbb fóruma a városházán székel és hogy a pesti paloták úgy nőnek ki a földből, ahogyan azt a városépítési ügyosztály, vagy a közmunkatanács jónak és szépnek találják. A szomorú valóság az, hogy a főváros építkezéseinek az isteni gondviselés is jelentős tényezője: az isten, földi helytartói utján, erősen érdeklődik a városépítési ügyosztály, a magánépitési bizottság és a közmunkatanács munkája iránt . . . Ott kezdődik a történet, hogy a jó, öreg K a- szelik a Rókus-kórház melletti telket, amelyen a Projektograph rt. A p o 11 o-mozgószin- háza épült, katholikus célú alapiMánynak szánta, végrendeletében úgy intézkedett, hegy a drága telken hatalmas bérpalota épüljön s a jövedelemből elszegényedett katolikus gentryket támogasson a hercegprímás, akit Kaszelik az alapítvány legfelsőbb őrének, végrehajtójának rendelt. A hercegprímás megtett minden előkészületet arra, hogy az alapitó intencióinak megfeleljen. Az előkészületek közé tartozott többek között az is, hogy B á r c z y István dr. polgármestert felkereste a városházán, azután pedig vendégül látta ebédre úri házánál a podesztát. A bérpalota tervei elkészültek s április 14-i kén benyújtotta. az építési engedélyre vonatkozó kérvényt az alapítványi ügyész. A dátum azért fontos, mert április 14-ikén már az uj építési szabályzab'volt érvényes Budapesten. A. benyújtott tervek .szerint az ötemeletes bérpalota souterrain helyiségében nyolcszáz személy befog adásár a alkalmas mozit akarnak építeni. Viszont az uj építési szabályzat 470. és 491. szakaszai értelmében nyolcszáz személyes mozi csakis olyan házban engedélyezhető, amely mind a négy oldalról szabad. A Kaszelik-palota a tervek szerint csak két oldalról lesz szabad és igy az uj építési szabályzat szerint legföljebb 500 személy befogadására alkalmas mozit lehet a házban engedélyezni. Az uj építési szabályzatnak idézett pontjai olyan világosan és kivételt nem tűrő módon intézkednek erről az esetről, hogy a terveknek a benyújtása már egymagában véve is döntő bizonyítéka a szabályok megkerülésére irányuló szándéknak A városépítési ügyosztály ott követte el az első hibát, hogy nem utasította el a terveket alimine, hanem tárgyalás végett a magán építési bizottság elé utalta. A ma- gánépitési bizottság — az u. n. hetes bizottság — a középitési bizottságnak egyik albizottsága. A nevét onnan kapta, hogy hetenkint tart ülést. Elnöke H a r r e r Ferenc dr. tanácsnok, tagjai: E c k e r m a n n Ede, E r ő s s Sándor, Freund Vilmos, Horváth József, H u d e t z János, K a u s e r Gyula, K o v á c s Károly, N e u- s c h 1 o s s Kornél, P a 1 ó c z i Antal, Q u i 11- n e r Zsigmond, Schön Rezső, Schwartz Jenő, St e i n h a r d t Antal, U 11 m a n n Gyula, W e 11 i js c h Alfréd és Ziegler Géza bizottsági taglók. Két héttel ezelőtt tárgyalta a bizottság az ügyet. H arre r tanácsnok elfogadásra ajánlotta a terveket, a bizottság többsége azonban skrupulózusabb volt, mint a tanácsnok és az építési szabályzat világos rendelkezéséhez képest elutasította a hercegprímás kérvényét. Ami ezután történt, még inkább bizonyítja a város szolgalelkiiségét. Harrer tanácsnok megrázó szavakkal ecsetelte azt a veszélyt, a mely a székesfővárost fenyegeti, ha nem engedelmeskedik a hercegprímásnak és nem hajlandó elszegényedett gentryk kedvéért szabálytalanságokat elkövetni, A hetes bizottság az elnöklő tanácsnok szavainak hatása alatt elhatározta, hogy felterjesztést intéz a közmunkatanácshoz az építési szabályzat illető pontjainak megváltoztatása iránt. A főváros egyik városatyákból álló tényezője tehát alázatosságában elmegy egészen addig, hogy egy érvényben lévő jogszabálynak a megsemmisítését kérje, csak azért, hogy ezál al szolgálatot tegyen — a hercegprímásnak. Ha ebből az esetből rendszer lesz, akkor az építési szabályzat összes pontjai lassacskán megváltoznak, csak azért, mert az egyik, vagy másik nagyimnak az G'dßhe úgy kívánja. Harrer tanácsnok most töri a fejét azokon az érveken, amelyekkel a közmunkatanácshoz intézendő felterjesztést támogatni kell. Ez a fejtörés meddő munka, mert a fővárosnak semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az épitési szabályzatba ütköző dolgokat elkövessen a város — merő szolgálatkészségből, tönkrement gentryk talpraállitásának nemes céljából. Ismerjük H a r- rer tanácsnok korrekt gondolkozását és lehetetlennek tartjuk, hogy gondolkodásának függetlenségét ne tudná megőrizni. Nem kell több mozi Budapesten, még akkor sem, ha a mozialapitás- nak az előfeütétele nem jogszabálysértés, mint a Kaszelik-alapitvány esetében. A hercegprímás kérvényét vissza kell adni a benyújtónak és fel kell világositani Cser noch Jánost arról, hogy nemcsak az isten előtt, hanem a városépítési ügyosztály előtt is egyformák vagyunk, földi halandók. Megkérdeztük a középitési bizottság egyik legtekintélyesebb tagjának, F o r b á t h Imre dr. műegyetemi tanárnak a véleményét erről az ügyről. Forbáth dr. nyilatkozata igy hangzik: — Formai szempontból nem lehet kifogás a hetes bizottság felterjesztése ellen. Amikor a közmunkatanács az uj épitési szabályzatot megalkotta, határozatikig kimondotta, hogy a szabályzat pontjait a jövőben a gyakorlatban mutatkozó szükséghez képest módosítani és változtatni fogja. A főváros szempontjából is célszerű és helyes, hogy a saját véleményét kifejezésre juttassa és a saját érdekeihez, véleményéhez képest igyekezzék az épitési. szabályzatot megvájtoztatni. — Más kérdés, vájjon a konkrét esetben indokolt-e és méltányos-e a felterjesztés. En a leghatározottabban ellene vagyok annak, hogy az épitési szabályzatban foglalt tűzbiztonsági intézkedéseket korlátozzák. Szerintem a főváros könnyelműen cselekedett, amikor pl. a Király Színháznak vagy a R o y a 1-0 r- íeum n a k megadta a játszási engedélyt, holott ezek az épületelgmás épületek közé vannak beékelve és nincsen szabad kijáratuk. — Általában én a vonatkozó pontokat nem enyhiteni, hanem szigorítani kívánnám és nem helyeslem, hogy 800 személyre szóló mozit engedélyezzenek ott, ahol meggyőződésem szerint még 500 személy befogadására alkalmas mozgószinházat sem szabadna engedélyezni. ilatj készített női-, férfi- és gyermekfehérnemüek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. Viktoria ö részoén ytársaság faköerenöezési mintatermei Budapesten, ÍV., Városház-utca Szaöab Őemenet. (Kossuth Oajos-utca sarcé)
