Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-22 / 17. szám
Budapest, 1914, április 22. 5 Jpar Pénzügy Váílafkozás 'KeieskebeTem Kereskedelemellenes irányzat Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (O. M. K. E.) most kiadott évi jelentésében megismétli régi panaszát és felszólal a kormány és a hatóságok kereskedelemellenes irányzata ellen. A koalíciós rendszertől — mondja a jelentés— az uj kormányzat csak annyiban különbözik, hogy ennek vezetöférfiai kereskedelemellenes Kirohanásoktól tartózkodnak. De az adópolitikában, vámpolitikában, a szövetkezetek hatósági favorizálásában,, minden a régiben maradt. A polgári törvénykönyvről szóló javaslat számos intézkedése kifejezetten kereskedelemellenes . . . Az „Omke“ a május 3-án tartandó közgyűlésen fogja megünnepelni tízéves jubileumát. Ezen idő alatt azonban vajmi keveset tett arra nézve, hogy' az általa folyton panaszolt kereskedelemellenes irányzat megszűnjék, vagy legalább is ény^^ssék. Egész működésié a papirosfogyasz- tásra, vagyis a felterjesztések garmadájának elkészítésére szorítkozik. Viszont a magyar keres- kedőosztály szervezését, ami a tuladonképeni feladata lett volna, teljesen ^mulasztotta. Csak panaszolni tudott, de azt sohase látta meg, hogy a kereskedelemellenes irányzatot csakis erős organizációval, öntudatos akcióval lehet megtörni. Pedig a mintát megtalálhatta volna itthon is. Az agráriusok hatalmas szervezetei: Az „.Omge“ és a Gazdaszövetség követendő példaként lebeghettek volna, előtte. Ezeknek a sikere arra buzidit- hatta volna az Omkét, hogy a kereskedőket egységes táborba sorakoztassa a mostani irányzat ellen, mely minden téren csak az agráriusoknak kedvez. De munkára sarkalhatta volna a német Han-abund is, mely száznál több kereskedőt és iparost juttatott a birodalmi ^vülésbe. Nálunk egyedül az egyesülés érdemes elnöke,, Sándor Pál tagja a képviselőháznak, aki ugyan mindenkor síkra száll a kereskedők érdekeiért, de egymaga. természetesen nem képes megbirkózni azzal a kereskedelemellenes irányzattal, mely a törvényhozásban gyökeret vert. Az Omke jubiláns közgyűlésével kapcsolatban országos kereskedelmi kongresszus fog tartatni. Ennek a napirendjén sok érdekes és: hasznos tárgy szerepel. De nem látjuk a programúiban a kereskedöosztály szervezésének a kérdését. Pedig ez most nagyon aktuális dolog. Közelednek az uj szavazati jog alapján megejtendő választások, amelyeknél a polgárságnak, főkép pedig a városokban túlsúlyban levő kereskedő és iparos- osvitálynak döntőszerepe lesz. A kiterjesztett választójog, valamint a városokban érvényben levő titkos szavazási rendszer alkalmasak arra, hogy a parlamentbe impozáns kereskedő és iparos- csoport kerüljön be. Ez tér1"1' - erős és öntudatos organizációval érhető el, amelynek a prcgrammját éppen a mostani kereskedelmi kongresszuson kellene megállapítani. Felesleges külön is hangsúlyoznunk, hogy a szervezési mozgalomnak az Omkéból kell kiindulnia, amelynek már fennálló országos organizációja nagyon alkalmasnak látszik egy ilyen akció sikeres keresztülvitelére. Cikkünk szűk keretében nem kivánunk az akció részleteibe bocsátkozni. Csak arra akarunk utalni, hogy a fővárosnak itt is vehetni e k e 11. Kellő szervezettel könnyen el lehetne érni, hogy több kerület kereskedőket és iparosokat küldjön a parlamentbe. Nem győzzük ismételni, hogy a kereskedelemellenes irányzat diadalmas útjában csak úgy lesz feltartható, ha a kereskedők a parlamentben kellő számban és megfelelő qualitásban lesznek képviselve. A Széli-féle összeférhetetlenség, amelyhez hasonló az egész világon nincsen, a. magyar köz- gazdasági élet legkiválóbbjait zárta ki a képvi- selőházból. Ez a törvény kiszámithatlan károkat okooott az ország kereskedelmének és iparának. Mert az idevonatkozó törvényeket gazdák és- ügyvédek hozták, mindig lábbal taposva a kereskedelem és ipar igazi érdekeit. Ezt a. törvényt hatályon kivid kell helyezni, vagy legalább is oda módosítani, hogy az ország pénzügyi és kereskedelmi kapacitásai a törvényhozási murká- latokban részt vehessenek. Mert a kereskedelemellenes irányzat leküzdéséhez nemcsak sok kereskedő-képviselő kell, de szükséges az is, hogy a parlamentben a magyar közgazdasági életnek olyan kimagsió alakjai üljenek, kik nagy tudásukkal és állásuk súlyával a kormányzat és a törvényhozás menetére döntő befolyást gyakorolnak. Az osztálysorsjátékról. Az o z t r á k osztálysorsjáték az első esztendőben 15.482,000 K jövedelmet hajt az államnak! Ezt olvassuk a bécsi pénzügyi lapokban, amelyekből azt is megtudjuk, hogy az egyik osztrák nagybank 10 millió, egy másik pedig 15 millió korona évi bért kínált az államnak, mely azonban nem reflektált ezekre az ajánlatokra és saját rezsiben kezeli az ósztálysorsjátékot. Ezeknek a tényeknek a konstatálá&a alkalmával ismét utalnunk kell arra a csekély összegre, melyet a magyar Osztálysorsjáték r-t. bér fejében az államnak fizet. A bérösszeg tudva- lévőleg 2.640,000 korona. Azt mindenki belátja, hogy a két év múlva lejáró szerződést ezen az alapon meghosszabbítani nem szabad. Ez az államnak rosszhiszemű megkárosítása volna. Vagy fizessen a társaság évi bér fejében legalább 10 millió koronát, vagy pedig vegye az állam az osztálysorsjátékot a saját kezelésébe. A 10 milliót az állam biztosan kihozza belőle. A bankok expanziója. Újabban a. nagybankok hatalmi szférájukat nem annyira fiókok alapításával, mint inkább fennálló pénzintézeteknek, vagy banküzleteknek a saját koncernjukhoz való csatolásával terjesztik ki. Ennek a módszernek az az előnye, hogy egy versenytárs megszűnik és hogy az illető nagybank az üzletfeleknek és az összeköttetéseknek egy uj stockját szerzi meg. Mig azonban az angol vagy francia bankok az ilyen expanziót csak az üzletnek teljes átvételével valósíthatják meg, addig a mi bankjaink, valamint a németországi bankok is-, ezt a célt kedvezőbb alapon, könnyebben és kisebb tőkebefektetéssel: részesedés utján érik el, amennyiben megszerzik a részvények egy csoportját ( ami rendesen kedvező feltételek mellett történik), vagy pedig, ha bankárcégről van szó, ezt bizonyos tőkével kommanditálják. Az expanziónak ezt a módját most különösen Németországban látjuk, ahol a nagybankok ezen az az utón óriási hatalmi szférát biztosítottak maguknak. Ausztriában és nálunk is az utóbbi időben több ilyen tranzakció történt. Magyarországon ez az evolúció annál tidvösebb eredményeket'szülhet, minthogy a válság a kisebb intézeteket csaknem kivétel nélkül negingatta és a vidék megerősödése csakis a nagyobb koncernek- hez való csatlakozással van lehetővé téve. A téglaüzlet. Mint értesülünk, az utóbbi napokban a budapesti és környékbeli téglagyáraknál a téglakar- tel utján nagyobb kötések történtek. Ezeknél az üzleteknél a legtöbb esetben csak opciós jogokról van szó. Ugyanis az építési vállalkozók, akik az építési tevékenység mihamarabbi fellendülésével számolnak, igyekeznek téglaszükségleteiket már előre biztosítani. A téglaárak most alacsonyak és mintegy 4—5 koronával olcsóbbak, mint a múlt évben. A jelzálogüzletben is némi javulás mutatkozik. A nehézséget még mindig az okozza, hogy a nagy pénzintézetek az épitővállalkozóktól olyan biztosítékokat követelnek. amelyeket ezek nyújtani nem képesek. Külföldi vállalat — magyar cégérrel. A Rietsehel és Henneberg rtg., melyet a hasonló cégű berlini vállalat alapított 2?00,000 K alaptőkével fütő és szellőztető berendezésekre, most teszi közzé első mérlegét, amiből kitűnik az, hogy ez a vállalat is csak azért alakult, hogy 1Biztosítás r építészet Közfekebés 'Bányászat a berlini anyavállalat a közszállitásokban részt vehessen. Ezt igazolja az, hogy összes itteni berendezése 13,601 K-val, befektetései 8361 K-val szerepelnek a mérlegben. Az 1912 május 30-tól 1913 december 3-ig tartó első üzletév bruttó-jövedelme 271,203 K volt, mivel szemben költségekre 246,956 K, leírásra 3601 K kellett, úgy hogy a nyereség 21,645 K. — A Rietsehel és Henneberg rt. szorgalmasan résztvesz a városi versenytárgyalásokban és szállításokban is. Kereskedők tanácskozása. A Magyar Kereskedők Egyesülete igazgatósági és választmányi ülése Bosnyák Izsó elnöklete mellett foglalkozott a kereskedelmi minisztérium által az egyesülethez véleményezés miatt beküldött uj törvényjavaslatokkal. A vasárnapi munkaszünetről szóló törvényjavaslatot Bosrtyák Izsó, az ipari bíróságokról szóló törvényjavaslatot dr .Hubay főtitkár ismertette. Az ülés úgy határozott, hogy a detail-kereskedelemre nézve kívánatos módosítások felvélelét kéri a felterjesztésben. Táviratot intéznek a főváros tanácsához és az államrendőrséghez, hogy a nyolcórai záróra miatt jogosulatlanul ne zaklassák a kereskedőket. Az „Adria“ biztosító jubileuma. Április 27-én ünnepli az Adriai biztositó társulat hetvenötéves jubileumát. A társulatot Daninos Sándor, Gíannichesi Angelo és Salem Vita 1838 május 9-én alapították Triesztben és hetvenöt év alatt nemcsak a monarchia, hanem az egész kontinens legjelentékenyebb intézete lett. Magyarországon már 1838-ban kezdte meg a társulat működését. A társaság a monarchiában a Nemzetközi baleset ellen biztositó r.-t.-ot alapította. . Az Austri—Amerikana tőkeemelése. Az Austro—Amerikana hajózási társaság Cal- listo Cozulich igazgatósági tag elnöklésével a napokban tartotta meg Tríestben tizedik rendes közgyűlését. A zárszámadások dús leírások után 2.539,457 korona tiszta nyereséget mutatnak. Határozatba ment, hogy az alapszabályszerü tartalékolás után osztalék fejében 8 százalékot, vagyis 16 korona osztalékot fizetnek és 47.978 koronát az uj üzletév számlájára visznek át. A közgyűlés elhatározta, hogy az alaptőkét 60.000 darab uj 200 korona névértékű részvény kibocsátásával 12 millió koronával, vagyis a jelenlegi 24 millió korona alaptőkét 36 millió koronára emeli fel és megbízta az elnökséget és a felügyelő tanácsot, hogy az uj részvények emissziójának feltételeit saját hatáskörében állapítsa meg. Közgyűlések és mérlegek. Közúti-vaspálya. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság szombaton tartotta 49. rendes közgyűlését Lánczy Leó titkos tanácsos elnöklésével. Imrédy Kálmán, a Kisbirtokosok Földhitelintézetének vezérigazgatója konstatálta, hogy az elért üzleti eredmény teljesen kielégítő. Indítványozza, hogy az igazgatóságnak, különösen Sándor Pál vezérigazgatónak, az ügyvezető igazgatónak, valamint a tisztikarnak jegyzőkönyvi köszönet szavaztassék. Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Sándor Pál vezérigazgató megjegyzi, hogy a Kossuth Lajos-utcai vonalra nézve és az ezzel kapcsolatos kérdésekről nem kíván nyilatkozni, tekintve, hogy erről a székesfővárossal a tárgyalások folyamatban vannak. Az autóbusz kérdésében fölteszi, hogy a székesfőváros úgy a saját anyagi érdekei, mint a közforgalom valódi szükséglete szempontjából csak ott fog autóbusz-közlekedést berendezni, ahol egyéb közlekedési eszköz rendelkezésre nem áll. A munkásjegyekre és egyéb fölvetett kérdésekre adott válaszát a közgyűlés szintén teljes megnyugvással fogadta. A közgyűlés egyhangúan fogadta el az előterjesztett zárszámadásokat és a mérleget. Az osztalék, amely 32 koronában állapíttatott meg, május elsejétől kezdve kerül kifizetésre. Városi-villamos. A Budapesti Villamos Város Vasút szombaton tartotta Hűvös József udvari tanácsos elnöklésével évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a keres-
