Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-22 / 17. szám
Budapest, 1914. április 22. 3 veendő érték gyanánt szerepel s amely a mi számításainkban is a megváltási összeg alapjául szerepei, tehát a kamatozás kiszámításánál mint kamatozandó tőke szerepel, a bírói becsiinél sokkalta kisebb lesz, mint a mérlegben szereplő azon adatok szerint, amelyekről diskuráltak. E feltevés szerint igen jelentékeny differencia jelentkezik, mely 5 6 millió koronára tehető, szemben azzal a leltárban foglalt értékkel, amely kifelé szerepel, mint egy olyan érték, amelyet a városnak a megváltásnál figyelembe kell venni s amelyhez még megváltási százalékot is hozzá kell csapni, a valóságban pedig a remények és feltevések szerint ez 5—6 millió koronával kevesebb." Nyomban utána pedig ezt mondotta Vázsonyi Vilmos: „Ha a tanács abbói a reményből és feltevésből indul ki, hogy a bírói becsű ezt a megváltási árat igazolja, amely mellett a legszkeptikusabb bizottsági tag is azt mondja, hogy a város számára ez jó dolog és meg kell csinálni, akkor meg fogják csinálni,“ a továbbiakban szó szerint ezt mondotta Vázsonyi: ,,Amennyiben ezek a feltevések nem igazolódnak, amennyiben tehát a felvett leltári értékek és a bírói becsű közt ez a jelentékeny differencia mutatkozni nem fog és olyan jelentékeny kamatozás mutatkozik a számadásunk szerint anélkül, hogy bármit változtatnának, ami ezen üzjetet számunkra kétségtelenül s minden szkepsis dacára fényesnek tünteti fel, akkor előre kijelenti, hogy szavazatát nem fogja a megváltásra odaadni. És beszéde végén (1788. oldal) kereken kijelenti a következőt: „és azokkal a fentartásokkal és határozott kijelentésekkel, hogy csakis abban az esetben lesz hajlandó annak idején __ ha most a közgyűlés elfogadja a bírói becsüt, — megszavazni a megváltást, ha a bírói becsű és a leltári érték közt jelentékeny s a város számára biztos jövedelmezést biztositó külömbözet fog muatkozni. ezen határozott kijelentéssel és kikötéssel fogadja el a tanács javaslatát. Vázsonyi Vilmos ez igen precíz, helyes és üzleti szempontból előrelátó állásfoglalása már 2 évvel ezelőtt csak az esetben jelentette ki előnyös üzletnek a megváltást, ha a főváros a leltári értéken jóval alul juthat a telep tulajdonához. Már most e beszéd idején a telep értéke a vállalat mérlegében 13.4 millió koronával szerepelt. Az ügyosztály és Vázsonyi akkori reménysége szerint I 5—6 millió koronával olcsóbb volna a megváltási ár, mint a leltári érték, tehát 5 millió koronát levonva 8.4 millió korona és ennek 60%-a 5.04, ösz- szesen tehát 13.44 millió korona. Ez a reménység és feltevés máris csalókának bizonyult, mert ime az ügyosztály szerint is 20 millió korona kell a megváltásra, sőt esetleg 25 millió korona. Az egészen bizonyos, hogy a bírói becsű nem igazolta azt a reményt, hogy a megváltási érték 5__6 millió koronával alacsonyabb a leltári értéknél. Ilyen alacsony megváltási árban, __ ebben Vázsonyinak fe ltétlenül igaza volt, __ jó üzlet lett volna a megváltás. De hát hol tartunk ma már a Vázsonyi akkori 13.44 millió koronás megváltási összegétől)? A jövedelmezőség. Ez a reménység tehát megdőlt. Már most egészen röviden elintézhető a rentabilitás kérdése. A fővárosnak az ügyosztály szerint a saját villamos-telep és a megváltandó telep részére 35 millió korona befektetési tőkére van szüksége, amely az anyagkészlet, a forgótőke és az interkaláriák révén, no meg a fővárosnál szokásos túllépések miatt legalább is 38 millió borona lesz. Ennek a kölcsönpénzből bofoküetett tőkének kamat- és törlesztési szolgálata 2.280,000 koronát igényel, két és fél százalékkal minimálisan számított érték- csökkenési leírása, amely az ügyosztály minden ellenkező érvelése dacára is feltétlenül tartalékolandó, 780,000 korona, úgy hogy e két tétel együttvéve már 3,060.000 korona. A megváltandó telepből várható jövedelem még 10 százlékos emelkedés feltételezésével is, hozzáadva a főváros haszonrészesedését és az értékcsökkenési leírást, 3.200,000 korona és ennek 10 százaléka, tehát összesen három és fél millió korona. Maradna tehát a fővárosnak 440.000 korona haszna az egyesitett villamos áramszolgáltatási üzemből. Ezzel szemben a főváros múlt évi haszonrészesedése a 300,000 koronát meghaladta, még pedig minden kockázat és fáradtság nélkül és emellett még feltettük azt aiz elképzelhető legjobb esetet, hogy a város kezelésében ugyanolyan gazdaságos lesz az üzem, mint a vállalati kezelésben. E világos, egyszerű és el nem csavarható számvetés mellett a-z ügyosztály rentabilitási kimutatásai, amelyek a befektetendő tőkének holmi 20 százalékos jövedelmezőségéről regélnek, minden számolni tudó komoly ember szemében egyenesen nevetségeseknek mutatkoznak. Abszurdum azt állítani, hogy a főváros kezelésében, a 6 százalékos méregdrága kölcsönné tízzel és a becsért ékít 60 százalékkal meghaladó árban megszerzett telep ugyanolyan hasznot hajtson, mint a vállalat kezelésében, amely az üzemet egy krajcárnyi hitel nélkül, pusztán a saját erejére támaszkodva vitte és fejlesztette idáig. Kétségtelen, hogy valamikor hosszú évek múlva, ha majd a villamos áramszolgáltatás a mainak kétszerese lesz, a főváros kezében a telep jó üzlet lesz. csakhogy addigra a telep amúgy is csaknem ingyen hullna a főváros ölébe, mert a 24 esztendei hátralevő szerződési tartam lejárta után a székesfőváros magukat a telepeket egészen ingven kapná meg, nem pedig, mint mostan,féküket 6>0 százalékkal tulfizetve, még pedig 6 százalékos kölcsönpénzből. Minthogy a fővárosnak reménysége a telepek leltári értéken alul való megszerzésére a bitói becsii tanulsága szerint teljesen szétoszlott, a fővárosnak nem áll érdekében, hogy 38 millió koronát tisztára nyakasságból, elvhajhászásból beleüljön egy olyan vállalkozásba, amely neki minden tőkebefektetés és minden kockázat nélkül minden bizonnyal sokkal nagyobb hasznot nyújtana, lényegesen felemelhető haszonrészesedés fejében. Ha a főváros vezetői módot találnak arra, hogv a társaságot ilven értelemben lényeges koncesz- sziókra szorítsák és a megváltástól való elállás fejében a fővárosnak akkora haszonrészesedést tudnának biztosítani, amely a mostaninak többszöröse, ugv a főváros a saját érdekei ellen vét. amikor ilyen horribilis összegekkel akarja szaporítani az adósságterhét egy nagyon is kétséges jövedelmezőségű üzem megszerzése édcktben. Ezért hát e°"v kis megfontolást, egv kis számítást és kevesebb optimizmust, jó városi I urak! Elvégre 38 millió közpénz talán mégis megérné, hogy egy kicsit kezükbe vegyék a ceruzát ■ ■*»■*!■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■ JifiHaHBBIIBBHBaílil ■■■■■■!! IBI A főváros betétjei A pénzügyi bizottság tárgyai A pénzügyi bizottság pénteken ülést tart. A napirenden szereplő tárgyak közül legnagyobb érdeklődésre a pénzügyi osztály előterjesztése tarthat számot, amely magában foglalja azt a kulcsot, amely szerint a főváros pénzkészleteinek elhelyezése a fővárosi pénzintézeteknél történik. Tavaly tudvalévőleg nagy vihart keltett a kérdés tárgyalása, mert a betétek elhelyezésére kijelölt pénzintézetek közül néhányat kifogásoltak a pénzügyi bizottságban és a sajtóban. Éppen azért az idén a legnagyobb diszkrécióval kezelik az előterjesztést s még a fővárosi hivatalos lapjában >sem közük le. Úgy tudjuk, hogy nagyobb változás nem lesz; a betétek aránya a régi lesz és uj bankot nem vesznek fel a listába. A Sáros-fürdő kiadásainál sohasem lesz megállás. Ismét telekvételnek a szüksége merült fel s erre vonatkozólag tesz előterjesztést az illetékes ügyosztály. Az Orlay-utcában fekszik a megvásárlandó telek. Tulajdonosa Eiser Nándor I. kerületi városatya. Fontos tárgy a Kaplony-utcanak aMuzeu m- körútig való meghosszabbítása. A gázmüvek múlt évi számadásait alkalmasint szintén élénk vita fogja kisérni. A tavaszi vásár támogatására szükséges költségösszegnek a megszavazása bizonyára egyhangú lesz. — Viszont erősen kárhoztatni kell a napirenden szereplő azokat az előteresztéseket, amelyek a város telkeinek bérbeadására vonatkoznak s amelyeknél ismét mellőzni akarják a nyilvános árlejtést. — Állandó a panasz, hogv a tanács és a közgyűlés túlzott jóindulattal támogatja a felekezeteket. A pénzügyi bizottság napirendje újabb bizonyítéka ennek a panasznak. Három ilyesfajta tétel van: a templomi ének és zenekarok részére próbahangszereket, állványokat és szekrényeket akar beszerezni a város, egy sekrestyés lakás építésére nagyobb összeget kér a tanács, végül az egyik plébános (Horváth József) részére személyes pótlékot. Ezekre a kiadásokra tessék az illető egyházakat rászorítani. Közgyűlés helyett kerületi választmányok Úgy értesülünk, hogy S á n d o r János belügyminiszter legközelebb megküldi a fővárosnak véleményezés céljából az uj törvénytervezetét. A miniszter javaslata a képviselöház őszi munka- programmjának egyik legelső pontja lesz. A javaslat a bizottsági tagok számát lényegesen csökkenteni fogja. A virilixmns eltörlése befejezett tény s úgy tudjuk, hogy az uj törvény szerint a közgyűlésnek mindössze 150—180 tagja lesz. Hir szerint a törvény a kerületi v á- laszt mányokat kiemeli eddigi jelentéktelenségükből, amerv.vVen a közgyűlés jelenlegi hatáskörének nagyrészét odautalja. A közgyűlések napirendjének legtöbb pontja esik ma a bérleti ügyekre, nyugdíjazásokra, felebbezésekre, a közigazgatás folyó dolgaira, csatornázási, vizve- zetéki. világítási el-terjesztésekre. építkezésekre, költségfedezetekre stb. Ezeket a tárgyakat az uj törvény a kerületi választmányok elé utalja. A kerületi választmányok jelentősége tehát hatalmasan megnövekedik s a közgyűlés átalakul a főváros parlamentjévé, ahol jóformán csak törvényhozási munka fog folyni. A közgyűlés elé tartozik a jövőben a költségvetés tárgyalása, a zárószámadások jóváhagyása, uj kölcsönök megszavazása, uj községi adók statuálása, szabályrendeletek alkotása. A közgyűlés joga és kötele-- sége lesz továbbá a tanács ellenőrzése, de bizonyos, hogy ennek a munkának a jelentősége, általában pedig a közgyűlés értéke, tekintélye erősen csökkenni fog, mert hiszen az eddigi hatáskör nagyrészét átveszik a kerületi választmányok, amelyeknek számát huszonkettőre emelik fel. Eddig szól az értesítés. Rövidesen eldől, menynyi a valóság benne. ZSOKÉK, TURFLÁTOGATÓK A Rudas-fürdőben találkoznak Múlt héten rövid néhány soros, félhivatalos közlemény jelent meg a lapokban. így sízólott: A Rudas-fürdő bővítése. A városgazdaság ügyosztálya, a Rudas-fürdő látogatottsága és használhatósága növelésére a fürdő izzasztó kamráit kettővel szaporította. A mostani 35 fokos kamrához egy ötven és egy hetven fokos kamrát is fölszereltek. Az uj kamrákat már átadták rendeltetésüknek. A Rudas-flirdöt tehát felszerelték ötven és hetven fokos izzasztó-kamrákkal. A felszerelés jó néhány ezer koronájába kerül a városnak, de az ügyosztály reményű, hogy a költségek busásan megtérülnek. A Rudas-fürdő erős konkurrense a Hungária- fürdőnek.) Ez a fürdő pedig arról nevezetes, hogy a pesti lóverseny-szezon tartama alatt itt adnak egymásnak találkát a zsokék és a turf viharedzett játékosai. A zsokék azért jönnek, hogy megszabaduljanak fölösleges súlyúktól s leizzadjanak mennél több kilókat. A turfhiénák pedig a vízben és a gőzben igyekeznek megközelíteni a zsokékat és az ismeretséget jó tippek formájában gyíimölcsöztetni. A városgazda-sági ügyosztály most el akarja hódítani a turíközönséget a Hungáriától s minthogy a zsokék a legmagasabb fokú izzasztókamrákat keresik, ötven és hetven fokos kann rákkal látták el a Rudast. Május elején megkezdődik a pesti lóversieny-szezón. Akkorára a kamrák javában izzasztják már a,z embereket s a Rudas-fürdő a zsokék és turíférfiak kedvenc találkozó-helye lesz, ahol nemcsak tyúkszem- irtokat és dögönyözőket kap a pesti ember a mindennapi gőzfürdője mellé, hanem — kitűnő tippeket is. Az izzasztó-kamrák bizonyára beválnak, ellenben a tippeknek a jóságáért aligha vállal felelősséget a fürdő-igazgatóság. ázilag készített női-, férfi- és gyermekfehérneműek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21.
