Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-15 / 16. szám
4 Budapest, 1914. április 15. Jpar Bénzügy VáíTaffcozás Xeie Állami kőszénbányászat Az/ állami üzemek költségvetési tételei valóságos fekete pontok az 1914—15-iki budgetben. A számok tömkelegét« az tűnik ki, hogy az állam az ő vállalataira mindenütt ráfizet. Főképp áll ez a kőszén-bányászatra, mely a koalíciós rezsimnek legszerencsétlenebb alkotása. Csodálatos, hogy Wekerle, aki első kormányzása alatt az ország pénzügyeit rendbe hozta, később olyan vállalkozásba fogott 'bele, mely ma már csaknem elviselhetetlen terheket ró az államkincstárra. Wekerle úgy gondolta, hogy majd kifog a szénkartelen és a Máv. részére állami bányákban fog olcsó szenet termelni. Az eszme szép volt. de a kivitele a gyakorlatban lehetetlennek bizonyult. Azi állam által drágán összevásárolt bányák főrésze egyszerűen hasznavehetetlen, mert szén helyett csak lignitet tartalmaznak, a másik része pedig, ahol dús szénrétegek vannak, csak óriási beruházásokkal művelhető. Az állami kö'Sizlénbányákba eddig mintegy 50 millió koronát fektettek be. Fz a rengeteg tőke egyáltalában nem kamatozik. Ezzeli szemben a bányák évről-évre újabb beruházásokat igényelnek. az üzemük pedig még mindig deficittel jár. A kincstárt az állami szénibányák révén tehát kétszeres kiadás terheli: az invesztíciók és az üzem deficitje. Az 1914—15-iki költségvetésben az állami szénbányák kiadásai 5.776,306 K-val, a bevételek pedig 4.299,180 koronával vannak előirányozva. A deficit tehát csaknem másfél millió korona. E mellett meg kell jegyeznünk, hogy egyes bányák üzemét, amelyekbe már milliókat öltek bele, be kellett szüntetni, mert az ott termelt szén hasizffiálhatlan volt. Amidőn a Khuen-kormány vette át az ügyek vezetését, Lukács Lászlói, az akkori pénzügy- miniszter mindjárt tudatára ébredt annak a veszélynek, mely az államkincstárt a szénbánya- üiziem révén fenyegeti. Keresett is valami megoldást és már kész tervek voltak arra nézve, hogy az állam a bányákat vagy eladja, vagy pedig egy magántársaságnak bérbe adja. Később politikai okok akadályozták ennek a tervnek a megvalósítását. Andreics távozása óta valóságos anarchia uralkodik az állami szénbányászat körül. Nincs egységes vezetés és a bürokrácia levegőjében élő hivatalnokok nélkülözik azt a szakértelmet, tudást és üzleti érzéket, mely egy ilyen nagyobb vállalat vezetésére okvetlenül megkivántatik. Az álfám itt is rossz üzletvezetőnek bizonyult. Képzelhetjük, hogy milyen gazdálkodás van ott, ahol a négy millió koronáért eladott szénmennyiség kitermelése 3.7 millióba -került. Magánvállalatoknál a mivelési költség alig szokott 50 százalékot kitenni. Ilyen körülmények között önkéntelenül is az a kérdés merül fék hogy az állam miért késik a bányák eladásával, vagy bérbeadásával, amit annakidején minden részletében előkészítettek. Az állam pénzügyi helyzete egyenesen megköveteli, hogy a kincstár ezektől a bányáktól mielőbb megszabaduljon. A dolog már azért is üdvös volna, mert egy állami üzemmel legalább kevesebb volna. Úgyis van belőlük elég. Az állami vasgyártás máris tönkretette a magán gazdasági gépgyárakat. Az állam versenye mindig káros hatással van a magángazdaságra, melynek erősítése pedig az államkincstár érdeke is. Az állami kőszénbányászat kudarca megtaníthatná kormányférfiainkat arra, hogy a minden áron való államosítás nem közgazdasági érdek, mert egyenesen káros afi\ egyéni kezdeményezésre és általában a magánvállalkozásra, ezenkívül pedig veszélyezteti az állami pénzügyek egyensúlyát. 'Biztosítás r Építészet TCözíekebés Bányászat Épül a dalmát vasút. A dalmát-vasut építéséről eddig csak szórványosan kerültek hírek a nyilvánosságra. Most maga a kereskedelmi miniszter nyújt tájékoztatást tárcája költségvetésének indokolásában az építkezés előrehaladásáról. Jelentéséből kitűnik, hogy a munkálatok sokkal gyorsabban haladnak előre, amint azt előirányozták. Az idevonatkozó törvény értelmében a vasútépítés befejezésére a határidő 1919 január 27-ére van kitűzve. A munkák eddigi haladásához képest azonban a vasút előreláthatólag már az 1916. év végén fog elkészül- n i. A költségek 100.420,000 koronában vannak prelimináíva. Ebből az 1911. és 1912. évi költségvetésben 10 millió K, 1913-ban 24 millió K engedélyeztetett; az 1914. év első felére 19 millió 500 ezer K, az 1914—15. évre pedig 27 millió K irányoztátok elő, úgy hogy 1915 junius 30-ig összesen 80.500, 000 K jut rendelkezésre. A vonalnak Ogulintól—Ptaskiig terjedő 27 km-es része még ebben- az évben fog átadatni a forgalomnak. A folytatólagos plaski—vrhovinai 52 km hosszú vonalrész pedig előreláthatólag 1915. év végére készül el. Adria tengerhajózás. Az ,,Adria" m. kir. tengerhajózási részvénytársa- ság igazgatósága megállapította az 1913. év zárszámadását. A mérleg szamszernt 1,340.110 koronát kitevő leírások után, a múlt évről áthozott 41.710 korona hozzászámiíásával összesen 1 millió 839.919 korona tiszta nyereséggel záródik. Az igazgatóság elhatározta, hogy a közgyűlést április 30-ára hívja össze és részvényenkint 30 korona osztalék fizetését fogja javasolni. A nyereségfelosztási indítvány értelmében az értékcsökkenési tartalékalap 21,594.948 koronára, a rendes tartalékalap 5,100.000 koronára és a biztosítási tartalékalap 3,879.302 koronára emelkedik és uj számlára 56.590 koronát visznek át. Az igazgatóság mandátumát már most, két évvel annak lejárata előtt, a közgyűlés rendelkezésére bocsátja. Kuranda Félix vezérigazgató ugyanekkor 32 évi munkásságára való tekintettel, nyudíjazását kérte, a mit az igazgatóság teljesített. Kuranda helyébe Eidlitz Hugó került, míg Kuranda ezentúl mint administrates délégué fog szerepelni. Utépités és csatornázás. A főváros ut- és csatornaépítési ügyosztálya az alább felsorolt útépítési és csatornázási munkálatokra márc. 20-án tartott versenytárgyalást. A versenytárgyalás alkalmával beadott ajánlatok közül a következő cégek ajánlatának elfogadását javasolja a tanácsnak: a Flórián-térí nyílt élelmiszer piac rendezési munkáira és pedig a gyalogutak aszfalttal való burkoló munkáira Magyar aszfalt r. t.; a piac területének keramittal való burkoló munkáira Kőszénbánya és téglagyár Pesten; az Üröm-utca egy részének kövező munkáira Benz Ferenc és ífj. Helfenstein; az Újpest rakpart, Ko- rall-utca, Délibáb-utca és Óhegy-utcák egy-egy részének csatornázási munkáira Pessi Giovanni ajánlatát. A tanács versenytárgyalást hirdet az alábbi útépítési és csatornázási munkákra és pedig: 1. A II., Ákos-utca egy részének és pedig a Budakeszi-ut és Pasaréti-ut között lévő szakaszának makadám- szerü rendezési munkáira. 2, a VII., Iika-utca egy részének, úgymint a Thököly-ut és István-ut között lévő szakaszának rendezési munkáira és pedig: a)) a kövező élőmunkára, b) a kocsíutnak aszfalttal való burkoló munkáira, 3. a II., Alvinci- ut egy részének, t. i. a Rókushegyi-lépcső és Bimbó -uca között levő szakaszának csatornázási munkáira, 4. a II., Tulipán-utca egy részének csatornázási munkáira, végül 5. a VIII., Tavaszmezőutca csatornázási munkáira. Az ajánlatokat 1914. évi április 20-án délelőtt 11 óráig kell a II., (ütés csatornaépítési) ügyosztály vezetőjénél (Központi városház, II, 279. sz.) benyújtani. A verseny- tárgyalás 1914. ápríls 20-án d. e. 11 órakor fog a Központi városház II. 266. sz. alatt megtartatni. Szent János-kórház. A tanács az I., Kutvölgyi-ut mentén az uj Szt.- János-kórház területén, az ideiglenes barakkok helyett építendő végleges pavillonok föld-, kőműves- és elhelyező -nkái, valamint födém- és vas- betonfödém-mmikai és szállításai végrehajtására versenytárgyalást hirdet. A_z ajánlatot 1914. évi április 24-én d. e. 10 óráig Krátky János tanácsnoknál (Központi városház, III. 333.) kell benyújtani. A föld-, kőmíivesr és elhelyező-munkák után 22.000 k, a födém- és vasbeton-munkák után 12.000 K bánatpénz teendő. Az ajánlati űrlap költségvetés, feltételek, a költségvetési függelék és a szerződés tervezete a tanácsi XIII. (építkezési) ügyosztályban (VI., Központi városház, III. 308.) díjmentesen megszerezhetők. A tervek megtekinthetők Korb Flóris műépítész irodájában (VIII., Ba- ross-uca 74.), ahol a műszaki felvilágosítások is megadatnak. Fűtés, szellőzés. A székesfőváros tanácsa április 2-án árlejtést tartott az L, Szent János-kórház tőszomszédságában építendő kórházi elme- és tüdőbetegosztály épületeihez s a kapcsolatos gazdasági épületekhez vezetendő fűtés, szellőzés, főzés, mosás és meleg- vízkészités céljaira szolgáló távcsővezetéki berendezésekre. Ajánlatot tettek: Pöhlmann és társa. 39.629 K, Knuth Károly 58.240 K, Rohonczi Hugó 48.192 K, Riemer Miksa 40.591 K, Tors és Ormai 44.462 K, Pogány Nándor 54.066 K, Bründl János 51.382 K, Rietschel és Henneberg 46.575 K, Schlick-Nicholson 62.200 K-val. Újlaki tégla és mészégető r.-t. Budapest V„ Akadémia-utca 9, Telefon 74—30, t a&tzzz: CZZZS+* T ető cserép gyárak T églagyárak Virág cserépgyár Mészégető Dunakotrás Ajánlattal készség- Kőbányák gél szolgálunk. Miihabarcsgyár Telefonszám: 54 ~51 és 34—6i TeMfonszám : 34—51 és *v4—6i Koszénbánya ’s Téglagyár-Társulat PESTEN (ezelőtt DRAS-SHE) Budapest, VII. kér., Király-utca 67. szám. Kérelmit kocsiutkövek. Keramitlapok. Kera- Viit-P stero-, pillértéglák. Travesz-téglák. Falburkoló téglák. Fayence porcellán lemezek. Porcellán szigetelők. Egészségügyi és hasz- íálati cikkek. Tűzálló chamotte-téglák. r :: k társulat elvállalja a burkolati munkák elkészi- jésit u. Árjegyrék díjmentesen. FOSSAK uajpüdlAI llílh.il BI-1.A7 hidak éa Uoronlk«i a legjobb amerikai in 6 wrriM rím bfaz i GROSSMANN SIMON szerb kir udvari iogász, a páriái fogorvosi afca demli kiállításén arany órdemkereazttel kitüntet»» Budapest, VII., Erzsébet-Kórut 50., í fltiAo t' igyeiem a ..evőmre,képmásomra és az 6*. UVOO . házszámra* nehogy a szomszédomban lart megtévoszlés végett nevét ki nem író logoivoabo. kerüljön. Renden! szakorvos : Or. Káli H. P Specialis arany-és porcollántömé' tek, foghuzáá érzestolenitv«. &ídr*Akoli tViak K óa* lel Ölc téwrr ik Telefon 86—60 Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. A kiadásért felelős: Dacsó Emil. Merkantil nyomda, Havas és Lehner. Német-utca 27.
