Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-07 / 2. szám
Budapest, 1914 január 7. 5 űpar Bénzügy Váílaékozás TCeresíieöefem A MOBILITÁS. A most végére járó súlyos pénzkrizis több olyan problémát vetett felszínre, amelyeknek eddig nem szenteltek kellő figyelmet. Azelőtt 'a közgazdasági világban valamely pénzintézetnek mobilitása, vagy immcbilitása nem képezte alaposabb vizsgálat tárgyát- Viszont ■ma — a válság keserű tapasztalatai következtében — talán túl nagy jelentőséget is tulajdonítanak eme fogalmaknak, melyek a bankszakmában egészen uj irányzatnak •szabták meg az útját. Az kétségtelen, hogy nálunk a krízis, küü lönösen a kisebb pénzintézetek körében, azért öltött katasztrofális jelleget, mert úgy a saját, mint az általuk kezelt idegen pénzeket hosszú lejáratú kihelyezésekben im- mobilizálták. Nálunk az utóbbi években a pénzintézetek egyszerre ipari alapításokra adták magukat. Amíg ezt csak a nagybankok tették, addig minden iól ment. Ezeknek sok idegen, főleg osztrák tőke állott rendelkezésükre és így a saját pénzeiknek csak egy kisebb részét kellett e célra fcrditaniok- E! is kell ismerni, hogy a nagybankok ezáltal sokat lendítettek a magyar ipar fejlődésén. Később azután a közép- és kisintézetek is az ipari alapításokat kezdték forszírozni ugv a vidéken, mint a fővárosban. Gyakran megtörtént, hogy kisbankok minden szellemi és anyagi erő nélkül olyan ipari alapításokra vállalkoztak, melyeknek kiterjedését előre nem látták és melyeknél az invesztíciók lényegesen túlhaladták a tervezett méreteket. Így azután az illető banknak, nemcsak a saját tőkéit, hanem a nála elhelyezett idegen pénzeket is hosszabb időre kellett lekötnie. Ezek a könnyelmű és rosszul fundált alapítások gyakran katasztrófákra vezettek. A tőkegvüjtő publikum károsodott és hitelünk tekintélye a külföldön megingottLdnczy Leó. akinek szaktudását és hozzáértését ebben a kérdésben felesleges különösen is kiemelni, legutóbb megjelent nagy- érdekű cikkében erre a fontos tárgyra is kitért. Azt mondja, hogv bár barátja a gazdasági erők szabad fejlődésének és ellensége minden hatósági megrendszabályozási mániának. mégis arra a meggyőződésre jutott, hogy ezen a téren az államnak kötelessége beavatkozni és rendet teremteni. Azt javasolja, hogy törvényes intézkedésekkel tegyék lehetetlenné azt, hogv a pénzintézetek a reájuk bízott tőkékkel visszaéljenek és azokat olyan tranzakciókba vigyék bele, amelyek a salát erejükkel arányban nem állanak. A pénzintézetek szolvenciájának biztosítására olyan normativumokat kell alkotni, amelyek a hitelszervezet eme fontos orgánumainak zavartalan funkcionálását válságok idején is biztosítják. Gondoskodni kel! arról, hogy a pénzintézetek mobilitása nem csak a forma, hanem a lényeg, szerint is garantáltassák. Lánczy intenciói helyesek és azok megvalósítása bizonyára nagy hasznára válnának az ország hiteléletének- Csakhogy mi az állam közvetlen beavatkozását nem látnánk szívesen. A gazdasági élet nem bírja el a bürokratizmus bilincseit. A parlament hozza meg a törvényt, de annak a végrehajtása ne kormánvközegekre, hanem a pénzintézetek érdekképviseletére bízassák. A társadalmi utón való regenerációt sokkal hatásosabbnak tartjuk, mint azt. mely a törvény és rendeletek szavaihoz ragaszkodik. Különösen áll ez a pénzre, a tőkére, mely irtózik minden olvan rendszabálytól, amely szabad áramlásában gátolja. Lánczv a hitel hyoentironhiájának nevezi azt a betegséget, amelyben a magyar gazdasági élet szenved és amelyet gyógyítani kell- Ebben teljesen igazat adunk neki. A legutóbbi években sehol a világon nem éltek oly módon vissza a hitel igénybevételével, mint nálunk. Még az állam és a városok is ebbe a hibába estek. Csakhogy ezt a betegséget nem állami intervencióval kell orvosolni. Itt a társadalmi felfogásoknak kell meg- váltczniok. A gazdasági élet minden tényezőjének. az egész lakosságnak arra a tudatra kell ébrednie: a pazarlás, az adósságcsi- nálás csak a bukásra vezet, inig a takarékoskodás olvan erőssé fog tenni bennünket, hogy majd válságokban is megálljuk helyünket. Szóval, nemcsak a pénzintézetek, hanem az egész társadalomnak is arra kell törekednie, hogy minden időben anyagilag mobil legyen- Akkor a magyar közgazdaságot nem fogja olvan bukás érni. mint most. Lánczv az ő nagy szaktudásával és éleslátásával emelkedett arra a polcra, amelyen Magyarország közgazdaságának egyik irányítója lett. Az ő sikerei arra kell, hogy ösztönözzenek bennünket, hogy kövessük tanácsait, melyek sok évi tapasztalataiból fakadnakfii nyer nz osztálysorsjátékon 7 110 koronás osztalék. A m, k i r. osztálysors játék r.-t. az idén 113 K. osztalékot fizet. A múlt évben ..csak“ 106 K-t juttatott a részvényeseknek. Az 1913-ik’i Ínséges esztendő tehát nem ártott neki. Mindenki tönkrement, csak ez az állam által szabadalmazott vállalat dugott zsebre az eddiginél nagyobb hasznot. Más társaságok, ha a hivatalos lapban a közgyűlési hirdetményt közzéteszik, nyilvánosságra hozzák a mérleget is. Az osztálysorsjáték-tár- saság vonakodik ezt tenni. Bizonyára van oka arra. hegy a közönség ne foglalkozzék időnek előtte a mérleg tételeivel, melyek úgy vannak beállítva, hegy a társaság horribilis jövedelmét lehetőleg palástolják. Mert tudni kell, hogy az osztálysorsjáték részvénytársaság a legjövedelmezőbb Magyarországon. Az 500 K-ás részvény után 113 K-t fizet, tehát csaknem 23 százalékot. Valójában azonban a tiszta jövedelem sokkal nagyobb, mert a nyílt és titkos tartalékokba évenkint aránytalanul magas összegeket helyeznek. ezenkívül rWra a busás tantiémek is jelentékeny összegeket nyelnek el. Mindez a szegény magyar közönség pénze, mely idegen tőkének és idegen embereknek jut. A magyar állam külföldi embereknek szabadalmat adott a magyar nép játékszenvedélyének a kihasználására. Igaz. hogy akkor „Európa legnagyobb panamistája“ vezette a pénzügyeket Magyarországon. A társaság szabadalma 1917-ben lejár. Okunk van hinni, hogy a kormnáy nem fog megint abba a hibába esni, hogy ezt az értékes koncesszióiét ismét ennek a külföldi konzorciumnak adja oda. A társaság most az államnak 2.6 milliót fizet a koncesszióért. Ausztriában az államnak ebből a forrásból 12 millió korona jövedelme van. És e mellett átmenetileg még a lottót is fenntartja. A magyar állam pénzügyeinek érdekében követelni kell, hogy ez azi értékes koncesszió a külföldi külföldi konzorcium javára többé meg ne hosszabittassék. Vagy kezelje az állam maga, mint Ausztriában, vagy pedig adja oda nagyobb bér fejében egy magyar társaságnak. De semmiesetre a mostani német konzorciumnak, melynek a vezérigazgatója még a nyelvüket se érti. Lapunk telefonszáma: 137-15 Biztosítás r építészet Jéözfekeöés Bányászat Lers Vilmos államtitkár. A munka, szorgalom és tehetség kellő értékelését jelenti az a hir, hogy a király, Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter előterjesztésére, Lers Vilmos címzetes államtitkárt a kcreskedelem- ü<ryi minisztérium adminisztratív államtitkárának nevezte ki. Ez a pozíció fokozott jelentőséggel bír most annál a körülménynél fogva, hogy a kereskedelemügyi minisztériumnak Lers Vilmos az egyedüli államtitkára, ö tehát a keresKe- delemügyi miniszter egyedüli helyettese is. A kinevezés hire mindenütt nagy örömet és megelégedést keltett. Lers kimosnak nevezetes szerepe volt a kiegyezési "tárgyalásokban, a nemzetközi szerződések megkötésében. Minden vívmány e téren az ö érdeme, minden munkának a java az övé volt. Hivatott ápolója a nemzetközi jog irodalmának, a budapesti tudományegyetemen a nemzetközi jog magántanára. Lers Vilmos tagja a főváros törvényhatósági bizottságának. A II. kerületet képviseli a közgyűlésen, pontos, szorgalmas, lelkiismeretes városatya, aki csak nemrégiben is nagy érdeklődés mellett szólalt fel a közgyűlésen. Az uj államtitkárt bizottsági tagtársai tömegesen üdvözölték a jól megérdemelt előléptetés alkalmából. Miért halasztják el a tőzsde jubileumát? Megírtuk, hogy a tőzsde január 17-én tartja meg ötven éves jubileumát. Most arról értesülünk, hogy a jubileumot csak január 25-én ünnepük meg. Január 17-én bocsátják vízre a Szent-István dre- adnoughtot. A vizrebocsátást Jenő főherceg jelenlétében tartják meg, s az uj hajóóriás keresztanyja Mária Terézia főhercegnő lesz, s Mária Anunciata főhercegnő segédkezik a keresztelőnél. Az ünnepélyen a kormányt báró Harkányi János kereskedelemügyi miniszter képviseli s miután a miniszter feltétlenül részt ki- ván venni a tőzsde ünnepén, a jubileumi ünnepségeket január 25-óre tették át. A vonatkozó hivatalos közlemények a legközelebbi napokban látnak napvilágot. Sportsmiannból nagyvállalkozó, Értesülésünk -szerint a Kohner Adolf fiai cég főnöki karában a legközelebb változás áll be. Báró Ko Ilii e r Willy, az ismert versenyistálló tulajdonos belép a cég főnöki karába. Atyja Kohner Zsig- mond egyik megalapítója volt a hatalmas cégnek. A Hermes uj igazgatója. H á m o s Róbert, a bank bécsi fiókjának igazgatója, legközelebb a budapesti főintézet bank osztálya vezetését veszi át. Az igazgató a bécsi fiók felállításakor két évi kötelezettséggel vállalta el a telep vezetését, ez a két év január elején lejár, s az igazgató élni kiván jogával. A bécsi fiók első igazgatója gyanánt Epstein aligazgató lép elő. Besorozási jutalom. Az Első biztosító intézet katonai szol gálát esetére, élet- és gyei mekbiztositó társaságnál külön besorozási jutalom kerül kifizeésre mindazon biztosított fiuk után. kik 1. vagy 11. díjszabás szerint vannak biztositta, 1913-ban töltötték be 24-ik életévüket és igazolni tudják, hogy legalább 6 havi tényleges katonai szolgálatot teljesítettek. A besorozási jutalom az említett biztosítások után a biztosított tökének 16.88 százaléka, a tavalyi 15.05 százalékkal szemben s igj^ a már folyósított biztosított tőkén kivid, minden 1000 K biztosított tőke után 168.86 korona keni! besorozási jutalom gyanánt kifizetésre. A tisztességtelen verseny. A középeurópai közgazdasági kinferencia alkalmából kiadott értekezések közül figyelmet érdemel Emi eh Gusztáv min. tanácsosnak a tisztességtelen verseny elleni védelemről szóló tanulmánya. Emich Gusztáv a kereskedelmi osztály főnöke a kereskedelmi minisztériumban és igy az ő fejte' getései tájékozást nyújtanak arra, hogy a kormány a tisztességtelen versenyről szóló törvényt milyen keretekben szándékozik megcsinálni. Emich szerint a tisztességtelen verseny elleni védelmet a hasonló természetű vállalatok érdekeinek és jogigényeinek szempontjából kell szabályozni. A törvényben körül kell pontosan
