Fővárosi Hírlap, 1914 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-01 / 1. szám
Budapest, 1914. január hó 1-eu. 1. szám. iiiaii»ai»~imiiaiiiaiiiDiiiaiiiaii»niHnmaiiiPiiiniiiDiiFiginBiiiaiiiaiiiaiBiQiiiai»iaiHQiiiaii*n8»P»>Bg»»BnT»^ ECÖF/ZETÉSS AUXKi Egész évi*e.............••I6 X Vét évr*e .............................. 8 K Eg yes számok hap fa a* tók. a hia lióhivatalban. Várospolitikai és kö zgazdasági hetilap Felelős sz.ei.ftesr.tii Dacsó Emii. T“~,ss^.cr.hesztS rir., Szilágyi Hugó Megjelenik minden szén- dán. Szenkesztöség és kiadóhivatal: VI. ken., Sziv-utca • • • 18. szám Telefon................. 137-15 Bo ldog uj esztendőt kívánunk a fővárosnak, a főváros minden rendű és rangú lakójának. Kívánjuk, hogy Budapest fejlődésének, gyarapodásának a történetében nevezetes, emlékezetes dátum legyen az 1914., amelybe a mai nappal befordulunk. Kívánjuk, hogy az uj esztendő jobb legyen, mint az elődje volt. Jóstehetség nélkül is megjövendölhetjük, hogy ez a kívánságunk teljesülni fog- Mert a letűnt esztendőnél csakis jobbat hozhat a jövő, rosszabbat, vagy ugyanilyen rosszat semmiesetre sem. A városházán is súlyos krízisnek az ideje ?o1t a szerencsétlen 1913. A gazdasági válság akut pénztelenséget hozott, ami annál nagyobb baj volt, mert a nagy arányokban kontemplált beruházásokat nem lehetett folytatni s a városi építkezéseket éppen akkor kellett beszüntetni, amikor a munkanélküliség a legnagyobb volt, a munkákra tehát a legnagyobb szükség lett volna. Teljes meddőség és hanvatlás az po-zc- vonalon: ez volt a városházi i913- szignatu- rája. A háztartás lerongyolódott, a város hitele megromlott. Apró kölcsönökre volt szükség, hogy a mindennapi kiadásokra fedezet legyen. A zárszámadások balul ütöttek ki, a költségvetés elszomorító volt. Az ügyosztályok kétségbeesett erőlködéssel leplezték a maguk munkanélküliségét. Személyi vonatkozású momentumokon kívül aligha őrzi ennek az esztendőnek az emlékét más, mint néhány keresztül erőszakolt üzlet. Pozitív alkotás nincsen, a jövő méhében van elraktározva minden városházi ötlet és terv. Egyszerű fizikai törvény, hogy minden akciót nyomon követ egy vele egyenlő visz- szahatásu reakció. Ennek a tételnek fordítottja az, hogy minden téren, minden életnyilvá- nulásban, tehát a városházán is eleven, lüktető, pezsgő életnek, eszmék érésének, alkotó munkának kell felváltania az elmúlt idő pangását, meddőségét. Kormánynyilatkozatokból s egyéb jelekből megállapítható, hogy a fővárosi törvény revíziója is az 1914. évhez fog fűződni. A nagy reform helyes irányban való megoldásától függ a főváros jövője. Oly kérdés a revízió, amelynél fontosabb, életbevágóbb, negyven esztendő óta nem merült fel. Minden emberre szükség lesz 1914-ben, minden embernek résen kell lennie. A fővárosi törvényen kívül más kérdések is előtérbe nyomulnak az uj esztendőben. A közlekedési kérdések dominálni fognak, a villamostársaságok koncessziójának uj feltételeit kell megállapítani, az autóbuszt meg kell indítani. A függő kölcsönök állapotából ki kell evezni s a felveendő kölcsön többi részét uj jövedelmeket biztositó beruházásokra fordítani. Boldog uj évet kivárniuk Bárczy Istvánnak, Rózsavölgyi Gyulának, Volkusházy Lajosnak, Márkus Jenőnek, Hűvös Ivánnak, Szterényi Józsefnek, Sztan- kovils Szilárdnak, Krencsey Gézának és Barkas Árpádnak, Alpár haláénak, Baross Ernőnek, Gregersen Endrének, Hajós Zsigmondinál, Rózsa Eélixnek és mindenkinek, aki nyomtatásban látta a nevét akarata ellenére lapunkban. A hagyományos megemlékezéshez azt az önző kérési fűzzük, hogy a megnevezettek a jövő esztendőben se feledkezzenek meg arról az önként vállalt kötelességükről, Iwgy érdekes és friss hírekkel . Eapc^olatbaji szerepeljenek lapunkban. Mi- Kísérni Ígérjük'- .nagy a jövőben sem feledkezünk "meg köt élessége1 ükről. Huszonöt esztendő hosszú idő és mi súlyosán“ vétenénk a kötelező oojchávitáis ellen, lm c.zót emelnénk Bárczy István -poigár,nn’Bjér ünnepeltetése ellen- Azt szerctnőU, he u polgármester a negyedszázados tisztviselői pályára visszatekintene és őszintén kitárná a szivét, elárulná, vájjon megvan-e elégedve az elért eredményekkel? Huszonöt év alatt polgármester lett az egykori dijnokból, amiben bizonyára jelentékeny része volt a hét esztendő előtti politikai és kommunális viszonyoknak is. Bárczy István tehát elérte azt, amit talán nem is remélt. Más kérdés azonban, vájjon beteljesültek-e azok a vágyak, azok az álmok, amiket polgármesterségéhez fűzött- És ennél a pontnál, azt hisszük, kevesebb önérzettel és megelégedéssel tekinthet a tükörbe Bárczy István. Ami szépet, dicséretest alkotott, az nagyobbrészt független az ő személyétől. Budapest hét esztendővel ezelőtt any- nyira visszamaradt, elhanyagolt állapotban volt, hogy a fejlődés törvényei emberektől, polgármesterektől függetlenül állapították meg a haladás irányát. S hogy a hét és fél év mennyi hibát, mennyi bajt hozott, ennek a felelősségét az ünnepeltetés mellett el kell viselnie a polgár- mesternek. % A kéményseprők és a segédek között keletkezett harcban a fővárosnak minden erejét és hatalmát arra kel fordítania, hogy megtörje a Devecis, Nessi és más kéményseprő-dinasztiáknak az egyeduralmát. Bebizonyosodott, hogy húszezer koronás jövedelmeket jelentenek a családi kéményseprő-jogok, illő tehát, hogy a főváros és a munkások is kivegyék a részüket a nagy jövedelmekből. Aktuális problémák Ellenzéki szervezkedés. Városatyák nevelése. — Vázsonyi Vilmos és a B. H. — Centralizált közigazgatás. liecht Ernő beszéde nem maradhat hatás nélkül. A törvényhatósági bizottság tagjai között régebben megindult mozgalom, amelynek célja a pártkereteket kímélő ellenzéki blokknak a szervezése, újabb erőt, újabb tápanyagot kapott. Egész csomó konkiét esetet hozott nyilvánosságra liecht, amely esetek önmagukban véve talán nem nagy jelentőségűek. de arra minden bizonnyal alkalmasak. liogv megalapozzák a könnyelmű rendkor ellen indítandó hadjáratot. Az ellenzéki szervezkedésnek nincsen és nem is lehet személyes vonatkozású célja. Arra kell törekednie minden városatyának, hogv kikii- szöböltessék a közvéleményből az a meggyőződés, amelv szerint a fővárosnál nem érvénesül a közérdeK. hanem a polgármesteri autokratizmus. a klikkfőnökök befolvása. a legesunvább üzleti szellem. Ezt a célt pedig csakis ugv érhetik ei a városatyák1, ha a legszigorúbb mértéket alkalmazzák nemcsak a polgármesterrel és a tanács többi tagjaival szemben, hanem önmagukkal szemben is És nem elég a nyugodt lelkiisméret, nem elég a panama vádjának önérzetes visszautasítása, mert a látszatra is vigyázni kell mindenkinek. * Nagy baj és nagv probléma, hogv semmi gondoskodás nem történik a városatyák kellő kioktatásáról. Nem kell megijedni a szótól. Korántsem akarjuk ezzel azt mondani, liogv a városatyák analfabéták, hogy bárha túl vannak az ifjúkoron, mé<ós nevelésre, kioktatásra szorulnak. A succrescentiára vonatkozik a panasz. A tapasztalatoknak, megfigyeléseknek, tárgv- és emberismereteknek hiánva egvre selejtesebbé teszi azt az elemet, amelv a tudásuknál és tekintélyüknél fogva vezető városatyákat felváltja. A kerületi értekezleteken alaposabban kell megvitatni a közgyűlés napirendjén szereplő tárgyakat s akkor a törvényhatósági bizottságnak a munkája is eredményesebb lesz. * A Budapesti Hírlap, amelynek kedvenc csemegéje az imperiál-sajt, ráolvassa Vázsonyi Vilmosra azt a nyilatkozatot, amelyet lapunk legutóbbi számában tett a demokraták vezére. A B. H- cikkének politikai vonatkozású részeire nem akarunk reflektálni és nem is akarjuk megvédeni Vázsonyi Vilmost, aki nem szorul senkinek a védelmére s akinek nem árthat semmiféle támadás és semmiféle támogatás. Arra azonban kétségtelenül illetékeseknek kell tartanunk magunkat, hogv helyesen interpretáljuk azokat a kijelentéseket, amelvekkel Vázsonvi Vilmos lapunkat megtisztelte. Jóhiszemű és elfogulatlan ember nem olvashatja ki ezekből a kijelentésekből, hogy Vázsonvi Vilmos nem látja tisztán a fővárosi adminisztráció hibáit. Rá is mutat ezekre a hibákra, de mert a látóköre túlterjed a főváros határán, arra a konklúzióra jut, hogyr Budapesten aránvlag még kedvezőbb a helyzet, egészségesebb a közélet, a .város és a társadalom szilárdabb ethikai alapokon nyugszik, mint a vidéken.
