Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-02 / 14. szám
5 Budapest, 1913. április 2. Jpar Bénzügy Váttaíkozás Kereskeöeíem 'Biztosítás r Építészet Közte kedés Bányászat Tengeri ütközetek. Egymásután .jelennek meg a bank és takarékpénztárak mérlegei, egymásután folynak le (rendszerint a legnagyobb csendben) a sablonos közgyűlések, fizetésképtelenségek, igazgatóválságok és fúziók követik egymást: éppen csak a hajózási vállalatok nem sietnek a nyilvánosság elé. Az a türelmi idő, amelyet a magyar hajózási vállalatok engedélyeznek maguknak, ez idén annyiban indokolt, hogy a lezárt üzleti év egyáltalán nem hasonlítható össze eredményeiben az előttevalóval. A gazdasági krízis és a balkán-háború megbénította a tengerhajózást, lehetetlenné tette a. tervbe vett alap- tőkefeleméleseket és a levantei külkereskedelem szünetelésével tetemes károkat okozott az Adriától kezdve a Magyar Keletiig minden haióstársaságnak. Ezeket a károkat az idei mérlegek nem fogják a teljes valóságukban publikálni, egyfelől a dús üllamszuhvenciók, másrészt a rejtett tartalékok fedezete folytán. Kétségtelen azonban, hogy az 1913-as üzletévben már bajosabb lesz komoly eredménynyel dolgozni, ha a gazdasági helyzet nem javul és a balkáni háború hamarosan véget nem ér. Az idei eredmény kétes voltát még súlyosbítja az a körülmény, hogy az osztrák s olasz kormány már most készül a balkán jövendő gazdasági kihasználására. A bécsi és római kereskedelmi minisztérium a külügyminisztériumok protekturátusa alatt már nagyban készíti elő az új levantei járatok, uj hajóstársaságok és suhvenciók tervezetét. Ez a nagyszabású akció azt jelenti, hogy talán már őszre új és veszedelmes konkurrensek sorakoznak az eddigiek mellé és a magyar hajóstársaságok kedvezőtlen eredményeit a jövő kedvezőtlen kilátásai fogják súlyosbítani. Az a kérdés már most. vaiion milyen fegyverek és módok állanak rendelkezésére a magyar hajóstársaságoknak. hogy az osztrák és olasz aspirációkkal hadra kelhessenek?! A legkönnyebb és az általuk is szívesen választandó eszköz, újabb állami szubvenciók kicsikarása volna. Ez ellen a megoldás ellen azonban már előre is a leghatározottabban tiltakoznunk kell. A kincstár annyira túl van terhelve és a társaságok már annyi jogosult és főleg jogosulatlan kedvezményt élveznek, hogy az állam újabb mellbevágása egyenesen a közérdek ellen irányuló merénvletszámba menne. A második mód az alaptőkéi elemelés volna, amelyre a vállalatok szintén készülődnek. Ezt a tendenciát sem tudjuk helyeselni. A mai konjukturák között, amelyek egyhamar nem fognak lényegesen javulni, minden tőkeemelés a piac olyan megterhelésével járna és a szindikátusi nyereségeken kivid annyira hátrányos volna mindenkire, hogy a hajósvállalatoknak kötelességük ettől a próbától is megkímél ni bennünket. Mi van tehát hátra? Egy természetes és helyes út: tessék a titkos tartalékokat elővenni, tessék a gazdag aratások termését felhasználni, tessék invesztálni, hajókat építeni, ösz- szeköttetéseket létesíteni, s a személyzetet kiegészíteni, azokból a milliókból, amelyeket az Adria. Atlantic a Magyar-keleti, Ungaro- Croata és társaik éveken át összeraktak. . . Ezek a milliók, — amelyeknek a részvényese^ zsebében kellene lenniök — bőven elegendők arra, hogy az osztrák és olasz verseny mellett is urak lgvünk az Adrián és a Levantén. Tessék jó urak a maguk zsebébe nyúlni és megkímélni az állam kasszáját és a részvényesek áldozatkészségét. Két kitüntetés. Jól értesült forrásból jelenthetjük. hogy a magyar közgazdasági életnek két vezérlő férfia legközelebb magas királyi kitüntetésben fognak részesünk Ullmann Adolf főrend, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója báró. Krausz Simon tőzsdetanácsos pedig udvari tanácsos lesz. A kitüntetésekre vonatkozó felterjesztések már a király előtt fekiisznek. Margittal Neumann Miksa dr. Az elmúlt napokban a magyar közgazdsági élet egyik igen értékes, szimpátikus és úgy a pénzügyi, mint a társadalmi köröknek nagyrabecsíilt tagját, mindenképen megérdemelt kitüntetés érte. A király dr. Neumann Miksának, a Magyar Jelzálog Hitelbank igazgatójának „margittai“ elönévvel a magyar nemességet adta. Az új nemes általánosan ismert szerénységét tiszteljük, ha ezt a kitüntetést nein kisérjük hangzatos dicséretekkel. 1 Neumann Aáiksa érdemei úgyis eléggé ismertek, j egy vonalban haladnak a magyar gazdasági élet fejlődésével és igy nem szorulnak a külön méltatására. Az új államkölcsön. Három hónapi vajúdás után végre a legközelebbi napokban ki fognak bocsátani az új kölcsönből 1 5 0 m i 11 i ó járadékot. mig a kincstári jegyek emissója valószínűleg nyár elejére marad. A járadék 5 0 s z á- z a 1 é k á t értesülésünk szerint a német szindikátus (Disconto - Gesellschaft. Mendelssohn, Bleichröder) veszi át. a magyar nagybankokra vár a másik 7 5 millió plaszirozása, ami a jelenlegi konjukturák közt egyáltalában nem a legkönnyebb feladat. Állami szénbányászati akció? Értesülésünk szerint Lukács László miniszterelnök legutóbbi bécsi kihallgatása után értekezett a közös hadügyminiszterrel is, aki felhívta figyelmét arra, hogy a hadiszükséglet szaporítására van szükség, az újabb létszámemelés kapcsán. Esetleges mozgósításkor ugyanis legalább 30 százalékkal nagyobb széntartalékra volna szükség, hogy a csapatszállitások zavartalanul folyhassanak. Miután pedig Lukács nem tudott ga- < randákat adni, a mai szénkonjunkturák közt a 8—10 millió métermázsára felemelkedő hadi szénkészlet szolgáltatására, Teleszky pénzügy- miniszterrel együtt beható tanácskozás tárgyává tették a Wekerle által kezdeményezett állami szénakció ujrafelvételét. Értesülésünk szerint legközelebb Bécsben Lukács, Teleszky. Zaleski és a hadügyi kormány részvételével külön megbeszélés tárgyát fogja képezni, úgy az osztrák, mint a magyar szénakció kérdése. A mennyiben megállapodás jön létre, a legközelebbi jövőben többmilliós beruházás várható a vrdniki és petrozsényi telepeken. Válságban a Ritz-szálloda. Szapáry Pál gróf a legszimpátikusabb magyar mágnások közé tartozik. Nem is volt ellene soha senkinek panasza, amíg a derék gróf fel nem fedezte magában a gründolási talentumot. Amióta azonban ennek a kórságnak a bacillusa megtámadta, a balsikerek végtelen láncolata kiséri tevékenységét. A bötránybafulladt Piccadily-ügy, az Andrassy- uton pár heti kínlódás után megszűnt Kinoplasz- tikon, csak egyes mértíöldjelzői Pali gróf sikertelen gründolásainak. mig a válságba jutott Ritz-szálloda már jelentékenyebb alkotásai közé tartozik. Ezt a szállodát Pál mester úgy tervezte. hogy ott fognak megszállani a Budapesten átutazó amerikai milliárdosok. Az árakat is ilyen mértékkel szabták meg. Be mit tesz isten? Budapesten nem kötnek ki a milliárdosok és a Ritz-szálloda emiatt tátong az ürességtől. Madame Ritz, aki sajátkeziileg rendezte a szálloda megnyitásának Dunaiinnepélyét. már végleg hátat fordított Budapestnek. A szálloda élére most uj igazgatót, Marshalt, a lovranai nagyszálloda vezetőjét szerződtették. A milliárdosok ugyan ezentúl is kerülni fogják a Ritzet, de legalább fogtak egy uj direktort, akit a balsikerért' felelősségre vonhatnak. Egy köszénbánya reorganizálása. A Szápári köszénbánya rt. 2 millió K részvénytöke mellett 1912. évi mérlegét 990,668 K veszteséggel zárja le és az április 5-iki közgyűlésen az igazgatóság javaslatot tesz az alaptőke leszállítására s újabb felemelésére. A pénzművelet, amint ezt már je lentettük, a Mag a r É r t é k és 1 p a r b a u 1 fogja eszközölni. Acélgyár Komáromban. A M a g y a r a c é Igyár r. t., amely állandóan hadilábon áll a munkásaival, elhatározta, hogy budapesti gyártelepét bezárja és vidékre költözködik. A gyárigazgatóság több vidéki várossal folytatott tárgyalásokat, mig végre most Komárom városával megállapodtak, ahol 300 munkásra berendezett nagyszabású gyárai fognak építeni. Értesüléseink szerint a komáromi gyár még az idén elkészül. Közgyűléseit és mérlegelt. A Központi Jelzálogbank közgyűlése. A Magyar takarékpénztárak köziI önti jelzálogbankja mint részvénytársaság Mándy Lajos elnöklete alatt a napokban tartotta meg huszadik évi rendes közgyűlését. Leiíner Zsigmond vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóság jelentését. amely konstatálja, hogy az intézet munkásságának eredménye á lefolyt évben is kielégítő volt. A mérleg 1,561.721 K tiszta nyereséget mutat. A közgyűlés az igazgatóság jelentését tudomásul vette, az előterjesztett mérleget elfogadta, a felmentvényeket megadta és a tiszta nyereség felosztása tekintetében a következőképpen határozott: 1,200.000.—• korona, azaz a részvénytőke alapnak 2,160.000 koronára való kiegészítésére, 6 százaléka osztalékra, 58.004.— korona a tartalék- 100.000 K az értékpapír árfolyamkülönbözeti tartalékalapi a fordittassék. Dr. Horváth 1 ivadart az igazgatóság tagjává, dr. Hoványi Géza, Bidder Vilmos, pancsovai Grált .János (uj), Kaltenecker Márton, Lányi Mór, Lekky István, báró Lippe Viktor, dr. Proszvimmer Sándor, Reiner Mihály és Szepessi Sándor urakat felügyelőbizottsági tagokká választották meg. A Budapesti közúti vaspálya-társaságnak március 26-án volt az évi rendes közgyűlése Sándor Pál Vezérigazgató elnök lésével. A tiszta nyereség 6,522.617 K, ebből az alapszabályszerü levonás után 5,708.428, részvényenkint 32 és élvezeti jegyenkint 22 K kerül osztalékul felosztásra, a fenmaradó 166.744 K-t pedig uj számlára viszik át. Az osztalékot május 2-ától kezdődően a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Általános Hitelbank pénztárainál váltják be. Az igazgatóság a végrehajtott, a folyamatban levő, valamint a tervezett beruházás fedezésére jvasolja, hogy a tárcájában levő részvényekből ötvenezer darabot idei osztalékjogosultsággal értékesítsenek olyképpen, hogy abból 18,298-at a részvényeseknek részvénybirtokuknak 1 : 10 arányban 57li K árfolyamon felajánljanak, a fenmaradó 31-702 rszvényt pedig szabadkézből értékesítsék. Az utóbbiakra az igazgatóság már megállapodott a Pesti magyar kereskedelmi bankkal és a Magyar áltlános hitelbankkal, amelyek a részvényeket effektive átveszik. A részvényeseknek felajánlott részvényekre az elővételi jog március 27-től egészen április 5-ig gyakorolható. A közgyűlés az üresedésben levő igazgatósági tagsági helyekre Singer Zsigmond főrendiházi tagot és dr. Schreyer Jakab udvari tanácsost, a felügyelőbizottságba pedig Hoitsy Pált választotta meg. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Lánczy Leó valóságos belső' titkos tanácsost elnökké választották, a végrehajtóbizottságba pedig gróf Káwlyi Imre főrendiházi tagot küldték ki. A „Fonciére“ osztaléka. A Foncicre, Pesti biztositő intézet igazgatósága utolsó ülésében, amely március 27-én volt, elhatározta, hogy a közgyűlésnek a 200 K névértékű intézeti részvény 1912. évre vonatkozó osztalékszelvényének részvényenkint 8 százalék, = 16 K-val való beváltását indítványozza. A tartalékalap, a dij- és kártartalékok . 38 millió 12S.943 K-ról 41,215.316 K-ra emelkednek és igy a tavalyhoz képest 3,086.373 K-val szaporodnak.
