Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-26 / 9. szám
Budapest. 1913. február 26. 'Joi'/warilíi/z/rr 5 Jpar Pénzügy Vállakózás Ke, eskeöefem 'Biztosítás r ípitészet Xözfefaöés Bányászat 9 rejtett tartalékok. Hangzatos kommünikék és igazgatósági jelentések mind sűrűbben beszélnek rejtett tartalékokról; 'dicsekedve, kérkedve kürtölvén világgá, hogy a számszerűleg kimutatott reservákon kívül még ki nem mutatott tartalékok is vannak, amelyek az illető vállalat vagyoni állását a mérlegben foglalt számadatoknál is kedvezőbbé teszik. Valami olyanról beszélnek itt teljes nyíltsággal, sőt hangos fennhéjázással. amiről — hallgatni kellene. A rejtett tartalék tudniillik beleütközik a mérlegvalódiság elvébe, mely szerint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok vagyoni állapotukat híven tartoznak a külvilágnak bemutatni. Erre a mérleg- valódiságból fakadó ellenvetésre azt szokták felelni a rejtett tartalékok hívei és szerzői, hogy jogában áll a részvénytársaság vezetőinek, a vállalat vagyoni állapotát kedvezőtlenebbnek mutatni, vagyis nyereséget félretenni a jövő megalapozása érdekében és rósz időkre eltenni a jó idők hasznának egy részét. Hát már ez is nagyon kérdéses. Mert ma, amikor a részvény körforgalmi árucikk, amelyet mindenki a nyílt piacon vásárolhat és eladhat, a nagyközönségnek tiszta képet keli nyernie a részvényvállalatok üzleteiről. Aki ma, bízva egy jó konjunktúrában,^ ismerve egy-egy üzlet menetelét, megvásárol , egy részvényt, úgy ezt azzal a szándékkal és abban a reményben teszi, hogy magának ezzel jó jövedelmezőséget biztosit. Már most jön az igazgatóság és azt mondja, hogy a jó konjunktúra ellenére nem fizet többet az előző évnél, a tényleg előálló pluszjövedelmet ezért nem szünteti meg, hanem elrejti, úgynevezett latens tartalékot képez. A részvényes joggal mondhatja, hogy ő vagyonának teljes gyümölcsét akarja élvezni; ina akarja élvezni, tessék neki tiszta képet nyújtani az üzletről. Neki a jövőhöz semmi köze. majd, ha rossz idők járnak a vállalatra, ő túlad a részvényen. Vagyis az osztalék-állandóság konvencionálissá vált elve, melynek kedvéért a rejtett tartalékot kitalálták, nem érdeke a mindenkori részvényesnek, hanem az igazgatóságnak, melynek a mindenkori részvényest kell kielégíteni. De a mai részvényes joggal tiltakozik az ellen, hogy a holnapi részvényest az ő mai jövedelmével tegyék megelégedetté azzal. hogy elvonják tőle vagyoni befektetésének mai gyümölcsét. A rejtett tartalék a jelenlegi részvényes megrövidítése a jövő javára, ami ellen minden részvényes tiltakoz- hatik joggal. De a látens tartalékokkal való operálás más szempontból is helytelen. Az igazgatóság hatalmát és jogkörét módfelett tágítja és erősiti a részvényessel szemben azzal, hogy nagy vagyonrészeket egyenesen kivon a részvényesek közgyűlésének ingerenciája alól. — Ugyanis senkinek a világon az igazgatóság a rejtett tartalékolásról számszerű kimutatást, elszámolást nem ád. A közgyűlés, a részvényes nem tudja, hogy mennyi a rejtett tartalék, meg hogy lényeges vagyonok kivonatnak a nyilvános számadástétel alul. Ez pedig egyenesen ellentmond a részvénytársulati publicitásnak. Ki tudná például megítélni, hogy egy nagy bank sok milliós értékpapírtárcájában mennyi tartalék van elrejtve most és mennyi vo't a múlt évben, mikor erről részletes számadást nem adnak a mérlegek. A rejtett tartalékolás egyszerűen a részvényes vagyonával való egyoldalú rendelkezés a részvényes tudta és beleegyzése nélkül. Egy sok milliós banküzemnél a rejtett tartalék ellenőrzés nélküli gazdálkodásra képesíti a bankvezetőket, ami ellenkezik minden józan és szolid üzletvitellel. A nyilvános számadásra kötelezettség megszegését jelenti a rejtett tartalék, és sajátságos magyar specialitás, hogy ezzel az abu- zussal intézeteink mind hangosabban eldicsekszenek. Nyilvánvaló ennek a közlékenységnek a tendenciája. Ha a tartalék tényleg titkos, úgy ennek csak az lehet a célja, hogy a jövő megalapozására szolgáljon, de akkor nem szabad róla beszélni, még kevésbbé hangosan eldicsekedni. Ha mégis megteszik, úgy ezzel azt célozzák a bankvezérek, hogy vállalataik vagyoni állapotát sokkal jobb színben tüntessék fel. mint azt a mérlegek számszerűen mutatják. A látens tartalék tehát nálunk, ahol nem hallgatnak róla. hanem hangosan kiabálnak a létezéséről, nem annyira a jövő megalapozására szolgál, mint inkább porhintésre és a közönség elszéditésére. Az olyan rejtett tartalék, amelyről annyit beszélnek, vagy nem rejtett, vagy nem tartalék. Félünk, hogy az utóbbi eset áll fenn nálunk, ahol mindennek a fonákját látjuk a pénzügyi életben is. Poór Jakab kitüntetése. A király Poór Jakabnak, a Trieszti Általános Biztosi- t ó-T á r s u 1 a t igazgatójának; a közgazdaság- terén szerzett érdemei elismeréséül, az tid v a- ri tanácsosi címet adományozta. A köz- gazdasági érdem, melyet a királyi kegy kitüntetésre méltónak talált, nemzetgazdasági jelentőségű. A legmagasabb helyről jött kitüntetés közmegelégedéssel találkozik, mert a megbecsülés oly férfiúnak jutott osztályrészül, aki nemcsak, mla|jdonképeni munkakörében, telhet a biztosítási intézményben, hanem kögazdasá- gunknak minden, a biztosítással csak némiképp is összefüggő teréa hervadhatatlan érdemeket szerzett. Nevéhez fűződik, hogy. a biztosítási intézményt Magyarországon oly mértékben tökéletesítette és uj ágazatok meghonosításával, valamint számos kiváló alapítással, oly nívóra emelte, hogy sok esetben a kezdeményező szerepét is sikerrel töltötte be. Poór Jakab az intézeteknek egész sorozatát alapította és ezeknek igazgatóságában tevékeny részt vesz. Többek között megemlítjük: a Magyar Általános Takarékpénztárt, a Minerva Általános Biztosító Részvénytársaságot, a Magylar Általános Bizalmi Bankot, az Európai Áru- és Podgyászbiz- tositó Részvénytársaságot, a Magyar Telepítő és Parcellázó Bankot. — Poór Jakabot bel- és külföldi tisztelői, barátai tömegesen keresik föl üdvözleteikkel. Heltai Ferenc az Általános Takarékpénztár igazgatóságában. A Magyar Általános Takarékpé n z t á r r.-t. legközelebbi közgyűlésén kiegészíti igazgatóságát. Beválasztják az igazgatóságba Heltai Ferenc főpolgármestert és Pejacsevich Tivadar gróf v. b. t. t., volt horvát bánt. A felügyelő-bizottság uj tagjává megválasztják ifj. T e 1 e k i József grófot. A Czukor-bank osztalékot fizet. A Budapesti Kereskedők Bankja Rt. e hó 22-i közgyűlésén az igazgatóság beszámolt az elmúlt év eredményéről és a boldog részvényesekkel közölték, hogy a tiszta haszon 219 ezer koro- í nára rúg, amelyből 5 százalék osztalékot fizetnek. Pénzügyi körökben nem csekély föltünést keltett a nyilvánosságra hozott kitűnő eredmény ! Az elmúlt nyár folyamán ugyanis olyan hírek terjedtek el a tőzsdén, hogy a bank igen sokat veszített, kiilönsen a vasüzletén és a szakkörök véleménye az volt, hogy az intézet csendes fölszámolása elkerülhetetlen. Akkor egyes napilapok azt is megírták, hogy Czukor vezérigazgató beadta lemondását. Ezt a lemondást többféleképpen kommentálták a piacon, mert a vezérigazgató vagyonosodása egyenes ellentétben állónak látszott a bank rossz üzletmeneteiével. Most a bank soronkint fizetett kominünikéö elüicsekszik a múlt év jó eredményével, sót még osztalékot is fizet. Persze a zárszámadás nem fejti meg azt a rejtélyt, hogy szeptembei óta miként fordulhatott ilyen jóra a bank üzletmenete. Annyi bizonyos, hogy a jó mérleg dacára, a tőzsdén rossz véleménynyel vannak erről a bankról. A Magyar Bank és a belga töke. A M agya r Bank és Keréskedelmi R.-t. szorosabb üzleti összeköttetésbe lépett a Credit A n- versois briisseli pénzintézettel, mely a belga vezető nagybankok sorába tartozik. A Magyar Bank és a Crédit Anversois között — a két intézetnek egymásául vállalt részvényérdekeltsége mellett — szindikátusi, financirozási es egyéb műveleteikben való kölcsönös részesedésre vonatkozó részletes megállapodások létesültek, melyek kétségkívül hozzá fognak járulni ahhoz, hogy Belgium gazdag és vállalkozó tőkeforrásait hazai közgazdaságunkhoz közelebb hozzák. A két intézet viszonya már legközelebb külsőleg is kifejezésre fog jutni, amennyiben Balog h-B 1 a m Brúnó, a Magyar Bank ügyvezető igazgatója, a belga intézet igazgatóságába lép be, inig a Crédit Anversois részéről Snoeck Gusztávot igazgatósági taggá a március 15-én megtartandó közgyűlésen be fogják választani a Magyar Bank igazgatóságába. Beszámolúh a millióM Az elmúlt héten több vezető pénzintézetünk számolt be az 1912. évben elért eredményekről. A beszámolók arról tanúskodnak, hogy a válságos pénzügyi viszonyok között az intézetek vezetői, gondos körül ekintécsel. a részvényesek érdekeit összhangba tudták hozni az általános közgazdasági érdekekkel és intézeteik jövedelmezőségét, még a sivár konjunktúra dacára is. fokozták. I. Magyar Bank és Kereskedelmi Rt. A tiszta nyereség 12,286.755 koronára rag, ami az előző év eredményét 892.825 koronával múlja felül. A megnövekedett nyereségből a tisztviselők fizetésemelésére 254.005 K, szerződésszerű végkielégítésre 1,160.982 K fordittatik, úgy hogy a tiszta nyereség- ! egyenleg 7,767.623 K, vagyis 353.281 K-val kisebb, j mint 1911-ben. Bár ezek szerint a bank abban a hely- | ztben volna, hogy a múlt évi 40 K osztalékot fizesse. ! mégis a nagyobb tartalékolás és elővitel érdekében ; csak 36 K lesz az osztalék. Ezzel szemben a nyereségátvitel 260.794 K-val nagyobb, mint a múlt évben volt. A bank kitűnő üzleteredményét a íolyóüzlet nagy- | arányú fejlődésével tudta elérni. A betétállomány 50 i millió K-röl 77 millió K-ra, a váltótárca 61 millióról 88 i millió K-ra (tehát 33 százalékkal) melkedett. Igen szép : eredménynyel dolgozott a bécsi fiók. A bank uj re- j zsimjének üzletvitele és osztalékpolitikája a zárő- j számadások és a nyereségfelosztási javaslat tanu- I sága szerint az óvatos és szolid bankvitel ismérvéit j mutatja. ! Az igazgatóság által megállapított és a felügyelö- j bizottság által jóváhagyott 1912. december hó 31-ére j lezárt mérleg szerint az 1911. évről áthozott 867.069 K 23 f. hozzászámitásával 9,211.982 K 86 fillér bruttó- nyereség és az adók, kezelési költségek stb. levonása | után a múlt évben kimutatott 6,587.221 K 67 f-rel szém- . ben 6,651.772 K 70 f tiszta nyereség mutatkozik.
