Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-26 / 9. szám

Budapest. 1913, február 26. lőzték a döntésnél s csak szegélyköveket vá­sárolt tőle a város.- Az egységárnak ez a szabályozása nem tetszett a házai bazaltkövállalatoknak s az alacsonynak mondott árak mellett újabban nem pályáznak már a kőszállitásra. Ebből a tényből aztán egészen elhibázott és a magyar ipar szempontjából fölöttébb sérelmes intézkedésre határozta el magát a kövezési ügyosztály vezetője, Lock tanács­nok. Az utolsó árlejtésnél ugyanis 600,000 kockát rendelt meg a Mauthauseninél. pedig a magyar bazaltvállalatok tartózkodásának egészen más konzekvenciáit kellett volna le­vonnia. Tudnivaló ugyanis, hogy a mauthauseni kőnél, amelynek silányságát a körút burko­lata bizonyítja a legjobban, sokkal ál léko­nya bb és közegészségügyi szempontból is sokkal előnyösebb a műúton előállított hazai burkolóanyag, amilyen pl. az aszfalt, vagy a keramit. Érthetetlen és teljesen indokolatlan tehát a hazai termékeknek mellőzése s a főváros közgyűlésének, szintúgy a magyar ipar hiva­tásos védőinek erélyesen tiltakozniok kell a súlyos sérelem ellen. A magyar fővárosnak a magyar ipar érdekeit szem előtt kell tartan;, a Mauthauseniekről bőségesen gondoskodnak az osztrákok! NAFTA-UZSORA. A telhetetlen VÁLLALKOZÓ. A vállalkozók kapzsiságának folyton is­métlődő következménye az, hogy a főváros egv-egy hiábavaló költséges passziójával szakit. Legutóbb rájöttek a városházán, hogy nem szinegészség az, amit a Magyar petro- leumipar részvénytársaság olaj címén szállít az utak öntözésére. S hála néhány bizottsági tag erélyességének. a ligeti utakon veszély nélkül közlekedhetünk a nyári hónapok alatt. Most legújabban megint szakítani akarnak a fővárosnál egy drága és fölösleges szokás­sal. a naftafütéssel. Ezúttal megint a privilé­giumot élvező Magyar petroleumipar rész­vénytársaság telhetetlensége kényszeritette a tanácsot erre a lépésre. Három évvel ezelőtt a pesti kórházakban úgy mondják, fontos egészségi szempon­tokból — rátértek a naftával való fűtésre. A kiirt árlejtésen egyedül a ..Magyar petro­leumipar“ vett részt; ajánlatában 6 korona 30 fillérért mutatkozott hajlandónak a nafta métermázsáját szállítani. Egyedül volt. hát kénytelenek voltak vele szerződni. Tavaly márciusban lejárt a szerződés, a tanács folyton halogatta annak meghosszab­bítását; persze a naftaszállitás nem szüne­telt. sőt zavartalanul folyt, de már egyre emelkedő egységárakon. Úgy hogy 1912. augusztus elsején már 9 koronát fizetett a fő­város a kórházak fűtőanyagának méteréért. Ez a halogatás, mint a kórházügyi bizott­ság egyik ülésén Antal tanácsnok bevallotta. 34 ezer koronájába került a köznek. _ A múlt év augusztus elsején végre megkö­tötték 1913. március 31-ig az egyezséget a társasággal 9 koronás ár mellett. A „Magyar Petroleumipar“ azonban ezzel sem elégszik meg. folytatja rendületlenül a stájgerolást. A közegészségi ügyosztály tárgyal a gyárral, amely április elsejétől 13 koronás egységárak alapján hajlandó a kórházaknak naftát szállítani. Ezt a horribilis árat persze nem akceptál­hatja az ügyosztály. Hisz tavaly is milliónál nagyobb deficitje volt a kórházaknak, s igv a j petróleum-társaság kísérlete sikertelenül fog végződni. Áttérnek majd a szénnel való tüze­lésre. Már előbb is megtehették volna! Elemi?... Polgári?... Százezres por a főváros ellen. A városházi gazdálkodás fejvesztettségét, megbízhatatlanságát tragikomikusán jellemzi az a furcsa pór, amelyet egy vállakozó e napokban indított a főváros ellen. A por történeti előzménye az, hogy a főváros pályázatot hirdetett ti Lajos-utcai elemi i s- k o 1 a építésére. A munkát F ó n a g y Béla oki. mérnök vállalkozó nyerte el s a munka rövide­sen megindult. Nehány héttel ezelőtt, amikor tíz iskola tető alatt volt már s csak a belső mun­kálatok hiányoztak még, hirtelen eszébe jutott tíz illetékes városi tényezőknek, hogy tévedtek: nem elemi iskolát akartak építtetni. Ha­nem polgárit. A közgyűlés is erre a célr<. szavazta meg az építkezés költségeit. Rögtön intézkedtek, hogy a vállalkozó ala­kítsa át az elemi iskolát polgári iskolává. — A vállalkozó ezt a munkát csakis azzal a feltétel­lel akarta elvégezni, ha ti város az átalakítás költségeit kifizeti. Minthogy pedig ezt a kéré­sét megtagadták, haladéktalanul beszüntette az építést és százezer koronás port indít ti főváros ellen azon a címen, hogy ti jogtalan munkabeál- litás miatt ekkora kárt szenved. Az elemi-polgári iskola félig készen ott áll most Óbudán és hirdeti, hogy a városházán meg azt sem tudják, mit akarnak. Néhány házzal odébb pedig szerényen húzódik meg az óbudai községi elemi iskola. Amely már előre is fölöslegessé tette az eleminek indult építkezést. Nehogy pedig félreértés támadjon, eláruljuk, hogy a fatális tévedés nem a közoktatásügyi osztályban történt, hanem a középitésiben. K ibővítik a özraktárakat. Meg volt a helyszíni szemle. A Közraktárak kibővítésére és a fővaros­ban folyton szaporodó gabonakészletek elhe­lyezésének lehetővé tételére mozgalom in­dult meg az elmúlt év vége felé. Az akciót a Gabonakereskedők Országos Egyesülete ve­zette. a tárgyalások befejezéséül a kereske­delmi és iparkamarában az érdekeltek anké- toztak, amelyen a főváros képviseletében Vita Emil dr. közgazdaságügyi tanácsnok is megjelent. A főváros a gabonakereskedelem fejlődésé­nek biztosítására, az őt megillető határig, hajlandó volt cselekedni. A gabonakereskedők testületé szerdán új­ból küldöttségben járt Vita tanácsnoknál és sürgette a közraktár kérdés mielőbbi rende­zését. Felhívták a főváros figyelmét a köz­raktárak napi kimutatására, hogy a gabona- nemüek készlete állandóan Budapestre kon­centrálódik és a háborús hangulat miatt itt is tartják. Pedig a Közraktárak még a -""'nies forgalmat sem bírják. Vita tanácsnok bejelentette, hogy a főváros kész a Közraktárak kibővítésében közremű­ködni. Pénteken helyszíni szemlét tartottak, a raktárak részvényeseinek tulajdonosa, a Leszámítoló és Pénzváltóbank megbízottjá­nak részvételével. Eljárjak a Közraktárak Qyáli-uti telepén és megvizsgálták az Elevá- . tort. Most tárgyalás folyik a főváros és a Leszámítoló Bank között arról, hogy mennyi­ben vehet részt a főváros a kibővítéssel járó költségek viselésében. Nem tudja hányat ütött ? Vegyen órát Schönwald Imrénél, Deáh Ferencz-utco Zl. szám. Soh ezer háziasszony kitalálta és a tu­domány megerősítette azt, hogy a ,,valódi FRANCK“ a honi gyárból Kassáról, mint a 1egfinomabbkávé­pótlék a legjobb aján­lást érdemel. Bel­földi nyersanyag­ból készül. Véd­jegye a kávé­daráló meg­véd az után­zatoktól . my cin 1S2 — 24927 Meghívás a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Honit 1913. évi márciis hó 11-én délelőtt 11 fél órakor saját helyiségeiben (V., Dorottya-utca 6. sz. tartandó XLIII. rendes közgyűlésére NAPIREND: 1. Az igazgatóság jelentése az 19LV iizletévről. 2. Az 1912-iki számadás és mérleg előterjesztése és az igazgatóságnak a nyereség felosztására való indítványa. 3. A feliigyelőbizottság jelentése az igazgatóság ál­tal előterjesztett évi számadás és mérlegről, valamint a nyereség felosztását illetőleg tett indítványok meg­vizsgálásáról. 4. Ezen tárgyak és az igazgatóság és feliigyelőbi­zottság részére adandó felmentvény feletti határozat. 5. Feliigyelőbizottság választása. Azon részvényesek, kik a közgyűlésen résztvenni kívánnak, felhivatnak, hogy az alapszabályok 17. §-a értelmében részvényeiket, a még le nem járt szelvé­nyekkel együtt, legkésőbb folyó évi március hó 8-ig a következő helyek valamelyikén letéteményezzék: Budapesten: a bank központi pénztáránál (V., Do- rottya-utca 6.) Fiúméban: a bank fiókosztályánál (Via del Lidó 7.) Kassán: a bank fiókosztályánál .Fő-iit 11.) Kolozsvárott: a bank fiókosztályánál (Mátyás Ki­rály-tér.) Pozsonyban: a bank fiókosztályánál (Fő-tér). Wien-ben a k. k. priv. öesterr. Laenderbanknál (i., Hohenstauíengasse 1.) A megvizsgált mérleg és az erre vonatkozó fel­ügyelő-bizottsági jelentés nyolc nappal a közgyűlés előtt a társaság helyiségeiben a t. részvényesek ren­delkezésére áll. Budapesten, 1913. évi február hő 20-án­Az igazgatóság. (Utánnyomás nem dijaztatik.) Lapunk telefonszáma; 137-85 Szelvény-beváltás Részvényeink 27. sz. szelvénye 1913 febr ár 21-étöl kezdve Budapesten a Magyar Általános Hitelbanknál Wienben a Niederösterreichische E'comptegesellscbaftnál 20 koronával váltat'k be. ............. . Jegyzékiirlapok a fizetőhelyeken szolgáltatnak ki. Budapesten, 1913 február 20-án. Az Északmagyarországi egyesített kőszénbánya és iparvállalat rész­vénytársaság igazgatósága. Utánnyomás nem dijaztatik.

Next

/
Thumbnails
Contents