Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-12 / 7. szám

II. évfolyam Budapest, 1913. február hó 12-én. 7. szám. faiiiaiiiaiiiaiiiaiiioiiiDiiiaiiigHiaiiiaiiiPuiDiimiiiniaiPiaBPiiiaiiigÉiiaiiiniuaiiiDiuaiiiBtiiamaiiiBnipTni előfizetési Ariiki Egész évr*e 16 K Fél évw*e ......................... 8 K Eg yes számok kapha­tók. a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Megjelenik minden szen­Feie lös sz«tAmz<2 : Dacsó Emil, TüT’ss^r^ehesx.tB t dt*. Szilágyi Hugó többször* is, Szenkesztö • ség és kiadóhivatal: V/. Kis János-utca 4, szám Heltai Ferencet nagy örömmel és teljes bizalom­mal üdvözöljük Budapest székesfőváros fő­polgármesteri székében. — A városházi köz- igazgatásnak egyik legalaposabb ismerőjét tiszteljük benne, erős egyénisége, imponáló tudása, köztudomásos okossága biztos ga­ranciája annak, hogy hivatali állásának te­kintélyét, a törvényben gyökerező hatalmát ^sohasem fogja a város érdekei ellen felhasz­Mert jóhiszeműen, vagy tudatosan, de min­denképen tévednek azok, akik a főpolgármes­teri állást hiábavaló szinekurának, üres cím­nek ítélik1. A törvény világosan úgy rendel­kezik, hogy a közgyűlés napirendjének a megállapítása a főpolgármester hatáskörébe tartozik. Ez a jog egymagában véve is 'dön­tő súlyt biztosit a kormány bizalmi emberé­nek a városháza ügyeiben. Nagyon könnyen belátható, hogy mit jelent a napirend megál­lapítására vaió befolyás egy olyan embernek a kezében, mint Heltai Ferénc, aki annyira érti a városházi politika minden csinját-bin- ját és annyira a mélyére lát a tanácsi előter­jesztések mögött lappangó érdekeknek. 'Fessék megnyugodni benne: Heltai Ferenc főpolgármestersége nem fog kimerülni a reprezentálásban. Rosszul ismeri Heltait, aki feltételezi róla, hogy bekötött szemmel fog ülni díszes pozíciójában és nem lesz más am­bíciója, mint hogy az elnöki csengőből kelle­mes szimfóniákat rázzon ki. Hisszük és reméljük, hogy Bárczy István­nak nagy oka van arra, hogy Heltai megvá­lasztását mérsékelt lelkesedéssel fogadja. — Színtelen, jelentéktelen főpolgármester mel­lett a polgármester kezeiben fut össze a vá­rosházi politika minden szála. Csakis igy tör­ténhetett, hogy Bárczy István annyira meg- íekiidte a főváros gyomrát. De abban a pil­lanatban, amikor Heltai Ferenc markáns egyénisége súlyt és tartalmat kölcsönöz a közgyűlés elnöki székének, eltörpül mellette a legszélesebben felépített európai látókör is, nem bírja el a konkurrenciát Bárczy István. Az uj főpolgármester több lesz, mint pri­mus inter pares, a törvény szerint is, He meg a saját fajsulya szerint is, irányitója lesz a tanácsnak és legfőbb ellenőrzője a podeszta tevékenységének. Mi is jobban szerettük volna, ha Heltai Ferencnek nem volna az a szépséghibája, — hogy a bizalmatlansággal sújtott kormányt kénytelen képviselni. A főváros autonómiáját azonban nem féltjük tőle, mert az autonómia nem jelentheti az elfogulatlan és hozzáértő ellenőrzésnek a korlátozását. Gyáva nyulakat 5 szült a közélelmezési ügyosztály ezen a héten. Nemzeti vívmányként hirdette, hogy szabad a nyulvásár, a földmivelésiigyi miniszter megen­gedte, Iwgy a városi élelmiszer-bódékban a nyiilkiméleti idő dacára is árulhatnak nyulakat­Nubia párduca megvetéssel tagadná meg ezeknek a nyíltaknak az apaságát. Mert kide­rült, Iwgy a nagy nemzeti vívmányt évekkel ezelőtt megszerezte már egy élelmiszer- szállitó vállalat. Annyira övé a szerzés dicső­sége, hogy a városi bőd ókban csakis olyan nyitlak foglalhatnak helyet, amelyek a válla­lat ólomzáraival vannak ellátva. Egyszer volt az ügyosztálynak sikere, akkor is mástól köl­csönözte. Az áUatkertbcn vidám ródlizások folynak. Csak úgy dűlnek a nehéz pénzek, a piszkos lappok magnetikus erővel vonzzák magukhoz a publikumot. Nagy az öröm az állatok hangos birodalmában s a nagy örömben megfeledkeztek az alkotók egy kis csekélységről. Az isteni szikrát ugyanis), amelyről ott nem lehet szó, helyettesítik azok a veszedelmes szikrák, amelyek az állatkert közelében tovarobogó vonatokról átpattannak. És mert agondos előrelátásnak nincsenek hatá­rai. ezekre a veszedelmes, tűzveszélyes pon­tokra éppen a legnádfedelesebb kis házikókat, gólyavárakat és zebra-lakokat építették. — A múlt héten még sikerült elfojtani egy fellán­golt nádfedelet, de közeleg a tavasz, szánul az az olvadt hó nedvessége és jól vigyázzanak a vigyázok, nehogy a természet is pusztítson ott, ahol a bölcs vezetés amúgy is eléggé pusz­tít ■ . . A bakkaraí bevonult a főváros közigazgatási bizottságába, is- Eeleki Bélának köszönhetjük, hogy a főváros végre kinyitja szemét és a játékszenvedély zsebtolvajainak megfogja a kezét. Szégyene a városnak, hogy mindaddig semmit sem tett a modern tatárjárás elhárítására s csakis a mi­niszterhez intézendő évi jelentés apropójából foglalkozott vele. Csak az a kár, hogy a város, amikor a ha­zárdjáték ellen küzd, nem látja meg a maga szemében a gerendát. A városházán is rendü­letlen hívei vannak a hazáidnak, a játék néni megy babra, a téteket az adófizetők izzadják Ez ellen a hazárdjáték ellen mikor fognak össze a rut emberi szenvedélyeknek üldözői? Autotaxi r.-t­Sírnak a bérkocsisok. Az autotaxi-rendszamok körül el ült a harc. A rendszámok kiosztásának jogát a közgyű­lés meg nem bocsátható könnyelműsége a tanács szuverén hatáskörébe utalta s a ta­nács a döntést még bejelenteni sem tartozik senkinek. Elhatározott dolog, hogy a boldog rend­szám tuIajdonosok egy részvénytársaságban tömörülnek össze. A társaság alaptőkéje 4 millió korona lesz, vezérigazg. Haltenberger Rezső ( a polgármester sógora), igazgató- sági tag brancsek Imre (Bárczy másik só­gora), főtisztviselője Bárczy Gusztáv (a pol­gármester testvéröcscse). A koncesszió és a területhasználati jog fejében a részvénytár­saság az alaptőkének több mint a felét. két millió és ötvenezer korona n. é. részvényt ingyen engedi át a fővá­rosnak. Ezenkívül minden rendszám után egy-egy kétfogatu kocsit megvált a társaság 3000 ko­ronájával. Az autotaxi r.-t. részéről tehát ez az üzlet nem mutatkozik túlságosan fényes­nek. A főváros, mintha csak ezen a téren akarta volna magát rekompenzálni a többi üzleteknél szenvedett veszteségeiért, súlyos Teltételekkel kötötte meg a társaság kezét. Annál érthetetlenebb az a szükkeblüség, amelyet az autotaxik dolgának intézői a bér­kocsisokkal szemben tanúsítottak. Ezek a szegény emberek most keservesen jajveszé- Kelnek és állítják, hogy a tanács döntése tönkreteszi őket, megfojtja az egész bérko­csi ipart. Különösen Bárczy István polgár- mester és Bódy Tivadar alpolgármester ellen irányul az elkeseredésük. — Azt mondják, hogy tavaly, amikor még arról volt szó, hogy ök is kapnak rendszámokat, az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet támogatásá­val egy szervezetbe tömörültek, Seidl Amb­rus volt vezérigazgató vezetésével megjeleni tek a polgármestereknél és biztató Ígéretet nyertek arra, hogy érdekeiket meg fogják védeni. Seidl Ambrus eljárt Lukács László akkori pénzügyminiszternél is s a miniszter rendkívül melegen érdeklődött a bérkocsisok ügye iránt, kijelentette, hogy kívánságuk tel­jesen jogos, méltányos és nyomban leiratban közölte a város vezetőivel, hogy az Orszá­gos Központi Hitelszövetkezet másfél millió koronáig terjedő jótállást vállal az autotaxi üzlethez szövetkezett bérkocsisokért. Most csúnyán kijátszották a bérkocsisokat. Mindössze 120 kocsit váltanak meg, jóval a forgalmi áron alul, holott a város illetékes té­nyezői maguk vallják, hogy egy-egy auto­taxi három bérkocsinak felel meg. A dolog­nak logikája és a méltányosság is azt diktál­ja, hogy ha ez a kalkuláció helyes, akkor minden rendszánv ellenében három kétfogatu bérkocsit váltsanak be. A bérkocsisok mar i ezzel is megelégednének, de teljesen jogos

Next

/
Thumbnails
Contents