Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-17 / 51. szám
2 ff Budapest, 1913. december 17. íását, mikor lesz Farkas Árpádból tanácsnok ? 20. Meddig élhet még a főváros testnevelési ügyosztály nélkül? 21. Miért nem engedi a főváros a 1 [terápiát árverés alá bocsátani? 22. Bevált-e a Népszálló, vagy nem? 23. Mikor készül el a kislakásos építkezések végleges elszámolása? 24- Mi lesz az útbaigazító hivatallal? 25. Mikor lesz már vége a Sáros-fürdő botrányainak? 20. Hogyan prosperál az Ártézriiirdő'' 27. Mikor fog az Állatkert részletes, minden egyes fillérre kiterjedő zárszámadást készíteni? 28. Mennyit hoz a városnak a komposzt' trágya üzlet? 29. Hogy áll a városi kenyérgyár? 30. Mikor kapunk végleges elszámolást az élelmiszerüzemről ? 31. Mit szól a polgármester ur azokhoz a bizonyítékokkal felszerelt vádakhoz, amelyekkel ezt az üzemet illették? 32 Meg van elégedve a polgármester ur az élelmiszeriizem .eredményével? 33. Van-e kifogása Folkusházv Lajos tanácsnok ur működése ellen? 34. Hány autőia van a polgármester urnák és a tanács többi tagjának? 35. Mibe kerül évente az autók és fogatok fenntartása? 36. Mennyi az interkaláris kamatveszteség a polgármester uralkodása óta megszerzett ingatlanok után? 37. Mi lesz a Krausz Maver-telekkel? 38. Mennvi oénz kell még a Tabán szabályozásához? 39. Hányszor fog még meggörbülni a Su- gár-ut. amig megépül? 40. Mennyire becsüli a polgármester a városháza telkének értékét? Befejezem beszédemet, tisztelt közgyűlés. Nem fárasztom több kérdéssel a polgármester urat, mert joggal tartok tőle, hogy meddő munkát végeznek vele. Felteszem tehát a legutolsó kérdést: Miért nem akar a polgármester ur egyetlen kérdésre sem válaszolni^ aaflBBaillIBBIBaBBBiaiHIBBIIHiailBIIIIIBIIIIHBIIIBia UJ árlejtés a Sá^osfürdö munkáira. Megírtuk, hogy a Sáros-fürdő albizottsága a fürdő egészségügyi berendezésével a Thiergärtner és S t ö h r céget bízta meg. A cég a félmilliós megendeléshez úgy jutott, hogy magyarnak hirdette magát, holott nem az, any- nyira nem, hogy Budapesten csak mintaraktára van, de gyára nincs. Két berlini cégnek (T h i e r g ä r t n e r, Volz és Wittner és Thiell. Grün, Stöhr) két tagja összeállt és bejegyeztette magát Budapesten, hogy ezáltal üzletekhez jusson, Sikerült is elnyerniük a pöstyéni fürdő egészségügyi berendezési munkáit, a feladatukat azonban oly rosszul oldották meg, hogy még máig sem jöttek rendbe az elszámolással. Úgy értesülünk különben, hogy az egész árlejtést megsemmisíti a tanács és uj tervek alapján uj árlejtést fog hirdetni. Kiderült ugyanis, hogy az eredeti tervek szerint magasnyomású gőzfűtés lett volna a fürdőben. A magasnyomású gőzfűtést viszont nem szabad megvalósítani, mert a kazántörvény nem engedi meg, hogy a Sáros-fürdő épületében magasnyomású kazánokat szereljenek fel. Ehhez t. i. szükséges egy kazán ház is, amely a füstöt és egyéb bűzös gázokat okádja magából. Amikor a városházán végre észre tértek, a kazánházat az Or- lay-utca és környékén lévő nyaraló-övezetben, a nyaralóépületek szomszédságában akarták felépíteni. Ez ellen természetsen joggal tiltakoztak a nyaralók és. a környék lakói. . Most tehát segíteni kell a bajon s a segítésnek nincs más módja, mint az, hogy a magasnyomású fűtésről lemond a város, uj terveket készíttet s az uj tervek által szükségelt uj munkákra pályázatot hirdet. Nagyon természetes, hogy a főváros drágán fogja megfizetni ezt a kísérletezést, nagyon sokba fog kerülni a körültekintő tényezőknek tévedése. Ez azonban, ugy-e bár, csekélység. Elvégre a Sáros-fürdö- néi annyi a hiteltullépés, hogy pár ezer korona itt már igazán nem számit. Kiváltképpen akkor nem, amikor a városgazdasági ügyosztály nem a saját számlájára dolgozik, hanem az adófizetők pénzét használja fel erre a célra. Engelék lemaradtak. Harc a jövedelmi bérletért. A pénzügyi bizottság, érthetetlen okokból, belement annak a szőrszálhasogató kifogásnak ii tárgyalásába, hogy az a beadvány, amelyben a Glück, Weise r-cég ajánlatának valódi értelmét, összegét megállapította valósággal uj ajánlat. Megfeledkeztek a bizottsági tagok arról, hogy 1. Amikor arról van szó, hogy a főváros mennél szebb anyagi eredményt érjen el. akkor teljesen mellékes a forma, 2. Szó sem volt uj ajánlatról, feljavításról- hanem a meglévő ajánlat helytelen magyarázatának megakadályozásáról. 3. Méu" abban az esetben sem lett volna szabad a gáncsoló kifogásnak felülni. ha tényleg ui ajánlatról, vagy próba- aiánlatról lett volna szó. Tessék csak visz- szaemlékezni az állatkerti vendéglő bérletének tárgyalásira. Akkor az tőrként hogy Spclaritsék a legutolsó pillanatban, a pénzügyi bizottság ülésének megnyitása előtt nyújtották be azt az ajánlatukat, amelynek alapián az üzlethez jutottak. Ha tehát akkor egyetlenegy megjegyzés, tiltakozás nélkül akceptálta a bizottság Soolaritsék „novációját“, ugv most a javadalmi bérletnél. ahol sokkal nagyobb Dérösszegről van szó., nem lehet helye az akadékoskodásnak, az átlátszó célzatú skTupulusoknak. A pénzügyi osztály, u bizottság és a tanács utasításához képesb felszóiitia a pályázókat arra, hovv ajánlatukat, ha akarták, .feljavítsák1. Az eredmény előrelátható, Glückék ajánlata ezután is a legelőnyösebb marad, mert az tizlöt jövedelmezőségi számítása szerint ez a maximális bérösszeg, amit a város elérhet. Englék ilyfcrmán lemaradtak a versenyben, kiderült, hogy anyagi tekintetben is rossz helyen vannak. Ami pedig az e r- k ö 1 c s i részét illeti a dolognak, a pénzügyi bizottság tárgyalásán ismét felmerült egy olyan momentum, amely lehetetlenné tenni. hogy velük a főváros szóba álljon. A bizottság tagjai közül többen hivatkoztak arra, hogy Englék félrevezették a fővárost, gyalázatos szerződésbe akarták beugratni a bizottsági tagokat. Egykét ezer koronás differenciát el lehet viselni, meg lehet érteni- De hogy a főváros legnagyobb bérlője 485,000 koronás ajánlatot tegyen s azt állítsa, hogy ennél af árnál ráfizet és ugyanakkor 544.000 koronás ajánlatot kapjon a város: —- a kereskedői tisztességnek ez a flagráns megcsúfolása méltán sorakozik Keppichék miskolci és zombori viselt dolgaihoz. Még egv szempont érdemel különösebb figyelmet. Akárki nyeri el a iavadalmi bérletet, bizonyos, hogy évente hatvanezer koronával fog többet fizetni, mint amennyiért Englék az üzlethez jutni akartak. Három esztendős bérletről lévén szó. itt egy 180.000 koronás, a kamatokkal együtt tehát közel kétszázezer koronás differencia mutatkozik a főváros javára. Tehát 200,000 koronát hozott be a fővárosnak V á z s o n y i Vilmos erélyes állásfoglalása, amelyre Sándor Pál aposztrofálása adott alkalmat a pénzügyi bizottságnak ama nevezetes ülésén. amelyen szótöbbséggel Engléknek Ítélték oda az üzletet — 485,000 koronáért. Tessék már most ezekből a tényekből a konklúziókat kihámozni! EZERÖTSZÁZ NYUGDÍJAS Három millió nyugdíj A főváros háztartásának hatalmas arányú terjeszkedésére jellemző, hogy nem kevesebb, mint 1538 ember kap havonta nyugdijat a várostól s a nyugdijak összege 30,000 korona hij- ján három millió. A legnagyobb nyugdíj élvezője V o s i t s Károly volt tanácsnok (16,000 korpna). Utána következnek: M a t u s k a Alajos ny. alpolgármester 14.400, S ip ő c z László ny. árvaszéki elnök 14,2040, L a m p 1 Hugó ny. íőszámvevő 13,480, Kun Gyula ny. alpolgármester 13,100, Heuffel Adolf ny. középit. igazgató 12,680, Márkus József ny. főpolgármester 12,520, Devecis Del Vecchio közép. ig. 12.000, Unger Jenő ny. árv. elnökhelyettes 11.800, Faller Ferenc ny. tanácsnok 11,700, Viola Imre ny. tanácsnok 10,100, Pőzel István ny. árv. elnökhelyettes 10,100, Bencze Benő ny. elöljáró 10,000, M o r 1 i n Imre ny. árv. elnökhelyettes 9.700, F ö 1 d v á r y Antal ny. főjegyző 9.020, S z é c s i Ignác ny. árv. ülnök 9,000, Pesti Ferenc ny. elöljáró 8.700, T o 1 d y László ny. levéltárnok 8,379, F ü 1 e p p Kálmán ny. főpolgármester 8,000, Vimmer Antal ny. pénztáros 8,000, Jár may Jenő ny. műszaki tan. 8.000. Haris Demeter ny. műszaki tan. 7,500, G r i m m Gábor ny. számvevő 7,000, Mezei Lajos ny. elöljáró 6.000. A tanügyi személyzet tagjai között legnagyobb nyugdija van Péter Jánosnak (9400 korona), utána jön H a h ó t h y Sándor főv. biz. tag (7800 korona), F i 11 i n g er Károly (7800 korona), Mihály József (7200 korona), U 1- 1 e r i c h Gyula (6900 korona). Kerékgyártó Elek (6500 korona), Schuch József (6500 korona). Gellért Jenő biz. tag (6200 korona). «■■■■■■■■■■■■■vaiiiBiiaaiiiiHBOiaiiiaiBBiaBBiiiDiii endhivíili alkalmi vételek női-; férfi- és gyermekfehéniieMcn VAJDA MOH, Deák Ferenc-u. 21. »•■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■■■■■■ HIRSCHLÉK EtlNHÖDÉSE. Pönáiét fizetnek a városnak. Szeptember hó 23-án az illetékes bizottság hosszas lelki tusa után a H i r s c h I és T á r- s a céget bizta meg a Lehel-utcai műhelybér- ház (villamos-berendezési munkálataival. A döntéshez a tanács is hozzájárult, holott a legolcsóbb ajánlattévő Laub Lipót volt. A furcsa döntést azzal indokolták meg. hogy a műhelybérházat. november 1-én megnyitlak. akkorára tehát el kell készülni az összes berendezési munkálatokkal is. Erre pedig — az albizottság és a tanács szerint — egyedül a Hirschel és Társa cég volt képes, egyedül ezektől remélhették a pontos és lelki- ismeretes szállitást. A határozatot csakis birtokon kiviil lehetett megfelebbezni és így Hirschlék bátran hozzáfoghattak a munkához még akkor, amikor a döntés nem is tör- tériL-riieg. A nagv bizalomnak, mint utólag kiderült, semmiféle alapia nem volt, Laub Lipótot teljesen indokolatlanul’ jogosulatlanul ütötték el a munkától. November elsejét régen elhagytuk már. a nmhelvbérház megnyílt, az iparosoknak villamos-áramra volna szükségük: —
