Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-17 / 51. szám

2 ff Budapest, 1913. december 17. íását, mikor lesz Farkas Árpádból tanács­nok ? 20. Meddig élhet még a főváros testneve­lési ügyosztály nélkül? 21. Miért nem engedi a főváros a 1 [terápiát árverés alá bocsátani? 22. Bevált-e a Népszálló, vagy nem? 23. Mikor készül el a kislakásos építke­zések végleges elszámolása? 24- Mi lesz az útbaigazító hivatallal? 25. Mikor lesz már vége a Sáros-fürdő bot­rányainak? 20. Hogyan prosperál az Ártézriiirdő'' 27. Mikor fog az Állatkert részletes, min­den egyes fillérre kiterjedő zárszámadást készíteni? 28. Mennyit hoz a városnak a komposzt' trágya üzlet? 29. Hogy áll a városi kenyérgyár? 30. Mikor kapunk végleges elszámolást az élelmiszerüzemről ? 31. Mit szól a polgármester ur azokhoz a bizonyítékokkal felszerelt vádakhoz, ame­lyekkel ezt az üzemet illették? 32 Meg van elégedve a polgármester ur az élelmiszeriizem .eredményével? 33. Van-e kifogása Folkusházv Lajos ta­nácsnok ur működése ellen? 34. Hány autőia van a polgármester ur­nák és a tanács többi tagjának? 35. Mibe kerül évente az autók és fogatok fenntartása? 36. Mennyi az interkaláris kamatveszteség a polgármester uralkodása óta megszerzett ingatlanok után? 37. Mi lesz a Krausz Maver-telekkel? 38. Mennvi oénz kell még a Tabán szabá­lyozásához? 39. Hányszor fog még meggörbülni a Su- gár-ut. amig megépül? 40. Mennyire becsüli a polgármester a vá­rosháza telkének értékét? Befejezem beszédemet, tisztelt közgyűlés. Nem fárasztom több kérdéssel a polgármester urat, mert joggal tartok tőle, hogy meddő mun­kát végeznek vele. Felteszem tehát a legutolsó kérdést: Miért nem akar a polgármester ur egyetlen kérdésre sem válaszolni^ aaflBBaillIBBIBaBBBiaiHIBBIIHiailBIIIIIBIIIIHBIIIBia UJ árlejtés a Sá^osfürdö munkáira. Megírtuk, hogy a Sáros-fürdő albizottsága a fürdő egészségügyi berendezésével a Thier­gärtner és S t ö h r céget bízta meg. A cég a félmilliós megendeléshez úgy jutott, hogy magyarnak hirdette magát, holott nem az, any- nyira nem, hogy Budapesten csak mintaraktá­ra van, de gyára nincs. Két berlini cégnek (T h i e r g ä r t n e r, Volz és Wittner és Thiell. Grün, Stöhr) két tagja összeállt és bejegyez­tette magát Budapesten, hogy ezáltal üzletek­hez jusson, Sikerült is elnyerniük a pöstyéni fürdő egészségügyi berendezési munkáit, a fel­adatukat azonban oly rosszul oldották meg, hogy még máig sem jöttek rendbe az elszámo­lással. Úgy értesülünk különben, hogy az egész ár­lejtést megsemmisíti a tanács és uj tervek alap­ján uj árlejtést fog hirdetni. Kiderült ugyanis, hogy az eredeti tervek szerint magasnyomású gőzfűtés lett volna a fürdőben. A magasnyomá­sú gőzfűtést viszont nem szabad megvalósítani, mert a kazántörvény nem engedi meg, hogy a Sáros-fürdő épületében magasnyomású kazáno­kat szereljenek fel. Ehhez t. i. szükséges egy kazán ház is, amely a füstöt és egyéb bű­zös gázokat okádja magából. Amikor a város­házán végre észre tértek, a kazánházat az Or- lay-utca és környékén lévő nyaraló-övezetben, a nyaralóépületek szomszédságában akarták felépíteni. Ez ellen természetsen joggal tilta­koztak a nyaralók és. a környék lakói. . Most tehát segíteni kell a bajon s a segítés­nek nincs más módja, mint az, hogy a magas­nyomású fűtésről lemond a város, uj terveket készíttet s az uj tervek által szükségelt uj mun­kákra pályázatot hirdet. Nagyon természetes, hogy a főváros drágán fogja megfizetni ezt a kísérletezést, nagyon sokba fog kerülni a körül­tekintő tényezőknek tévedése. Ez azonban, ugy-e bár, csekélység. Elvégre a Sáros-fürdö- néi annyi a hiteltullépés, hogy pár ezer korona itt már igazán nem számit. Kiváltképpen akkor nem, amikor a városgazdasági ügyosztály nem a saját számlájára dolgozik, hanem az adófize­tők pénzét használja fel erre a célra. Engelék lemaradtak. Harc a jövedelmi bérletért. A pénzügyi bizottság, érthetetlen okok­ból, belement annak a szőrszálhasogató ki­fogásnak ii tárgyalásába, hogy az a bead­vány, amelyben a Glück, Weise r-cég ajánlatának valódi értelmét, összegét meg­állapította valósággal uj ajánlat. Megfeled­keztek a bizottsági tagok arról, hogy 1. Ami­kor arról van szó, hogy a főváros mennél szebb anyagi eredményt érjen el. akkor tel­jesen mellékes a forma, 2. Szó sem volt uj ajánlatról, feljavításról- hanem a meglévő ajánlat helytelen magyarázatának megaka­dályozásáról. 3. Méu" abban az esetben sem lett volna szabad a gáncsoló kifogásnak fel­ülni. ha tényleg ui ajánlatról, vagy próba- aiánlatról lett volna szó. Tessék csak visz- szaemlékezni az állatkerti vendéglő bérleté­nek tárgyalásira. Akkor az tőrként hogy Spclaritsék a legutolsó pillanatban, a pénz­ügyi bizottság ülésének megnyitása előtt nyújtották be azt az ajánlatukat, amelynek alapián az üzlethez jutottak. Ha tehát akkor egyetlenegy megjegyzés, tiltako­zás nélkül akceptálta a bizottság Soolaritsék „novációját“, ugv most a javadalmi bérlet­nél. ahol sokkal nagyobb Dérösszegről van szó., nem lehet helye az akadékoskodásnak, az átlátszó célzatú skTupulusoknak. A pénzügyi osztály, u bizottság és a ta­nács utasításához képesb felszóiitia a pályá­zókat arra, hovv ajánlatukat, ha akarták, .feljavítsák1. Az eredmény előrelátható, Glückék ajánlata ezután is a legelőnyösebb marad, mert az tizlöt jövedelmezőségi szá­mítása szerint ez a maximális bérösszeg, amit a város elérhet. Englék ilyfcrmán lemaradtak a verseny­ben, kiderült, hogy anyagi tekintetben is rossz helyen vannak. Ami pedig az e r- k ö 1 c s i részét illeti a dolognak, a pénzügyi bizottság tárgyalásán ismét felmerült egy olyan momentum, amely lehetetlenné tenni. hogy velük a főváros szóba álljon. A bizott­ság tagjai közül többen hivatkoztak arra, hogy Englék félrevezették a fővárost, gyaláza­tos szerződésbe akarták beugratni a bi­zottsági tagokat. Egykét ezer koronás differenciát el lehet viselni, meg lehet érteni- De hogy a főváros legnagyobb bérlője 485,000 koronás ajánla­tot tegyen s azt állítsa, hogy ennél af ár­nál ráfizet és ugyanakkor 544.000 koronás ajánlatot kapjon a város: —- a kereskedői tisztességnek ez a flagráns megcsúfolása méltán sorakozik Keppichék miskolci és zombori viselt dolgaihoz. Még egv szempont érdemel különösebb fi­gyelmet. Akárki nyeri el a iavadalmi bérle­tet, bizonyos, hogy évente hatvanezer ko­ronával fog többet fizetni, mint amennyiért Englék az üzlethez jutni akartak. Három esztendős bérletről lévén szó. itt egy 180.000 koronás, a kamatokkal együtt tehát közel kétszázezer koronás differencia mutatkozik a főváros javára. Tehát 200,000 koronát hozott be a fővárosnak V á z s o n y i Vilmos erélyes állásfoglalása, amelyre Sán­dor Pál aposztrofálása adott alkalmat a pénzügyi bizottságnak ama nevezetes ülé­sén. amelyen szótöbbséggel Engléknek Ítél­ték oda az üzletet — 485,000 koronáért. Tes­sék már most ezekből a tényekből a kon­klúziókat kihámozni! EZERÖTSZÁZ NYUGDÍJAS Három millió nyugdíj A főváros háztartásának hatalmas arányú terjeszkedésére jellemző, hogy nem kevesebb, mint 1538 ember kap havonta nyugdijat a vá­rostól s a nyugdijak összege 30,000 korona hij- ján három millió. A legnagyobb nyugdíj élvezője V o s i t s Ká­roly volt tanácsnok (16,000 korpna). Utána kö­vetkeznek: M a t u s k a Alajos ny. alpolgármester 14.400, S ip ő c z László ny. árvaszéki elnök 14,2040, L a m p 1 Hugó ny. íőszámvevő 13,480, Kun Gyula ny. alpolgármester 13,100, Heuffel Adolf ny. középit. igazgató 12,680, Márkus József ny. főpolgármester 12,520, Devecis Del Vecchio közép. ig. 12.000, Unger Jenő ny. árv. elnökhelyettes 11.800, Faller Ferenc ny. tanácsnok 11,700, Viola Imre ny. tanácsnok 10,100, Pőzel István ny. árv. elnökhelyettes 10,100, Bencze Benő ny. elöljáró 10,000, M o r 1 i n Imre ny. árv. elnökhelyettes 9.700, F ö 1 d v á r y Antal ny. főjegyző 9.020, S z é c s i Ignác ny. árv. ülnök 9,000, Pesti Ferenc ny. elöljáró 8.700, T o 1 d y László ny. levéltárnok 8,379, F ü 1 e p p Kálmán ny. főpolgármester 8,000, Vimmer Antal ny. pénztáros 8,000, Jár may Jenő ny. műszaki tan. 8.000. Haris Demeter ny. műszaki tan. 7,500, G r i m m Gábor ny. számvevő 7,000, Mezei Lajos ny. elöljáró 6.000. A tanügyi személyzet tagjai között legna­gyobb nyugdija van Péter Jánosnak (9400 ko­rona), utána jön H a h ó t h y Sándor főv. biz. tag (7800 korona), F i 11 i n g er Károly (7800 korona), Mihály József (7200 korona), U 1- 1 e r i c h Gyula (6900 korona). Kerékgyártó Elek (6500 korona), Schuch József (6500 ko­rona). Gellért Jenő biz. tag (6200 korona). «■■■■■■■■■■■■■vaiiiBiiaaiiiiHBOiaiiiaiBBiaBBiiiDiii endhivíili alkalmi vételek női-; férfi- és gyermek­fehéniieMcn VAJDA MOH, Deák Ferenc-u. 21. »•■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a ■■■■■■ HIRSCHLÉK EtlNHÖDÉSE. Pönáiét fizetnek a városnak. Szeptember hó 23-án az illetékes bizottság hosszas lelki tusa után a H i r s c h I és T á r- s a céget bizta meg a Lehel-utcai műhelybér- ház (villamos-berendezési munkálataival. A döntéshez a tanács is hozzájárult, holott a legolcsóbb ajánlattévő Laub Lipót volt. A furcsa döntést azzal indokolták meg. hogy a műhelybérházat. november 1-én meg­nyitlak. akkorára tehát el kell készülni az összes berendezési munkálatokkal is. Erre pedig — az albizottság és a tanács szerint — egyedül a Hirschel és Társa cég volt képes, egyedül ezektől remélhették a pontos és lelki- ismeretes szállitást. A határozatot csakis bir­tokon kiviil lehetett megfelebbezni és így Hirschlék bátran hozzáfoghattak a munká­hoz még akkor, amikor a döntés nem is tör- tériL-riieg. A nagv bizalomnak, mint utólag kiderült, semmiféle alapia nem volt, Laub Lipótot tel­jesen indokolatlanul’ jogosulatlanul ütötték el a munkától. November elsejét régen elhagy­tuk már. a nmhelvbérház megnyílt, az iparo­soknak villamos-áramra volna szükségük: —

Next

/
Thumbnails
Contents