Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-12-03 / 49. szám

4

.•Közgyűlés. A szerdai közgyűlés napirendje mutatja, hogy a városházi szezon derekához közeledünk. A Programm rendkívül változatos, lesz választás és lesz némely pontnál élénk vita. A városbirói állásnál respektálni szokták a kerület óhaját és igy a kerületközi választmány jelöltjét, P i n t s c h o f í papirkereskedöt fogják megválasztani. A tanácsjegyzői állásoknál erősen meg fognak oszlani a szavazatok. Gallina Vilmoson és Siráky Edén kivül jelentékeny pártja van Muzsiké István fogalmazónak, aki mindenképpen rászolgált a közgyűlés bizalmára. A IV. és az V. jelölte Unger Bélát is.

A gázművek jövő évi költségelőirányzatával kapcsolatban tárgyalni fogja a közgyűlés ifj. Stern Sándornak a gázárak leszállítására vonatkozó indítványát. Valószínű, hogy az indítványozón kivül többen szólnak e tárgyhoz.

Érdekes tárgy a régi bírói letétek rendezése. Ennél a pontnál szerepel először uj minőségében Bérezel Jenő dr. tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője. Az óbudai haltároló-próbame- dencék költségfedezete jó alkalom lesz arra, hogy a bizottsági tagok Folkusházy Lajostól számon kérjék ennek az akciónak az eredményeit. Egyike a legpikánsabb tárgyaknak az uj műszaki tanácsosi állás szervezése. Ezt az állást tudvalévöleg azért kreálják, hogy egy Farkas Árpád nevű szegedi mérnököt elhelyezzenek a városházán s elkeserítsék ezzel a város mérnöki karát. — M e 1 h a főügyész nyugdíjazásával kapcsolatban meg fogják állapítani az uj főügyész választásának határnapját. Lesz ezenkívül egy csomó indítvány, interpelláció és interpellációs válasz.

Áthelyezés — cuni inre successionis. A polgármester C s a p 1 o v i t s Pál jegyzőt, aki eddig a főpolgármesteri hivatalt vezette, az V. kerületi elöljárósághoz helyezte el. Ennek az elöljáróságnak a vezetője, Hanvai Sándor, tudvalevőleg legközelebb nyugdijba vonul s a polgármester azzal az Ígérettel helyezte át Csaplovits főjegyzőt, hogy ő lesz az elöljáró utódja a Lipótvárosban.

Az élelmiszerüzem fotográfiája. Mai számunkban bemutatjuk olvasóinknak az élelmiszerüzem igazgatóságának eredeti táviratáról és leveléről készült fényképfelvételeket, amelyekhez Komáromi Sándornak, a „Mészárosok és Hentesek Lapja“ kiváló szerkesztőjének a szívességéből jutottunk.

Kintzly Pál áthelyezése. „Üldözik az igazságot“ cimü, múlt heti számunkban közölt cikkünkre vonatkozólag terjedelmes helyreigazitó- levelet kaptunk a cikkben megnevezett W i e- selmán n fogtechnikustól. A levél a tények tekintetében teljes beismerését tartalmazza annak, amit irtunk, ennélfogva nem áll módunkban a rektifikációnak helyt adni.

Beszámoló a kislakásokról. Hosszas késedelem és sürgetés után végre nyilvánosságra jutott a tanácsi XIII. és XIV. ügyosztályok jelentése a lakásépítési akció eddigi eredményeiről. A jelentés legérdekesebb és legértékesebb része Basch Imre dr fogalmazó munkája. Bizonyos, hogy nem rajta múlott az a körülmény, hogy a jelentés a múltra vonatkozóan szegényes, a jövő perspektívájában pedig szomorú. Különösen két nevezetes tény domborodik ki a jelentésből. Az egyik az, hogy a népszálló egyetlenegy fillérrel sem tud hozzájárulni a több mint egymillió koronára rugó befektetés amortizációjához. Évente kb 60,000 koronát kell a költség- vetésbe beállítani, tehát ennyit fizet rá a főváros még akkor is, ha az intézmény prosperálni fog.

Kitűnik továbbá, hogy a város vezetői végzetes hibát követtek el akkor, amikor hozzájárultak a főváros fejlesztéséről szóló törvénynek olyan fogalmazásához, amely szerint csakis azoík a kislakásos házak élvezik az állandó adó- mentességet, amelyeknél a bérbevétel nem haladja meg az építés idején felvett telekérték 4 százalékát s az építési tőke 6 százalékát. T. i.

már eddig is van néhány ház, amelynél túlhaladták a feltételt. Viszont a legtöbb kislakásos ház jóval kevesebbet jövedelmez.

Indítvány a lipótvárosi gymnázium ügyében.

Kassai Ferenc cP. h/ tag a következő indítványt nyújtotta be a közgyűléshez: „A székesfőváros törvényhatósága írjon fel a m. kir. közoktatásügyi kormányhoz és teljes befolyásával hasson oda, hogy a főváros állami középiskolai szükségletei mielőbb kedvezőbb kielégítésben részesüljenek; aránylag legalább is olyanban, mint amilyenben a vidék bármelyik középiskolája részesül, hogy megszűnjék az a hihetetlen állapot, mely szerint egy-egy aránylag kis tanteremben 75—80 fiatalember beszórhassák, mert ez a közegészségi veszélyektől eltekintve — pedagógiai absurdum és a középiskolai törvénnyel is ellenkezik; — különösen orvosoltassanak azok a tarthatatlan állapotok,melyek az V. kerületi állami főgymnasiumban immár 38-ik éve tartanak, anélkül, hogy eddig akár a főváros, akár a kormány részéről csak kísérlet is tétetett volna azok megszüntetésére, vagy enyhítésére; orvosoltassék pedig ez akként, hogy az iskola mögött elterülő 340 négyszögölnyi területet az állam a fővárostól iskolakiegészités céljára megszerezze és a mostani épület hátsó szárnyának a lebontásával -— a kettős telken egy nagyobb négyszögbe egészitessék ki, miáltal a részletesen felsorolt tarthatatlan állapotok megszűnnének, lennének tantermek, lenne udvar, levegő; szóval mindaz, aminek a hiányát kifogásoltam.“ — Bizonyos, hogy a közgyűlés egyhangúlag magáévá teszi ezt a mindenképpen indokolt, fontos indítványt.

Autóbusz-próba. A Bárdi József automobil rt. vasárnap mutatta be a főváros közlekedési bizottsága tagjainak az általa képviselt eredeti Daimle r-autóbuszt üzemben. Az autóbusz a Bérli n-M a r i e n f & 1 d i Daimler Motoren Gesellschaft-nak gyártmánya, mely az Untertrükheimi Mercedes-gyár specialis teherautomobil gyára. A gép a következő utat tette:

Városháza, Károlyikor ut, Tudományos akadémia, Fürdő-utca, Andrássy-ut, Erzsébet-kör- ut, Wesselényi-utca, Károly-körut, Kossuth Lajos-utca, Erzsébet-hid, Döbrentei-ut, Ybl Mik- lós-tér, Lánchid-utca, Várhegy, Palota-tér, Pa- lota-ut, Attija-körut, Erzsébet-hid, Kossuth Lajos-utca, Városház-utca, Városház. Az autóbusz kitünően, csigakerék hajtásánál fogva úgyszólván teljesen zajtalanul működött, úgy hogy a Próba a közlekedési bizottság teljes megelégedésére folyt le. A gép 30 személlyel megterhelve a legmeredebb utakon is gyönyörűen haladt. A bizottság az indítás és fékpróba céljából a gépet a Várhegyre felfelé a legmeredekebb utón háromszor is megállittatta. Az autóbusz az első sebességgel megindítva és azonnal a második és harmadik sebességre átkapcsolva mindannyiszor a legsimábban folytatta útját. A Pa- lota-ut keresztezésénél lefelé a bizottság a fékpróba céljából szintén megállittatta a gépet, majd azt vagy jó 20 métert visszafelé hajtatta. Ez a próba is az eredeti Daimler-gép kitűnő fék- szerkezetéről tett bizonyságot. A lefolyt próbaút után az autóbusz technikai részleteit a főváros technikailag képzett közegei a Daimler- gyár főmérnökének segédkezése mellett megvizsgálták és tetszésüket nyilvánították a szerkezet felett. Ott voltak: Bárczy piolgárm. Rcnyi tanácsnok, dr. Szabó Imre főügy., Till Antal tanácsjegyző, Valtinyi műszaki tanácsos, Bárány Ervin, Baranszky Lajos, Farkas Gyula, Hűvös Rezső, Kollár Lajos, Kollár Nándor, Kovács Károly, Krisztinkovich Béla, Szabó János, Székács Antal, Wirnhardt Antal bizottsági tagok, a Bárdi József automob'l rt. igazgatósága stb. stb.

A Rákóczi-ut világvárosi forgalma egy uj látványossággal szaporodott. Az „Adria“ szálloda sarkán egy fehér falu, tágas terem ragyog pazar villanyfényben. A falak mentén művészi díszítésű állványok hosszú sora fogadja a belépőt és ezek mindegyikén olyan, mint a mesék varázsasztaíkáia. Minden, ami a szemnek, szájnak kei emes, kapható ebben az igazán világvárosi üzletben, amely úgy hat, mintha a l.cdmi Aschingert telepítette volna javított és szebb kiadásban Budapestre egy okos és a kor szavát megértő vállalkozó. A siető, dolgozó budapesti népre valóságos áldás lesz az „Adria-Buffet“, amelynek válogatott ételei és kitűnő italai olyan olosók, hogy a mai drága világban a budapesti közönségnek bizonyára rövid idő múltán legkedvesebb találkozó helye lesz az ,-, Adria-Buffet“.

Rendkviil alkalmi vétel úri-, férfi- és gyermek fehérnemiiekben stb. Vajda Mórnál, Deák Ferenc- utca 21.

—

Budapest, 1913. december 3.

Tizenöt kereskedő

„Csekélység“ — mondja a polgármester.

A városgazdasági ügyosztály, amelynek élén a legszerencsétlenebb kezű tanácsnok, M á r- k u s Jenő dr. áll, ismét fényes tanujelét adta buzgóságának. A pénzügyi bizottság hétfői ülésén hatalmas vihart támasztott az a közlés, hogy Márkus tanácsnok a központi városháza Gerlóczy-utcai kereskedőinek május elsejére felmondott s az üresen maradó bolthelyiségekben városi könyvkötészetet akar berendezni. Az a fölényes hang és cinikus felfogás, amellyel a polgármester és a tanácsnok az ügyet elintézni akarták, még jobban felingerelte a bizottság tagjait. Tudni kell, hogy eddig a város könyv- kötészeti munkáit L e s s i k Károly végezte s hogy a város a vele kötött szerződést többé meg nem újítja, annak az az oka, hogy Lessik városházi protektora nem él többé.

Két szempontot kell ennél az ügynél figyelembe venni: a kilakoltatott kereskedők sérelme az egyik, a város akciójának pénzügyi része a másik. Bizonyos, hogy nagy méltánytalanság éri a kereskedőket, mert a várostól, mint erkölcsi testülettől más elbánást kell elvárni, mint egy házbéruzsorástól. A felmondás a legválságosabb gazdasági viszonyok között történt, ami igen jelentékeny súlyosbító körülmény.

Még fontosabb szempont azonban a főváros érdeke. A kilakoltatott kereskedők a következő béreket fizették:

1. Tscherne Ferenc 2500 korona,

2. Fischer és Hartmann 1200 korona,

3. Schmidt Viktor és fiai 260 korona,

4. Kudják Imréné 2000 korona,

5. Somogyi Adolf 1000 korona,

6. Fodor Vendel2500 korona,

7. Rosenzweig Henrik 1600 korona,

8. Központi Tejcsarnok 1000 korona,

9. „Budapest“ napilap 1000 korona,

10. Schwartz Zsuzsanna 1000 korona,

11. Patz Adolf 1000 korona,

12. Langraf Mór 1000 korona,

13. Wurglits Antalné 2400 korona,

14. Műnk Lujza 1250 korona,

15. Krausz Mórné 800 korona,

összesen 22,850 korona.

Ehhez járul még az árverési csarnoknak legalább 20,000 koronára becsülhető bére (ezt a helyiséget szintén a könyvkötészet céljaira ürítik ki), úgy hogy végeredményben a főváros évente kb. ötvenezer koronát fizetne az uj üzletág helyiségéért, illetve ennyivel kevesebb jövedelme ivolna. Ötvenezer koronát pedig ez a városi üzem semmiesetre sem fog behozni. A pénzügyi krízis legsúlyosabb napjaiban valóban vakmerőség ilyen tervekkel lépni a nyilvánosság elé. Ötvenezer korona megfelel kb. egymillió korona tőkének: — szabad-e a fővárosnak ilven vállalatokba fognia.

Egészen bizonyosra vesszük, hogy a városi könyvkötészet a többi városi üzemnek a sorsára fog jutni: a deficitnek újabb forrása támad. Azonban a legfényesebbnek Ígérkező könyvkötészetnek a céljaira sem szoktak utcai helyiségeket bérelni. A városnak van elég pincéje, udvari helyisége, lehetetlen dolog az. hogy a legdrágább áron, a legnagyobb rezsivel kezdje meg ezt a vérszegény üzemet.

Külön lapra tartozik az a modor , amelyet Bárczy polgármester és Már k u s Jenő tanácsnok a kereskedőkkel szemben tanúsítottak. „Tizenhárom kereskedő miatt kár ilyen nagy lármát csinálni“. „Tizenhárom kereskedő még nem jelenti a főváros kereskedelmét és iparát“, íme, ilyen nivó, ilyen szempont trónol a város- vezetés legfőbb ormain. Budapest kereskedői és iparosai tisztában lehetnek azzal, hogy érdekeiket elsősorban a város vezetőivel szemben kell a legerélyesebben megvédelmezniök.

A pénzügyi bizottságban még sikerült Bódy Tivadar dr. alpolgármesternek lecsillapítani a kedélyeket. A közgyűlésnek azonban nem szabad belenyugodnia ebbe a semmitmondó határozatba, hanem a leghatározottabb formában meg kell tiltani a tanácsnak az oktalan iizem- alapitást s gondoskodni kell a sérelmes felmon4

dások visszavonásáról