Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-12 / 46. szám
Budapest. 1913. november 12. 5 Jpar Bénzügy VälWkozäs Xereskeőefem A válság tanulságai. A mostani páratlan pénz- és hitelválság a magvar közgazdasági életet ugvszólván alapjaiban ingatta meg. Elpusztultak olyan intézetek, cégek és vállalatok is, melyek iparunk és kereskedelmünk büszkeségei voltak. Ahova nézünk, mindenütt csak romok merednek elénk és fájdalmasan látjuk, hogy éppen azok tudtak legkevésbbé ellentállani a pusztító áradatnak, akiket a legerősebbeknek hittünk. Az ember alig ocsúdik fel bámulatából az egyik milliomos bukás fölött- már nyomon követi azt egv másik- A fizetésképtelenségek hosszú láncolata olv nagyfokú bizonytalanságot teremtett és olyan bizalmatlanságot váltott ki a közönség körében. hogv uton-ntfélen halljuk mondani, — liogv az egész ország inzolvens. Egv ilyen hosszú, romboló válság erős nyomokat kell, hogy hagyjon a mostani nemzedék életében. Kell, hogy tanuljunk belőle, hogy azután ezeket a tanulságokat a jövőben hasznunkra fordítsuk. Mert az a körülmény. hogv a krízis nálunk nagvobb pusztításokat okozott, mint a hadviselő Balkán- államokban, gondolkozóba kell. hogv ejtsen bennünket. Szinte ösztönszeriileg kérdjük, mi az oka annak, hogv e válságos időben egész gazdaságunk olvan gyenge ellentállást tanúsított? Mert pénzfeszültség és gazdasági depresszió világszerte mutatkozik, de a pusztulás sehol se olvan nagy, mint nálunk. A bajban az ember őszinte szokott lenni. Minden habozás nélkül kimondhatjuk, hogy gazdaságunk alapjait az az inszolid, köny- nyelmű irányzat ingatta meg, amely az utóbbi években egész üzleti .életünket raegíer- lőzteA túlságos kihitelezések nagvon megboiz- szulták magukat. Mert amikor a pénzfeszültség beállott és a hitelt korlátozták, vagv a legtöbb esetben megvonták, akkor a tőke nélkül és óriási hitelekkel dolgozó vállalatok és cégek ugv omlottak össze, mint a kártyavárak. Igen gyakran a bukó vállalat a finanszírozó bankot is magával sodorta az örvénybe. De nem is csoda, az csak nem lehetett szolid üzlet, hogv például egv nagy- becskereki intézet 3 millióra rugó alaptőkéjét és betétiéit csaknem egészen egv cipőgyárban immobilizálta. Vagv amikor egv budapesti középbank az egész alaptőkéiét egyetlen gyárvállalatba fektette és azonfö- lül két millió koronáért bankpalotát is épített. A napokban összeomlott egv takarék- pénztár. amelynek a manipulációit még a rendőrség is firtattaAz se felelhet meg a szolid kereskedelmi elveknek, hogv a textilüzletben nálunk a kihitelezések egv és másfél évre történnek. — Az igaz, hogv sehol se volt annyi inzolven- cia. mint éppen ebben a szakmában. A magvar kereskedővilágnak nagy baja az. hogv a saját ereién felül bocsátkozik an- gajsmánokba. Az is Igaz. amit Telesz ky pénzügyminiszter most az expozéjában mondott, hogv tudniillik, ugv magán-- mint közgazdaságunk többet költ. mint kellene. — Takarékoskodni, a icvőre gvüjteni egyáltalán nem tudunk. Pedig ha egv gazdaság a bőséges években nem halmoz fel rezerváka1. akkor a válságos időben nem állia meg helvét. Ezt láttuk most isDe az elmúlt időkön most már kár volna sopánkodni. Nézzünk a iövőbe avval a bizalommal, hogy a pusztulás, romlás okulást szerzett és tán nem is volt a kártevés minden haszon nélkül A gazdasági viszonyok előbb-utóbb mégis csak jobbra fordulnak, megindul az egészségesebb folyamat és a kiáramló tőke szolidabb elhelyezésre talál, mert a hosszú válság alatt az ingatag koncentrációk elpusztultak. De megmaradtak a viharedzett, erő'telies cégek és vállalatok- amelyek a fokozo.tabb bizalomra is méltók lesznek. A magyar közgazdaság kohója megtisztult a salaktól és az újra lángot nyerő tűz majd friss táplálékot nver az élesztő levegőben. A négy és fél százalékos állami pénztárjegyek • kibocsátása, Mint már megírtuk, a jövő év január 1-én esedékessé válnak azok a 4 és fél százalékkal kamatozó állami pénztárjegyek, amelyeket 1910. október 1-én bocsátattak ki 250 millió korona névértékben. A pénzügyminiszter e pénztárjegyek helyébe az 1910. évi IV. törvényeik 2. szakaszában nyert felhatalmazás alapján újra kétszázötven millió korona névértékű évi 4 és fél százalékkal kamatozó adómentes állami pénztárjegyet bocsát ki A kibocsátásban résztvevő bankok most bocsátották ki az aláírási felhívást, amely az aláírás módját a következőleg állapítja meg: a) oly módon, hogy fizetésképen az 1914. évi janur 1-én lejáró 1910. évi kibocsátási! m. kir. 4 és fél százalékos állami pénztárjegyek nyujtat- nak be a lapunkban is közólt hirdetésben felsorolt aláírási helyeknél 1913. évi november 12-től, szerdától 18-ig, keddig, bezárólag terjedő határidőben; a kiosztásnál az ilyen jegyzések teljes összegükben fognak tekintetbe vétetni; b) kész- pénzf'zetés ellenében 1913 évi november 18-án, kerlöen. az egyes aláírási helyeknél szokásos üzleti órákban. Az aláírás az e célra szolgáló bejelentési ivekkel törtémk. melyek, a lapunkban is közölt hirdetésben felsorolt aláírási helyeken költségmentesen kaphatók. Az alárási ár úgy az 1910. évi m. kir 4 és fél százalékos állami pénztárjegyek beszolgáltatása esetén mint a kész- pénzaláirásokra nézve 95 százalékot tesz, hozzáadva az 1913. évi október hó 1-től az átvétel napjáig járó 4 és fél százalékos folyó szelvénykamatokat. Az átvételi határidők lejártáig át nem vett pénzárjegyek ezen időtől kezdve a benyújtó számlájára és vesz lyére az illető aláírási helynél maradnak. Magvar Bank — Érték és íparbatik, Azok a tárgyalások, amelyeket K r a u s z Simon kezdeményezésére a Magyar Bank és Kereskedelmi R. T. a Magyar Érték- és Ipar bankkal folytatott, hétfőn befejezést nyertek. A tranzakcióra vonatkozólag az alábbi .kommünikéket vettük: A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság hétfőn tartott igazgatósági ülésén előterjesztettek a Magyar Érték- és Iparbank Részvénytársaság részvénytöbbsége felett rendelkező érdekeltségnek egy propozicióját, mely szerint — tekintettel azon körülményre, hogy a Magyar Érték- és Iparbank üzleteit, elsősorban pedig folyó banküzletét lebonyolítani ki- vánja — felajánlja a Magyar Banknak, hogv a Magyar Érték- és Iparbank aktíváinak túlnyomó részét a Magyar Bank által már megejtett becslés alapján a Magyar Érték- és Iparbanktól vegye át és ezeknek, a vonatkozó passzívák kiegyenlítése után fenmaradó ellenértéke fejében újonnan kibocsátandó 1814. évi osztalékszelvénnyel el’átott Magyar Bank-részvényeket szolgáltasson ki. A Magyar Bank az átvett értékeket le fogja bonyolítani és az ilymódon előálló eset' leges ktilönbözetet a kötendő szerződés érelmében, a Magyar Bankot megillető haszonjárandóság figyelembevételével, az Érték- és Iparbankkal fogja elszámolni. A Magyar Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatósága az ajánlatot egyhangúlag elfogadja és elhatározta, hogy a legközelebb egybehívandó közgyűlésnek e tranzakció céljaira 15,000 darab uj részvény kibocsátását fogja javasolni. A kibocsátandó uj részvények túlnyomó része több évre leköttetett, illetve az eladásból kizáratott. 'Biztosítás r Építészet JCözfekeöés Bányászat A Magyar Érték- és Iparbank Részvénytársaság igazgatóságához egy részvénycsoport azzal az indítvánnyal fordult, hogy a bank vagyonát — a Diana üzlet és a bank ásványvíz érdekeltsigenek kivételével — a Magyar Bank és Kereskedeh.ii Részvénytársaságra ruházza át akképpen, hogy ellenértékként hét darab Értékbaak részvény két da*ab oly Magyar Bank részvényt kapjon, amely részvény a Magyar Bank nyereségében az 1914-iki üzletévtöi fogva részesedik és a ceiból az Értékbank legközelebb lendkivüli közgyűlést tarUon. A bank igazgat3sága hétfőn megtartott ülésében ezeket az indítványokat elfogadta és a szükséges határozatok meghozatala céljából a folyó hó 25-ének déli 12 órájára összehívandó rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni. A bank a tulajdonában megmaradó Diana üzletet változatla- nmul fogja továbbvinni. Az uj alakulással kapcsolatban az igazgatóság megbízatását a közgyűlés rendelkező' sére bocsátja, hogy a közgyűlésnek az uj vezetőség megválasztását lehetővé tegye. Uj pénzintézet. A mai pénzviszonyok között uj bankot alapítani, nem a legkönnyebb dolgok közé tartozik, ha mégis megemlékezünk a tervről, amely egy uj pénzintézet létesítését tűzte ki feladatul, a tekintélyes alapítók iránt táplált bizalomból tesszük. Értesüléseink szerint ugyanis: Bélavári Burchárd Konrád főrendiházi tag, őrgróf Pallavicini János, a volt konstantinápolyi nagykövet és P i a t n i k Nándor, a dúsgazdag kártyagyáros ötmillió korona alaptőkével pénzintézetet alapítanak, amely a bankszakma körébe tartozó minden ügylettel fog foglalkozni. Az előmunkálatok, hir szerint, már előrehaladtak és az alakuló közgyűlést még az idén megtartják*, Az ügyészi állásra: dr. Klein Rezső, fővárosi ügyvéd van kiszemelve, aki a szervezési munkálatokat is végzi. Kísérletező törpe-bank. AzEgyesültVas- utas, Postás és Hajósbank Részvénytársaság 1911-ben a Lombard-bank m. sz. és a Vasutas- és Postásbank fúziójából alakult. Az alaptőkét egy millió koronában állapították meg és a részvénytöke 50,000 darab 20 koronás részvényből állt. A megalapításkor a tőkének csak a kisebbik része volt befizetve és a hiányzó százezreket a részvények elhelyezése utján próbálták megszerezni. Ez a művelet nem ment valami nagyon könnyen és a vasutasokhoz és a postásokhoz az ország minden részébe szétmenesztett utazó-ügynökök csak nagy rábeszéléssel és garantált 6 százalékos osztalék Ígéretével voltak képesek a részvények egy részét elhelyezni. Nem használt a miikószámra szétküldött körlevél sem, amelyben a bankocska a menyei üdvösségen kívül mindent Ígért, de kárbaveszett a részvények elhelyezését propagáló alkalmi lapocskának a kiadása is. P o 11 á k Ignácznak, az ötletes vezérigazgatónak minden furfangja csődöt mondott és az egymillió korona részvénytőkéből mintegy 200,000 korona értékű még ma sem talált gazdára. A bank 1912-ben 6-4 százalékos osztalékot fizetett, ami szakértők véleménye szerint a nyereségből nem igen tellett, de az idei év eredménye jóval mögötte marad még a tavalyinak is, mert a százezer koronát alig meghaladó betét és a részben befizetett alaptőke kamatjövedelme az üzleti kiadásokat sem fedezi. Mindezt azért tettük szóvá, mert értesüléseink szerint a banknak tőkeemelési szándékai vannak és az igazgatóság ezt az elhatározását már legközelebb nyilvánosságra is hozza. Hogy egy ilyen kis bank erőlködésének a mai válságos pénzviszonyok között van-e létjogosultsága, az az elmondottakból önként következik. Halász Hubert ítÜS1' Gyár és iroda : Budapest, VII . Angol-u. 23 Beton-, híd- és csatornaépítő. Telefon 55—55
