Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-12 / 46. szám

Budapest. 1913. november 12. 3 Bérezel és Csupor megválasztásával auto­matikusan főjegyzőkké avanzsálnak Dem- j é n Géza di. és S o h r Manó dr. elsőosztályu tanácsjegyzők. Helyettük viszont elsőosz- tálvu Lgyzők lesznek Havass István dr. tanács jegyző, aki az ö:ödik kerületi elöljáró­ságnál van és Kálmánczhelyi Béla dr. tanácsjegyző, aki a hetedik kerületi elöljáró­sághoz van beosztva. A két másodosztályú tanácsjegyzői állást a közgyűlés választás utján tölti be. a soron következő P i s kó La­jos ideggyógyintézetben van E c s é r y László dr. pedig alügvészi állásra pályázik. Igv a soron következő Gallina Frigyes dr- és Siráky Ede dr. fogalmazókat jelölik má­sodosztályú jegyzőkké. Igen sok hive van a bizottsági tagok körében M u z s i k ó István fogalmazónak is. Gallina és Muzsikó két népszerű és igen érdemes tagja a főváros fogalmazói karának és mindketten rászol­gáltak a törvénvhatóság bizalmára. * A Jdjelölő-választmánv jelölésének egyéb szépséghibái is vannak- S á n t h a Dénes és Wigh János főjegvzőket még a negyedik helyre sem jelölték, holott mindkettő régi, érdemes tagja a tisztviselő-karnak s a jelö­lésben nyilvánuló előlegezett bizalmat meg­érdemelték legalább is ugv. mint pl. — Sztankovits Szilárd. Valószínű, hogv a kinos feltűnést keltő mellőzés azért történt, mert a két főjegyzőt elöljáróknak akarják a leg­közelebbi üresedéseknél megválasztani, Csak az a kérdés, vájjon Sűntha és Wigh reflek- 'tálnak-e ezekre az állásokra. Nagyon szim­patikus volt Witt inger Gyulának és Bernjén Gézának jelölése, viszont nagy derültséget keltett, hogy a tanácsnoki állás­ra pályázott egv Berzeviczy Elek nevű sárcsmegyei szolgabiró is. Csoda, hogv nem jelölték legalább második helyre­A LÁGYMÁNYOSI KIKÖTŐT ELVETTÉK A FŐVÁROSTÓL A fővárosnak tegnap nagy meglepetést keltő leiratot kézbesítettek: a kereskedelmi minisz­ter értesítette a székesfőváros közönségét, hogy a lágymányosi téli kikötőt átveszi az állam. A kormányhatóságnak ez az intézkedése az 1913- ban kelt vízjogi törvény alapján történt, ame­lyet a munkapárt meglehetősen zavaros körül­mények között és az ellenzék .részvétele nélkül hozott. A gyors törvénygyártásnak most a fő­város adja meg nagy árát, a politikai helyzet teljesen lehetetlenné tette a főváros országgyü­lesz, méltóságos ur! Úgy kell néki! A nap szenzációja az uj alpolgármester be­köszöntő beszéde. Formás, tartalmas szónokla­tot hallottunk, olyant, amilyenre arról a helyről, amelyről elhangzott, éppenséggel nem vagyunk hozzászokva. Festetich gróf mint kiváló szó­nok és elsőrendű szivember bontakozott ki, A vezérmotivuma az volt, hogy a tisztviselőnek a helyén kell, hogy legyen a szive. A tisztviselői szív nyíljon meg mindenki számára. (Helyes! Helyes! — kiáltozzák a hivatásos kijárók, akik szándékosan félreértették a gróf szavait). Ad­dig éljen a tisztviselő, anrg a honnak és a fő­városnak él . . . „Isten engem úgy segéljen!“ így végezte a beszédet Festetich alpol­gármester, amire megtörtént a szokásos pol­gármesteri kézfogás, a közgyűlés tombolt, a be­széd nagyon tetszett mmdenkinek. Az újság­írók is könnyekig meg voltak hatva és nyom­ban kisütötték, hegy Festetich is szakmabeli ember, hajdanában újságíró volt, sőt fővárosi tudósító. Ujság;ró volt Márkus József, a volt főrGgármester. H e 1 t a i Ferenc, az elhunyt fő­polgármester, B árczy István is, W i 1 d n e r tanácsnok is. Amiből nemcsak az következő, hogy az újságíróból minden lehet, még polgár- mester is, hanem az is, hogy az újságírásnál jobb foglalkozás a polgármesteri, vagy tanács­noki állás. lesi képviselőinek a vizjogról szóló törvényja­vaslat tárgyalásában való részvételt. A lágymányosi téli kikötő számottevő jöve­delmet hozott a városnak, amelytől ilymódon most elesik. A városházán érthető megütközést keltett a miniszter bejelentése. A főváros ter­mészetesen nem hagyja annyiban a dolgot és a kormány foglalása ellen erőshangu tiltakozással válaszolnak. IIIIIIIBBIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHII ■ !!■■■■■■■■■ J avul a helyzet a fővárosi építőiparban. Építészeti körökben az a vélemény uralko­dik. hogv útban a konjunktúra, néhány hó­nap még és az építőipar föllendül. Ezt 3 né­zetei vallja a szakma egvik legelső tekin- •télve, aki szerénységből, bár névtelenül, a .,F óvárosi H i r 1 a p‘‘ munkatársa előtt a téglaipar és az építkezés helyzetéről igv nyi­latkozott: A téglaipar helyzete az utolsó két hónap alatt örvendetes módon javult, de a nagy hiány, amelyet az előző hónapok gyönge kon­junktúrája idézett elő, mint alábbi számada­tokból látható, az év végéig már nem lesz pótolható: Október hó végéig elszállittatott: 1913. évben 84 millió darab faltégla 1912. évben 148 millió darab faltégla és 1911. évben 252 millió darab faltégla vagyis százalékokban kifejezve a kontingen­tált 450 millió darab faltéglá,nak 19.32, illető­leg 55 százaléka. Igaz ugyan, hogy a most kivitelre kerülő némely építkezés építkezési hitele valamivel drágább, de épp annyira igaz, hogy az illető építtetők, az által, hogy az építkezési költsé­gek viszont legalább 10—15 százalékkal ol­csóbbak, megtalálják számadásukat, különö­sen ha a be nem épített telek kamatveszte­ségét is hozzászámítjuk. A lakásszükség Bu­dapesten napról-napra mindjobban érezhető­vé válik, nevezetesen nagy szükség van kö­zép és kis lakásokra, ami megerősíti azt a re­ményt, hogy a jövő esztendőben élénk épít­kezési tevékenységnek kell megindulnia; elő- rebocsájtva, hogy a pénzpiac helyzete ta­vaszig megjavul, ami remélhetőleg be is fog következni. Nem érdektelen, sőt nemzetgaz­dasági szempontból nagyon fontos az a kö­rülmény, hogy különösen a budapesti építési ipart, dacára a nehéz időknek, melyek már több miüt egy esztendeje tartanak, a nagy krízis nem igen érintette s hogy egynéhány egészen jelentéktelen kis vállalkozót kivéve, kik már ab ovo, mint gyengék voltak ismere­tesek, nagyobb inzolvencia elő nem fordult, miből bátran vonható le az a következtetés, hogy az építőipar Budapesten nagyon egész­séges és szolid alapokon nyugszik. Ez az ör­vendetes tény abban leli magyarázatát, hogy építészeink, kevés kivétellel, megfelelő töké­vel, nagy körültekintéssel, elővigyázattal és szolid módon dolgoznak és hogy nagy bank­jaink az építkezési hitelek engedélyezésénél szintén szigorúan járnak el, miáltal a gyönge elemek, kik csak csekély tőke felett rendel­keznek, vagy kiknek egyáltalában nincsen tő­kéjük, nem juthatnak ahhoz, hogy építkezési spekulációkba bocsájtkozhassanak Nem cse­kély érdemük van azonban az egykori egész­ségtelen spekuláció megszüntetésében a gyak­ran és igazságtalan módon megtámadott épí­tési anyagkartelleknek, mert ezek nagv mér­tékben járultak hozzá, hogy a szédelgési spe­kuláló, mint a kilencvenes években, a hitel­megvonás következtében a szintérről letűnt, ami egészséges viszonyokat teremtett. ázilag készített női-, férfi- és gyermek­fehérnemiiek kezesség mellett rendkívül jutányosán VAJDA MÓR-nál IV., Deák Ferenc-utca 21. BEKETOW MÁTYÁS ISIDÉT ÍZESEIM PÉÓSflL. A Beketow-cirkusz ügye nemcsak nyári té­ma, minduntalan merülnek fel momentumok, amelyek állandóan aktuálissá teszik a főváros közönségének ezt a nagy sérelmét. Közismert tény, hogy a Beketow monopóliumát Márkus Jenő tanácsnok több alkalommal erősen elitél­te; a legutóbbi támadás, amelyet a „Fővá­rosi Hírlap“ annakidején ismertetett, a ta­nács tavaszi ülésén érte a cirkuszvállalkozót, amikor a Tattersáll területét lefoglalta saját céljaira, nehogy, úgy mint az előző esztendőben, nívós társulat foglalja a területet. Bcketowék és érdektársaik most ezt a trükköt meg akarják ismételni; legutóbb beadványt in­téztek a fővároshoz és kérik, hogy a Tattersall területét szerződésük egész tartamára, tehát további négy esztendőre adja nekik bér­be a város. A múlt év sikerén tehát annyira felbátorodtak, hogy az idén meg sem elégedné­nek egy esztendei prolongációval. Bcketowék március elsejétől október végéig akarják leköt­ni a Tattersall területét, amiért havonként ezer korona, tehát a nyolc hónapi használatért évi 8000 korona bért ajánlottak föl a fővárosnak. Állításuk szerint a területet idomitási célokra akarják használni. A közélelmezési ügyosztály, ahova a Tatter­sall ügyei egyáltalában tartoznak, nagyon indo­koltan, a legridegebb álláspontot foglalta el a cirkusz kérelmével szemben. Fclkusházy ta­nácsnok eleve kijelentette, hogy a négy évre •szóló bérbeadásról tárgyalni sem hajlandó; az 1913 márciusától október 30-áig való bérletre vonatkozólag az ügyosztály nem határoz és egyelőre az ügyet nem is viszi a tanács elé. Az ügyosztály bebizonyítva látja azt a vádat, hogy a cirkusz-társaságnak nincs szüksége a kért te­rületre, csupán a konkurrenciától akar megsza­badulni a lefoglalás révén; ennek egyetlen és kétségtelen bizonyítéka pedig az, hogy Beke- towék a múlt évi bérlet tartama alatt egyetlen­egyszer sem használták a lefoglalt területet. Egy másik ok, mely az ügyosztályt aggodalom­ra késztette, pedig az, hogy a vállalat fizetés- képessége nem megbízható; a múlt évben csak 4000 korona lefizetéséről volt szó, melyet a város egy összegben követelt, de a bérlő kije­lentette, hogy csakis két részletben hajlandó megfizetni. A tanács megállapításánál újabb aggodalma támadt az ügyosztálynak: Beketow ugyanis kijelentette, hogy a megjelölt augusztus elsején sem fizethet, hanem csakis szeptember elsején tudja törleszteni az esedékes rátát. A közélelmezési ügyosztályt ezek az okok buták rá arra, hogy Bcketowék kérelme ügyé­ben várakozó álláspontot foglaljon el. Az igazi hölgy elegáns fel­lépéséhez okvetlenül tartozik egy pár BRILLIÁNS BOUTON, Mindenki, aki ilyent besze­rezni óhajt, forduljon SCHÖNWALD IMRE óra- és ékszertelepéhez Buda­pest, Deák Ferenc-utca 21.. ahol mélyen leszállitott árak mel­le t t ó r i ás i vál as z t ék o t talál. /I' Viktoria öutorgyár részvénytársaság íakderenbezési mintatomiéi Vubapesten, (V., Városház-utca 4. Szaőab bemenet. 'Kossuth ßajos-utca sarok)

Next

/
Thumbnails
Contents