Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-11-12 / 46. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. november hó 12-én. 46. szám. A ) mniaiiiniHaiiiaiiiDiiiaiiianiamD»iian»ari8i3inpiiiaifliHiiiQ8aaaiiiaiiiaiiingiiogiiBmaiiia»iaiigai8iHaisainc ELŐFIZETÉSI Ann Ki Egész, évvé...................,16 K Fél évr*e......................... 8 K Egyes számok kap fi a- tóh a kiadóhivatalban. Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős s-z.erfiesT.tS Dacsó Emit, Tár.iszertiesxiS dr*. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szendén, Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI, kér*,, Szív-utca • • • is. szám Telefon ................ • 137-15 Ju bileumra készülnek a városházán, Pest és Buda egyesítésének negyvenedik évfordulójára. Hétfőn reggel kürtszóval fogják a polgárokat édes álmukból felzavarni, a Bakáts-téren és a Klauzál-téren Platz-musik lesz. Az iskolákban nem lesz előadás, a börzén szünetel a kérésiéi, a körutakon megakad a villamos- forgalom. a város pénztáránál megakad a kifizetés. A mulatságot kedvező len idő esetén is megtartják. Sőt tovább megyünk: a mulatságot csakis kedvezőtlen időben tartják meg. Hiába gondoskodik a körültekintő rendezőség bengáli-fényről, görög-tüzről, hiába irja meg Harrer tanácsnok a negyven esztendős fejlődés történetét: —- a vakító fény rávilágít a komor jelenre, Harrer tanácsnok munkája pedig hiányos lesz, mert nem öleli fel a visszafejlődés történetét. Az ünnepély tehát mindenképpen méltó lesz a két testvérváros nagyságához, gazdagságához. Valóban, meg kellene döbbenni és fel kellene háborodni, ha akadna vakmerő ember, aki szót kérne a díszközgyűlésen és belesivitaná a terembe a következőket: —- Méltóságos polgármester ur! Igen tisztelt Közgyűlés;! Az imént elhangzott beszédek megerősítették bennem azt a gyanút, hegy itt nem a múlt idők emlékezetét ünnepeljük, hanem a jelen idő nagyjait. Érmékéin pedig az a meggyőződésem, hogy temetni illik, nem pedig dicsérni. Ami jó és szép alkotás, azt a fejlődés örök törvénye hozta magával. Budapest önmagának köszönhet mindent. Ez a hangos, lármás ünnepély pedig, a görög-tüz. a bengáli-fény, a díszruha, a diszbeszéd, a diszebéd, a mű- pompa sehogysem illik a főváros mostani állapotához. Negyven esztendő alatt sohasem volt olyan nagy a szegénység, a nyomor, mint ma- Az igazi tömegnyomor napjait éljük, amely nemcsak a legszegényebb rétegre hat ki, hanem az eddig jólétben élt polgárságra is. Az élelmiszerdrágasághoz, a lakásnyomorhoz, a szociális bajok ezernyi tömegéhez járult most az általános gazdasági depressziónak példátlanul súlyos eséte. Minden inog körülöttünk, alig van ma reális érték, reális üzlet, a bizonytalanság növeli a veszélyt, senki sem tudja, mikor végződik és hogyan végződik a rettenetes válság. A főváros háztartásába belefészkelte magát a deficit, az adóemelés, közvetett formájában, máris a nyakunkon van. Méltóságos polgár- mester ur! Tisztelt közgyűlés! Nem bánom, ünnepeljenek azok, akiknek jól megy a dolguk. Én a főváros polgárságát képviselem: énnékem semmi okom és semmi kedvem sincsen az ünnepléshez! Szemere Miklós nevét nemcsak a Nemzeti Kaszinó és a hazai teliv értény észt és fogja megőrizni, hanem a főváros is. Két esztendővel ezelőtt néhány millió koronáért megvásárolta a főváros a nemes Huba-ivadék puszta-szent-lőrinczi telkeit. A bevallott cél az volt, hogy a Szemere-telke- keken a szemétfuvarozást fogják népszerűsíteni. Minthogy azonban a szemétfuvarozáshoz nem elég a telek, hanem pénz is kell hozzá, pénz pedig abszolúte nincsen: — a drága szeméttelek holt tőke volt a főváros tulajdonában. Miglen most gyiimölcsöztctni próbálják a felerészé:f: a bolgár kertészek veszik munkába a drága földet. A Szemere-telek is odatartozik, ahová a tabáni telkek, a Krausz Mayer-föld. Ezeknél az ingatlanoknál annyi interkaláris kamatveszteség érte a fővárost, hogy ha együtt volnának a kamatmilliók, akkor bőven volna pénz mindenre, nem kellene a polgármesternek a hivatalos idő legnagyobb részét a nagybankok vezetőinek előszobáiban tölteni. Kaliforniából kellemetlen levelet kapott a tanács. Arra kérték benne, hogy küldje el Budapest házi üzemeinek részletes leírását, a rentabilitást felt Un-, tető számszerű adatokkal együtt. A tanácsot ez a furcsa kérés bizonyára nagy zavarba hozta. Ezt a kimutatást régóta kérik már olyan helyről, amely távol esik Kaliforniától. Budapest közgyűlésén kértek számadást a tanácstól s mert Kalifornia nem fogja megbírálni a kimutatást, meg is fogja kapni. Tanulni fog belőle. A költségvetést már az elmúlt héten át akarták adni a nyilvánosságnak. Közben azonban rájöttek arra, hogy most, közvetlenül a jubileumi ünnepségek előtt, nem tanácsos ilyen tanulságos, gyönyörű eredményekkel a világ elé lépni. A költségvetést eltették, szépen besózták, holott ez az óvintézkedés fölösleges volt, mert az már egyre megy, hogy a romlott dolog még jobban elromlik-e, vagy sem. Kár a költségvetéssel oly sok fölösleges munkát végezni. Ma már úgyis tudja mindenki, mit kell a költségvetés össze állít áisának a munkája alatt érteni. Tisztában van azzal a publikum, hogy az összeállításnál nem érhet meglepetés senkit. A polgármester kiadja az utasítást, hogy minden áron fölösleget kell kihozni s a derék tisztviselők addig nyírják a kiadásokat, addig sokszorozzák a bevételeket, amíg az előre megállapított fölösleg kibújik a költségvetésből. RiUOH a VÁROSINÁL U Miért távozott ™ Wörner Adolf ? A múlt hét egvik legnevezetesebb városházi eseménye az volt, hogy Wörner Adolf, a Városi Villamos Vasút műszaki igazgatója, az igazgatóság tagja, távozott állásából. Wörner alapításától fogva, tehát húsz esztendő óta vezette a Városi ügyeit- Elsőrendű szakember, a vállalat nagyon sokat, talán indent neki köszönhet. A Városi rekonstrukciójának küszöbén önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, miért kellett Wörner- nek éppen most távoznia, ki az az ember, aki méltóképpen tudja be tölteni Wörner Adolf helyét? Városházi körökben úgy tudják, hogy Wörner akaratán kívül fekvő okokból ment nyugdíjba, más szóval: kitették a szűrét- Állítólag Hűvös Istvánnal nem fért ös,z- sze, az egyenetlenség pedig a vállalat helyes vezetésének a rovására megy. És miután keltőjük közül Wörner Adolf volt a ke- vésbbé nélkülözhető ember. Hűvös Ivánnak viszont életfogytiglan tartó szerződése vian, ennélfogva több mint természetes, hogy nem Hűvös Iván adta be a lemondását, hanem Wörner Adolf. Úgy tudjuk, hogy e tárgyban legközelebb interpellálni fognak a közgyűlésen. Nem lehet közömbös a fővárosra nézve, amely közel harminc millióval és csaknem ugyanany- nvi millió elvesztésének a kilátásával úszik a Városinál, hogv kik intézik ennek a vállalatnak az ügyeit, milyen kezekbe van letéve a vállalat sorsa. A készülő interpelláció nem Hűvösöknek lesz címezve, hanem a polgármesternek. Tudvalévő, hogy a közgyűlés tavaly, az 0 1 á h és J e n c s-féle indítványoknak a kapcsán utasította a tanácsot arra', hogv a fővárosnak a Városi Villamos vezetésében való, megfelelő szerephez jutását biztosítsa. az erre vonatkozó javaslatot a közgyűlés elé terjessze. A közgyűlés ntasitását a tanács mai napig sem teljesítette, holott nemsokára újból itt lesz a Városi közgyűlése. És itt lesz még valami: a Kossuth Lajos- u'tcai. illetve Erzsébet-hidi vonal koncessziójával kapcsolatosan, a két villamostársaság szerződésének revizióia. a megoldandó közlekedési problémáknak egész komplexumaA revízió alatt mindkét társaságnak a szerződés meghosszabbítására irányuló kérelmét kell érteni. A Közúti szerződése 1948-ban jár le. a Városinál pedig 1940 január 1-én áll be az a helyzet, amikor az egész vagyon nem megvájtás, hanem h á- r am lás htján jut a főváros tulajdonába. Minden krajcár tehát, amit a főváros a Városinak juttat, tisztára kidobott pénz. A részvénytöbbség megvétele eddig árfolyam- veszteségben öt millió kárt jelent a fővárosra nézve, kamatdifferenciában pedig (a kölcsönpénz után fizetendő kamat és az osztalék közötti differenciát értjük ez alatt) szintén néhány milliói. A Városi nem tud mozogni uj beruházások nélkül, a főváros tehát zsákutcába került, mert az uj beruházásoknak a .fedezetéről felerészben néki kell gondoskodnia. Ez a felerész pedig testvérek kö
