Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-22 / 43. szám
Budapest, 1913. október 22. ^Jov/iízoóíIIipmp 5 Opar Bénzügy Váttaföozás TCeieskebefem 'Biztosítás r Építészet 'Közfekebés Bányászat Tőke és panama. Kezdődött a vicinális kijárásokkal, folytatódott az úgynevezett „közgazdasági tevékenységgel“ és most belefulladt a sópörbe és a margitszigeti játékbank pinkájába: ez a rövid le:rása annak á panamakorszaknak, mely Magyarország történetének legutóbbi 25 esztendejét öleli fel. Bennünket az ügynek tisztán gazdasági vonatkozásai érdekelnek Mennyit szenvedhetett a kereskedelem, az ipar és a vállalkozás egy olyan országban, ahol minden üzlet — a legkisebbtől a Ignagyobbig — csak kijárással, sápnál és vesztegetéssel volt megköthető? És ha betekintünk abba a mérheflen mocsárba, amelyben most Magyarország gazdasági életének á szekere elakadt, akkor be fogjuk látni, hogy nemcsak a kormányzati rendszer a hibás, mely ezeket a visszaéléseket eltűrte, de súlyos bűn terheli a magyar társadalmat is, melvnek kebelében az a felfogás vert lassan- •kint gyökeret, hogy egyenes, t’sztességes utón Semmit, megvesztegetéssel pedig mindent el lehet érni. A mostani válság tudvalévőleg sehol se okozott olyan pusztulást, mint éppen Magyarországon. bíogv ez igv történt, abban nagy része volt azoknak a panamáknak, a melyek a könnyelmű, inszolid alapításokat lehetővé tették. És most, anrdőn a balkáni béke megkötése után újra munkához kezdtünk látni, hogy a krízis által okozott sebeket be- hegesszük és a tőlünk elmenekült külföldi tökét ide visszaédesgessük, akkor, a kormány elköveti azt a baklövést, nogy engedi kipattanni a margitszigeti botrányt, a külügvnr- niszter pedig éppen azon a napon csináltat demarche-ot Belgrádban, amidőn az uj kölcsönt aláírásra bocsátják. A iáradék rögtön a 80-as kurzus alá száll és itthon és a külföldön a tőke ismét visszaszalad rejtekeibe, mert s;- vár belpolitikai és bizonytalan külpolitikai helyzet mellett senkinek smcs kedve a pénzét kockáztatni. Csodalatos dolog, hogy vezető áílamférfía- inkban milyen kevés az érzék a gazdasági kérdések iránt. Csak nem hiszi Tisza és Berchtold. hogy a pinkabotrány és a belgrád démarche után egyhamar idegen tőke fog ebbe az országba kívánkozni? Vagy mit gondol Teleszkv? Számit-e még arra a száz millióra, amit az angolok a földgáz kihasználása fejében Magyarországra akartak hozni? Smki se hiszi, hogy .ezek után az amugvis tartózkodó angolok olyan országba fognak nagy pénzzel jönni, ahol a kormányt és a közbenjárókat még kisebb fizieteknél is milliókkal kell lefizetni. : A magyar közgazdaság' életet a panamistáktól és. kiiáróktól meg kell tisztítani. De a kormányzati rendszerbe is tisztességet és szolidságot kell belevinni és az állami és más hatósági közegekből ki kell irtani azt a felfogást, hogy Magyarországon valamely közmunka. vagy koncesszió csak protekcióvá! és megvesztegetéssel nyerhető el. A mostani botrányok felnyitották az ország szemeit és e közvélemény felháborodása nyomában kelj, hogy a panamisták elpusztuljanak a közélet színteréről. A magyar gazdasági élet csak ugvfög egészséges alapokon nyugodni.- ha ojt a tisztességes munka és nem a protekció, panama és vesztegetés fog dominálni. | .. r SZUBVENCIONÁLT KERESKEDELMI LOBOGÓK. A képviselőház legközelebbi munkapro- grammjában szerepelnek a tengerhajózás szabályozására vonatkozó javaslatok, amelyek a hajózási vállalatokkal kötött szerződéseket tartalmazzák. A magyar tergerhajózás az utóbbi években tekintélyes mérvben terjeszkedik, ami annak köszönhető, hogy az állam végre felismerte a tengerhajózási politika nagy közgazdasági fontosságát és megnyitotta a zsebét a kereskedelmi hajózás előtt. Már három év óta az addiginál tetemesebb szubvenciókban részesíti a kormány a vállalatokat, uj vonalak beállítása fejében. Ámde ezek a felemelt szubvenciók csak évről-évre szólnak és nem nyújtanak biztonságot a vállalatoknak. Már pedig na- gyobbarányu hajóbeszerzésre csak úgy határozhatják el magukat a tengerhajózási társaságok,— névszerint: az Adria, a Levante, az Ungar o-C roata, az Atlantic a, a Folyam- és Tengerhajózási rt. — ha a szubveneók hosszabb időszakra biztosíttatnak részükre s törvény garantálja nekik a szerződésileg megállapított .állami hozzájárulást. Ezért tarthatatlan és a közgazdaságra nézve káros a mai ideiglenes állapot, mely lehetetlenné teszi a hajózás nagyobbarányu kifejlődését. A képviselőház elé terjesztendő javaslatok hivatva vannak e bizonytalanságnak véget vetni és a vállalatoknak az államhoz való viszonyát másfél évtizedre pontosan szabályozni. A szerződések alapelve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás. Az állam a vállalatoknak pénzbeli szubvenciót juttat, ezzel szemben a vállalatok kötelesek bizonyos szerződésszerű járatokat pontosan előirt hajóparkkal fentartani. A, kiszivárgott hírek szerint az uj szerződések az eddigi szubvenciók igen lényeges felemelését tartalmazzák, úgy hogy az államsegély, melyet a tengerhajózás céljaira áldozunk, a szabadhajózás dotációjával együtt mintegy 12 millió koronára fog évente rúgni. Minthogy e tekintélyes összegnek több mint egyharmada egy vállalatnak: az Adriának jut, el kell reá készülve lennünk, hogy a javaslatok benyújtása ismét alkalmul fóg szolgálni panamavádakra. Vájjon csakugyan lehet-e ilyenről beszélni, avagv a vállalatoknak jogosult és megérdemelt állam1 támogatásáról var. szó a javaslatokban, azt eldönteni csak a szerződések alapos ismerete után lesz lehetséges. Ha a nagy készpénz-segélyekkel arányban álló teljesítésekre köteleztetnek a vállalatok,.ha á milliókért közgazdaságilag fontos, exportkereskedelmünknek hasznos és iparunkra nézve kívánatos uj járatokat fognak beállítani, szóval, ha a szubvenciót megszolgálják, úgy csak üdvözölni lehet a kormányt nagystílű hajózási politikájáért. Ha ellenben a szubvenció csak arra való, hogy a vállalatok belőle uj hajókat szerezzenek be az állam pénzén és a szubvencióból szaporítsák osztalékjukat, úgy e nemzeti ajándék ellen a közvéleménynek a legerélyesebben sikra kell majd szállania. Az állásfoglalás tehát csak a szerződések részletes tartalmának ismerete után lesz lehetséges, de annyi már a kiszivárgott számok után is bizonyos, hogy az igen nagy szubvenciókkal^ szemben nagy kötelezettségeket kell tartalmazniuk a Vállalatok részéröl, hogy a közvélemény az exor- bitánsul magas szubvenciókkal megbarátkozzék. I Lapunk telefonszáma 3 137-15 A szeszkartel köréből. Az egyesült magyar szeszfinomitók és a magyar cukorkartel között a melasse feldolgozása tekintetében tudvalevőleg egyezmény jött létre. Arról volt ugyanis szó. hogy elkerüljék azt, hogy a cukorgyárak a melasse feldolgozására, uj szeszfinomitókat állítsanak tel, ami a szesziparnak kellemetlen versenyt okozott volna. Mászrészröl azonban tekintetbe kellett venni a cukorgyáraknak azt a kívánságát, hogy a melasset,. mely nálunk melléktermék, feldolgozhassák. Ennélfogva a pénzügyminiszter súlyt fektetett arra, hogy a szeszipar és a cukoripar ebben a kérdésben megegyezésre jussanak. Az egyezmény szerint a szeszfinomitók kötelezik magukat, hogy a cukorgyáraknál feleslegessé váló melasset átveszik és a cukorgyárak részére bizonyos nyereséget biztosítanak. A magyar cukorgyárak ennélfogva érdekeltek lettek a szeszkartelben. Most Ausztriában is hasonló megegyezésre készülnek, minthogy biztos alapot a szeszmonopóliumra való átmeneteihez csak igy lehet majd találni. Az osztrák pénzügyminisztériumban a szesz- és cukorkartel képviselői között máris megkezdődtek a tárgyalások melyeken a minisztériumok szakreferensei is részt vesznek. Megjegyezzük itt, hogy a szeszmonopólium behozatalát a két kormány 19T7-re tervezik. Az uj kincstári utalványok. A Magyar Általános Hitelbank jelentése szerint a nyilvános aláírásra bocsátott 150 millió márka 4 és fél százalékos állami pénztárjegy aláírása sikerrel végződött, úgy hogy az aláíróknak a jegyzett szabad darabokra csak csekély kvóta jut s még a zárolt jegyzések sem vétetnek teljes összegében figyelembe. A Hitelbankhoz ugyan még nem érkeztek be az összes számszerű jegyzések. de az már megállapítható, hogy a német piac ez alkalommal sem hagyta cserben a magyar állami címleteket s tömeges jegyzés révén igyekezett az állam hitelszükségleti tranzakcióját megkömwfprü. Nálunk szintén sikerrel járt a nyilvános aláírás s a jegyzések mintegy 70 százaléka zárolt természetű. Minthogy elsősorban a külföldi jegyzéseket igyekszik az államkölcsönt lebonyolító pénzcsoport kielégíteni, a magyar jegyzésekre csak azután fog sor kerülni, amint a külföldi jegyzéseket elintézték. A címleteket az aláírók október 25-étől kezdve vehetik át az aláírási helyeken. Cementgyártás földgázzal. Az Egyesült Tégla és Cementgyár Részvénytársaság tordai cementgyára lesz az első, amely a sármási földgázból nagyobb mennyiséget fog fogyasztani. Az Első Erdélyi Földgázvezeték Részvénytársaság vállalkozásában külön vezeték épül á gázforrásoktól Tordára. Ennek egyik szárnyvezetéke megy a Solvay-gyárba, az 52 km. hosszú fővezeték pedig a tordai cementgyár igényeit fogja kielégíteni. A cementgyár évi földgázszükséglete kb. 21—23 millió köbméterre fog rúgni. A gyár évi 7—8000 waggon termelésre van tervezve és cca 200 munkást fog foglalkoztatni. A tordai cementgyár a várostól bérelt területen bányássza a nyersanyagot. A kb. 5.000,000 korona befektetéssel épülő gyárvállalat financirozását a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank intézi. Az Altruista bank sikere. Hetekkel ezelőtt elsőknek adtunk hirt arról, hogy a Földhitelbank az Angol-osztrák bankkal és a Kohner-cégeel együtt megvásárolta Károlyi László gróf derecskéi 20.000 holdas hitbizományát. Az üzlet perfektuál lásához azonban a király jóváhagyására volt szükség, ennek pedig az volt az akadálya, liögy az Altruista bank a kormány utján nyomást gyakorolt a Földhitelbankra abban az irányban, hogy a nagy üzletet a két bank közösen bonyolítsa, le. Az Altruista-bank kitartó munkája győzött: iné- hány nappal ezelőtt létrejött a. megállapodás a versenyező felek között $ az Altruista-bank megfelelő részt kajÉa p art el láz ás i üzTetből. . T ,
