Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-22 / 43. szám
Budapest, 1913. október 22. JörÁKoÁTííimíP 3 lelkes tevékenységet, amelyet Bründlék kifejtettek. A városházán A 1 p á r Ignác biz. tag volt a szószólójuk. Alpár egészen nyíltan exponálta magát védencének az érdekében s többször ki- nős összetűzésre került a sor közte és a fürdő- bizottság lelkiismeretes, tisztességes tagjai között. Mire jó a halasztás? Ilyen előzmények után bontotta fel a bizottság a beérkezett ajánlatokat. Briindlék látták, hogy elvesztették a csatát. Az árlejtés eredménye szerint lehetetlenség, hogy ők kapják meg a munkát. Végső kétségbeesésükben most azon iparkodnak, hogy az árlejtésnek rájuk nézve lesújtó eredményét mindenképpen meghiúsítsák s uj versenytárgyalásra bírják rá a fürdőbizott- ságot, nyilvánvalóan azzal a célzattal, hogy qui habet: tempus, habet vitám: amig az uj pályázat sorsa eldől, addig kellőképpen preparálhatják a közvéleményt és terrorizálhatják a bizottságot és a tanácsot. Kisütötték, hogy a pályázat elhibázott tervek alapján Íratott ki, s hogy Budán e miatt forradalom ütött ki. Mindebből persze egy szó sem igaz s a szórakozás csak arra való, hogy az uj árlejtést megindokolják. Holott uj árlejtésről szó sem lehet, már csak azért sem, mert a pályázat nemzetközi volt s ha a tanács és a bizottság beugrana Briindlék tendenciájának, soha többé nem élvezhetné a város a külföld tisztességes konkurenciájának ármérséklő hatását, teljesen kompromittálv volna a főváros a külföld ipari és kereskedelmi világa előtt, aminek pedig a mai viszonyok között, még súlyosabb konzekvenciái is lehetnének. Honfibú — pénzért. Senkit sem téveszthetnek meg azok a krokodilkönnyek. amikkel Bründlék áztatják a honi talajt. Azt mondják, hogy a magyar iparnak égbekiáltó, soha sem reparálható sérelméről van szó. Holott egy pillantás az árlejtés eredményére mindenkit meggyőzhet ennek az állításnak a rosszhiszeműségéről. A pályázók között ugyanis fölös számmal vannak olyanok, akik jóval olcsóbbak, mint Bründlék s amellett sz'ntén magyarok. És ennél a pontnál érkezünk el a mi álláspontunknak a leszögezéséhez. Mi sohasem mondtuk, hogy feltétlenül a külföldieknek kell juttatni ezt a zsíros üzletet, ellenkezőleg, kezdettől fogva az volt a meggyőződésünk, hogy a magyar ipart csakis abban az esetben szabad mellőzni, ha a különbség a hazai és a külföldi ajánlat közöli szembeszökő, ha a hazai ipar védelmét túlságosan drágán fizetné meg a főváros. Bennünket éppen ezért hidegen hágy az. mi lesz a sorsa a külföldiek ajánlatának, egyedül a főváros érdekeit vizsgáljuk, ebből a szempontból pedig rendkívül örvendetesnek találjuk az árlejtés eredményét. Örvendetes dolog elsőben is az. hogy a legelőnyösebb ajánlattevők a magyarok, még nagyobb haszna azonban a városnak az, hogy nmesen jogos alapja többé Bründlék szemérmetlen felki- nálkozásának. mert bebizonyosodott, hogy Bründlék még a külföldieknél is drágábbak. Bründlékről tehát nem lehet többé szó, a munkát az fogja kapni, aki nemcsak a legolcsóbb. hanem a legmegbízhatóbb is. Mindegy, hogy hívják, a fődolog, hogy nem Bründlnek! A magyar ipar védelme nem sikerük Bründl- éknek. a magvar iüar megvédte ö'nmagát — Briindlékkal szemben is Az igazi hölgy elegáns fellépéséhez okvetlenül tartozik egy pár. _ BRILLIÁNS BOUTON. Mindenki, aki ilyent beszerezni óhajt, forduljon SCHÖNWALD IMRE ■ .«■ ■" - ...i"! ■—1 «-S / . . r rj ór a- és ékszertelepéhez Buda - pes t, Deák Fe renc - u tea 21.. ahol,, mélyen leszállított árak mellett ó r iá s i v á la s Éft é k o t t a1á l.! SZÁZ AUTÓBUSZ » ÖT ÉVES SZERZŐDÉS. Az a fordulat, amelyet a ..Fővárosi H i i- 1 a p“ jelzett elsőnek, bekövetkezett az elmúlt héten. Az angol konzorcium uj ajánlatot nyújtott be a fővároshoz s az ajánlat alternativ tervet tartalmaz. Az egyik megoldás szerint az angolok 1.935,000 koronáért megvásárolják az omnibusz, vállalatot és öt esztendőn belül száz autóbuszt állítanak be. öt esztendő múlva a fővárosnak jogában áll az autóbusz-vállalat megváltását követelni, előre megállapított, mérsékelt árfolyamon. A másik alternativa az lenne, hogy az angolok átvállalnák az omnibusz-vállalatnak a fővárossal szemben fennálló szerződését, s öt esztendőn belül végrehajtanák az autóbuszüzemre való átalakítást, öt esztendő múlva a város vagy meghosszabbítja a szerződést, vagy pedig húsz százalékos ráfizetéssel megváltja a vállalat mérlegszerinti vagyonát. Akármelyik ajánlatot fogadja el a közgyűlés, bizonyos, hogy jól jár vele a főváros. Az öt esz- tendős terminus alatt a város alaposan kitanulmányozhatja a vállalat ügyvitelét, pontosan megállapíthatja a rentabilitást s e mellett nem kockáztatja az üzem bevezetésének óriási költségeit. Az autobusz-koncessziót nem adja ki a kezéből a város, mert a jog öt év múlva visszaegy Schneider Franciska nevű irgalmas szűz: a rend — rendetlen volt. nem jelentkezett a pénzért. A Józsefvárosi plébánia sem vette fel azt a 65 koronát, amelyet örökölt. Bizonyára keveselte az összeget. Nagyon érdekes nevekkel és tételekkel találkozunk az ügyosztály jegyzékében, amely ékes dokumentuma annak, hogy voltak idők, amikor az emberek nem futottak a pénzük után, hanem heverhették. á város pénztárában. A városnak pedig kapóra jön most ez a talált pénz. Az ügyosztály legközelebb előterjesztéssel lép a közgyűlés elé és az ügyészség jogi véleménye alapján javasolni fogja, hogy az elévült letéteket kezelje ezentúl jogos tulajdonaként a főváros, helyesebben szólva, fordítsa a deficit mérséklésére. Amibe minden bizonnyal lelkes örömmel megy bele a közgyűlés. 99niaaiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiaii|l||||IIBII||||||||||n Almády és Festetich. Tömeges választások előtt. Úgy történt, ahogyan múlt heti számunkban jeleztük: Déri Ferenc dr. és Harrer Ferenc ir. tanácsnokok visszaléptek a harmadik alpolgármesteri állásra kiirt pályázattól s igy a november ötödiki közgyűlésnek két név között kell csupán választania: Almády Géza és Festetich Géza gróf tanácsnokok között. száll. Bárczy István polgármester Festetich Géza gróf és R é n y i Dezső tanácsnokok kíséretében vasárnap Bécsben járt s tanulmányozta a különböző autobusz-tipusokat. Az eredmény előrelátható volt: megállapították, hogy az angol társaság kocsija a legpraktikusabb, légéről sebb és legtetszetősebb. A közlekedési bizottságnak még e hó folyamán módjában lesz ezt a megállapítást szankcionálni, novemberben pedig a közgyűlés retortáját is meg fogja úszni az ajánlat. Elévült százezrek. Talált pénzhez jut a város. A pénzügyi ügyosztály buzgón töri a fejét rajta, miképpen lehetne elejét venni annak, hogy a jövő évi költségvetéstől megijedjenek a városatyák. A deficit eltüntetésének egyetlen módjára, az adóemelésre, gondolni sem szabad a mai viszonyok között. Más forrás után kellett tehát látni és alighanem sikerül is olyan milliót szerezni, amelyre nem is számított a város. Az ügyosztály ugyanis összeállította azoknak a birói letéteknek a jegyzékét, amelyeket több mint egy félszázad óta kezel a város pénztára s máig sem akadt gazdájuk. Egy millió koronára rúg ez az összeg s nem kevesebb mint 1908 tételből áll. A legkisebb letét hat fillér, 1861 óta gyümölcsöztetik a város pénztáránál s a kezelése bizonyára többe került. A nagy summát egy Jófejű nevű lovagnak a nevén könyvelték el. Igen sok letét valóságos Bach- korszakbeli emlék: a pestvidéki, belvárosi, terézvárosi, józsefvárosi, Pest szab. kir. városi, Buda szab. kir. városi c s. és kir. b i r ó s á- g o k utalták a városi pénztárba. A letétek legnagyobb része csődökből származik, a csőd- hitelezők nem vették fel a pénzt, talán nem hittek benne komolyan. Valami Georgevits Miklós nevű végzett kereskedőnek a csődtömegéből — ötven esztendővel ezelőtt — 9376 koronát helyeztek a csődhitelezők számára letét-, be városba. Ez az összeg azóta huszonkétezer ktíronára szaporodott fel. Egy régóta elfelejtett, hírneves- pesti bankcégnek, G e y m ü 11 e r és társának a nevére egy összegben huszonnégyezer koronát tettek le. A cég ré'gőtá' nem áll fenn többé, pedig a letét közel ötvenezer koronára ,dagadt azóta-,, S i e gr i s t Kár'qly életbiztosítási kötvényére az Első Magyar. Ált. Biztosító kétezer koronát deponált, de az örökösök nem jelentkeztek. A veszprémi irgalma^ szüzek rendjének 750 koronát hágyományozoft Festetich 1881 óta áll a város szolgálatában, Almády egy esztendővel később kezdte meg pályafutását. Viszont Almády sokkal korábban lett ’ tanácsnok, mint Festetich, a minősítési tábla tehát körül-belül kiegyenlítődik. A kerületközi választmány Festetichet jelölte első helyen, ez azonban nem más, mint a polgármester akaratának a respekjálása. Bárczy Istvánról tudvalévő, hogy mindig erősen pártolta Festetich grófot, Almádyval szemben viszont ellenséges magatartást tanúsított mindig, mert a közjótékonysági ügyosztály érdemes vezetője az ellenzéket képviselte a tanácsban és soha sem csinált titkot abból, hogy a polgármester könnyelmű politikájától nincsen elragadtatva. A küzdelem előreláthatólag heves lesz s Almády Géza kemény dió lesz a Festetich-párt- nak. Ne lássék kegyeletlenségnek, ha azt mondjuk, hogy Antal Gyula halálával tisztázódott a helyzet a tanácsnoki állások betöltése körül. Most már semmi ok sincsen arra, hogy a választást a jövő. esztendőre halassza el a közgvii- lés s egészen bizonyos, hogy a megüresedett két helyre Bérezel Jenő és Csupor József főjegyzők kerülnek. Az uj nyugdijszabályzat rendelkezése folytán legközelebb nyugdíjba megy Hamvai Sándor elöljáró és Kiss Ferenc elöljáró. Ez a két hely is úgyszólván be van már töltve Sántha Dénes és Wigh János főjegyzőkkel, akik méltán rászolgálnak a törvényhatóság kitüntető bizalmára. Gergely Sándor elöljáró szintén elérkezett a teljes nyugdijképességéhez, egyelőre azonban vonakodik a konzekvenciákat levonni s a helyét fiatalabb erőnek átengedni. Nyugdíjba megy legközelebb Melha Kálmán főügyész is. Ketten pályáznak a helyére: Szabó Imre és K őrre s Boldizsár tiszti ügyészek. Szabónak aránytalanul jobbak a kilátásai, mint Köncsnek, akiből viszont- helyettes fő ügyész lesz, mihelyt A. 1 k é r Emil nyugdíjba vonul. A megüresedő tiszti ügyészi állásra Reichel Károly aliigyész a legkomolyabb pályázó. Reichel árvaszéki ügyész lesz, elfoglalja Sipőcz Jenő helyét, aki viszont Szabó Imre örökét veszi át. — Victoria b részvénytársaság * íabderenbezési mint a termei 'Budapesten, ÍV., Városház-utca 4. Szaőaö fameneti (Kossuth Vajos-ufcasaroS) 1
