Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-29 / 5. szám
Budapest, 1913 január 29. o tervek meg is valósulnak. Ellenkezőleg, a kérvényezőknek nincsen más szándékuk, minthogy az ingyen szerzett jogoktól mennél előbb és mennél nagyobb haszonnal szabaduljanak. Az előmunkálati engedély önmagában vóc egészen áriát’an dolog, mert nem pro- j judikál úgyszólván semminek sem. A főváros i ritkán szokta megtagadni az ilyen kérelme- j két, s egézen a legutóbbi időkig az volt a i szokás, hogy a polgármester a közlekedés- ügyi bizottság meghallgatása nélkül terjesztette föl a miniszterhez megerősítés végett a megadott engedélyeket. A veszedelem ott kezdődik, hogy egyesek szinte sportszerűen űzik az előmunkálati engedélyeknek a megszerzését. Akadtak vállal- kozó szellemű férfiak, akik a leglehetetlenebb vasútépítésre szereztek jogot, esztendőkön keresztül, folyvást meghosszabbittatták ezeket az engedélyeket, idecsalták a külföld balekjait és addig lestek alkalmas médiumokra, akikre rásózhatják az engedélyeket, amig gondnokság alá nem kerültek, mint pl. Kiig- i ler Mihály, a legtöbb előmunkálati engedély ! tulajdonosa. j A közlekedési nyilvántartónak most még csak az előmunkálatai folynak, ennek hiányá- I bari pedig nagyon hosszadalmas és meddő | munka volna annak a kimutatása, hogy a lo- j város a legutolsó esztendőkben kiknek adott i előmunkálati engedélyeket és milyen célra? , A sok közül és a legújabbak közül, kiragad- I juk a Ráczkevei járási és Kiskunlacházai takarékpénztár rt. kérelmét. Ez a hosszúcimű nagy bank Ráckevéról Budapestig, a központi vásárcsarnokba vehető helyiérdekű vasút számára kért előmunkálati engedélyt. Az egyik terv szerint a vasút a régi lóversenytér cs a Dunapartot érintette volna, a másik szerint pedig Kispesten, a Népligeten és a Hun- gária-köruton keresztül jutott volna a Vám- ház-térr'e. A takarékpénztár a közélelmezések javításával indokolta meg kérelmét, de a főváros nem adta meg az engedélyt, mert a helyiérdekű belegázolt a főváros közlekedés- ügyi politikájába, nevezetesen pedig érzékenyen sértette volna a városi villamos vasút érdekeit. Hasonló sors érte azt a kérvényt, a melyet még Kugler Mihály nyújtott be a Kis- Svábhegyre tervezett villamos vasútvonalnak az új műegyetemig való meghosszabbítása : állt. Kugler Mihály a maga tervei számára valakis elnöki erőszakért nem fárad a szomszédba. | Most is nagy ravaszul elveszi a szólás jogát j Szál a y Mihálytól, a következő párbeszéddel: Rózsavölgyi elnök: Az általános vitát j bezárom. Az urak, mintha csak összebeszéltek j vei na, 3—3 indítványt adtak be. Végszóval sen- [ ki sem kíván élni? , 1 S z a 1 a y Mihály: Majd a polgármester ur be- [ széde után. | Rózsavölgyi elnök: Helyes.. Minthogy ' pedig a polgármester ur nem kíván nyilatkozni, elrendelem a szavazást, az általános vita véget ért. Ezen már az sem segített, hogy a humorelnököt lehurrogták, amikor azt mondta, hogy Bár- czy Istvánnak nagyon fontos dolga van, azért nem beszél! — Az iskolákat kell kiüríteni a katonák számára! — kiáltozák a hazafiak! Az nagyon egyszerű dolog! — vágta vissza Rózsavölgyi és széles jókedvében egyszer azt mondta Szalaynak, aki nem akart ragaszkodni egy indítványához: — Abizottsági tag ur erőszakának engedek! Ezen aztán már a komly Weisz Manfréd is nevetett. A csepeli földesur figyelmesen hallgatta abeszédeket és jól eső örömmel állapíthatjuk meg. hogy Manfréd mester kitii- töen van konzerválva. Ami nem is nagy csoda, könnyű néki, az ö golyói a mások hasában vannak! Benne voltunk már akkor a részletes vitában. Szalay Mihály nem mulasztott el egy részletet sem, de amennyi figyelem a városatyáktól ki- tellett, azt mind Forbáth Imrének a beszéde hogyan fogott egy Dix H. St. John nevű ang- liüst. Épen e napokban érkezett 1c a fővároshoz Stettina államtitkárnak az a hivatalos értesítése, hogy a kereskedelmi miniszter Mr. Dix-nek a Ferencz Józseí-hid budai fejétől a Farkas-völgy mentén, a Sváb-hegy déli lejtőjén, Nagykovátsi községig terjedő villamos vasútnak az építésére vonatkozó előmunkálati engedélyét meghosszabbította. Ugyanez a Dix ur volt az, aki nemrégiben a Boráros-teret akarta összekötni Budával s az előmunkálati engedély iránti kérvényében nemes egyszerűséggel hajlandónak jelentette ki magát arra. hogy saját költségén megépíti a Boráros-térre vezető Duna-hiilat. Az ajánlat annyira magánviselte a valószínűtlenség bélyegét, és annyira magában foglalta a szélhámosságnak összes előfeltételeit, hogy a poE gármester előterjesztésére a kereskedelmi miniszter megtagadta az engedélyt. Ha megadják, bizonyára egy Pallós-ügy nőtt volna ki belőle. pályát változtat ■ az ügető egyesület. A városgazdasági ügyosztályra jó idők kez- denhek járni. Ott is. itt is suttogják, hogy szorgalmasan bontogatja szárnyát az uj Pic- cadilly-madÁY, a jövő héten jön a Sáros-fürdő hiteltúllépésére vonatkozó előterjesztés, készül szorgalmasan az állatkerti - vendéglő bérletének üzlete is és hogy addig is legyen mivel foglalkoznia Márkus Jenő tanácsnoknak, a Budapesti Ügetőverseny Egyesülettel tárgyal egy közhasznú dologban. Napok óta hosszas tárgyalások folynak a nevezett egyesület képviselőivel. Arról van szó, hogy az ügetőklubnak a pályáját, melyet az Erzsébet-királyné-uton bérelt eddig a Máv-tól, a- jövő esztendőre felmondták. Az ügetőknek tehát más alkalmas telek után kell nézni, mert ügetés az élet sója és mert telek nélkül nincsen .ügetőpálya. A fővároshoz fordultak tehát s Márkus tanácsnok, a város- gazdasági ügyosztály'vezetője, már ki is szemelt az ügetőlovak számára.egy gyönyörű területet. A terv.szerint az uj pálya a ligettelki dűlőben,.« Magyar Lóvaregßet most készülő pályája mellett lesz. abszorbeálta. Nagyon formás, okos kis szónoklatot rögtönzött az uj városatya, akitől sokat várhat még a közgyűlés. Per ez el Béla megint borzasztóan haragudott. Hogy miért, azt ö maga' sem tudta. A n d- reánszky Jenőnek már több oka volt a haragra. Egyik kartársa, M e i s e 1 s dr. azt mondta róla, hogy rágalmazó. Rögtön fölkerekedtek a segédek (B e c s e y és Perczel) és magyarázatot kértek Meiselstől. A kis lipótvárosi doktor nagyon megijedhetett a hires párbajhőstől: egy szappan- és illatszergyárost vett maga mellé (nem lehet tudni, nem lesz-e szükség reá), Klein Gyulát és.egy jó ügyvédet, Neuman n Árpádot. Aztán sietve bocsánatot kért Andre- ánszky Jenőtől, nemcsak azokért a sértésekért, amelyekkel ö nem is illette Andreánszkyt, hanem azokért is, amelyekkel az ellenfele őt halmozta el. Az orvosháborus veszedelem szerencsésen elmúlt a fejünk fölött, a költségvtést is megszavazta mindenki (a bevételeket még mi is szívesen elfogadtuk volna), a kaszárnyákat is, a Kelemen Konstanza k. a. énekeskönyvét is és R a d ó Riesi kolegánk is hűségesen beliíe- rálta a szerződésileg magára vállalt poént. Azt mondta — és neki el lehet hinni — hogy G e r- lóczy polgármesternek a szobra, miközben az egyik unalom-szónok beszélt, hirtelen megszólalt. Egyet sóhajtott, azután szavalni kezdett: . — Szobor_vagyok. de fáj minden — b i z o 11- s á g i tagom! Ennyit mondott csupán. Egy szóval sem többet! . . , A fővárosnak tehát módjában fog állani, I hogy telekpolitikáját a gyakorlatban megva- j lósitsa. Óriási területről, 50-60 ezer négy- I szögölről, vagy még többről van itten szó, | az ügetőegyletnek vagy drágán, vagy se- hogysem szabad a hatalmas komplekszumot átengedni. Nem lehet itten szó semmiféle ide- genforgalomi vagy kulturírázisról, mert az ügetés éppen olyan mértékben közszükséglet. , mint amennyi ráció van abban, hogy ennek j nz egyszerű telckvételnek az ügye éppen | a városgazdasági ügyosztályhoz tartozik. ............................................................................................■■■■.................... Ij ín a betterment iJUII és az autóadó. Ahány fölszólalója volt a jövő évi költségvetés átalános és részletes vitájának, ugyanany- nyi ellenvélemény hangzott el a közgyűlésen bevételeknek és kiadásoknak optimisztikus ösz- szeállitása ellen. Abban mindannyian megegyeztek a bírálók, hogy a bevételeknek csaknem valmennyi tétele elérhetetlen milliókkal megszalad a valószínűség előtt s a tanács a természetes ekszpanzió elméletének fittyet hányva, végzetes összeomlással fenyegető summával hizlalta meg a. rendkívüli bevételek tételeit. A javaslatért helytálló polgármester és a főváros többi vezetője szépszámú új jövedelmi forrás közeli megnyíltával csendesítette le az aggodalmaskodó bizottsági tagokat. • Különösen három uj adó behozatalát jelölték meg a három milliós, sokak szerint hat milliós deficit eltüntetésére. Még pedig az örökösödési illeték, az automob ij-a d ó és az üres telkek megadóztatásának be-' hozatalával. Az új adófajták közül talán legalaposabb bi- zodalonmial voltak az üres telkek adója révén elért jövedelem iránt. A terv nem új, rég szándékoztak megvalósítani. Tavaly javaslatot is készített róla a városgazdasági ügyosztály. A tervezetet a polgármester közben átutalta a pénzügyi ügyosztályba, ahol most az. adatokat újra összeállították és a legközelebbi pénzügyi bizottsági ülésen kirukkolnak a javaslattal. Az üres telkek számát és kiterjedését összegező megállapítások a múlt esztendő óta je-' lentősen megváltozik. Ezer telekkel kevesebb esik majd adózás alá, mint eredetileg számították. Ezt az ezer telket közben ugyanis beépítették. ■ • . A főváros területét három övezetre osztották föl. A pénzügyi ügyosztály dicséretes igazságérzettel az övezetek határait úgy változtatta meg, hogy hosszú utcák, ahol a telkek egyformán értékesek, nem tartoznak külön zónák alá, hanem ugyanazon összeggel adóznak; tehát az Üllői-ut elején elhúzódó üres telek ugyanany- nyit fizet, mint a távolabb fekvő területek adója. Nem kerülhetik ki a telektulajdonosok az adóterheket azzal, ha a telekre valami haszontalan vityillót, vagy félszert tákoltatnak. Az első övezet adózási kulcsa 4 ezrelék, a telek felbecsült értékéből, a másodiké 3 ezrelék, a harmadiké pedig 2 ezrelék. A telkek adóját külön delegált kivető bizottság határozza meg. A beépítetlen területekről katasztert fognak készíteni, minden elöljáróság külön-külön. A várható jövedelem’az ügyosztály véleménye szerint fél millió korona. Igen sok kiadást emészt majd föl a kataszter készítése, de ennél sokkal több állandó kiadást jelent az adminisztráció költsége. Az automobil-adó adózási alanya csak a luxus autók tulajdonosai lesznek. Az erről szóló javaslatok munkálataival még csak az adatok beszerzéséig jutottak. A rendőrség nyilvántartása | alapján ezer autó száguldozik a főváros utcáin. Az automobil adóját 200 koronában fogják szabni. Tehát legföljebb kétszázezer korona bevételre számíthat ismét a magisztrátus. 1 Már a két javaslatból kiviláglik az a .cslódás, melyet a közgyűlés legközelebb maga is konstatálhat. A sok milliós deficit rémét a tervezett módon nehéz lesz eltüntetni. Túlterhelt optimizmussal is csak 700 ezer korona új bevételre várhatnak az új adóból a városházán.
