Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-15 / 42. szám
Budapest, 1913; október 15. Jpar Pénzügy Vállakózás TCere 'Biztosítás r ípitőszót Xözíokobés Bányászat Elhanyagolt kereskedelmi érdekek Budapest lakosságának tekintélyes hányada kereskedőkből és iparosokból áll. Ennek a természetes konzekvenciája az volna, liogv a főváros tanácsa és képviselőtestülete minden erejével arra törekedjék, ho^” eme foglalkozási osztályok vitális érdekei kellő figyelemben részesitt'esser-1- annál is inkább, minthogy Budapest költséges admm^-^mó- ját nagyrészt éppen a kereskedők és maróink adófilléreiből fedezik. Csakhogy — sajnos — ez most nem i^v van. Amióta Bárczy István polgármester szolgabiró módjára igazgatja Budapestet, azóta az adminisztrációból kihalt az a kevés kereskedelmi szellem is, mely ott elődei alatt nagynehezen meghonosodct . A Bárczv ..nagystílűnek“ mondott kum^’mális poli'i- kája egyetlen egy vonatkozásában se irányul olyan akcióra, melv a kereskedelem fejlettebb igényeinek kielégítését célozná. Sőt. ellenkezőleg, a municipálizáció nagymestere sok olyan alkotást forszírozott, melyek a kereskedelemnek határozottan kárára váltak. Nem akarjuk itt a főváros nvulkereskedését és más szatócs üzemeit ismertetni, melyek eddig csak költséget okoztak, anélkül, hogy az élelmiszereket csak egv fillérrel is olcsóbbá tették volna. De igenis, ki akar-'-1' hogy a Bárczy rezsim alatt elköltött százmilliókból semmi sem jutott olyan alkotásokra, a melyekre Budapestnek, mint kereskedelmi gócpontnak sürgős szüksége volna. Itt van elsősorban budapesti k eres- le e d e 1 m i kikötő kérdése. Az érdeke lt kereskedői testületek évek óta sürgetik a fővárosi tanácsnál, hogy ez a kikötő, amely nélkül Budapest sohasem lesz kereskedelmi empó- riummá. végül kiépíttessék. Minthogy az C lam a 40 millióba kerülő kikötőt pénzügyi akadályok miatt nem tudja megvalósítani, a budapesti kereskedelmi kamara már évekkel ezelőtt egy tervezetet javasolt, melyszerint a főváros az igényeknek egyelőre megfelelő - kisebb kikötőt létesítsen, melyet 13—14 millió költséggel lehetne kiépíteni. Kiszámították, hogy ez nem improduktív kiadás, mert az illetékek és a raktárbérek fedeznék az amortizációt. Bárczv az előterjesztésekre vállvonogatva mindig azt mondotta, hogy nincs pénz és megvette 28 millióért a városi villamos részvényeit. Ha a vasutat a város teljesen megváltotta volna, igen helves dolog lett volna. De igv. amint a dolog most áll. hogy a város több kamatot fizet a kölcsönpénzért. mint a mennyi jövedelmet a részvények hajtanak és még hozzá a vasút ügyeibe semmiféle beleszólása nincs: az egész drága, improduktív üzlet, melv csak néhány fezőr zsebeit töltötte meg. Pedig ennek a 28 milliónak a feléből meg lehetett volna építeni a kikötőt, melv Budapest kereskedelmét milliókkal gazdagítaná. A főváros kereskedelmének számos bajai közt sürgős megoldást igényel a budapesti tárházak elégtelenségének a kérdése. Az üzleti körök évek óta panaszolják, hogy a gabonaforgalom lebonvolitása mind nagyobb akadályokba ütközik, most a gabona beraktározására s átrakására szükséges és modern gépekkel felszerelt tárházak hiányzanak, illetőleg. mert a 30 év óta fennálló budapesti közraktárak a folyvást növekedő forgalom igényeit már régóta nem képesek kielégíteni. Ezek^a hiányok súlyos hátrányára vannak az ország gabonakereskedelmének, de magának a székesfővárosnak is. A bécsi gabo- naiaktárak felvevőképessége kétszer akkora. mint a budapestieké, noha ott a forgalom sokkal kisebb. Budapesten a gabona- raktározás körül a helyzet már tanhatatlan és az e téren tapasztalt bajokon gyökeresen és s ü r g ő s e n segíteni kell, ha dl akarjuk kerülni azt. hogy Budapest, mint gabonaforgalmi gócpont, jelentőségé;’ .elveszítse és innen, a ma még nagyon tekintélyes gabonaforgalom, egészen elterelődjék. A most folyamaiban levő kismérvű tárházkibővités- sal a hiányok még koránt sincsenek elhárítva. Jó volna, ha Bárczy az ő nagyfokú ,,szociális“ politikája mellett gazdasági politikát .is űzne. Ezt annál is inkább elvárhatnék tőle. mimhogy fiatal korában, a fővárosi iskolák számára irt könyvében , ő is azt tanította, hogy a lakosság adózó képességét csak úgy lehet emralni, ha azt gazdasági berendezések létesítésével anyagilag is erősítjük. Mindenesetre különös dolog, hogy a fővárosnak túlnyomó részben kereskedőkből, iparosokból és vállalkozókból á.ljló képviselőtestülete tűri, hogy a városházán az ő legfőbb érdekeik iránt ilven páratlan közönnyel viseltessenek. Az ej államkölcsön. Lapunk más helyen közöljük az uj 150 mi liő márka összegű 4 és fél százalékos állami pénztárjegyek prospektusát. A pénztárjegyek 1916. április 1-én járnak le és 95.6 százalékon bocsátják őket jegyzésre. C s ü- t ö r t k ö n fogják nyilvános aláírásra bocsátani az uj pénztárjegyeket. Az emisszió előreláthatólag teljes sikerrel fog járni, mert nemcsak a belföldi, hanem a külföldi piacokról is igen nagy érdkelődés mutatkozik az uj kibocsátású pénztárjegyek iránt. A gyufatröszt. L a k n e r Adolf, az „Unió“ gyufagyár igazgatója, aki ide s tova már egy év óta mesterkedik a gyufatröszt megalakítása körül, a minap néhány lapban azt a tendenciózus hirt helyezte el, hogy a kormány megcsinálja a gyufa-monopóliumot, még pedig úgy, hogy azt 15 évre a gyufatrösztnek adja bérbe. Mi utána jártunk a dolognak és illetékes helyen megtudtuk, hogy ebből a hirből egy szó sem igaz,. A pénzügyminiszter ezzel a kérdéssel most egyáltalában nem foglalkozik és még nem is látta a gyufagyárak újabb kérvényét, amelyet a kereskedelmi miniszterhez adtak be. Az bizonyos, hogy a pénzügyminiszter még mindig ragaszkodik régi álláspontjához, mely arra irányul, hogy a gyufa ára fel ne meltessék és hogy az állam a gyufatröszt megalakítását a gyufaipar korlátozásával csak úgy mozdíthatja elő, ha az állam megfelelő nyereményrészesedést kap, ami öt millió koronánál nem lehet kevesebb. A gyufatröszt megalakítása céljából folytatott tárgyalások a nyáron azért nem vezettek eredményre, mert a finanszírozó bankok az üzletet a pénzügyminiszter feltételei mellett nem találták elég jövedelmezőnek. Ugyanis a gyárak a megváltásért 12 milliót kértek, pedig a rozoga gyárak valóságban öt milliót se érnek. Azonkiviil több igazgató nagy végkielégítést követelt. Mindezt a gyufagyárak most az államtól akarják kizsarolni és ezért a monopóliumot forszírozzák. Ez pedig okvetlenül a gyufa megdrágítására vezetne, aminek a fogyasztó közönség adná meg az árát. Ezért bizton reméljük, hogy a pénzügyminiszter a gyufagyárak követeléseit most másodszor is el fogja utasítani. . : • ... A „Gresham“ tiz milliója. A .,Gresham“ életbiztosító társaság londoni központja tiz milliót bocsátott a magyarországi igazgatóság rendelkezésére abból a célból, hogy kisebb jelzálogkölcsönöket adjon a Intelt kereső közönségnek szerény kamatozás mellett Ez az angol társaság már eddig is sok milliót helyezett el nálunk ilyen köclsönökben, a jelenlegi nehéz pénzviszonyok mellett nagyon is méltányolandó a társaság újabb készsége. í O INNIA mozgóképpalota Vili, József* körút 31. Telefon József 1-25 f Kizárólagos Joggal! A prágai diák fantasztikus regény 5 részben. Irta Hans Heinz Ewers. Ezenkívül több kitűnő vígjáték, térm. felvételek s aktualitások Folytatólagos előadások hétköznap d. u. 5 órakor, vasárnap d. u. fél4-kor kezdődnek. Rendes helyárak Jegyelőreváltás: Hirsch nagylőzsde, VI., Andrássy- ut 19., II., Lánchid-u. 2. nagytőzsde és az Omnia pénztáránál, d. e. 10-től fél 1 ig és d. u. 3 órától. Mesés szépségű és célszerű AJÁNDÉKTÁRGYAK vásárlására legalkalmasabb SCHÖNWALD IMRE óra- és ékszertelepe Budapest, Deák Ferenc-utca 21. sz mert nagyszerű választéka mellett az árak is meglepően olcsók. Elegáns férfirnháliat jutányos árban Intenek leitersdnrfer D. és Fia cs. és kir. udvari szabók Budapest, IV., Szervita-tér 5. sz. félemelet.
