Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-01 / 40. szám
ff 5 Budapest, 1913.-október .1. EJpar Pénzügy Váüaffcozás TCereskeöeíem _______________________.___ A, TŐKEHIÁNY MAGYARORSZÁGON Magy or országon két év óta jelentékeny É)éinzfeszültség. illetve tőkehiány mutatkozik. Kiváló fiuancier-k azt állítják, hogy a nálunk uralkodó pénzszükségnek első sorban az az oka, hogy a k ti 1 í ö l d i penziókat Magyar- országból kivonták, ugv hogy ma a magyar közgazdasági élet 'kizárólag á kaját erejére van utalva. Mintegy 300 millió koronára teszik azt a külföldi tökét,'mely két év alatt az országból kivándorolt. Hát ez igen jelentékeny összeg, melynek hiányát a magyar ipar, kereskedelem'-és vállalkozás nagyon égősen, megérzi-. 1 U \ Minthogy pedig úgy nemzetközi politikai, valamint világgazdasági okokból 'árra lehet következtetni, hogy a külföldi tőke bennünket jó ideig nem fog jelentékenyebb mértékben felkeresni, az1 a kérdés lép előtérbe, hogyan lehetne itthon az u j tőkék képződését propagálni illetve clőinozditani. Ez a kérdés szorosan összefügg a nemzeti vagyonnal és annak jövedelmével. Feline r Frigyes dr. megállapítása szerint a magyar nemzeti vagyon 41.5 milliárdot tesz. 5 százalékos kamatok mellett — ami inkább magasan, mint alacsonyan van felvéve — ez a Vagyon 2075 millió korona jövedelmet hoz. Ez az az összeg tehát, mely az ország lakosságának rendelkezésére áll. Ebből kell fedezni az állami terheket, az államadósságok kamatait (melyek ma a 300 milliót meghaladják) a megyei és köziigvi igazgatást, a felekezeti kiadásokat, a külföldre szóló magánadósságokat, az ipari és kereskedelmi üzemek uj befektetéseit és végül — amit első sorban kellett volna említenünk — a lakosság materiális és kulturális szükségleteit, Ha ezt mind számításba vesszük, akkor be kell látnunk, hogy a fenti összegből uj tőkeképzésre alig marad valami. Nem is maradt eddig. A legutóbbi 30 évben eszközölt nagyszabású befektetéseink túlnyomó részben külföldi tőkével hajtattak végre. Most azonban egyelőre erről le kell mondanunk, viszont gazdasági haladásunkban nem akadhatunk meg, miért is itthon kell uj tőkékről gondoskodnunk, Németországnak ma nagyobb a nemzeti vagyona, mint Franciaországnak és Angliának. De azért mégis Franciaország és Anglia a világ bankárai. Ez a két ország ezt azáltal érte el. mert nemzeti vagyonuknak sokkal nagyobb részét mobilizálták, mint Németország. Pénz- és hitelrendszerük is a legjobb a világon. A francia és angol értenek ahhoz, hogyan kell a tőkét forgalomképessé tenni és abból minél nagyobb hasznot huzni. Ahol ez nem célszerűen és nem helyes módon megy végbe, ott a legnagyobb nemzeti vagyon se elég és ott a gazdasági élet csak lassan fejlődik. Magvarországon is ez a baj. Nemzeti vagyonunk megfelelő, de a kelleténél nagyobb része van immobilizálva és se mezőgazdaságunk se iparunk üzeme nem olyan gazdaságos. nem olyan intenzív, hogy azokból annyi jövedelmet hozzunk ki, hogy uj tőke- kéüzésre is maradjon. Szóval nem takarékoskodunk se a magán, se az állami gazdaságban. Nagyon helyesen jegyezte meg nemrégiben Pranger, az Osztrák-Magyar bank vezértitkára, hogy Magyarországon elég Dénz volna, csak az a bal hogy mindenki többet költ, mint arneny- nyit bevesz, és mint amennyi őt megilleti. Állami- költségvetésünk a lakosság számához1 és a nemzeti vagyonhoz képest tulma- ga.s', államadósságuUk túlsók és az állami bitók ratizmnssal járó terhek sehol sem oly nagyok a világon, mint nálunk. A két milliárdos költségvetésből csaknem egy Milliard esik az állami alkalmazottak fizetésére! Ma rosszabbul állunk, mint valaha. Minden diszponiblis tőkét, az állam abszorbeál, részint',hadi felszerelésekre, részint a hadi létszám ‘felemelésére. Hasznos invesztációkra és kulturális célokra alig jut. Hogy képződjék uj tőke, ha csaknem- összes jövedelmünket a két improduktív osztály: a hivatalnokok és a hadsereg emésztik fel? Uj tökét csak produktiv invesztációkkal és takarékossággal lehet képezni. Erre a kettőre kell törekednünk, úgy az államgazdasági, mint a magángazdasági életben. Mert csak igy fogjuk elérni azt, hogy gazdaságunkat a saját erőnkből is fejleszteni képesek leszünk. Úgy kell berendezkednünk, hogy gazdasági eleiünk ne roppanjon össze, ha a külföldi tőke elhagy bennünket. A közelmúlt eseményei értékes tanulsággal szolgálnak arra, hogy anyagilag olyan erőseknek kell lennünk, hogy megálljunk akkor is. ha csupán a saját tőkéinkre vagvunk utalva. Ehhez pedig uj tőkék kellenek, melveket csak takarékossággal és gazdaságos üzemekkel szerezhetünk meg. A kormányhatalom mindenhatóságát már Tisza Kálmán azzal iparkodott körülbástyázni, hogy az úgynevezett történelmi osztályokat a kormánytól anyagi függőségbe hozta. Ennek a politikának eredménye, hogy ma csaknem az egész zsentri-osztály az állam kitartottja. Minisztérium, vármegye és minden hivatal tele van ez osztály sarjaival és a bürokrácia tulten- gése és elhatalmasodása legpregnámhbban Hegedűs Lóránt ama megállapításában jut kifejezésre, hogy Magyarországon átlag kétszáz lélek tart el egy hivatalnokot. Ennek a Tisza Kálmán-féle anyagi lekötele- zési politikának méltó betetőzése a munkapárti uralom egyik legsikerültebb alkotása: az úgynevezett Alitruista Bank. Lukács László ezt a bankot az agráriusok tapsai között nemzeti és szociális jelszavak ürügye alatt teremtette meg, azit hirdetvén, hogy a parcellázást ki kell venni az üzérkedő spekulánsok kezéből és egy nyerészkedés kizárásával működő, tisztára közérdekű intézményre kell bízni. Állami pénzen megalkult a Földhitelintézetek Országos Szövetsége, de a mit két esztendei fennállása óta eddig csinált, az nem egyéb, mint a kormány mindenhatóságának kikiterjesztése: a kezes, kormányhíi családok meg- jutalmazása és felsegitése. Sem szociális, sem magyar nemzeti szempont az Altruista Bank működésében kifejezésre nem jutott, ellenben nyilvánvaló lett, hogy az állam pénzén egy oly intézet létesült, amely politikai szolgálatra kész, vagyonukból kikopott zsentrik felhizlalását meglehetős szemérmetlenül csinálta. Az Altruista Bank ily irányú tevékenysége általánosan ismeretes. Első üzlete a nagyváradi püspökség óriási birtokának parcellázása volt, akként, hogy C s u z y Pál nevű munkapárti képviselőnek juttatott belőle igen olcsó bérletet. Folytatta e közcélú tevékenységét három rossz erdélyi zsentri-birtok megvásárlásával és betetőzte a munkapárti Pongrácz gróf egy birtokának bőkezű és túlértékelt megszerzésével. Eddig rendben volna a dolog, bár nem igen van rendben, hogy az állam pénzén szociális működés hangoztatásával politikai hívek ranzsi'Biztosítás r Építészet TCózfekebés Bányászat rozását tűzte ki á kormány az Altruista Bank legfőbb céljául. De ez mind nem volt elég. A kormány az Aí- tuista Bíank révén mind nagyobb függésbe akarja terelni az ország anyagilag még független mágnás családjait is. Biztos tudomásunk szerint az Altruista Bank minden követ megmozgatott, hogy Károlyi Mihály és József grófok birtokait megszerezzék és ezzel a függetlenségi vezérpolitikusokat anyagi kapcsolatba hozza a kormánynyal. Az Altruista Bank e terve nem sikerült, de azért a kormány nem hagyta abba a nagyvagyonu mágnások anyagi lenyii- gözésére, irányuló kísérleteket. Hatósági hatalmát használja fel arra, hogy az Altruista Banknak az ingatlanszerzés terén monopóliumot biztosítson és e célból a legkirívóbb jogsértéstől sem riad vissza, hogy a magántőke és vállalkozás elöl az Altruista Bank számára elkaparintsa az üzleteket. Világos bizonysága ennek a Károlyi László gróf féle derékegyházai hitbizományi birtok esete. Ezt a birtokot a Földhitel- bank vezetésével alakult csoport 20 millió koronáért megvette a hitbizomány élvezőjétől és azt kisgazdák között fel akarja parcellázni. Két nappal a vétel megtörténte után az igazságügy- miniszter rendeletét bocsájtott ki, melyben a földművelésügyi miniszter beleszólási jog át hitbizományi állag- csere ecsetén kiterjeszti a mező- gazdasági hitbizományokra is. Addig ugyanis, csak erdei hitbizományokra nézve állott fenn a miniszter e beavatkozási joga. Ezzel elérte a kormány azt, hogy a Károlyi László- féle hitbizomány elidegenítésébe most már a h i t b i z o m á n y i bíróság előtt neki is beleszólásával! és ezt a beavatkozási jogát most a legkíméletlenebbül érvényesíti. A ’^bi/ipmányt megvásárló csoportnak nem marad más hátra, mint a kormánynyal egyezkedni és kénytelen az üzlet be bevenni az Altruista Bankot, a mely normális utón nem tudott hozzáférni ehhez a szép üzlethez. Október 6-án lesz a tárgvalás a hitbizományi bíróság előtt, amelyen a földmivelésügyi miniszter nem fogja ellenezni a hitbizcmányi birtok eladást, mert a kormány már megegyezett á vásárló csoporttal oly irányban, hogy az üzletből részt juttat az Altruista banknak. Ott tartunk tehát Magyarországon, hogy az állam jogszabályokat statuál direkt az Altruista bank javára, és ezzel a kormány befolyását az ingatlanforgalomra és birtoküzletre korlátlanná teszi. Es az ilyen ílagráns jogsérelem orvoslására még csak nincsen fórum sem. Az Altruista Bakik: érdekében nemcsak külön törvényt hoztak, de most rendeletekkel is gondoskodnak. hogy minden üzleteit az ő javára biztosítsanak. Ez is csak a magVaír Macedóniában lehetséges, ahol m'i.nisz t e r-komit ács & garázdálkodnak zsentri-törzsek javára. Magyar petroleumíinomitók fuzója. Budapesti pénzügyi körökben annak hire jár, hogy a kisebb magyar petróleumfinomitók között bizalmas tárgyalások folynak, melyeknek az a célja, hogy ezek a kisebb gyárak egy nagy tröszt-részvénytársaságba egyesüljenek. A nagyobb" vállalatok előmozdítják ezeket a tárgyalásokat abban a reményben, hogy egy nagy társasággal könnyebb lesz a kartelt megalakítani, mint tiz kis finomítóval. A Bélapátfalvai Portlandcementgyár bemutatása. Vasárnap egy technikusokból és építőiparosokból álló, 200 tagú társaság kiilönvonaton Bélapátfalvára utazott, az újólag tetemesen kibővített portlandcementgyár tanulmányozására- A résztvevőket a Bélapátfalvai Portlandcementgyár igazgatósága, élén eörsi Balogh Brúnó alelnökkel fogadta. A társaság megtekintette az óriási méretű és impozáns gyárOégzett zsentrik bankja M A dédelgetett Altruista Bank
