Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-01 / 40. szám
II. évfolyam Budapest, 1913. október hó 1-én. 40. szám. faiiiofüDmpiiiaiimiiioiiiniiiaiiiniiinmomniimiimiiiairamniimmaiirnmaiiiaiiiniíimiinmoísyTiiiiöimc ELŐFIZETÉSI 7ÍI17IKi Egész, évre ......... ........16 K Fé l évre .......................... 8 K Eg yes számok kap haték a kiadóhivatalban, Várospolitikai és közgazdasági hetilap Felelős axmwkamUS: Dac SÓ Emil, T&r’üSzew’kmsxtB, dr. Szilágyi Hugó Megjelenik minden szerdán, esetleg hetenkint többször is. Szerkesztő ség és kiadóhivatalt V/. Kis János-utca 4, szám A városok A mozi-üzlet Déri tanácsnok nyilatkozata. kongresszusának tanácskozásán fekete fonalként húzódott végig az a nyomasztó gond. amelyet a megnehezült idők borítottak a polgármesteri homlokokra. A magyar városoknak közös a sorsuk, azonos a helyzetük. Esztendőkkel ezelőtt, az általános gazdasági föllendülésnek hét kövér évében, amikor a levegőben majdnem annyi optimizmus volt, mint amennyi oxygén, — hatalmas beruházási programmoknak vetették A pénzügyi bizottságot nem tudják foglalkoztatni, a legközelebbi ülés talán el is marad, mert egyetlenegy áargy sincsen, amelyet a bizottság elé terjeszthetnének Erre még aligha volt példa a városházán, de a viszonyok is olyanok ottun, amilyenekre a legöregebb városatyák sem emlékeznek. Mit jeMult heti számunkban megírtuk, hogy valamelyik élelmes mozi-cég gyakorlati megvalósítására törekszik a biblia szavainak és „Engedjétek hozzám.á kisdedeket“ kiáltással Budapest összes tanköteles gyermekeit állandó mozilátogatóknak akarja megnyerni. Déri Ferenc dr. tanácsnok, a közoktatási ügyosztály érdemes vezetője, munkatársunk előtt a következőkben nyilatkozott a dologról: meg alapját a városok. Derüre-borura építkeztek, megváltottak mindent, ami megváltható volt. Pénzre nem volt gond, mert a városi kötvények a külföldön kelendőbbek voltak akármelyik pénzintézet részvényeinél és zálogleveleinél. A lázas munkát, a tempót nem bírta ki a városok háztartása. Szörnyű reakció állott be gazdasági téren s a hét szűkös esztendőt a városok a nagy kontraszt miatt fokozottabb mértékben sínyli!; meg. A hitelszükséglet kielégítése valóban a legégetőbb problémája mostanában minden magyar városnak. Annál szomorúbb, vigasztalanabb dolog, hogy a kongresszus szónokai és résztvevői a kormányba, az államba vetik utolsó reménységüket. Egészséges viszonyok mellett az volna a dolgok rendje, hogy a városok legyenek az államhatalomnak legbiztosabb támaszai, tőlük várja az állam a segítséget, ha szorult helyzetbe kerül. A magyar városok koldusszegények, se pénzük, se hitelük s a közigazgatás államositá- sának küszöbén úgy hangzanak a kormány felé irányított íeljajdulások, mintha a városok megunták volna önállóságukat, az autonómia cifra nyomorúságát s maguk iparkodnának a gyámság alá helyezésnek az elérésére. Szinte kémikusán hat, hogy ilyen körülmények között a városok képviselői egészen komolyan tanácskoztak a földgáz bevezetéséről és egyéb olyan problémákról, amiknek a megoldásához ugyanaz kell, mint a háborúhoz. Pénzre, nagyon sok pénzre van szükségük a magyar városoknak s a pénzszerzés emésztő gondja mellett nagyon parányi jelentősége van e pillanatban annak a kérdésnek, kitől szerezzék be a gázcsövekhez kívánatos vasat. Erre mifelénk, szép magyarhonban, minden kérdésre egy felelet van most: nincs pénz. Ezekben a kritikus időkben a földgáz csak szimbólum. Jelképezi a- városok élhetetlenségét, gyámoltalanságát. A földgáz felhasználatlanul illan már évék óta, most, hogy végre felhasználni szeretnék. nincsen hozzá pénz. A magyar városok is most akarják beszerezni hitelszükségletüket, amikor nincs pénz. leni voltaképpen a nagy sivárság, a teljes esemény telenség, életnélküliség? Azt jelend, hogy a városházán csakis akkor zajlik az élet, csakis akkor dolgoznak és alkotnak, csakis akkor tudják önmagukat is, a bizottságokat is foglalkoztatni, amikor pénz van. Ez pedig nem nagy virtus, mert a milliók elköltéséhez aránytalanul kisebb talentum keli, mini a milliók előteremtéséhez. A városháza olyan most, mint egy nagy temető. A jámbor hívők imádkoznak a polgármesterhez és a kalendáriu.nihap bíznak, amely vörös betűvel jelzi a feltámadásnak rohamosan közeledő napjátA nyugdijszabályzat módosításáról szóló közgyűlési határozatra végre válaszolt a belügyminiszter. A polgármester felmondási jogát, amely körül a legnagyobb vita voli annakidején, alig érinti a miniszteri leirat ámde annál behatóbban foglalkozik a szabályzatnak azzal a rendelkezésével, amely szerint a tisztviselőknek betudják azokat az esztendőkéi szolgálati éveikbe, amelyek alatt hivatalban voltak ugyan már, de tulajdonképpen még a tanulmányaikkal foglalkoztak■ A minisztérium szeme megakadt ezen a ponton, ami annyit jelent, hogy a várt tömeges nyugdíjazásoknak nagyrésze elmarad. A miniszter szigora volt. Fclkusházy tanácsnok lehet nagyon okos, nagyon derék, jó- ravaló ember, de hogy debatternek nem éppen elsőrangú, azt gyönyörűen bebizonyította a kenyér-irigységről tartót<t közgyűlési előadásában. A tanácsnok ur azzal indokolta meg az áremelést, hogy minden élelmiszer olcsóbb lett, ennélfogva most könnyebben fizethet többet a kenyérért a szegény ember, mint azelőtt. Ez a védekezés nagyon cinikusan és rosszhiszeműen hangzik, pedig jól tudjuk,hogy csak naiv, tudatlan és nevetséges, meri nem az a lényeg, tanácsnok ur, hogy az élelmiszereknek leszáll az ára, hanem az, hogy a polgárságnak a fizetőképessége a minimálisra redukáltatott■ A kenyér a legfőbb táplálék a fővárosban, az árdrágítás tehát fokozott mértékben sújtja a lakosságot, annál is inkább, mert a város nemes példáján felbuzdulnak a pékek isA Magyar Tanítók Otthona hetekkel ezelőtt engedélyt kért a tanácstól arra, hogy Kinizsy-utcai házának e célra alkalmas helyiségében mozgóképeket mutathasson be a községi iskolák tanulóinak, mérsékelt belépődíjért, látogatási kényszer nélkül. Egyben kérte, hogy azokban az iskolákban, amelyekben tornatermek vannak, e termeket használhassa a mozi-előadások céljaira. A tanács a kért engedélyt megadta, annyival is inkább, mivel a Magvar Tanítók Otthona erkölcsi testület s az Uránia színház igazgatóságának hasonló irányú kérelmét is több ízben intézték el kedvezően. — A bemutatott filmek a természet köréből voltak véve. Ezen a ponton azután megakadt a vállalkozás Tudnivaló ugyanis, hogy a természeti jelenségeket megrög- zitő kének csak nagyon csekély, elenyésző számban szerepelnek a mozgószinházak programmjában. A mi felfogásunk szerint pedig a vállalkozásnak az lett volna a cél- ia és az értelme, hogy a tanulók a szemléltető oktatásnak a körén belül, sorozatos előadásban lássák mindazt, amit az iskolában tanultak. A tanítás modern segédeszközének szántuk a mozgóképeket, ámde ennek a célnak az eléréséhez speciális mozifilmekre volt szükség. —• A Magyar Tanítók Otthona éppen ezért újabb kérelemmel fordult a tanácshoz. Bejelentette, hogy ezeknek a speciális filmednek a gyártására óhajt berendezkedni s erkölcsi támogatást kér a tanácstól. Erre történt, hogy én a tanács megbízásából ankétet hívtam össze a kérdés megvitatására. Az ankéten minden- rendű pedagógusok vettek részt, azonkívül a minisztérium, a rendőrség, a tanfelügyelőség stb. képviselői és egyértelműen a legnagyobb elragadtatással és lelkesedéssel nyilatkoztak a tervről. Az ankét véleményezése alapján a tanács a kért erkölcsi támogatást kilátásba helyezte, egvben pedig Mosdóssv fmre kir. tanfelügyelő ur elnöklete alatt u. n. pedagógiai bizottság alakult meg, amelynek az a feladata, hogy iskolánkint és osztálvon- kint megállapítsa, összeállítsa a tantervhez simaló mcizi-filmek sorozatát s ellenőrizze az egész vállalkozást. Úgy tudom, hogy a Tanítók Otthona a maga erejéből nem tud egy ilyen nagyszabású filmgyárat'létesíteni, a dolognak ez a része azonban nem tartozik a tanácsra.. Bizonyos. hogv a mozi segítségével való oktatás a szemléltető módszernek ugyszól-
