Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-24 / 39. szám

Budapest, 1913. szeptember 24. 5 Jpar Pénzügy Vállakózás Vereskeöefem 'Biztosítás r Építészet TCőzfekeőés Bányászat A JELZÁLOGPIAC A fővárosban most csak az állam, a város és a nagybankok építkeznek. A magánépítő kezés teljesen szünetel. A lebontott régi há- negyedekben is. ahol uj épületek emelése zak teikei üresen állanak még olyan város- még drága pénz mellett is elég jövedelmező volna. Az építőiparban Budapesten jelenleg 20,000-eI kevesebb munkás van foglalkoztat­va, mint 1911-ben. Mindennek az az oka, hogy a jelzálogpiac most teljesen stagnál. A budapesti nagybankok és takarékpénztárak, melyek pénzbőség idején csak úgy öntötték a jelzálogkölcsönöket, ma ettől az üzlettől teljesen tartózkodnak. A négy és négy és fél százalékos- záloglevelek elhelyezése úgyszól­ván lehetetlenség, miért is a bankoknak uj zálogkölcsönökre csak igen csekély össze­gek állanak rendelkezésre. De ezeket a pén­zeket is inkább váltóleszámítolásra és érték­papírok lombardirozására fordítják, mert a zá'logköksönüzlet ma nem is jövedelmező. Igen sok esetben megtörtént, hogy egyes bankok a meglévő jelzálogkölcsönöket is fel­mondták, a prolongációkba nedjg csak sú­lyos feltételek alatt mentek bele. Egy-két bank 5 százalékos zálogleveleket próbált ki­bocsátani, de ezeknek elhelyezése is csak részben sikerült. Az elsőrendű jelzálogban­kok azonban egyelőre nem akarnak a 4 szá­zalékos, illetve 4 és fél százalékos típustól eltérni és igy inkább semmiféle üzletet sem csinálnak, semhogy 5 százalékos zálogleve­leket bocsássanak ki. Érdekes megjegyezni, hogy a vidéken a jelzálogüzlet ma még aránylag kedvezőbb, mint a fővárosban. A vidéken még folyik va­lamelyes építkezés, mert ott a szükségelt ki­sebb összegek inkább beszerezhetők. A vi­déki bankok legalább megteszik azt, hogy a .jelzálogüzletből folyó visszafizetéseket is­mét újabb jelzálogkölcsönökre fordítják, mig a budapesti bankok ettől is tartózkodnak és az igy befolyó pénzekből a visszaözönlő zá­logleveleket vásárolják, vagy pedig ezeket az összegeket a leszámítolási üzletben hasz­nálják fel. A jtlzálogüzlet ma nemcsak a nagyfokú j pénzfeszültség következtében pang, hanem —- mint fentebb említettük — azért is. mert a nagy záloglevélkibocsátó intézetek nem ta­lálják meg mellette a számításukat. A jelzá­logbankok ugyanis valamely jelzálogkölcsönt akkor tekintenek reájuk nézve előnyösnek, ha annak kamata — a 10 évre elosztott pro­vízióval együtt —- legalább fél százalékkal magasabb, mint az a kamat, melyet a bank­nak kötvénykamat fejében kell fizetnie. Va­lamely jelzálog, mely 43/s—-V2 százalék, a provízióval együtt pedig 4.55—4.65 száza­lék jövedelmet hajt, csak addig jövedelmező plaszirczás, amig a 4 százalékos zálogleve­leké, p a r i, vagy csak egy kis csekélységgel pari alatt tudja elhelyezni. Csakhogy ma ez telies lehetetlenség. A nagyobb intézetek a záloglevelek kurzusát csak úgy képesek mes­terségesen tartani, hogy azojc-at állandóan - visszavásárolják. Áz a pénz. mely ma a jelzálogbankokba- 4 százalékos záloglevelek elhelyezése által befolyik, a plaszirozási provízióval ma 4.35 százalékba kerül nekik. Ilyen körűimé-' nyék között nem csoda, ha ezek a bankok most nem csinálnak ielzálogüzleteket, melyek . nekik legfeljebb 0.20—0.30 százalék hasznot hoznának. •. A főváros gazdasági viszonyaira nézve a ! jelzálogpiac pangása felette hátrányos. Ad­dig, amíg a fuzálogiizlet ismét meg nem in­dul, addig Budapesten az építőipar és az ez­zel kapcsolatos iparok fellendülése nem vár­ható. Ma-holnap a városi és állami építke­zések is csak korlátolt mértékben lesznek eszközölhetök, mert most se a város, se az állam nem képes nagyobb invesztációs köl­csönöket szerezni. A pénzviszonyok javulá­sa egyhamar nem várható. Mert az őszi kampány amugvis jelentékeny összegeket abszorbeál, ami a pénzpiacot a mostani fe­szültség következtében még fokozottabb mértékben befolyásolja. Valamelyes javulás a jelzálogpiacon csak 1914-re remélhető, az építkezés igazi fellen­dülése pedig — ha újabb nemzetközi kon­fliktus nem jön közbe — csak 1915-re remél­hető. A jelzálogpiac csak olcsó pénz mellett élénkülhet meg. Már pedig 6 százalékos bankkamattal és a budapesti óVs százalékos magánkamatláb mellett olcsó pénzre egye­lőre még gondolni se lehet. A gyufatröszt öt milliósa. A kormány tudvale­vőleg csak úgy hajlandó a gyufaipar korlátozá­sába belemenni, illetve a gyufatröszt megalaku­lását elősegíteni, ha a tröszt a kincstárnak éven- kint 5. millió koronát fizet. Ez a súlyos feltétel nagyon táj a gyufagyárosoknak. Azt állítják, hogy a gyufa jelenlegi ára mellett a gyárak ezt a feltételt nem teljesíthetik. Ezzel szemben a kor­mány argumentumai a következők: Ha a tröszt megalakul és uj gyufaipar nem lesz létesíthető, akkor a trösztnek nem- kell tartania a verseny­től, tehát áz árakat szabályozhatja a 2 koronán belül, melynél drágább — ez is a kormány egyik felétele — á gyufa nem lehet, miért a kor­mány nem tűrheti, hogy a tröszt megalakulása a fogyasztó közönség megterhelését vonja maga után. Már most a gyufa a gyáraknak 75 fillér­jükbe kerül, eladhatják majd 1.50 K-ért. Mint­hogy ez a nyereség a magyarországi gyufafo­gyasztásnál 10 millió K-t tesz, az állam joggal követelheti, hogy ennek a felét a kincstár kapja, így még mindig marad a gyufagyáraknak 5 mil­lió, azonkívül még minden évben egy millió, amelyet a kormány a megváltásért nekik visz- szafrzet. Mi csak helyeselni tudjuk a kormány j eljárását,- mely oda irányul, hogy egyrészről a fogyasztóközönség ki ne zsarolta-ssék, másrész­ről hogy-a kincstár is részesedjék olyan haszon­ban, amelyet a tröszt azáltal fog elérni, hogy az állam a versenyt lehetetlenné teszi. ­A petroleumipar köréből. Két hét óta mindig azt halljuk, hogy a- petroleumkartel megújítása biztosítva van. Ezzel kapcsolatban azt is hiresz- telik; hogy a kartel megújítását a r-affinált pet- roeum árainak felemelése -fogja követni. Mind­ezekkel‘szemben tény- az,-hogy a nagy'obb fino­mítók képviselőinek legutóbbi értekezletén nagy nézeteltérések- merültek fel, miért is a konferen­ciát el kellett halasztani, habár mindenki elis­merte, hogy a- petroleum árak felemelése sür­gősnek mutatkozik. E hó 24-én újabb értekezlet lesz, melyen döntő kísérletet fognak tenni a .kar­tel megalakítására. A kilátások annyiban javul­tak, hogy az a két cég, mely eddig minden kar- teltárgyalástól távol tartotta magát, hajlandónak nyilatkozott a megegyezéshez hozzájárulni. Az egész dcogban csak az a feltűnő, hogy a leg­utóbbi- napokban éppen azok bontották fel petro- leumrészvényekben való angazsmánjaikat, akik eddig a petroleum értékekkel való üzletben a tőzsdén kiviili szerepet vitték. Ez arra engedne következtetni, hogy a karteltárgyalásók még sem kecsegtetnek sikerrel. A fogyasztó közön­ségnek az az érdeke, hogy a petroleumárak fel ne emeltessenek. Ausztriában a kormány kije­lentette, ha a finomítók a petroleumárakat fel­emelik, úgy megvonja töltik a szállítási és egyéb kedvezményeket. Nálunk is ezt kell tenni, an- nálisinkább. minthogy a magyar íinqmiók in-ég nagyobb kedvezményeket élveznek, mint az osztrák gyárak. Uj köszénbánya részvéiiytársulat. Komárom- megyében, Környe községben, a Magyar ál­talános köszénbánya részvénytársulat tatabányai hatalmas bányászatának szomszédságában évek óta folynak a szénkutatások. A legelső kísérle­tezést a Mák. indította meg. A lemélyitett fur- lyukakban rábukkantak a szénrétegre, de a szakértő geológusok megállapították, hogy a szénmennyiség nem elegendő a költséges bá­nyászat berendezésére. Ez oknál fogva a Mák. nem reflektált a szénterületre. Ügyes fézőrök későbben belga tőkéseket nyertek meg, akik szintén elfurtak vagy százezer koronát, de az eredmény szintén nem volt biztató a több mil­liós befektetés megkojekáztatására. Két év előtt újabb vállalkozók akadtak: Mauser Li- pót és társa bécsi cég kezdett kutatni a környei szénterületen és amint hírlik, több szerencsével, mint elődei. Az uj vállalkozók rendszeres bá­nyaüzemet rendeztek be és ma már naponkint több waggon 'szenet aknáznak ki. A szenet egyelőre a környéken helyezik el és csak kis mennyiséget szállítanak vasúton a környei ál­lomásról. Állítólag most folynak a tárgyalások cr.ra. nézve, hogy kétmillió koronával részvény- társulatot alapítanak és a pénzt bécsi tőkepén­zesek adnák. Ha a pénzművelet sikerül, akkor iparvasutat építenek a környei állomásig és hozzáfognak a nagyobbarányu bányászat be­rendezéséhez. A vándon. par és a detailkereskedök. A ván­doriparról szóló törvényjavaslat t.udvalévőleg nem találkozott szimpátiával a kereskedők kö­rében. Főleg a detailkereskedök találnak sok ki­fogásolni valót a javaslatban, mely odaát Auszt­riában is recenzust keltett. Ugyanis a kiegyezés XV. szakasza szerint az osztrák kereskedelmi utazók Magyarországon egyenlő elbánásban ré­szesülnek magyar kollegáikkal, vagyis nem kö­telezhetők iparigazolvány felmutatására. Már pedig a javaslat egyik szakasza ezzel ellentétes intézkedést tartalmaz. E miatt az osztrák kor­mány a bécsi kereskedelmi kamara sürgetésére átiratot intézett a magyar kormányhoz, a javas­lat módosítása érdekében. Most úgy halljuk, hogy a kereskedelmi miniszter lemondott arról, hogy a javaslatot eredeti szövegében terjessze a parlament élés és utasította az illetékes Szk-' osztályt, hegy a javaslatot az osztrák kormány és a magyar detailkereskedök által kifejezett kí­vánságok figyelembevételével módosítsa, illetve, átdolgozza. • A „Msrcur“ tőkeemelése. A „Mercur“ váltó- iizleti részvénytársaság, mint legutóbbi számunkban már jelentettük, az idei közgyűlésen fölhatalmazást nyert, hogy alaptőkéjét hat millióról tiz millió koro­nára fölemelje- E fölhatalmazásnak megfelelőieg most’ kiböcsáíják az uj részvényeket és tízezer darabot egyenként 250 korona névér-tékben, a régi részvénye­seknek ajánlanak- fel. Minden három darab régi rész­vény után egy uj részvényre -nyernek jogot a régi részvényesek.. Az elővételi jog . szeptember 30-áig gyakorolható. Kövező részvénytársaság. Három fővárosi kö- vezc-mester, százezer korona alaptőkével: Maga s-,- írré 1 y- és u t é p i t é s i r t. c é g alatt részvénytársaságot alapítottak. Az uj vállalat már résztvesz a főváros által kiirtt kövezést- versenytárgya-lásokon, . Költözködik a Hungária biztosító. A Károly­körut 3. Szám alatti intézeti palota elkészülvén,- úgy- a. Hungária biztosító, mint az Első katonai biztosió a legközelebbi napokban átköltözködnek- az uj palotáira... A Herrnes mérlege. A t.Hermes“ magyar álta­lános? vá-ltóüztet részvénytársaság- igazgatósága -U.il- mann Adok elnökletével a-minap, tartott ülésében.meg-

Next

/
Thumbnails
Contents