Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-17 / 38. szám
'2 denkinek, hogy a tanács tagjait a közgyűlés válassza. Az autonómiának elengedhetetlen tartozéka ez s nem volna más., mint csöbörből vödörbe esés, ha a kormányhatósági centrum politikai tekintetek szerint- rángatná a tisztviselőket jobbra-balra. Jobb hijján tehát egyelőre nincs más megoldás, minthogy legalább a hatesztendős választást kiküszöbölje az uj törvény, a tisztviselők pályafutásának keserveiből. Így is meg van a választás korrekiivumának a lehetősége. Először is abban, hogc az a tisztviselő, akivel a közgyűlés nincs megelégedve, nem haladhat előre, nem juthat magasabb álláshoz. Másodszor pedig mindenkor módjában áll a törvényhatósági bizottságnak, hogy fegyelmi utón megfenyítse vagy eltávolítsa a hanyag, vagy renitens, vagy bűnbe esett tisztviselőt. • A tanácsnokokat függetleníteni kell a közgyűléstől. Ennél csak egy fontosabb feladat van: a közgyűlést függetleníteni kell a tanácstól. Lehetetlen állapot az. hogy a húsz tagú tanács részt vesz a közgyűlés határozathozatalában, a saját előterjesztéseit, a saját szavazatával támogatja. A legtöbb esetben ezen a húsz szavazaton múlik egy-egy tanácsi javaslatnak a sorsa, mert a négyszáz tagú közgyűlés mindig csonka, sohasem jön el több városatya, mint 200 -220, igen gyakran még annyi sem. A parlamentben is csakis akkor vehetnek a részt a miniszterek és ál- Jámtkkárok a szavazásban, ha egyúttal képviselők is. Nem lehet adni 20 fórt egyik ügynél sem a tanácsnak, amelynek hivatali tekintélye amúgy is a maga javaslata felé fordítja a mameluk városatyák szavazatát. A tanács maradjon meg véleményező és végrehajtó szervnek és ne akarja a közgyűlésre oktrojálni az akaratát, amely legtöbbször nem is'a saját akarata. A város kenyere. Rejtelmek a lísztszállitás körül. • A közélelmezési ügyosztálynak, amely F o 1- kusházy Lajos tanácsnokot tiszteli vezetőjéé , kincs és kellemetlen ügye támadt. Megírták róla, hogy a városi kenyérgyár számára 350 waggon lisztet vásárolt s a vásárnál ismét figyelem nélkül hagyta a nyilvános árlejtés követelményét. • A híradás szerint a vásárlás a városházán rendszerré vált, bizalmas utón történt. A mintegy 35.000 mázsa és kb. 600.000 korona áru liszt szállításával hárem malmot bíztak meg : a C o n- c o r d iát, a Ki r á 1 y-m almot és a G i z e l- la-mal mot. A nyilvános árlejtésnek a látszatát úgy akarta fenntartani az ügyosztály, hogy á forma kedvéért árajánlatokat kért több pesti és vidéki malomból is, a végén azonban mégis csak a kiváltságos malmpk jutottak az üzlethez. Nagyon kellemetlen lehetett ez a leleplezés b p 1 k ,u.s h á z y tanácsnoknak, mert — szokása ellenére —.ravaszul megfogalmazott kommünikében védekezni próbált a vád ellen. A kommüniké szerint tényleg nem volt nyilvános árlejtés,, hanem az ügyosztály ajánlattételre hívott fel nehány általa kiválasztott céget. Az a védekezés, hogy eddig is igy. intézték el a százezres szállítást, egyenesen cinikus, semmiesetre sem komoly. Fol.kus.házy tanácsnok szerint a legelőnyösebb, ajánlat győzött. Meg kell bocsátania a tanácsos urnáik, ha a múltak tapasztalatain okulva, csak fenntartással vagyunk hajlandók ennek a kijelentésnek az igazságát elfogadni. Fölöttébb gyanúsnak találjuk ugyanis, hogy a támadások ellenére és dacára a nyilatkozatból kiáradó önérzetnek, a mai napig sem publikálták hivatalosan a döntést. Holott, ha minden úgy történt volna, ahogyan történnie kell, ugyan niiért hallgatták volna el a Concordiának, a Királynak, és a Gizellának a nevét? És miért nem •siet az ügyosztály beszámolni arról, milyen árajánlatokat kapott a város és milyen áron kapta meg a lisztszálitást a három kiválasztott malom? i' v\- -s* Jól tudjuk, hogy a közélemezési ügyosztályban több a tehetetlenség és a naivitás, mint a rosszhiszeműség. Hiszen kis híja, hogy egy tönkrement vállalatot, a Soroksári gőzmalmot a város nyakába nem akasztották. A vonatkozó ajánlat nagyon tetszett Folkusházy tanácsnoknak, kapcsolatos volt a kenyérgyár üzemének ellátásával is. Még jó szerencse, hogy a városnak nem volt és nincsen pénze az ilyen kísérletezésekre. A kenyérgyár kibővítésének a küszöbén mindenesetre fokozott óvatosságot és éberséget igényel a közélelmezési ügyosztály tevékenysége. Itt aztán megszűnik az a kifogás, hogy a nyilvános árlejtés szíik körben való ajánlattételi felhívással pótolható. Ennél a szállításnál nem lehet kizárni a konkurrenciát, holmi Werner Pfléi- derereknek, vagy pedig más favoritoknak a kedvéért. f|áB05l kdMsohbt ■S olcsón és gyorsan elintéz Iff Helhübel Gyűlj irodája. Az ország összes vállalkozóihoz, állami és városi szállítóihoz roppant érdekes, pikáns körlevél ment szét néhány nappal ezelőtt. A körlevél küldője N e 1 h ü b e 1 Gyula volt fővárosi műszaki tisztviselő, jelenleg városházi kijáró. Ez a foglalkozás eddig sem volt ismeretlen. mégis Nelhübel mesteré az érdem, hogy önálló kereseti ággá fejlesztette az ipar- szerű kijárást. Helyszűke miatt nem közölhetjük egész terjedelmében a körlevél tartalmát, pedig ez az irás olyan jelentős kortörténeti dokumentum, hogy féltétlenül helyet kell biztosítani számára a Fővárosi Múzeumban. Nelhübel mester bejelenti a t. Címnek, hogy tizenhét évi városházi szolgálat után nyugdijaztatta magát, önálló lett és a hosszú szolgálati idő alatt szerzett tapasztalatait, főképpen pedig az összeköttetéseit a t. Címnek a javára óhajtja ezentúl értékesíteni. Meg is magyarázza a í. Cimnek mi az.ö uj foglalkozása. Azt mondja, hogy ha valakinek akármiféle ügyes- bajos dolga akad a városházán, ezentúl nem kell törni a fejét azon, kihez forduljon, kinek a közvetítését vegye igénybe. Ö, Nelhübel Gyula, állandó összeköttetést, tart fenn az összes tisztviselőkkel, a polgármestertől kezdve a legutolsó diurnistáig és vissza, ennélfogva a legelőnyösebben, a legbiztosabban kijár mindent a városházán. Akar ön, t. Cim, valami zsíros szállítást? — forduljon bizalommal Nelhübel Gyulához. Árlejtéssel parancsolja, vagy árlejtés nélkül? — Nelhiib 1 mesternél ez nem differál. Ha netán valamelyik dsztviselőnek aggodalmai támadnak: — legyőzi az aggodalmakat Nelhübel. Ha 2a óra alatt szükséges az elintézés- majd kisürgeti a ;v;.,V1 Önérzettől dágrd a körlevél, biztos sikert helyez kilátásba .az,ügyfeleknek. Mi a világért sem akarjuk elrontani Nelhübel urnák szép kilátásokkal kecsegtető üzletét, végtére is Nelhübel nem városatya és nem városi tisztviselő és legalább őszinte ember, nem tagadja, hogy a kijárásból kitünően meg lehet élni. Az éremnek egyik oldala: Nelhübel ur viszonya a klienseihez, nem tartozik mireánk. Van azonban itt eev sokkal súlyosabb dolog is. Nelhübel' ur egv másik körlevelet is küldött szét. A városi tisztviselőknek szól a levél s a volt kartárs lírikus hangon kéri benne a kollégák szives támogatását. Ez már azután kevésbbé kedélyes és veszélytelen dolog. Nelhübel ur körlevelezése alkalmas arra, hogy diszk red i t á 1 j á a főváros tisztviselőit és megszilárdítsa a publikumban azt a hitet, hogv a városházán csak az boldogul, aki kijárókat vesz igénybe. Nelhübel ur bizonyára ártatlan, szegény ember, akinek a kijárás a mindennapi kenyérre kell. az üzletnek a beállításában, reklamirozásában azonban kétBudapest, 1913. szeptember 17, ségtelenül van valami gyanúsító látszat, amely szerint a tisztviselőket nem csak érzelmi kapocs fűzi Nelhübel úrhoz. Nelhübel annyira jónak tartja az eszmét, annyira rentabilisnek a kijárási üzletet, hogv nagyszabású irodát nyitott és társul akart megnyerni egy kijárásokban megöregedett városatyát. A derék városatya azonban kijelentette, hogy ő nem társul senkivel, mert ő önállóan szereti zsebrevágni a kijárások munkadiját. Nelhübel ur most tovább keres. Részint üzletfeleket, részint pedig városatyai címmel és jelleggel felruházott üzlettársat. Kliensei, úgy mondják, napról-napra szaporodnak, mert a köztudatba ment át, hogy a városházán Nelhübel Gyula ur ismeri a legjobban a titkos kijárások útját. Bizonyos, hogy a most megindult szezonban igen sok városatyának fog. erősen megcsappanni a jövedelme . . . Illem-panama. László és Beetz furfangja. A fővárosi illemhelyek két szerencsés tulajdonosa, László és Beetz vállalkozók, a várossal kötött szerződésük értelmében huszonnyolc uj illemhelyet kötelesek közösen építeni. A közgyűlés által jóváhagyott föltételek rendkívül előnyösek a magánvállalkozókra nézve. Annak idején B r ó d y Ernő éles hangú felebbezésben tiltakozott is az üzlet belügyminiszteri jóváhagyása ellen. Később, nem tudni kinek a könyörgésére, visszavonta a felebbezést. László és Beetzéknek nagyon is javukra szolgált az a közgyűlési csata, mely a koncessziót odaítélte számukra. A vállalkozók most már annak a kevés ellenszolgáltatásnak a teljesítésére sem hajlandók, melyre ajánlatukban kötelezettséget vállaltak. A belügyminisztertől 1911. agusztus elején a városházára leérkezett, jóváhagyott szerződés szerint László és Beetz kötelesek 1915 év végéig két földalatti illemhelyet is létesíteni, mely egyszersmind a forgalom megkönnyítését is előmozdította volna. Jól emlékszünk, a pénzügyi bizottság több tagját azzal nyerték meg. hogy a fontosabb forgalmi pontok, mint a Rákóczy-ut s az Erzsébet-körut keresztezése, túlterhelésén könnyűének a földalatti átjáróval, melyek közül kettőt az illemhelyek tulajdonosai kötelesek megépiteni. A László és Beetz cégnek ez akkor sem volt komoly szándéka, most meg egyáltalán néni az. Abból a 16,000.000 koronából, melyet 40 év alatt minimálisan megkeresnek, nem hajlandók 200.000 koronát a két földalatti átjáró építkezésébe belefektetni. És a legsajnálatosabb az ügyben az, hogy sikerült nekik a város vezetőségét is álokokkal félrevezetni, hogy kötelességük alól kibújhassanak. B á r c z y polgármester jóindulatához folyamodtak a vállalkozók és kérték, hogy ne kényszerítse belé őket a hatóság egy súlyos és kockázatos építkezésbe. Ha ők most megépítik a két földalatti illemhelyet s a városban kiterjesztik a földalatti hálózatát, nekik esetleg a most létesített átjárót le kell bontatniok és a földalatti gyorsvasut építménye alatt ismét megcsinálni. A főváros engedett a több oldalról jött nyomásnak, mit bizonyít az is, hogyha László és Beetz komolyan eleget eWi-na tenni a szerződés feltételének, akkor már régen meg kellett volna kezdeni az előmunkálatot, de a vállalkozók még csak tárgyalni sem jelentkeztek az útépítési és csatornázási ügyosztályban. «PBnflHBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBivBBftBBBBBaiBiaBBBBBBBBBBBCi Mesés szépségű és célszerű AJÁNDÉKTÁRGYAK vásárlására legalkalmasabb SCHÖNWALD IMRE óra- és ékszertelepe Budapest, Deák Perenc-utca 21. sz., mert nagyszerű választéka mellett az árak is meglepően olcsók.
