Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-10 / 37. szám
Ö Budapest, 1913. szeptember 10. Jpar bénzügy Vátlaíkozás Xeteskedeíem A nagybankok hitelpolitikája. Az Osztrák-magyar bank kamatlába 6 százalék, a budapesti piacon pedig 6x/8 százaléknál olcsóbb pénzi még elsőrendű váltókra se kaphatni. Ez a körűimén:, eléggé igazolja azt a felfogást, hogy az ország gazdasági életét másfél év óta megbénító pénzfeszültség, jobban mondva pénzkrizis még sziinöfélben sincs. Javulásra egyelőre már azért sincs k.látás, mert az őszi kampány lényegesen nagyobb szükségletének behatása alatt a pénzviszonyok a legutóbbi napokban európaszerte rosszabbodtak. Ezeknek előrebocsátását azért tartottuk szükségesnek, mert csak a pénzviszonyok kellő :> merete mellett mondhatunk kritikát a nagybankok hitelpolitikájáról, mely sok oldalról még ma is heves támadásoknak van kitéve. Hiszed a jegybank egyik titkára a legutóbbi főtanácsi ülésen is valóságos uzsorával vádolt meg egy nagybankot, mig Pranger vezértitkár néhány héttel ezelőtt minden kertelás nélkül kijelentette, hogy a magyar nagybankok a hitel- megszoritásokat a legkiméletíenebb módon alkalmazták — a kereskedelem és ipar óriási kárára. A debreceni kamara most kiadott évi jelentése igy vádolja a nagybankokat: „Valóságos razziát rendeztek a védtelen kismtézeteKre. A csatatér sebesültjeit nem leölni és nem kiosztani kellett volna, hanem ápoláson vermi és megsegíteni.“ A pénzintézetek országos egyesülése jelentésében ezt panaszolja: „A lutelkorlátozá- sok és betételvonások által felidézett bajok orvoslására a kormány kezdeményezésére r fővárosi nagybankok szindikátust alak'tottrk, melynek feltételei azonban olyan terhesek voltak, hogy a legtöbb intézet a felajánlott hitelt el nem fogadhatta, amiért is a szindikátus működése a válságon nem nagyon enyhített.“ Mindezek súlyos vádak, melyek erős támaszra találtak a nagybankok kedvező mérlegeiben, amelyek a válságos idők alatt rekordszerü nyereségekkel zárultak. Ugyancsak támadás éri a nagybankokat azért is, mert tisztán politikai -okokból részt vesznek a 30 milliós bolgár kölcsönben olyan időben, amidőn a magyar kereskedelem hitelszükségletét nem képesek, vagy nem akarják kielégítem. Audiatur et altera pars. Eme vádak tekintetében kérdést intéztünk az egyik nagybank ve- zérigazgatöjanoz, aki nekünk ezeket mondta: — A nagybankok hitelpolitikáját a válság alat: nem az önző üzleti érdekek, hanem az általános pénzviszonyok irányították. A közgazdasági tudományok egyik alapvető tantétele, hogy a tőke oda áramlik, ahol biztos és jövedelmező elhelyezésre talál. A válságos idők arra kényszeri- tettek bennünket, hogy jól megnézzük azt, akinek hitelt' nyújtunk. Régi üzletfeleink hitelszükségletét lehetőleg a válság alatt is kielégítettük, viszont igaz, hogv uj hitelt senkinek se nyújtottunk. A háborús időkre való tekintettel állandóan nagv készpénz- tőkét tartottunk készletben, ami egyenesen a kormány kivánságára történt. Ezenkivül az állam, melynek jövedelmei nem a rendes mederben folytak be. állandóan igénybe vett és vesz bennünket, már csak azért is, mert az utóbbi időben a külföldön kölcsönt nem tudott elhelyezni- Nagv érvágás volt rajtunk az is, hogv a fővárosnak 60 milliót1 kellett adnunk. Ezt az ország és a főváros hitelének jó hírneve érdekében meg kellett tennünk, habár kárhoztatnunk kell a polgármester eljárását, aki elmulasztotta, hogy a főváros pénzszükséeleteiről a kellő időben gondoskodjék. Bárczy lehet jó adminisztrátor, de az bizonyos, hogy rossz financier. Az csak természetes, hogy ilyen körülmények között a nagybankok a kereskedelem, jpar és vállalkozás minden pénzszükségletét nem voltak képesek kielégíteni. Mi is tudjuk, hogy sok a panasz és hegy sokat szidnak bennünket, de pénziizletek- nél az érzelmi momentumok r.em jííszbat- nak szerepet. Ami pedig azt a vádat illeti, hogy egyes pénzintézeteket agyonszanál- ; tunk, erre nézve az a megjegyzésem, hogv ezeket az intézeteket nem mi. hanem azok lelkiismeretlen vezetői tették tönkre. Ezeket a legjobb akarattal se lehetett lábra állítani. A nagybankok hatalma azon a bizalmon alapul, melylve! a közönség iránt viseltetik. Ezt a bizalmat csak ugv tarthatjuk meg, ha reánk bízott nagv tőkéket a legszigorúbb üzleti szolidaritással adminisztráljuk. Ezti pedig válságos időben, a mikor nagy pénzfeszültség uralkodik, mint most, fokozott mérvben kell megtennünkNincs mit hozzátennünk ezekhez az érdekes kijelentésekhez, melyek a nagybankok ellen felhozott vádak egy részét megdöntik. De ideiktatjuk a C ré d i t Lyonnais vezérigazgatójának szavait, aki a bank idei közgyűlésén a többi között ezeket mondotta: „Intézetünk a válságos idők dacára egyetlen egy üzletfelének 'se korlátozta hitelét, sőt uj hiteleket is nyújtottunk, hogy a kereskedelmet és ipart szorongatott helyzetében támogassuk". Ilyen dicsekvéssel a budapesti nagybankok nem állhatnak elő. Ellenben most ősszel, amikor a belföldi pénzszükséglet amugyis fokozott mérvben nyilvánul, balkáni kölcsönök után tülekednek, ahelyett, hogy a magyar gazdasági élet jogos ieénveit kielégítenék. A boszniai vasúti kölcsön. A közös pénzügy- miniszter még a nyár elején elöleges megállapodást kötött egy bankkonzorciummal 270 millió korona boszniai vasúti kölcsön kibocsátása dolgában. Minthogy a kölcsönt a monarchia két állama garantálja, a parlamentek jóváhagyását is ki kell kérni, Az idevonatkozó tövényjávasla- tok mindjárt az őszi ülésszak elején az osztrák és a magyar parlament elé fognak terjesztetni. Mint értesülünk, a közös hadügyminiszter hadászati szempontból sürgeti egyes vonalak azonnali kiépítését, miért is a munkálatokat még ebben az évben akarják megkezdeni. A kölcsönt közvetítő konzorcium bécsi és budapesti nagybankokból áll. A. kölcsönt nem egyszerre, hanem az építési munkálatok előrehaladásához képest részletekben fogják a piacra hozni. Az első kibocsátás, mely előreláthatólag novemberben lesz, 100 millió korona 4 és fél százalékos vasúti kötvényt fog felölelni. A malomipar köréből. A. fővárosi malmok már évek óta ostromolják a kormányt, hogy vagy állítsa vissza az őrlési forgalmat, vagy pedig más módon törekedjék az óriási módon csökkent lisztexportot fellendíteni. Szakkörökben erre nézve a kiviteli jegyek rendszerének behozatalát ajánlották. Minthogy ez a dolog a közös vámterületet érdekli, úgy a magyar kormány tapo- gatódzott az osztrák kormánynál, mely azt válaszolta, hogy hajlandó ezt a kérdést az 1917-iki kiegyezés keretében rendezni, de csak úgy, ha a magyar kormány viszont intézkedéseket tesz a magyar liszttel Ausztriában űzött tisztességtelen verseny ellen. Ugyanis a magyar vidéki malmok Ausztriában az úgynevezett előrenu- merálással élnek. Az ő nullás lisztjük minőség tekintetében nem jobb, mint az elsőrendű osztrák malmok 2-es, vagy hármas számú lisztje. Ezzel az eljárással nyomják az osztrák malombiztosítás r Építészet Xözíekeöés ■ bányászat ipart. így állítja ezt az osztrák kormány, mely egyelőre hallani se akar az őrlési forgalom visszaállításáról. Ellenben követeli, hogy a magyar kormány a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe szigorú intézkedéseket vegyen fel a magyar vidéki malmok illojalis eljárása ellen. G, m. b. 11, Ezekkel a betűkkel jelzik Ausztriában és Németországban a korlátolt felelősségű társaságokat (Gesellschaft mit beschränkter Haftung). Németországban mintegy 20,000 ilyen társaság van, Ausztriában pedig, ahol az intézmény még uj keletű, egyedül a múlt évben 520 ilyen alakulás létesült. Most arról van szó, hogy a kereskedelmi társasági alakulásnak ezt a jogi formáját nálunk is meghonosítsák. Éppen a mostani válság bizonyította be, hogy a részvénytársasági forma igen sok esetben hátrányos az üzletnek sikerrel való kezelésére. Újabban több kereskedelmi kamara fordult a kományhoz, hogy a korlátolt felelősségű társaságokról törvény al- kottassék. Mint értesülünk, az igazságügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértve elrendelte az idevonatkozó törvénytervezet elkészítését. Illetékes helyen ebben az ügyben a következő információkat kaptuk: Igaz, hogy a törvénytervezet elkészítőié megfontolás tárgyát képezi. A modern kereskedelmi és iparvállalatok sokoldalú kialakulása szükségessé teszi, hogy a magyar társasági jog keretei kibővittesisienek abban az irányban, hogy egyeseknek — az eddiginél alkalmasabb feltétetek és módozatok mellett — lehetővé tétessék, hogv társais kereskedelmi és iparvállalatokban nemcsak tőkéjükkel, hanem intelligenciájukkal és munkaerejükkel — de felelősségüknek lehető korlátozásával —- is részt vehessenek. Erre a korlátolt felelősségű táraság igen alkalmasnak látszik. A Leszámitolóbank féléve. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank igazgatósága Madarassy-Beck Miksa báró elnöklete alatt megtartott ülésében megállapította a folyó üzleti év első felére vonatkozó mérlegét. Az első félesztendő, a nyereségáthozatot is beleértve, 2,941.707 korona 65 fillér nyereséggel zárul a megelőző üzletév első felének 2,783.55? korona 63 fillér eredményével szemben és igy a nyereség az idén a tavalyi esztendő hasonló időszakával elért eredménynyel szemben 158.154 korona 58 fillér többletet mutat föl. — Az előző évinél magasabb kamatláb-nivó a kamatláb-számla hozadékának emelkedésében jut kifeje- zésrezésre, amennyiben ezen számla eredménye az 1912. év első felének tetemes nyereségét 151.202 korona 70 fillérrel haladta meg. Megfelelő emelkedést mutat a jutalékszámla is, amelynek eredménye a tavalyihoz viszonyítva 73.023 korona 38 fillér többletet mutat ki. Ezzel szemben az értékpapírokon, valamint az értékpapír-bizományi üzletben kimutatott nyereség a tavalyival szemben lényegesen csökkent, ami az értékpapír-piacon már huzamosabb idő óta tapasztalható közismert viszonyokban leli magyarázatát. A jelzálog- osztály eredménye az ezen üzletágra különösen kedvezőtlen viszonyok közepette aránylag nem mutat lényeges visszaesést. A félév végén a betétállomány 154 millió koronát tett ki a tavalyi 148 millió koronával szemben. Az intézet folyton emelkedő forgalmának megfelelően a kiadások is természetszerűleg szaporodtak, főleg a tisztviselők fizetési számlájának emelkedése folyátn. Az Atlasz aszbesztcementpalagyár r.-t.-nak, amely 1911. decemberben alakult 500.000 K alaptőkével Lukács Lajos ügyvezető-igazgató szabadalmának kiaknázására, budafoki gyártelepén most kezdték meg a gépek szerelését. A gyár, amely kizárólag aszbeszt- cement-palát fog készíteni, előreláthatólag október-novemberben kezdi majd meg az üzemet. A Hazai kőolajipar r.-t. szeptember 19-ére rendkívüli közgyűlést hiv össze a jelenleg 900.000 K alaptőkének 1 és fél millió K-ra való fölemelése céljából. A Betonépitési r. t. műszaki igazgatója, T ü c h- 1 e r Ármin megvált a vállalattól.
