Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-10 / 37. szám

Ö Budapest, 1913. szeptember 10. Jpar bénzügy Vátlaíkozás Xeteskedeíem A nagybankok hitelpolitikája. Az Osztrák-magyar bank kamatlába 6 száza­lék, a budapesti piacon pedig 6x/8 százaléknál olcsóbb pénzi még elsőrendű váltókra se kap­hatni. Ez a körűimén:, eléggé igazolja azt a fel­fogást, hogy az ország gazdasági életét másfél év óta megbénító pénzfeszültség, jobban mond­va pénzkrizis még sziinöfélben sincs. Javulásra egyelőre már azért sincs k.látás, mert az őszi kampány lényegesen nagyobb szükségletének behatása alatt a pénzviszonyok a legutóbbi na­pokban európaszerte rosszabbodtak. Ezeknek előrebocsátását azért tartottuk szük­ségesnek, mert csak a pénzviszonyok kellő :> merete mellett mondhatunk kritikát a nagyban­kok hitelpolitikájáról, mely sok oldalról még ma is heves támadásoknak van kitéve. Hiszed a jegybank egyik titkára a legutóbbi főtanácsi ülésen is valóságos uzsorával vádolt meg egy nagybankot, mig Pranger vezértitkár né­hány héttel ezelőtt minden kertelás nélkül ki­jelentette, hogy a magyar nagybankok a hitel- megszoritásokat a legkiméletíenebb módon al­kalmazták — a kereskedelem és ipar óriási ká­rára. A debreceni kamara most kiadott évi je­lentése igy vádolja a nagybankokat: „Valóságos razziát rendeztek a védtelen kismtézeteKre. A csatatér sebesültjeit nem leölni és nem kioszta­ni kellett volna, hanem ápoláson vermi és meg­segíteni.“ A pénzintézetek országos egyesülése jelentésében ezt panaszolja: „A lutelkorlátozá- sok és betételvonások által felidézett bajok or­voslására a kormány kezdeményezésére r fővá­rosi nagybankok szindikátust alak'tottrk, mely­nek feltételei azonban olyan terhesek voltak, hogy a legtöbb intézet a felajánlott hitelt el nem fogadhatta, amiért is a szindikátus működése a válságon nem nagyon enyhített.“ Mindezek súlyos vádak, melyek erős támasz­ra találtak a nagybankok kedvező mérlegeiben, amelyek a válságos idők alatt rekordszerü nye­reségekkel zárultak. Ugyancsak támadás éri a nagybankokat azért is, mert tisztán politikai -okokból részt vesznek a 30 milliós bolgár köl­csönben olyan időben, amidőn a magyar keres­kedelem hitelszükségletét nem képesek, vagy nem akarják kielégítem. Audiatur et altera pars. Eme vádak tekinte­tében kérdést intéztünk az egyik nagybank ve- zérigazgatöjanoz, aki nekünk ezeket mondta: — A nagybankok hitelpolitikáját a vál­ság alat: nem az önző üzleti érdekek, ha­nem az általános pénzviszonyok irányítot­ták. A közgazdasági tudományok egyik alapvető tantétele, hogy a tőke oda áram­lik, ahol biztos és jövedelmező elhelyezés­re talál. A válságos idők arra kényszeri- tettek bennünket, hogy jól megnézzük azt, akinek hitelt' nyújtunk. Régi üzletfeleink hi­telszükségletét lehetőleg a válság alatt is kielégítettük, viszont igaz, hogv uj hitelt senkinek se nyújtottunk. A háborús időkre való tekintettel állandóan nagv készpénz- tőkét tartottunk készletben, ami egyenesen a kormány kivánságára történt. Ezenkivül az állam, melynek jövedelmei nem a ren­des mederben folytak be. állandóan igény­be vett és vesz bennünket, már csak azért is, mert az utóbbi időben a külföldön köl­csönt nem tudott elhelyezni- Nagv érvágás volt rajtunk az is, hogv a fővárosnak 60 milliót1 kellett adnunk. Ezt az ország és a főváros hitelének jó hírneve érdekében meg kellett tennünk, habár kárhoztatnunk kell a polgármester eljárását, aki elmulasz­totta, hogy a főváros pénzszükséeleteiről a kellő időben gondoskodjék. Bárczy lehet jó adminisztrátor, de az bizonyos, hogy rossz financier. Az csak természetes, hogy ilyen körül­mények között a nagybankok a kereske­delem, jpar és vállalkozás minden pénz­szükségletét nem voltak képesek kielégíte­ni. Mi is tudjuk, hogy sok a panasz és hegy sokat szidnak bennünket, de pénziizletek- nél az érzelmi momentumok r.em jííszbat- nak szerepet. Ami pedig azt a vádat illeti, hogy egyes pénzintézeteket agyonszanál- ; tunk, erre nézve az a megjegyzésem, hogv ezeket az intézeteket nem mi. hanem azok lelkiismeretlen vezetői tették tönkre. Eze­ket a legjobb akarattal se lehetett lábra állítani. A nagybankok hatalma azon a bi­zalmon alapul, melylve! a közönség iránt viseltetik. Ezt a bizalmat csak ugv tarthat­juk meg, ha reánk bízott nagv tőkéket a legszigorúbb üzleti szolidaritással admi­nisztráljuk. Ezti pedig válságos időben, a mikor nagy pénzfeszültség uralkodik, mint most, fokozott mérvben kell megtennünk­Nincs mit hozzátennünk ezekhez az érdekes kijelentésekhez, melyek a nagybankok ellen fel­hozott vádak egy részét megdöntik. De ideik­tatjuk a C ré d i t Lyonnais vezérigazgatójá­nak szavait, aki a bank idei közgyűlésén a többi között ezeket mondotta: „Intézetünk a válságos idők dacára egyetlen egy üzletfelének 'se kor­látozta hitelét, sőt uj hiteleket is nyújtottunk, hogy a kereskedelmet és ipart szorongatott helyzetében támogassuk". Ilyen dicsekvéssel a budapesti nagybankok nem állhatnak elő. Ellenben most ősszel, amikor a belföldi pénzszükséglet amugyis fokozott mérv­ben nyilvánul, balkáni kölcsönök után tüleked­nek, ahelyett, hogy a magyar gazdasági élet jogos ieénveit kielégítenék. A boszniai vasúti kölcsön. A közös pénzügy- miniszter még a nyár elején elöleges megálla­podást kötött egy bankkonzorciummal 270 mil­lió korona boszniai vasúti kölcsön kibocsátása dolgában. Minthogy a kölcsönt a monarchia két állama garantálja, a parlamentek jóváhagyását is ki kell kérni, Az idevonatkozó tövényjávasla- tok mindjárt az őszi ülésszak elején az osztrák és a magyar parlament elé fognak terjesztetni. Mint értesülünk, a közös hadügyminiszter hadá­szati szempontból sürgeti egyes vonalak azon­nali kiépítését, miért is a munkálatokat még eb­ben az évben akarják megkezdeni. A kölcsönt közvetítő konzorcium bécsi és budapesti nagy­bankokból áll. A. kölcsönt nem egyszerre, hanem az építési munkálatok előrehaladásához képest részletekben fogják a piacra hozni. Az első ki­bocsátás, mely előreláthatólag novemberben lesz, 100 millió korona 4 és fél százalékos vasúti kötvényt fog felölelni. A malomipar köréből. A. fővárosi malmok már évek óta ostromolják a kormányt, hogy vagy állítsa vissza az őrlési forgalmat, vagy pedig más módon törekedjék az óriási módon csökkent lisztexportot fellendíteni. Szakkörökben erre néz­ve a kiviteli jegyek rendszerének behozatalát ajánlották. Minthogy ez a dolog a közös vám­területet érdekli, úgy a magyar kormány tapo- gatódzott az osztrák kormánynál, mely azt vá­laszolta, hogy hajlandó ezt a kérdést az 1917-iki kiegyezés keretében rendezni, de csak úgy, ha a magyar kormány viszont intézkedéseket tesz a magyar liszttel Ausztriában űzött tisztesség­telen verseny ellen. Ugyanis a magyar vidéki malmok Ausztriában az úgynevezett előrenu- merálással élnek. Az ő nullás lisztjük minőség tekintetében nem jobb, mint az elsőrendű osz­trák malmok 2-es, vagy hármas számú lisztje. Ezzel az eljárással nyomják az osztrák malom­biztosítás r Építészet Xözíekeöés ■ bányászat ipart. így állítja ezt az osztrák kormány, mely egyelőre hallani se akar az őrlési forgalom visszaállításáról. Ellenben követeli, hogy a ma­gyar kormány a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe szigorú intézkedéseket vegyen fel a magyar vidéki malmok illojalis eljárása ellen. G, m. b. 11, Ezekkel a betűkkel jelzik Ausztriá­ban és Németországban a korlátolt felelősségű társaságokat (Gesellschaft mit beschränkter Haftung). Németországban mintegy 20,000 ilyen társaság van, Ausztriában pedig, ahol az intéz­mény még uj keletű, egyedül a múlt évben 520 ilyen alakulás létesült. Most arról van szó, hogy a kereskedelmi társasági alakulásnak ezt a jogi formáját nálunk is meghonosítsák. Éppen a mos­tani válság bizonyította be, hogy a részvénytár­sasági forma igen sok esetben hátrányos az üz­letnek sikerrel való kezelésére. Újabban több kereskedelmi kamara fordult a kományhoz, hogy a korlátolt felelősségű társaságokról törvény al- kottassék. Mint értesülünk, az igazságügymi­niszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértve elrendelte az idevonatkozó törvénytervezet el­készítését. Illetékes helyen ebben az ügyben a következő információkat kaptuk: Igaz, hogy a törvénytervezet elkészí­tőié megfontolás tárgyát képezi. A modern kereskedelmi és iparvállalatok sokoldalú kialakulása szükségessé teszi, hogy a ma­gyar társasági jog keretei kibővittesisienek abban az irányban, hogy egyeseknek — az eddiginél alkalmasabb feltétetek és mó­dozatok mellett — lehetővé tétessék, hogv társais kereskedelmi és iparvállalatokban nemcsak tőkéjükkel, hanem intelligenciá­jukkal és munkaerejükkel — de felelőssé­güknek lehető korlátozásával —- is részt vehessenek. Erre a korlátolt felelősségű táraság igen alkalmasnak látszik. A Leszámitolóbank féléve. A Magyar Leszámí­toló- és Pénzváltó-Bank igazgatósága Madarassy-Beck Miksa báró elnöklete alatt megtartott ülésében megál­lapította a folyó üzleti év első felére vonatkozó mér­legét. Az első félesztendő, a nyereségáthozatot is bele­értve, 2,941.707 korona 65 fillér nyereséggel zárul a megelőző üzletév első felének 2,783.55? korona 63 fil­lér eredményével szemben és igy a nyereség az idén a tavalyi esztendő hasonló időszakával elért eredmény­nyel szemben 158.154 korona 58 fillér többletet mutat föl. — Az előző évinél magasabb kamatláb-nivó a ka­matláb-számla hozadékának emelkedésében jut kifeje- zésrezésre, amennyiben ezen számla eredménye az 1912. év első felének tetemes nyereségét 151.202 ko­rona 70 fillérrel haladta meg. Megfelelő emelkedést mutat a jutalékszámla is, amelynek eredménye a ta­valyihoz viszonyítva 73.023 korona 38 fillér többletet mutat ki. Ezzel szemben az értékpapírokon, valamint az értékpapír-bizományi üzletben kimutatott nyereség a tavalyival szemben lényegesen csökkent, ami az ér­tékpapír-piacon már huzamosabb idő óta tapasztalható közismert viszonyokban leli magyarázatát. A jelzálog- osztály eredménye az ezen üzletágra különösen ked­vezőtlen viszonyok közepette aránylag nem mutat lé­nyeges visszaesést. A félév végén a betétállomány 154 millió koronát tett ki a tavalyi 148 millió koronával szemben. Az intézet folyton emelkedő forgalmának megfelelően a kiadások is természetszerűleg szapo­rodtak, főleg a tisztviselők fizetési számlájának emel­kedése folyátn. Az Atlasz aszbesztcementpalagyár r.-t.-nak, amely 1911. decemberben alakult 500.000 K alaptőké­vel Lukács Lajos ügyvezető-igazgató szabadalmának kiaknázására, budafoki gyártelepén most kezdték meg a gépek szerelését. A gyár, amely kizárólag aszbeszt- cement-palát fog készíteni, előreláthatólag október-no­vemberben kezdi majd meg az üzemet. A Hazai kőolajipar r.-t. szeptember 19-ére rendkívüli közgyűlést hiv össze a jelenleg 900.000 K alaptőkének 1 és fél millió K-ra való fölemelése cél­jából. A Betonépitési r. t. műszaki igazgatója, T ü c h- 1 e r Ármin megvált a vállalattól.

Next

/
Thumbnails
Contents