Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-22 / 4. szám

4 99 Budapest, 1913. január 22. Lapunk telefonszáma: 137-15 A Nemzeti Színház tervpályázata. Szent for­radalom zajlik a művészet berkeiben: ismét el­dőlt. ismét botrányba fulladt egy magyar terv- pályázat. A Nemzeti Színház uj palotájáról van szó, amely bennünket, a komunális ügyek hiva­tásos krónikásait, egyedül abból a szempontból érdekel, hogy Budapest fejlődését, szépségét, mennyiben keresztezi, vagy mennyiben segiti elő a pályázat sorsa. Egy dolog bizonyos: a pá­lyázat kiirása előtt véglegesen meg kellett volna állapítani az egész környéknek, nevezetesen pe­dig a Kossuth Lajos-utcának és a Rákóczi-utnak a szabályozási programmját, amelyet azután a tervekkel összhangban kellett volna hozni. Enél- kül meddőnek tartjuk a páyázatot és haszonta­lannak azt a visszataszító játékot, mely a döntés körül folyt. Mert disznóságok nélkül nem szű­kölködött a zsűri munkája. A főintéző Kertész K. Róbert műszaki tanácsos volt, akinek legna­gyobb része van abban, hogy a külföldi szak­értők 32 pályázat közül csak 5—6-ot láttak, a többit Kertészék önhatalmilag kiselejteztek. Mondják, hogy Bálint és Jámbor érde­keit főhercegi kezek istápolták. M. e d gyá­sz a y é r t a kormánybiztos, B á n f f y Miklós gróf exponálta magát, Lajta Béla és Tőr y- Pogányék pedig előbb a kiszemelt szakér­tőknek a véleményével ismerkedtek meg s csak ezután készítették el terveiket. A művészet igaz barátai kíváncsian lesik, vájjon Kertész Róber- tékban meg lesz-e a bátorság arra, hogy nem­csak a pályadíjnyertes terveket, hanem a kise­lejtezetteket is közszemlére bocsássák? Révész Béláé a pálma,. Hosszas huza-vona, indokolatlan halasztás, érthetetlen késedelem után végre megtörtént a döntés a Ferenc Jó- zsef-irodalmi díjra vonatkozóan. Nagy öröm­mel, jóleső érzéssel számolunk be a zsűri vá­lasztásáról, amely Révész Bélára esett. Ki­vételes irói egyéniségének, nagy tehetségének, páratlan szerénységének számtalan hódolója volt eddig is már -s hogy az elismerés, a babér talán elsőizben éri, csak azt bizonyítja, hogy Révész Béla sohasem tudott a könyökével dol­gozni. tülekedni. A pályázat eredménye dicső­sége a jeles Írónak és becsületére szolgál a zsű­rinek. Bérházból iskola. Az Üllöi-ut 54. számú há­zat, amely L e y r e r Lőrinc tulajdona s amely­ben azelőtt a Vili—X. kér. járásbíróságnak vol­tak a helyiségei, a főváros bérelte ki két eszten­dővel ezelőtt a községi polgári fiuiskla céljaira. A bérletet, amely most járt le, további három esztendőre meghosszabbította a tanács. Budapest barátai. Pásztor Mihály hírlap­írói tevékenységének legértékesebb része fűző­dik Budapest legújabb történetéhez. Az eladó­sodott Budapest szerzője lekes szeretettel bontotta ki annak a gyönyörű eszmének a lobo­góját, hogy ennek a kialakulatlan szépségű, íz­lésében és szokásaiban még ingadozó városnak a rajongóit, korholó szerelmeseit együvé gyűjt­ve, egy hatalmas szövetségben egyesítse. Bu­dapest barátainak közös célra: a művészi fej­lődés irányítására való egyesülését propagálta Pásztor Mihály abban a felolvasásában, amelyet szombaton tartott a Pedagógiai Szeminárium üléstermében. A jövőhöz a múlton és a jelenen keresztül vezet az ut. A felolvasó élénk voná­sokkal^ megrajzolta a 200 év előtti Budapest ké­pét, vázolta a mai viszonyokat s a fejlődés per­spektívájának megnyitásával úttörő munkát, nagy hasznú szolgálatot teljesített. Budapest ba­rátai, reméljük, mielőbb szövetségre lépnek egy­mással. Mikor a főváros pörnyertes. Két esztendővel ezelőtt feltűnést keltett az a por, amelyet a fő­város az Országos Nöképző Egyesület ellen in­dított azon az alapon, hogy az Egyesület, ami­kor a Veres Pálné-utcában felépítette a leány- gimnáziumot, a főváros telkéből is felhasznált egy i észt — jogtalanul — az; építkezéshez. A port megnyerte a főváros s az Ítélet után létre­jött egyezség értelmében az Egyesület arra kö­telezte magát, hogy kártérítés fejében évente i nagyobb összegű ösztöndijakat létesít. Minthogy pedig ez a pénz felborította a büdzsét, az Egye­sület most kénytelen kelletlen beszüntetett egy tanári állást s az igy megtakarított pénzből fe­dezi az ösztöndíjakat. A főváros ily módon ke­rül kapcsolatba azzal a szomorú ténnyel, hogy a Veres Pálné-utcai leánygymáziumban nincsen rendes tanára a történelemnek. A fővárosi tisztviselők adója,. A polgármester utasította a központi számvevőséget, hogy a z u j adótörvény értelmében felemelt jö­vedelmi adókat a székesfővárosi alkalmazottak­nak szolgálati járandóságaiból az 1913. évi ja­nuár hó 1 -töl kezdve már az uj adótörvények­nek megfelelően vonja le. Az adótörvények életbeléptetésének időpontja még nincsen fixirozva, annyi azonban bizonyos, hogy legalább is június elsejéig szó sem lehet róla. Furcsának találjuk ezek után, hogy a fő­városi tisztviselőkre nézve már január hó else­jétől kezdve életbeléptetik az adóreformot. Autóbusz-közlekedés Münchenben. Vasárnap, e hó 19-ikén nyitották meg nagy ünnepély kere­tében az autobusz-forgalmat Münchenben. Az uj közlekedési eszközt a bajor főváros lakossága nagy örömmel fogadta s bizonyos, hogy az au­tóbusz a legnépszerűbb jármüve lesz München­nek. Az autóbuszokat tudvalevőleg az az angol konzorcium szállította, amely Budapesten is be­nyújtotta ajánlatát s amely Bécs városával is megállapodást kötött a koncesszióra vonatko­zóan. Piaci tudósítók. Az élelmiszerkereskede­lem országos ellenőrzésére nézve fontos lépést szándékozik tenni a földművelésügyi miniszté­rium. Az ország összes élelmiszerpiacaira ugyanis piaci tudósítókat fog a földmivelési minisztérium kinevezni, akik az élelmiszerárak felől fogják állandóan tájékoztatni a miniszté­rium illetékes közegét, akik a beérkező adatok földolgozását végzik majd. Ezen az alapon re­mélhetőleg el lehet majd érni az élelmiszer- árak nivellálását, ami jó hatással lesz majd a fővárosi fogyasztókra nézve. A kereskedem] kikötő. Az elmúlt évben tudvalévőén a Magyar Hajózási Egyesület föl- terjesztést intézett a kereskedelemügyi minisz­tériumhoz, melyben a budapesti kereskedelmi kikötő nagy gazdasági jelentőségére hivatkoz­va, annak mielőbbi létesítését kérte, s egyút­tal a miniszter figyelmét olyan változásokra hívta föl az eredeti kikötő-terven, amelyet a saját műszaki szempontjából fontosnak tarta­na. A miniszter a fölterjesztésre adott válaszá­ban a kikötő létesítésének sürgősségére nézve nem tesz megjegyzést, az ajánlott módosítá­sokra nézve azonban azt a feleletet adta, hogy azokat tekintetbe fogja venni. Erzsébet-sugárut — Szabadkán. Szabadka vá­ros tanácsa hatalmas Erzsébet-sugárutat tervez, amely a város főterét a. városligettel kötné ösz- sze. Az uj sugárút kisjátitási költségeinek fede­zése értelmében a tanács oly javaslatot terjeszt a legközelebbi városi közgyűlés elé, amely sze­rint minden telektulajdonos telke értékének tiz százalékát meghaladó emelkedése esetén érték­emelkedési járulékot köteles a város pénztárába befizetni, amely járulék azonban csakis közcé­lokra, illetve a város fejlesztésére használható fel. Statisztika a főváros iskoláiról. Hónapokkal a megszokott határidő előtt jelent meg az idén a főváros iskolai hatóságairól és intézeteiről szóló évkönyv, amely az 1912—13. iskolai évre szól Az évkönyv nem kevesebb, mint 480 nyomtatott oldalon pontos és kimerítő felvilágosítással szol­gál minden a főváros közoktatására szolgáló kérdésről és tartalmazza a közoktatási intéze­tekre vonatkozó statisztikát is. A. közoktatási in­tézetekről szóló statisztikából kiemeljük a kö­vetkező adatokat: 1912. november havában mű­ködött a fővárosban két főreáliskola ötven ta­nárral 1237 tanulóval; öt felső kerekedelmi is­kola 132 tanárral és 1925 hallgatóval; két fel­sőbb leányiskola 49 tanárral, illetőleg tanárnő­vel és 1058 tanulóval; két iparrajziskola 89 ta­nárral és 1166 tanulóval; egy női iparrajziskola 36 tanulóval; 18 polgári fiúiskola és 19 polgári leányiskola 784 tanárral, illetőeg tanárnővel, és 18.167 tanulóval; száztizenhat elemi iskola 1796 tanítóval, illetőleg tanítónővel és 58.407 tanuló­val; négy árva- és szeretetházi elemi iskola 17 tanítóval és 196 tanulóval. A kisdedóvodák sz­ína 85 volt, az óvónők száma 181, a gyermekek száma 5750. Azonkívül fentart a főváros 14 női kereskedelmi tanfolyamot 1167 tanulóval, 8 ke- í reskedö tanonciskolát 1287 tanulóval, 63 iparos­tanonciskolát 16.755 tanulóval, 19 iparostanonc- leányiskoát 2543 tanulóval, 43 gazdasági ház­tartási és háziipari (ismétlő) népiskolát 434 ta­nulóval és 92 napközi otthont. A főváros összes iskoláiban 3308 osztály van. Bécs az adóreform ellen. A bécsi községta­nács keddi ülésének tárgysorozatán szerepel a tanács előterjesztése az osztrák kormány adó­reformjával szemben elfoglalandó álláspontra vonatkozólag. Az osztrák pénzügyminiszter az automobil­adóról törvényjavaslatot terjesztett a képvi­selőház elé. Á javaslat a különböző tipusu motoros járóművekre a következő alapdija­kat állapítja meg: a motoros kerékpárokra 5 komát; motoros kerékpárokra oldalkocsi­val 15 koronát; villamos automobilokra 150 koronát, egyéb autókra 60 koronát. Ezen alapdijon kívül minden motoros járómű után még a lóerők mennyisége szerint külön di­jakat is kell fizetni és pedg oly autókért, me­lyek 10 lóerőnél nem erősebbek, 4 koronát, 10 lóerőtől 25-ig 8 koronát, 25-től 30 lóerőig 10 koronát, 30-tól 35 lóerőig 12 koronát és 35 lőerőtől feljebb 14 koronát. Az adókötelezett­ség alól ki vannak véve a hadsereg gépjáró­művei, az állami és városi tulajdonban levő motoros járóművek, a betegszállító- és teher automobilok. Az automobiladó 50 százalékát a birodalmi, a fenmaradó részt pedig a tarto­mányi és községi utak karbantartására fog­ják íordtani. A Ritz-szálloda megnyitása. Budapest dunai látképe Újabb ékességgel lett gazdagabb a Má­ria Valéria-utca, Eötvös-tér és dunaparti telek­tömbön épiile Ritz-szálloda révén, amely kényelem, Ízlés és előkelőség tekintetében a külföld nagy városaiban létező elsőrangú szál­lodákkal vetekedik. Madame Ritz már hóna­pok óta Budapestet tette második othonává és a legapróbb részetekig is kiterjedő figyelemmel gondoskodott mindenről, csakhogy ez a szálloda is méltó legyen ahhoz a névhez, melyet visel. A szálloda bemenetei a Mária Valéria-utcára nyílnák. A földszintet középen 8 oszlop által hordott kupolacsarnok foglalja el. A bemenettel szemben a dunai oldalon van az ebédlő, az Eötvös-tér felé pedig az olvasó, fogadó és az ovális banketterem. Az emeleteket előszoba, fürdő, illetve öltöző-szobákból álló 120 lakosz­tály foglalja el. A fedél egy része kertté van ki­képezve, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Du­nára és nyáron étkezőnek van berendezve. A Ritz-szálloda R. T. igazgatósága: elnök gróf Szapáry Pál, az igazgatótanács tagjai: her­ceg Color ed o, Mannsfeld József, dr. Hirsch Albert, L i b i t s. Adolf, Kisfaludy L i p t h a y Béla, toronyi Fellner Sándor, dr. M e y e r Frigyes Lajos, Műnk Péter, Lich- tenstadt Marcell Viktor. Felügyelőbizott­sága : Miklós László, Qyömröi Manó, dr. Zerkovitz Zsigmond. A szálloda vezetését Madame Ritz vállalta, aki mellett a szálloda igazgatói teendőit Vásárhelyi Károly végzi, a kereskedelmi igazgató ügykörét pedig T h e i n Zoltán látja el. Sláger-műsor az „Omniában“. A szezon egyik legkitűnőbb műsorát mutatja be az O m- n i a“ mozgókép-palota. A legérdekesebb és leg- müvészibb felvételek, oly gyönyörű összetétel­ben, kerülnek a szemlélő elé, hogy mindenki a legtejesebb műélvezet kielégítő érzetével kon­statálja, hogy „Omnia“ ismét jó hírnevéhez mé- tót produkált. Palais de Danse. Az előkelő közönség párt­fogásába és szeretetébe még soha sem jutott egy mulatóhely oly hamar, mint a Palais de Danse, ameynek művészi pompával berendezett falai között minden este a legjobb, legfinomabb közönség ad egymásnak taálkozót. A különleges élvezeteket és kedélyes szórakozást nyújtó pa­lotában olyan előkelő vidámság honol minden este, mint a legfinomabb párisi mulatóhelyeken és különösen most, farsang idején, lett híressé a minden esti táncmulatság, amely minden hang­verseny és báli szórakozásnak legméltóbb befe­jezése. A mulatóhely kitűnő konyhája egész éjjel friss ételkülönlegességekről gondoskodik. A fél 11 órakor kezdődő előadás műsora elsőrendű és azon a világ legkitűnőbb tánc- és énekattralo ciói mutatják be művészetüket.

Next

/
Thumbnails
Contents