Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-02 / 27. szám
Budapest, 1913. julius 2. 99 5 Üpar bénzügy Vállakózás 'Kereskebefem biztosítás r építészet 'Közfekebés bányászat 9 hényszeregyczség. A csődök száma ismét ijesztő módon szaporodik. Hetenként 30 és még több kereskedelmi csőd nyílik meg. Az összeomlások és tönkremenések hosszú sorozata még nincs lezárva. A tartós pénz és hitelválság most már oly cégeket is kikezd, amelyek másfél esztendeig ellent tudtak állani a pusztító krízisnek. Nincs kétség: benne vagyunk a legsúlyosabb g'azdaslági válságban. Legszomorubb a csődesetek e szörnyű szaporodásában az, hogy olyan vállalatokat és üzleteket dönt a válság a megsemmisülésbe, amelyek hónapokai ezelőtt beállott fizetés- képtelenségük alkalmával egyezségre léptek, azóta hitelezőinek tetemes kvótákat fizettek és most lényegesen kisebb passzívummal kénytelenek a csődnyitást elszenvedni. így az üzleti világban nagy feltűnést keltett egy igen régi s tekintélyes textilüzleti cég csődje, amely nemrégiben rendeltetett el. Ez a cég egy év előtt 700,000 koronával jelentett in- zolvenciát, hitelezőivel kiegyezett és azóta 500.000 koronát ki is fizetett. Most az általános gazdasági viszonyok folytonos romlása miatt a részleteket nem tudta pontosan betartani és 200,000 korona passzívummal csődbe került, mert egyik-másik türelmetlen hitelező a csőd beretvájával remélte a közadóst fizetés teljesítésére szorítani. Egy ily cégnél mely.fél millió tartozását kifizette, a jóakarat és jóhiszeműség nyilvánvaló és igen szomorú világot vet kereskedelmünk gondolkozásmódjára az, ha ridegséggel és türelmetlenségében egy régi, tisztességes céget a megsemmisülésbe kerget, holott, ha valakivel szemben indokolt a kímélet és elnézés, az ilyen céggel szemben bizonyára az. Az ily • csődeseteknek azonban nemcsak a csődbe kergetett cégre nézve van jelentősége, hanem a hitelezők szempontjából is igen káros. Akárhány hitelező, aki a fizetésképtelenség óta az egyezség értelmében lényeges fizetéseket kapott kézhez, most ki van téve a tömeggpndnok részéről költséges megtámadási pernek és kénytelen a féléven belül kezéhez jutott fizetéseket a csődtömegnek visz- szaszolgáltatni. Úgy hogy a csődnvitás előreláthatólag több más bukást fog maga után vonni, mert a mai szűk pénzviszonvok között bizonyára lesz oly kereskedő, aki az adós által kapott kvótákat elfizette vagy egyébként üzletébe fektette és most nem képes az egész összeget egyszerre a tömeggondnoknak beszolgáltatni. Ha pedig a megtámadási pert lefolytatja, igen nagy perköltségnek teszi ki magát. De az ilyen csődnvitás azért is kedvezőtlenebb a hitelezők összességére nézve, mint a békés likvidálás, mert a tömeg igen terhes költségei az aktívum jelentékeny részét felemésztik és ezáltal a kielégítési kvóta feltétlenül sokkal kisebb lesz, mint lett volna a csődön kivíil való felszámolás esetében. A csőd intézménye tehát közgazdaságilag igen károsnak bizonyul, ha nincs megfelelő kautéla a rideg és bosszúálló hitelezők ellen, hitelezői kis minoritás a hitelezők túlnyomó lomban valódi anacbronizmus az, hogy egv hitelezői Ais minoritás a hitelezők túlnyomó akarata ellenére is kikényszerítheti a csődöt és ezáltal nyilvánvalóan megkárosíthatja a hitelezők összességét. Világos, hogy - az egyes hitelezőnek ez az autokratikus hatalma egyps lelkiismeretlen és kíméletlen hitelezők kezében Zsarolás s előnyök kicsikarásának fegvverévé válik, amelv fegyvernek közgazdasági szempontból, tehát a közérdek szempontjából való kártékony alkalmazása ellen nincsen semmiféle remédium. A hitelezők többsége kénytelen eltűrni, hogy egy-egy zsarolni akaró hitelező az összesség rovására a tömeggondnokot hizlalja fel s a csőd kifor- szirozásával a tömeg jó részét improduktív kiadásokra fecséreltesse el, a melyeknek ösz- szege csőd nélkül a hitelezők javára jutna. Ez az ismételt csődpraxis teljesen megérlelte a csődön kívüli kényszeregyezség ösz- szegét és elodázhatatlan voltát. Nem szabad a csőd Damokles kardját közgazdasági veszedelemként a lelkiismeretlen hitelezők kezében meghagyni. Ha a hitelezők túlnyomó többséget tehát kvalifikált majoritása a csődnyitás ellen nyilatkozik és a csődön kivül egyezséget fogad el, úgy ne legyen joga és módja egyes hitelezőknek a csődöt az összesség akarata ellen kikényszeríteni. Kereskedelmünk egyik legégetőbb problémájává lett az a kérdés. És a kereskedelmi és ipari érdekképviseletek kötelességmulasztást követnek el. ha minden erejükkel ki nem sürgetik a csődön kívüli kényszeregyezség törvénybeiktatását. Nyomda-tröszt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ipari érdekeltségéhez tartozik az „A t h e- n a e u m“ nyomdai rt., amelynek három millió korona az alaptőkéje és az utóbbi években 10 százalék osztalékot fizetett. Ugyancsak a Kereskedelmi bank tárcájában van a Grafikai r-t. 400,000 korona névértékű részvénytőkéje, továbbá a Magyar K.ö nyvnyomda r-t. 900,000 korona értékű részvény. Ezekhez a vállalatokhoz csatolják most a Rigler József Ede részvénytársaságot is, amennyiben az Athenaeum (közvetve tehát a Kereskedelmi bank) megvásárolja az 1.500,000 korona névértékű részvényt, amelynek nagyrésze özv. Rigler Edéné és báró Hatvány Károly birtokában van. A négy nagy könyvnyomdavállalat ezentúl is külön fog dolgozni, de a szerves kapcsolat meg lesz közöttük, amennyiben az összes részvények a Kereskedelmi bank tulajdonában lesznek, amely természetesen a vállalatok pénzügyi műveleteit is intézni fogja. A Kereskedelmi bank nyomdavállalatainak vezetője Schw a r c z Félix, az Athenauem vezérigazgatója lesz. Úgy hírlik, hogy a bank még több jobb- nevű nyomdavállalatot meg fog szerezni, ezek között elsősorban a „N y u g a t“ irodalmi és nyomda részvénytársaságot. Feloszlik a mészkartel. A napilapok már megemlékeztek róla, hogy a mészkartel felbomlott. A mésztermelök központi szervezete, a M ész- ár usitó részvény tár saság öt évvel ezelőtt 505 ezer korona alaptőkével alakult meg. Vezető tagjai voltak a Magyar általános kőszénbánya r-t. tatabányai, esztergommegyei és újabban borsodmgyei mészégetőivel, a salgótarjáni köszénbánya „Hungária“ telepével, azonkívül a szervezethez tartozott még több kisebb vidéki mésztermelő vállalat. A kartelszerzödés ez év október elsején lejár és minthogy az érdekeltek a. kontingens és rajonirozás tekintetében nem tudtak megállapodni, az egyezményt felbontották. A Mészárusitó részvénytársaság október elsejére az összes, mintegy 25 hivatalnoknak fölmondott, S z ü s z Rafael igazgatót és S c h^a m- burg Dávid irodafönököt oedig átveszi a MÁK., ahol a mészosztályt fogják vezetni. A M. F. T. R. közgyűlése. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság junius 28-án tartotta tizennyolcadik rendes évi közgyűlését a társaság elnöke, Horváth Elemér miniszteri tanácsos elnöklete alat. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul az évi jelentést, elfogadta az igazgatóság indítványát. hogy az 1912. évi osztalék 10 K összegben állapíttassák meg, megadta az igazgatóságnak és a felügyelő-bizottságnak a fölmentvényt és megválasztotta a. feliigyelő-bizottságbaA/;s/w//s Leó lovag. Deutsch Antal, Horváth Ernő min. oszt. tan. (uj tag), Jármai Gyula kir. tan., Létay Gusztáv min. tan. (uj tag), Mutusku István és Werkner Annin urakat. A társaságra nézve az elmúlt év legjelentöségteljesebb mozzanata az a megállapodás, mely a társaság szolgálatának újjászervezése és fejlesztése tárgyában a m. kir. kormány és a társaság között létrejött. Ennek fo- iyomnyaképpen a vállalat már az 1913. év folyamán szaporítja úgy teherjáratainak, valamint állomásainak számát, mely ujabbi kötelezettségek teljesítéséért rendes államsegélye az 191A évre 400,000 koronával emeltetett lel. A társaság tartalékai a 10.000,000 korona részvénytőkével szemben 9.958,788 koronát tesznek ki. A társaság hajóparkja az elmúlt év végén 48 darab, összesen 18,900 indikált lóerővel bitó gőzösből, 263 darab, összesen 141,167.7 tonna hordképességii uszályhajóból, 90 darab kikötő állóhajóból és egy darab mentődereglyéből állott. A társaság hajóival lebonyolított személy- és áruforgalom a társaság fennállása óta a legnagyobb teljesítményt tünteti fel. A megtett személykilométerek száma 43.116,435, a teljesített tonna- kilométereké pedig 450.737,804. Az üzleti bevételek összege 9 millió 662,484 korona 11 fillér. A tiszta nyereség 522,594 korona 47 fillér. A tizennyolcadik szelvényt f. évi julius 1-től kezdve a társaság pénztára és a Magyar Általános Hitelbank váltja be. Az igazgatóság a közgyűlést követő alakuló ülésen a társaság elnökévé Horváth Elemér miniszteri tanácsos urat, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóját, a társaság alelnökévé pedig Márffy Ede miniszteri tanácsos urat választotta meg. „Pallas“ nyugdíj-, élet és katonai biztosító r-t. E fiatal és agilis hazai intézet junius 25-én tartotta IV-ik évi rendes közgyűlését. A bemutatott zárszámadás adatai az üzlet igen tekintélyes fejlődéséről tanúskodnak, amennyiben a múlt év 4 milliót meghaladó biztosítási állományt és 10,041,55 K fölösleget eredményezett, ami annál figyelemre méltóbb, miután az áldatlan gazdasági állapotok tudvalevőleg a legrégibb biztositó társaságokat is megviselték. A f. év is oly kedvező gyarapodást hozott már eddig is, hogy annak végeredménye a múlt évivel szemben kétségtelenül újabb jelentős haladást fog mutatni. A Köolajfinomitógyár Részvénytársaság a napokban tartotta meg XXX. rendes közgyűlését Palla- vicini Ede őrgróf v. b. t. t. elnöklésével. Az elnök megemlékezett arról a súlyos veszteségről, amely a társaságot igazgatósági tagjának, Jues Áronnak hirtelen elhunytával érte. A megboldogult a társaság alapításában és vezetésében gazdag tapasztalataival és szaktudásával állandóan résztvett s a vállalat felvirágoztatása körül kiváló érdemeket szerzett. Az 1912—. 13. üzletévre előterjesztett mérleg megfelelő tartalékolások után a múlt évi nyereséghozattal együtt 1.577,710 kokorona 4? fillér tiszta nyereséget tüntet fel, amely- magában foglalja a társaság által a felszámolásba lépett Actien-Gesellschaft für Naphta-Industrie cégtől megszerzett nyers olajbányák üzemeredményét is. A közgyűlés elhatározta, hogy a múlt évi határozat érteimében 8.000,000 koronára felemelt részvénytöke után részvényenként 10 százalék (20 korona) osztalékképpen fizettessék ki s hogy 561,072 korona 62 fillér uj számlára vitessék át. A jobb eredmény a társaság kielégítő nyersolaj termelésének és a melléktermékek kedvező áralakulásának tulajdonítható. Az igazgatóságba uj tagul Solowij László dr-t választották meg, a felügyelő-bizottságba az eddigi tagokat újra megválasztották. Az Ehrlich kályhagyár r-t. mérlege, amelyet az 1912.'évi december 31-én zártak le, de csak most közöltek, a múlt esztendőben elért 4783 korono nyereséggel szemben 9699 korona veszteséggel záródik. A költség 26,901 (—16,345), a munkabér 42,410 (—24,276) korona volt; kamatra pedig 9292 (—(—3424) korona kellett. — A mérleg különben a következő tételekkel záródott: Vagyon: Irodai berendezés 2079, értékpapír 100,000, óvadék 1332, leltár 17, takarékpénztári betét 220, adósok tartozása 198,147, áru 35,000, pénz 273, veszteség 9699. összesen 346,770 korona. — Teher: Részvénytőke 200.000, hitelezők követelése. 146,770, összesen 346,770 korona. A Hermes magyar általános váltóüzlet r-t. VII., Rákóczi-ut 20. sz. alatt a felszámoló Erzsébetvárosi bank r-t. régi helyiségében fiókot létesített, amely junius 19-én kezdte meg működését. E fiókpénztár vezetésével az igazgatóság a Baross-téri fiókpénztár eddigi főnökét, Haber Jenő cégvezetőt bízta meg,
