Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-28 / 22. szám
Budapest. 1913- május 28. ^/omsa^lííI^MP D Jpar Bénzügy Váüaíkozás 'Keieskebefem 'Biztosítás r Építészet Xözíekeöés Bányászat Nagybankok;, kisbankok. Utóbbi időben nálunk divatba jött a nagy- j bankok lecsepiilése. Minden rossz a nagyban- ! koktól ered — Írják és mondják a pénzügyi kuvikok. Hogy nincs hitel és sok a bukás, annak a nagy bankok az okai, mert nem adnak hitelt a piacnak- Ha pedig egy-egy fizetésképtelenségnél sokat veszt a nagybank, úgy könnyelműen hitelezett. Ha nem ad pénzt, úgy bűnös, mert hitelmegszoritással élt, ha ad pénzt, úgy uzsoráskodik, mert sokat akar keresni a kamatszámlán. Nagy az osztalék: ime bizonyítva az uzsora; kicsi.az osztalék: ime, mindig mondtuk, hogy rossz a vezetés! Ha ád kölcsönt a városoknak a nagv bank, ki akarja fosztani az 'adózókat, ha nem ad kölcsönt, úgy kapzsi és önző. És igy tovább ebben a hangnemben. Végre kialakul a közvéleményben az értelmetlen, tudatlan és ; lelkiismeretlen hírszolgálat és kritizálás nyomán olyasféle felfogás, minth'a a nagybank valami veszedelmes^, közgazdaságilag káros, a közérdek szempontjából elvetendő volna és ezzel szemben a kisebb bankok volnának az altruizmus, a közérdek, őrei és megtestesítői, amelyekkel ellentétben a nagybankok a tőke kinövéseit, ragadozó hajlandóságát jelképeznék. Egy kis visszapillantás a lefolyt és még mindig folyamatban lévő pénzválságra, ennek a közkeletű felfogásnak alapos revízióját kell hogy eredményezze. Kiderült ugyanis, hogy a magyar hitelszervezetben csakis a nagybankok váltak be, la kisbank ellenben felmondja a szolgálatot. Jelesül nagy pénzválság idején először: a nagybank szilárdan megállja a helyét, a kisbank felfordul. Másodszor: a hitelmegszoritást kezdi a kisbank, a nagybank csak később folytatja. Harmadszor: a kisbanknál a pénzét veszti a i észvénves. a Hitelező, esetleg a betevő, —• a nagybanknál ez ki van zárva. Negyedszer: a nagybank változatlanul szolgálja a klientéláját, — a kisbank erre egyszerűen képtelenné válik. Ötödször: kimélelenség dolgában a kisbank nem áll a nagybank fölött, mert a kisbank nem várhat. Hatodszor: a legtöbb fizetésképtelenség a kisbankok immobilizálásából származott. Folytathatnék még e 'sorozatot;, mely a nagybankok közgazdaságilag való maga- sabbrendűsége és hasznossága mellett tanúskodik, akár a végtelenig. E rövid néhány megállapítást csak ellene akartuk szögezni a gondolkozásnélküli kérődzésnek, mely a nagybankok káros működése körül folyik. Már e néhány sarkigazságból is kiderül, hogy a mi viszonyaink között a kis bankot a nagy bankokkal szemben, mint erkölcsösebbet, közérdekübbet odáállitani, vagy vastag tudatlanság, vagy tudatos valótlanság. Sőt a tanulságok ép az ellenkezőjét mutatják. Nálunk Magyarországon a kisbank rendszer egyszerűen csődöt mondott. A válság során a kis intézetek háromnegyed része felfordult, a megmaradt kevés is tengődik és egyáltalán képtelen aktiv, működésre. Ezzel szemben egyetlen egy nagy bank sem ingott meg, még csak 15 millió alaptőkén felül levő intézet sem. Mit mutat ez? Azt. hogy a szolid üzletvitel nálunk csak a nagybankoknál volt meg, ellenben a kisbankok túlnyomórészt erejükön felül dolgoztak. Ha a kis intézet a saját tőkéjének mértéke szerint korlátozta volna angazsmánját. úgy épen oly kevéssé jutott volna a tönk szélére, mint a nagybank. Miért nem tudott a kis bank mértéket tartani üzleteiben? És viszont miért nem terjeszkedett ki a nagy bankok egyike sem az üzleteiben annyira, hogy megakadjon? A Kereskedelmi Bank és a többi nagybank a maga és a reája bízott tőkék kezelésében szem előtt tartotta a józan és óvatos bankpolitika követelményeit és a rendelkezésére álló tőkének másfélszeresét meghaladó angazsmánba, ugyebár nem bocsátkozott bele. De a kisbankok csaknem kivétel nélkül, tőkéik 4—5-szörö- séig, sőt még ennél nagyobb sokszorozásig mentek az üzletekbe, úgy számítván, hogy majd a hiányzó tőkét hitellel szerzik meg, vagy — sehogy sem számítván. És a mi a legfőbb a sokat emlegetett altruizmus szempontjából: igaz, hogy a nagybank a kisembernek hitelét nem szolgálta, a mi nem is feladata, de viszont kiderült, hogy a kisbank sem teljesítette ezt az egyedüli hivatását. Valamennyi bukott kis pénzintézet nem kisembereknek nyújtott hitelezésben szenvedett veszteségeket, hanem hazard vállalkozásokon. tulspekuláción, financirozások- ban. úgy hogy ma már világosan áll előttünk, hogy a kisbankok még csak hivatásukat sem teljesítették. A nagybank a maga feladatainak teljesítése közben szolid mértéket tartott és ennek köszönheti fennmaradását a válságos időkben. A kisbank pedig kötelességeinek elmulasztásával idegen területeken kalandozott és ezzel magát halálos veszedelembe sodorta. A jelen és a jövő tehát a feladata magaslatán álló szolid nagybanké, a kisbankoknak a mi kitelsz érv ez etünkben csak mint kis ember hitelforrásának volna helye. Ámde a határok betartását nem lehet reájuk bízni. Hanem intézményes kautáiékkal kell rászólitani a kis pénzintézeteket ez egyedüli alapszabályszerű hivatásuk teljesítésére és idegen vadászterületek veszedelmes tilosainak respektálására. A magyar nagybank bevált, a magyar kisbank életkéntelennek bizonyult. A nagybankok ostorozói ezt a kétségtelen tér^t, amely az erősek fenmaradásának természeti törvényéből folyik, ismerjék fel végre valahára. Dr Bari Ágost. A magvar ágyúgyár, A Magyar ágvúgvár rí. dolga legközelebb már a törvényhozás utján is elintézést nyer, közben pedig serényen folynak a szervezési munkálatok. A részvénytársaság a jövő hónap második felében formailag is megalakul és rögtön azután hozzá fognak a gyár építéséhez. A vezérigazgató személyére vonatkozólag még nem történt döntés, csak az látszik bizonyosnak, hogy a vezetőségben Skoda Károly lovag befolyásos szerepkörhöz jut. Nagyobb hatáskört biztosítanak Steiner Lipótnak, a Skoda részvénytársaság vezértitkárának, aki tagja lesz a felügyelő-bizottságnak is. Pezsgő, hal, tégla, posztó. Nem adunk fel senkinek fejtörő találós mesét: rögtön megfejtjük, hogy e négy tárgy hogyan kerül együvé. Telecski Lobi Mátyás, az ismert nevű fezőr egy nagyszabású részvénytársaság alapításán fáradozik és ennek a vállalatnak pezsgőgyára, halgazdasága, tégla- és posztógyára lesz. Lobi a részvénytársaságot a tatai uradalom iparvállalataira akarja alapítani. Gróf Esterházy Ferenc örököseinek tulajdonában vannak az említett vállalatok, amelyek azonban az uradalomnak nem jövedelmeznek. A tóvárosi téglagyár 30 millió darab idomcserepet és téglát gyárt évenkint. A gyár a legmodernebbül van fölszerelve, de a műszaki és kereskedelmi vezetés hiányos. A tatai uradalomnak európaszerte hires halgazdasága van. Évek előtt a tatai pontyokat és csukákat a bécsi,müncheni, berlini, drezdai és párisi piacokon épugy ismerték és kedvelték, mint Budapesten. V a 1 a s e k Ferenc, az uradalom halászati felügyelője a tógazdaságot amerikai mintára rendezte be és a haltenyésztés mintaszerű volt. Az utóbbi időben budapesti halászmesterek bérelik az uradalom tavait, amelyekben valóságos rablógazdálkodás folyik. Az uradalom pezsgőgyára kitűnő minőségű magyar gyártmányt készít, de avatatlan kezek nem tudnak számára megfelelő fogyasztási piacot teremteni. Lobi tárgyalásokat folytat a tatai uradalommal, hogy e három vállalatot ötven esztendőre kibérelje és ugyancsak az uradalom területén nagyszabású textil gyárat szándékozik berendezni. Erre a tervre kiválóan alkalmas az a körülmény, hogy az uradalom a Magyar Általános Kőszénbánya tatai bányászatából a szenet önköltségi áron kapja továbbá a tatai vizek különösen célszerűek a posztógyártásra és végül a megyében jelentékeny gyapjutermelés is van. Értesülésünk szerint az öt millióba tervezett részvénytársulat pénzműveletei iránt a Wiener Bankverein érdeklődik. A III. oszt. gyorsvonati kocsik csődje. A főváros legutóbbi közgyűlésén dr. Vita Emil tanácsnok előadásában szóba került a gyorsvonatoknak III. oszt. kocsikkal való ellátása. Alkalmat adott erre Szeged város átirata, melyet pártolás végett megküldött a fővárosnak. Megkeresés foglaltatik benne a kereskedelmi miniszterhez, hogy a budapest-orsovai és a nagyvárad-fiumei gyorsvonatokon is léptesse életbe a íll-ik osztályú kocsik járatását. A kérelem dolgában Vita tanácsnok információt kért a máv. igazgatóságától és azt a különösen hangzó felvilágosítást nyerte, hogy — bár évek óta sürgetik — az eddig néhány fővonalon megindított gyorsvonati III-ik osztályú kocsikat a közönség alig használja. Egy-egy kocsira 10—20 utas esikf, ami igen kedvezőtlen eredmény. Kedvezőbb eredményt — Vita előterjesztése szerint — főkép akkor és attól lehet várni, ha nemcsak néhány főbb irányban (jelenleg a Budapest—Zsolna, Budapest—Győr. Budapest— Bosznabród, Budapest—Kolozsvár, Budapest— Brassó vonalakon) járnak III-ad osztályú kocsik, hanem az ö-sszes gyorsvonati relációkban, illetőleg, .ha ez nem volna most lehetséges, leg- aiább minden főirányban iegyen egy-egy gyorsvonathoz, egy-egy III-ad osztályú kocsi csatolva. Ez által lehetővé válnék az, hogy a kereskedelmi utazók és a közgazdasági élet egyéb sűrűén utazó munkásai a III-ad osztályú kocsikat is igénybe vehetnék, ami nemcsak a jövedelmezőségét hozná meg ennek az intézkedésnek, hanem a közgazdasági életre is nagyobb hatással volna. A 4 és fél százalékos állampénztárjegyek elhelyezése, A magyar királyi kincstártól a Rothschild—Hitelbank-konzorcium által legutóbb átvett 150.000,000 korona névértékű 4 és fél százalékos állampénztárjegyből Londonban tekintélyes összeg nyert elhelyezést. A konzorcium most az állampénztárjegyeket szabadkézből eladásra bocsátja és azok eladási árfolyamát további intézkedésig 971/d .százalékban állapította meg. Az 1915 junius 1-én névértékben beváltandó pénztárjegyek iránt már az eladás megkezdésekor mutatkozó igen élénk érdeklődés azok kamatozására vezethető vissza.
