Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-21 / 21. szám
2 jövőben ezek a kérdések tisztázást nyernék. Szerencsére éppen Tu legközelebbi hetekben olyan előterjesztéssel lesz módjában a közgyűlésnek foglalkoznia, amely lényegesen megkönnyíti a Láne-hid elzárásából folyó mizériáknak a gondját és lehetővé teszi, hogy titz Erzsébet-hid forgalma, addig is, inig a villamosvasutak harca eldől, a legcélszerüb- \ ben biztosíttassák. A közlekedési ügyosztály javaslata az autobuszforgalom létesítésére vonatkozik. Az erről szóló terveket, az angol konzorcium ajánlatát, lamnakidején részletesen ismertettük már. Az összes pontok keresztül mentek már a' nyilvánosság ellenőrzésének a tüzpró- báján és egyhangúlag kialakult az & szilárd vélemény, hogy az autobusz-forgalom a fővárosiba nézve nemcsak anyagi előnyöket jelent. hanem biztosítja egyúttal a közlekedés javulását, a perifériák fejlődését. A legaktuálisabb haszna pedig az lesz az uj közlekedési eszközöknek, hogy az Erzsébet-hid forgalmát, Pest és Buda érintkezését, ideális ! módon, minden huza-vQna, minden hosszas előkészület nélkül, a szerzett és b'vélt jogoknak teljes respektálásával fogja biztosítani. HRBKBBIRBSQBSIBISaESBIBBIIISGCCSIQCSSQBSEaiDBKHaBllaitaG Gázgyári panamák. I Ripka Ferencz dr. nyilatkozata. .Múlt heti számunkban csúnya üzletről rám í főttük le a leplet. Megírtuk, hogy a tanács a gáz- ' gyári bizottság döntésével szemben az Elek és ! Frank, illetve a Szentgyörgyi és Társa cégek- ! nek több százezer koronás gázgyári munkákat juttatott, csakis azért, mert a nevezett cégek ! ajánlataikat kellő súlyú kijárókkal spékelték meg. Cikkünkre a gázgyár igazgatósága a körvetkező nyilatkozattal fejelt: ’ E; • -W. . ,v • ;y'.y 4fi- , ; . ;; y, V. Budapest. 1913. május hó 19-én. I Tekintetes szerkesztőség! A Fővárosi Hírlap 1913. évi május hó 14-iki számárain „Gázgyári panamák“ címen közlemény jelent meg, amelynek téves ténybeli adatait' kivárniuk helyreigazítani. I. A központi gázmű kerítésére hirdetett nyilvános árlejtésen 15 cég tett ajánlatot. A 15 cég közül a legolcsóbb (ajánlatot az Elek I és Frank cég tette 143,992 K 50 filErel s 1 csak a második volt Margalit Andor 133,992 ; K 50 fiilel. Mindkét vállalkozó utólíaig 3 szá- j zalék engedményt adott s így az 'ajánlatok ! közötti arány nem változott és Elek és | Frank maradt a legolcsóbb. II. A Révész-utcai központi műhely- és raktárépület központi fűtésére a legolcsóbb ajánlatot Szentgyörgyi és társa cég tette 97,111 K 11 fill-rel. A második volt Oláh és Lehmann cég 103.630 K 62 fill_e 1. A melegvízvezetéki munkákra a Szentgyörgyi és társlai cég ajánlata volt legolcsóbb 5922 K 53 fülel, a második Oláh és Lehmann cégé volt 7299 K 93 fiilel. Mivel a központi műhely és raktárépület építésére egy millió korona volt előirányozva s az árlejtésen a legolcsóbb (ajánlattevők ajánlatainak végösszege meghaladta! a másfél milliót, redukáltuk a terveket, mert semmi esetre sem akartunk , tulkiladást. A vál-1 lalkozók egységárai alapján a redukált | költségek a központi fűtésre: Szentgyörgyi 'és Társáé 77.593 K 23 fül Oláh és Lehmann cégé v 81.835 K 35 fill - iá:melegvízvezetékre: : Szentgyörgyi és Társáé 5922 K 53 fill Oláh és Lehmann cégé 7299 K tehát mindkét munkánál a- Szentgyörgyi és ' .Társa cég volt a legolcsóbb. A központi gázmű .építésénél kezdettői fogva áizt az álláspoíitöt foglaltuk el, hogy hlál különös ok fenn nem forog, a munkát a legolcsóbb pályázónak adjuk, épen azért hogy elkerüljünk minden félremagyarázást és biztosítsuk árlejtéseink komolyságát. Ezt az elvet követtük a központi mű hely..és rak_ tárépületnél is és 21 különböző munkánál csíak egy esetben tértünk el a legolcsóbb ajánlattól, még pedig azért, mert az ajánlat az árlejtési feltételeknek meg nem felelt. Kiváló tisztelettel > dfl .: ! . Budapest székesfőváros gázmüvei, Az igazgatóság: : >!■/ • . Dr. Ripka, un . , központi igazgató. Erre a nyilatkozatra válaszunk a következő: Az a tény, hogy a gázgyár igazgatósága nem hagyja megjegyzés és tiltakozás nélkül a mi cikkünket, csakis azt bizótiyitja, hogy a gázgyár igazgatósága, elsősorban1' pedig Ripka Ferenc dr. vezérigazgató, ártatlannak véli magát ebben az ügyben. Ezen a pont-óin pedig a legcsekélyebb ellentét sincsen közöttünk, mert a mi cikkünknek a tendenciája égésben világosan a tanács és a kijárók ellen fordult,■ nem pedig a gázgyár minden tiszteletre érdernés vezetősége ellen. A gázgyári bizottság is megtette a maga kötelességét. amikor ismételten"'á legelőnyösebb ajánlatok mellett döntött. Ripka Ferenc dr. vezér- igazgató — ezt az állításunkat fentai tjük j szintén Margalit, illetve Oláh és L é h- ; mann mellett döntött. A hibás ebben az ügyben egyesegyediil a tisztelt tanács volt, amely a j kijárók kedvéért elejtette a város érdekét és ; megfeledkezett arról, hogy a város pénze nem magántulajdon. Minden tiszteletünk és' nagyrabecsülésünk mellett is kénytelenek" vagyunk a gázgyár igazgatóságának egy ténybeli tévedését helyreigazítani. A nyilatkozat iszyint ugyanis El.e,k és Frankék ajánlata a legolcsóbb volt. Hát ez nem felelhet meg teljesen a tényéknek. Az történt, hogy a nyilvános ..árlejtés után a két legelőnyösebb ajánlattevőt, Elekeket és Marga- litot pótajánlat benyújtásira hívták fel s ezúttal Margalit jóval nagyobb , engedményt tett, mint Elekék, úgy, hogy végeredményben az ajánlatok közötti arány lényegesen megváltozott és pedig Margalit javára,.,A gázgyári bizottság nemcsak erre való tekintettel, hanem azért is mert Elekék nem bizonyultak eléggé megbízhatóknak (pl. Kistarcsa), .egészen korrektül és he- J lyesen Margalit Andor, ajánlatát fogadta el, a tanács ellenben mindeiip.i.ndokblás nélkül felborította ezt a döntést. Bernünket legkev'ésbbé sem izgat a dolog a versenyző vállalkozók személye miatt de tűrhetetlen dolognak és nagy szemérmetlenségnek tartjuk, hogy valaki csakis azon a réven jusson százezres közmunkához, hogy az apósát véletlenül GPF*Ö ssrnann Miksának hívják, hogy ez a Grossmann Miksa véletlenül városatya és véletlenül íöoszlopa a Hűvös- klikknek. 1 v ■‘t :, . V ■ .' • <iiiBiiiiBaiiaiiBiiaiiiaaB8aaiBaaBOEai9iiBBaQB98BaiM Mozi a Dunán. Futtakynét elutasította a tanács. ) d : , A múltra emlékez-tltö érdekes név fordult meg a tanács kedderP tartott ülésében. Tuttalzy Gyuláné, a félhivatalos Budapesti Tudósító elhalt szerkesztőjének özvegye beadványt intézett a fővároshoz",é.s engedélyt kért arra hogy a Bunán niozgoszinházíait létesíthessen. A mulatóhely szSaibadoii úszott volna a vizen. Ép ez nem tetszetPü" főváros tanácsának mely iái terv megvalósulásával akadályozva látta a dunai közlekedést és a szinház létesítésére nem adta meg az engedélyt.' Á hulla-üzletről. Az Entreprise részvényesei. Mint a Fővárosi Hírlap elsőnek jelentette, & főváros á temetkezés házikezelésbe vételének és a kötelező ravatalozásnak beköszöntőjéül megszerzi az Entreprise des Pompes Funeb- res részvényeinek többségét. A közegészség- ügyi ügyosztály most elkészítette teiz erre vonatkozó előterjesztést. A javaslat szerint a főváros az Entreprise 1860 darab részvényeinek többségét részben a Temesvári Forgalmi Banktól, 406 korona vételáron, részben Diner Lajos igazgatótól 450 korona árfolyamon veszi át. Vagyis részvények átlagos átvételi árfolyama 422 korona lesz. A vállalat múlt évi mérlegét az ügyosztály átvizsgálta és kénytelen volt az adósok tételének felét törölni. Ellenben rendelkezik a társaság igen tekintélyes végkielégítési tartalékkal, melyből ha a főváros mindenkit el akar bocsájtani 40,000. koronát kell csak kifizetni. A részvénytöbbség megszerzése 440,000 koronájába kerül a városnak. A Magyar Temetkezési Részvénytársaság szintén ajánlatot tett a fővárosnak, hogy váltsa meg. A társaság részvénytőkéje mindössze százezer korona, az ügyosztály ép kis üzeme miatt nem ajánlja a megváltást. A sajtó általában igen elitélö hangon tárgyalta a legújabb városházi üzletet, amely már a halottakat sem kiméli és hbumis jelszavakkal újból százezreket csikar ki a város pénztárából. A B. H. például megállapítja hogy a gavallér Városháza ezúttal sem akar a világ előtt uzsorásnak látszani, aki mindenféléből pénzt csihol. A főváros tehát ugv oldja meg ezt a kérdést is, hogy haszna belőle —- csak másoknak legyen. A „mások“, alatt nem a nagyközönség értendő, melynek érdekét ezúttal is a lobogóra Írták. Abból a haszonból ami a fővárost illetné, azok‘ fogniuk részesedni akik ellen á‘főváros a hadjáratot meg aktaírja indítani. A temetés tehát a jövőben sem lesz olcsóbb, hiába Ígérik. A főváros ugyanis a kérdés rendezését úgy javasolja nyélbe ütni hogy mindjárt az indulásnál az alapítás rengeteg költségbe kerülne és a tevékenykedést egy sereg egzisztencia sorsának átvállalásával kezdené meg. így elkezdve a dolgot, természetes, hogy később joggal hivatkozhatna arra, hogy a hatósági temetés neki ennyi és ennyi kamatoztatást váró befektetett tőkéjébe és ennyi meg ennyi üzemi kiadásába van. Nem kívánhatja tehát spnki. hogy az üzletre ráfizessen. Szóval, a jövőben nem a temetkező vállalkozókat fogják szidni, hanem a fővárost. Hát ezekből a községi üzemekből nem kérünk! ______ Bud/aipest, 1913 május 2Í. Mi lliós tervek. Mire kell a függökölcsön. Báré z y polgármester véglegesen megállapodott a felveendő kölcsön ügyében. Egy érdeklődőnek kijelentette a polgármester, hogy csakis a szerdai közgyűlés felhatalmazására van szüksége és a kölcsönmííveletet 24 órán belül nyél- beüti. A fővárosnak 110 millióra van szüksége. A fölveendő kölcsön terhére 110 milliót engedélyeztek. Az 1913-as költségvetés szerint 102 millió volt az előirányzat, de hozzájött 4 és fél millió, a Sáros-fürdő póthitele, újból 1 millióval emelkedett a Tabán szabályozásánál felmerült inter.kaláris kamat s másfél millió újabb költség a Korláti bazaltbánya. Úgy, hogy 110 millióra van jelenleg a városnak szüksége. Jelenlegi köl-
