Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-14 / 20. szám
Budapest. 1913 május 14. 3 lyet azonban előbb az illetékes hatóságok fog- | nak megvitatni. Csütörtökön délben értekezletre gyűlnek össze a közlekedési ügyosztályban a J főváros, a közmunkatanács, a rendőrség, a köz- j lekedési vállalatok és a koncessziós cégek képviselői s akkor fognak véglegesen megállapodni abban, hol lesznek az autótaxi-standok. A dolgok természetes, logikája szerint az autótaxi- standok ott lesznek’ ahol most a bérkocsi-standok vannak. Az autótaxik még meg sem fognak melegedni a pesti aszfalton és máris nyomon fogja követni őket az autóbusz. Akármennyire késnek is a dolgok, egészen bizonyosra vehető, hogy őszszel mindkét jármű teljes számban fog gördülni a főváros utcáin. mert a kalkulációjuk nem volt reális, hanem arra volt afeipítva. hogy majd ha megkapják a munkát, akkor ráérnek utólag felemeltetni az árakat és behüÜtani a városon. Szentgvörgyiék nem nyugodtak bele a gázgyári bizottság döntésébe. Legközelebb a tanács elé kerül az ügy s úgy halljuk, hogy ugvt-iinaz a kéz, amely az Elek és Frank céginek a kártyáit oly szerencsés kézzel keverte ismét akcióba lépett s fojtogatja a tanács torkát. Ennél az üzletnél még nem győzött a kijáró ur lelkes buzglallma.Reméljük, hogy ezek után a tanács is kivonja magát az illetéktelen befolyás alól s nem aljasítja le írhu- gát vak eszközévé egy silány, pénzsóvár célnak, egy betegesen korrupt oanamistának. □ ■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■BaiiiaaaflaaaaaaaaBv Gázgyári panamák Mikor a tanács gyenge. Heltai Ferenc dr. főpolgármester alig hogy eltávozott a gázgyár vezérigazgatói állásától, máris súlyos szabálytalanságok történnek az új központi gázgyár építkezése körül. Meg kell állapítani, hogy ezekért a szabálytalanságokért nem a gázgyár jelenlegi vezetőségét terheli laí felelősség, hanem csak egyes-egyediil a tanácsot, amely, már ismét érvényesülést engedett annak a köztudatba átment felfogásnak, hogy la közéleti tekintély azért tekintély, hogy terrorizálja a tisztviselőket. a városatya azért városatya), hogy bizottsági tagságát jogosulatlan anvgi előnyök szerzésére Használhassa fel. Szárazon és röviden így történt az eset. Néhány héttel ezelőtt pályázatot írt ki a főváros az új központi gázgyár vasbeton munkálataira. mintegy 150,000 korong értékben. A gázgyári bizotság a munkát Margalit Andor vállalkozónak ítélte oda, mint jalkinek a^ ajánlata úgv Dénziigyi szempontból, mint a pályázó megbízhatóságánál fogva tai legelőnyösebbnek találtatott. A tanács nem akceptálta ezt a döntést: minden indokolás nélkül egy másik pályázót. Elek és Frank céget tüntette ki a bizalmával, holott Elekék drágábbak, mint Margalit s amellett épenség- gel nem megbízhatók. A gázgyári bizottság ülésén két kiváló szjajkértő, Ripka Ferenc és Kájlinger Mihály úgy nyilatkoztak, ! hogy Elek és Frank ajánlata jóval hátrányosabb. mint la tanács favoritjáé. Kiderült, hogy Elekék legutóbb Kistarcsán remekeltek, ahol a Közúti részére víztoronyt építettek és pedig olyan szilárdul és olvan szolídul, hogy a víztorony néhány hét múlva bedőlt! A tanács — ismételjük — mivel sem indokolta megdöbbentő álláspontját. Mi lajzonban elvégezzük a tanács dolgát és megsúgjuk mindenkinek, akit illet, hogy itt ismét egy kijáró végzett hősi munkát. Még hozzá egy bizottsági tag. mindenek tetejébe pedig helyettes törzsfőnök, aki dúsan kamatozifaltja örökölt befolyását a városházán. Az Elek-Margalit botránynak remek párja készül tel városházán. A Révész-utcai gázgyári főműhely és raktárház építési munkálatait a gázgyári bizottság alapos számítások után az Oláh és Léhmann nevű svájczi szerelő-cégnek adtfci ki. Mellőzte a bizottság Szentgyörgyi és Társa cégnek ajánlatát, a mely végeredményben nem olcsóbb a másiknál és amellett kirívóan irreális. Szent- györgyiék pl. a Strebel-félö kazánt, amelynek az ára mindenütt 6000 korona s ez az ár annyira deklarált, mint a zsemle ára, 3000 koronájával kalkulálják. Ugyanaz az eset. mint vQlt la Sárosfürdőnél, ahol az Ehrenwald és Sebestvén cég több százezer koronává! olcsóbb volt, mint bárki, egyszerűen azért. PRuBAFÖZÉS A SZT. ISTVÁN KÓRHÁZBAN A „Fővárosi Hírlap“ jelentette elsőnek’ hogy a városházán valóra váltják a régi tervet s a kórházi szállításokat megreformálják. - Az ügy második változata az volt’ hogy a belügyminiszter a napokban leérkezett leiratában felszólította a várost, változtassa meg a pesti kórházak mai adminisztrációját. A közegészségügyi ügyosztály, mielőtt formális javaslatot tett volna, íő- zőkisérletet tartott a kórházakban. Legelőször a Szent-Isíván kórházban volt próbafőzés. A kórház maga szerezte be a szükséges cikkeket s aztán a belügyminiszter két képviselőjének jelenlétében megkezdődött a próbafőzés. Az ellenőrző bizottsága megállapította, hogy a betegek élelmezésének házilag való ellátása ugyanannyiba kerül, mint a mostani rendszer íentar- tása mellett. A kísérleteket nem hagyják annyiba. Heltai Ferenc, aki tegnap hazaérkezett, intézkedni fog, hogy a kísérletezések tovább folyjanak és a többi kórházaknál szerzett tapasztalatok alapján megállapítják a végleges eredményt és ettől teszik függővé’ hogy a kórházi élelmezést házilag kezeljék-e, vagy ismét vállalkozásba adják ki. főváros telekpolitikája. Habüebo tanácsos nyilatkozata. Pünkösdi számában nagyjelentőségű. Iál főváros jövőjére erősen kiható problémát fejteget a Budapesti Hírlap. Megállapítja, hogy a legújabb leltár szerint közel tizenöt millié négyszögölnyi teleknek boldog tulajdonosa a főváros. Egy ilyen rengeteg komplekszummal csakis egységesen átgondolt terv szerint lehet a városra nézve üdvös, a financiális, közlekedési. szépészeti és egyéb érdekeket egyformán felölelő politikát kezdeményezni. Erről a nagyszabásúnak Ígérkező pro- grammról Kapd eb ó Gyul/ai műszaki tanácsos, a kérdés egyik legalaposabb ismerője, a következő nagvértékii nyilatkozatot mondotta: — A főváros lakásépítkezése, illetve a vele kapcsolatos telekértékesitő akciója során legkivált a bérházak bizonyultak minden tekintetben célszerűnek. Városfejlesztő a szerepük és a telkek jövedelmeztetése szempontjából máris számottevő eredményt mutatnak föl. A négy év alatt épített 6000 városi lakásból kereken 2000 van bérházakban. a többi kislakásos telepeken. A bérházak lakásai legnagyobb részt 2—3 szobásak, lakói pedig leginkább tisztviselők’*'' tanítók, nyugdíjasok, katonatisztek és a többi. A telepek lakói leginkább munkások, postások, vagy rendőrök. Majdnem kivétel nélkül úgy a bérházak, mint a telepek lakói sokgyermekesek. A la- J kásszükség és a fővárosi lakások iránti ke- . resiet egy cseppet sem fogy. Legutóbb az I egyik bérház 90 lakására 970 előjegyzés, tehát tízszeres túljegyzés történt. Sőt a kereslet mindig nagyobb, mert az első esztendő bérházainál még csak három-négyszeres volt. a túljegyzés a lakásokhoz képest. Nagy- szerepe van a városi lakásoknak a kisipar és kiskereskedés szempontjából. Minden épületben egy csomó különböző kiskereskedés, műhely és a többi van, amelyeknek révén számos egzisztencia keletkezett. Ezek jóformán magából a házakból és közvetetten környezetekből élnek meg és a leghasznosabb adózó polgárok közé tartozunk. Szorgalmasak, csendesek- konzervatívak. Az eddig épített 22 bérház kereken 17.000' négyszögöl telket foglal le. Ennek a telek- sorozatnak évi jövedelme az eddigi fölhasználás mellett igen kevés volt. A 22 telekből összesen 9 volt bérbeadva, 7 különböző közcélra volt lefoglalva (kötér, gyermek-játszóhely és a többi volt rajta) végül 6 teljesen parlagon hevert. Az azelőtti 5—6000 korona jövedelemmel szemben most értékének 4 százalékával, több mint 100.000 koronát jövedelmeznek. A Wekerle-féle törvény tudvalévőén a kislakásos bérházaknál a teleknek legföljebb 4 százalékkal való jöve- delmeztetését engedi meg. Azért a bérek is úgy vannak megszabva, hogy a jövedelmezőség számításánál ^ telekértéiket 4 százalékkal veszik föl. A telken álló épületek költségét a törvény 6 százalékkal engedi kamatoztatni. Ebben a 6 százalékban benne van a házak föntartása és kezelése is, ami teljesen elegendő volt, ha számbavesszük, hogy a főváros eddigi kölcsöne 4 és fél százalék kamatláb alapján állottak. Ütvén esztendő múlva az épületek teljesen letörlesztve ingyen állnak a főváros rendelkezésére. Pedig akkor is számottevő értéket fognak képviselni. Hiszen például a Ferenciek-bazárja is most, ötven év múlva ingyen szállott vissza a tulajdonosokra és igen szép jövedelmet hajt. Ha pedig egy ilyen ötven éves házat megújítanak, ajtót, ablakot-, padlót, fürdő és egvéb berendezést teljesen kicserélnek, az épület .föltéve, hogy szolidan épült, majdnem teljesen ui és modern lehet. Az ilyen megújítás pedig az épület költségének 25—30 százalékával végezhető. Mindez azt mutatja, hogy a főváros telkeinek bérházakkal való beépitsée uj és számottevő jövedelem nyújtására alkalmas. Ha p.edig a főváros maga nem tartja célszerűnek az építkezést, olyan érdekcsoportokra bizhatná azt, amelyek hajlandók volnának „ebbe a sok milliós vállalatba belemenni. A főváros telkeinek értékével venne részt e vállalkozásban és ilven módon biztosíthatná magának a felügyelet jogát és a bérek szabályozását. Azt is el lehetne érni, hogy ilyen esetekben, amikor nem a hatóság maga épit, a törvény valamivel magasabb kamatoztatását engedné meg a telkeknek. Ha például úgy lehetne megoldani a dolgot. hogy a mostani 6 százalék építési tőke és 4 százalék telekérték helyett a telek után is 6 százalékot, vagy pedig az építés tőkéje után 7 százalkot lehetne szedni. A lakások meg mindig igen olcsók lehetnének, mert a magánbérházak az építés tőkéje után 8—9 százalékot, a telekérték után pedig 10—11 százalékot szednek. Lapunk telefonszáma: 137-15 AUTOMOBILOKAT 1913. évi típus 25 HP LUKSZUS-AUTÓKAT KARDAN hajtással! AUTÓBUSZOKAT! 2,5, 10 tonna hordképességü TEHERAUTÓKAT,.,,. Magyar Általános Gépgyár R.-T. Automobilgyára Budapest, VII keiület, Váci-ut 141. szám. Telefon 5-27 és 45—15. =
