Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-07 / 19. szám
Budapest, 1913 május 7. 3 Dolgozik a főpolgármester Vélemény es ellenvélemény. Óriási szenzációval szolgált a főváros múlt heti közgyűlése. Az a lappangó ellentét, amely a főpolgármester és a hatalmát féltő polgár- mester között Heltai Ferenc hivatalbalépése óta fennállott, végre kitört és nvilt színen erős összeütközésre vezetett. A Sárosfürdő iigvével kapcsolatos indítvány csak alkalom volt erre a kitörésre. Maga az iigv voltaképpen nem érdemli meg azt a nagy hűhót, a mellvei a közvélemény érdeklődését állandóan ébren tartották. Nem azért, mintha a város pénzügyi helyzete megengedhetővé tenné bárkinek is. hogy kéjpalotákat és keleti pompával berendezett intézményeket létesítsen, hanem abból az okból, mert az utólagos lárma le nem dönti a kész falakat. A Gellért- fürdő csupaszon ugyan, de ott áll már a Ferenc József híddal szemben s most már1 az az érdeke a városnak, hogy áldozatok árán is megmentse belőle azt. ami minden bizony- nyal megmenthető. Egy dolog bizonyos, vétkes mulasztásról, kriminális vagy fegyelmi utón üldözhető visz- szaélésről. nincsen szó. A fürdőbe fektetett milliókat nem lopták el. az ellenérték könnyén kontrollálható. Más kérdés, mennyiben van igaza Heltai főpolgármesternek abban, hogy Hegedűs műszaki tanácsos összeférhetelen helyzetbe került azáltal, hogy a fővárossal _ szerződéses viszonyt folytatott., s az összeférhetetlenség és a horribilis hiteltullépés között ok és okozati összefüggés van. A Fővárosi Hirlav ebben a kérdésben ismételten precizirozta már az álláspontját. Legutóbb az újabb szabadságidő engedélyezése iránti tanácsi előterjesztésnek a kapcsán tiltakoztunk az ellen, hogy a közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadja. A tiltakozásnak nem volt meg a kellő eredménye és így meddő dolog most már azon vitatkozni, összeíérhe- tetlen-e Hegedűs állása, vagy nem. Heltai Ferenc főpolgármester az indítvány leszavazása után kijelentette, hogy respektálja a közgyűlés határozatát és most már a saját törvényes hatáskörében fog érvényt szerezni az indítványban foglaltaknak. Ez a kijelentés nem volt más. mint annak a bejelentése. hogy a főpolgármester törvényes jogánál fogva elrendeli a műszaki tanácsos ellen a fegyelmit megelőző vizsgálatot. Erre azonban aligha kerül a sor. Értesülésünk szerint ugyanis Bárczv István polgármester a közgyűlést követő napon fegyelmi vizsgálatot indított Hegedűs Ármin ellen s gondoskodott arról, hogy a vizsgálatot mennél gyorsabban lefolytassák. A polgármester tehát Moskovitzot játszott: megelőzte Heltai Ferencet. Amiben az a legnevezetesebb. hogy egészen addig, amig^ a főpolgármester meg nem tette az indítványát, fölöslegesnek tartotta Bárczv Isván ezt a lépést. Most pedig — a körülmények kényszerítő hatása alatt — mégis csak deferált Heltai Ferenc akaratának. A mi álláspontunknak a leszögezése után, lássuk már most az egymással szemben álló két tábornak a felfogását. A főpolgármester környezetében igy ismerik Heltai Ferenc dr. véleményét: — Formailag is, lényegileg is, a főpolgármester részén van az igazság. Az ügyrend kifejezetten megadja a főpolgármesternek azt a jogot, hogy a napirend bármelyik pontjához hozzászólhasson. Ez a „hozzászólás“ pedig nem értelmezhető másként, minthogy implicite magában foglalja az érdemi indítványok előterjesztésének jogát. A főpolgármester, csakúgy mint a polgármester, a vita bármilyen stádiumában élhet ezzel a joggal. De ha nem az ügyrend alapján, akkor a törvény által ráruházott ellenőrző hatalmánál fogva illeti meg a főpolgármestert az indítványozás joga. Heltai Ferenc megtehette volna azt, hogy senkinek sem szól és egyszerűen fegyelmit indit a gyanúsított tisztviselők ellen. Ö azonban éppen annál a kiélezett politikai helyzetnél fogva, amelynek szemüvegén keresztül ellenfelei ..vigyáznak minden lépésére és éppen a másik részről az autonómia védelmében tanúsított aggódó óvatosság miatt határozta el, hogy a közgyűlést a legmesszebbmenő módon respektálja és megkérdezi egy olyan kérdésben, amelyben minden kérdezés nélkül maga dönthetett yolna. — Vázsonyi Vilmos a parlamentáris tárgyalás szabályainak megfelelően szállt szembe a főpolgármesterrel. B á r c z y István ellenben egyenesen dezavuálni akarta a közgyűlés előtt Heltait s olyan eszközöket használt, amelyekkel Heltai mindeddig nem akart élni vele szemben. — Általában pedig úgy áll a dolog, hogy nem lehet egy ilyen súlyos kérdést „mellékvágányokra“ terelni, nem lehet egy hajánál fogva előráncigált formai, kifogással, ügyrendi vitával agyonütni a lényeget. Egyet ugyanis szem előtt kell tartani mindig ennél az odiózus ügynél: Heltai Ferenc nem az az ember, aki alap nélkül támad, aki bármilyen melléktekintetből tisztviselők exisztenciájára tör. Ha ö azt állítja, hogy hibás mulasztások történtek, akkor ő bizonyára bizonyítani is tudja ezt az állítást. Vázsonvi Vilmosnak az álláspontja körülbelül ugyanaz, mint a polgármesteré. Információnk szerint körül-belül ez a véleményük :- A főpolgármester urnák nicsen meg az etikai jogosultsága ahhoz, hogy egy egyszerű tisztviselővel szemben felvesse az összeférhetetlenség kérdését. Nem volna méltányos dolog tőlünk, ha Hegedűs Ármint kiszolgál- tatnók a főpolgármester bosszújának akkor, i amikor közgyűlési határozattal mi magunk ad- I tunk szabadságot Hegedűsnek, szóval mi mamagunk hatalmaztuk őt fel az állítólagos ösz- szeférhetetlenség fenntartására. — Összeférhetetlenségről aligha lehet szó. A terveknek a készítése semmiféle okozati összefüggésben nem áll a tulkiadással. Hegedűs titkos pályázat utján jutott a munkához, az ő tervét a legalkalmasabbnak találták és rossz ember az, aki irigyli tőle, hogy tiz esztendős munkáját honorálja a főváros. A szabadságidő alatt különben sem kap fizetést s az eset nem is áll precedens nélkül, mert hiszen csak nemrégiben történt, hogy a tanács az uj gázgyári csatornázási munkálatait Heltai tudtával és beleegyezésével Böhm városi műszaki tanácsosnak adta ki. — Az ügyrend nem egyszerű formai dolog, hanem a főváros autonómiájának lényeges alkatrésze. Itt tehát nem engedhettünk semmiféle előnyomulást a főpolgármesternek, akinek — mint végrehajtó hatalom megbízottjának — természetszerűleg az az érdeke és törekvése, hogy az autonómiát mennél szükebb térre szorítsa. — A polgármester megindította a fegyelmit megelőző vizsgálatot Hegedűs ellen, úgy hogy 5 újabb intézkedésre nincsen szükség. Ami pedig azt a fenyegetést illeti, hogy Heltai Ferenc megbo'szulja magát a történtekért és állandóan fent is, lent is kellemetlenkedni fog Vázsonyinak és Bárczynak,, erre nézve a válasz az, hogy Heltai sokkal okosabb ennél és sokkal dobban tudja, hogy akkor szavaznak néki bizalmatlanságot, amikor Vázsonyi Vilmosnak úgy tetszik. Pénz áll a házhoz! Újabb pénzcsoport ajá Okozása. Júniusban vagy prolongálni vagy kifizetni tartozik a város a tavalv felvett ötven milliós függő kölcsönt. Ez a dátum rohamosan közeledik, nem csoda tehát, hogy a városházán egvre határozottabb formában tartja magát az a hir. hogy a legközelebbi napok döntő fordulatot hoznak. Az ú.i kölcsön kérdése rtagyon aktuális. Ezt jelenti Bárczv István polgármesternek Az Esőben megjelent nyilatkozata, amely szerint egv 120 milliós kölcsönnek a nyélbeütése épenséggel nem tartozik a lehetetlenségek közé. Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy a polgármester elérkezettnek látja az időt ar- ! ra, hogy a nvilvánosság egvet-mást megtudjon a készülő pénzügyi akcióról, örvendetesnek mondjuk azért, mert több mint bizonvos. hogy amikor' Bárczv István a kölcsön felvételéről mint valószínűségről beszél, akkor az a kölcsön — máris biztosítva van. Ez az óva- | tosság elsőrendű kötelessége a polgármesternek. 1 Múlt heti számunkban megírtuk, hogy Székelv Ferenc, a Magyar Bank- és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatója a kölcsön ügyében hosszasan tárgyalt a polgármesterr'el. Most uiabb ajánlatról adhatunk hirt. Hétfőn délben megjelent a városházán Czakó Emil. az Érték- és Iparbank volt vezérigazgatója, jelenleg egy tőkeerős svájci pénzcsoportnak magyarországi képviselője és a pénzcsoport egyik tagjának kíséretében látogatást tett Bárczv István dr. polgármesternél. A látogatás okát fölösleges találgatni. Czakó és a külföldi pénzember konkrét ajánlattal jöttek, hajlandóknak mondották magukat arra. hogy a főváros sürgős pénzszükségletéről gondoskodjanak. Az ajánlat részleteit és a polgármester válaszát, egyelőre homály fedi. Színház a Császárfürdőben. Polgár Károly terve. Polgár Károly, a pozsonyi színház igazgatója, nemrég beadványt intézett a fővároshoz, melyben a Császár-fürdő közelében, állandó színház építésére telket kért a fővárostól. A beadványt követte Pozsony városának pártoló átirata, melyben a város törvényhatósága kedvező elintézésre ajánlja Polgár Károly kérelmét. A főváros mindenekelőtt áttette a terület átengedés iránti kérvényt a fővárosi közmunkatanácshoz. A közmunkatanács legutóbb állást foglalt az új színház ügyében, s úgy határozott, hogy a kért ttelek átengedését nem tartja megengedhetőnek. Miután a főváros tanácsa is hasonlóképpen vélekedett, Polgár jónak látta a kérvény formális letárgyalását. Azonban a terv . megvalósításáról ezzel nem mondott le; a kédéses terület helyett annak közelében igyekszik a színházra telket szerezni. Kész arra is, hogy magánkézben levő ingatlant vásároljon a fölépítendő műintézet céljaira. Legrégibb, legelőkelőbb márka Gróf Keglevich István ut. COGNAC i Az összes, bel- és külföldi kiállításokon legutóbb „ Turin“-bsn kizárólag díszoklevéllel kitüntetve. Mindenütt kapható. BUDAFOK
