Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-30 / 18. szám
99 5 Budapest, 1913 április 30. Jpar Pénzügy Vállakózás TCeiesáeöefem 'Biztosítás r építészet Xözfekeőés Bányászat 9 közszállitásokról. Előkelő napilapok hasábjain sok szó esett mostanában a Közszállitási Szabályzatról, s ezzel kapcsolatban a főváros részére történő szállításokról. A közvetlen alkalmat és aktualitást a Fővárosi Hirlap-nak az az értesülése adta meg. hogy a Községi kenyérgyár kibővítése a legközelebbi jövő munkaprog- rammjába került és a kiszivárgott hírek szerint a kibővítéshez szükséges gépberendezést külföldről akarják magvar vignettával a városházára becsempészni. Nagyon jellemző tünet hogy alig van a fővárosnak olyan megrendelése, amelyet a kereskedelemügyi kormány a magyar ipar' pártolásának elhanyagolása, a közszállítási törvény megkerülése szempontjából nem kifogásolna. A fővárosnak példát kellene statuálnia 'abban a tekintetben, hogy — ceteris paribus — a magyar' ipar kiszoríthassa a külföldit, hogy a magyar iparosok és kereskedők munkáját legalább a törvényhatóságok védjék meg a külföldi konkurrenciával szemben. Fiskális érdekek is ennek az elvnek az érvényesülését kívánják, mert hiszen nem lehet vitás, hogy abból a fokozott jövedelemből. amelyet a főváros iparosai és kereskedői a városi szállítások révén elérnek, a községi pótadó címén, de közvetve is tetemes rés2 illeti meg a fővárost is. A magvar ipar pártolása tehát nemcsak törvényes kötelessége a fővárosnak, hanem lényeges anyagi érdeke is. Ezt a szempontot a városházán sohasem veszik tekintetbe. Legutóbb is. az Artézi fürdő gőzmosó berendezéseinél hosszas küzdelem folyt a minisztérium és a főváros között. A város a külföldi ajánlatok miellett foglalt állást s szégyenszemre ismét a miniszter volt az. aki rigorózusabbnak bizonyult a törvény betartásában, a magyar ipar védelmében. Az a konkrét eset pedig, amely a cikk kiindulási pontjául szolgált, a maga nemében szintén ritkítja párját. A közszállítási szabályzat kijátszásának leggyakoribb formája ugyanis az, hogy a külföldi vállalkozó Budapesten magyar képviseletet szervez s ez a képviselő azután —- akár a saját erejében bízva, akár pedig egy kijárónak a karjain — úgy szerepel a hatóságok előtt, minthogyha önálló vállalkozó volna és tulajdonosa annak az üzletnek, a melynek számára a szállítást kieszközölni igyekszik. Sok esetben bajos megfogni ezért a turpisságért, de a városházán az ilyen cse- kélv niianszokkal .még akkor sem törődnek, amiRor nyilvánvaló a külföldi portéka térhódítása. amikor erőszakkal akarják a magvar ipar versenyképességét megtörni. A közszállitási szabályzatnak épen azok a pontjai a legkevésbé elavultak, amelyek a magyar iparnak és a hazai kereskedelemnek a hegemóniáját hivatvák biztosítani. A sza- bálvzat maga nem rossz de gondoskodni kell arról, hogv az egves pontok értelmezésénél ne lehessen tere a külföldi cégeknek való jogtalan kedvezéseknek. Lapunk telefonszáma: 137-15 Nem tudja hányat ütött ? Vegyen órát Schönwald Imrénél, Deák Ferencz-utca Zl. szám A telefon csődje. . Több mint két hete annak hogy az időjárás szeszélyéből felmondta a szolgálatot a pesti telefon. A zordon vihar tömegesen kiemelte a házak tetején elhelyezett karókat a helyeikből s a hálózatnak legnagyobb része ma is összetépve hever a tetőkön. A kereskedelemügyi minisztériumban, ahol a telefonigazgatás legfőbb tényezői székelnek,, könnyen vigasztalódnak az emberek s egyszerűen az elemi csapások rovatába könyvelték el a teljes csőddé fajult telefon-mizériákat. Pedig a dolognak sokkal mélyrehatóbb gyökerei vannak. A züllés az egész vonalon terjed. Legjobban igazolja ezt a Máv. szomorú példája. A vasutigazgatás minden ágában óriási visszafejlődés mutatkozik a legutolsó időben s csak a vasúti személyzet kiválóságának köszönhető, hogy a mostani kereskedelmi kormányzatnak a nevéhez nagyobb x 'szerencsétlenség nem fűződik. A fejetlenségnek és tehetetlenségnek megdöbbentő bizonyítéka most a telefonzavar állandósítása. Komoly kereskedelmi szakkörökben mozgalom indult meg az iránt, hogy a telefonigazgatóság erélyesen szólittassék fel, kötelességének teljesítésére. Egész gazdasági s társadalmi berendezkedésünk', a fclefonszolgáy lat akadálytalan lebonyolitására van bazirozva Budapesten. A telefon több mint kultursziikség- let ma már, annyira, hogy közrendészeti és köz- biztonsági szempontokat is felölel Budapesten. Meg kell gondolni, hogy minő következményei lehetnének annak, ha a fővárosban a közelmúlt j napokban ttiz ütött volna ki valamely vesze- j delmes ponton, ahonnan a tűzoltóságot s a I rendőrséget csakis telefonon lehet rövid úton értesíteni. Mekkora károkat okozott volna akkor a telefonigazgatóságnak ez az európai botránya, amely most Budapesten lejátszódik s amely annál felháborítóbb, mert az előfizetőktől azért könyörtelenül beszedik a telefonhasználati dijat. Semmiféle mentsége nem lehet a kereskedelemügyi minisztérumnak ezekért a lehetetlen állapotokért, legkevésbbé pedig az, hogy nem áll elegendő munkaerő a rendelkezésére!. Ha munkaerő kell, tessék bizalommal fordulni a cs. és kir. hadsereghez. A klosterneuburgi vasúti és távirdaezrednek két százada 48 órán belül rendbehozta volna az elpusztított vezetékeket. Bezzeg ha a kormányt és a munkapártot kell védelmezni a közhangulat ellen, akkor nyomban Budapestre koncentrálják a monarchia egész haderejét. A telefonhálózat rendbehozása azonban nem sürgős a kereskedelemügyi kormánynak. A Magyar Bank új igazgatói. A Magyar bank és kereskedelm irészvénytársaság igazgatósága dr. D o b a y Aurélt, aki eddig a központi kereskedelmi és iparbanknak volt vezérigazgatója, az intézet igazgatójává, T a k á c h Emilt, a Hazai bank volt igazgatóját pedig az intézet algazga- tójává nevezte ki. Ujhely és a bőrkabátosok. Sátöraljaiiihely a világhírű tokaji borokat termelő hegyaljába ékelődik és úgy volna helyén, ha a Hegyalja borainak és a Bodrogköz gazdag termésének e város volna a központi piaca. Ám az értékes területet a környékbeli mágnások maguknak sajátították ki és M a j 1 á t h József gróffal az élén a várost teljesen izolálták. A megye urai, a bőrkabátosok ugyanis az utakat nem a népes községek mentén csinálták meg, hanem a mágnások földje mellett. A bodrogközi községek csak száraz nyarakon és fagyos teleken juthatnak be Uihelvbe, mert nincs egyetlen kövezett utjiok sem. El’enben a grófi birtokokat kitünően kövezett utak szelik. Az egész Bodrogközön csak egy községnek. Karádnak van rendes útja, mert itt van a Majláth gróf kilenc- 1 ezer holdas birtoka. Es ez az egy ut sem Sátoraljaújhelyre vezet, hanem Sárospatakra. Evek óta folyik már a harc a berecki Bodrog-hidért is. Pedig az egész csak kétszázezer koronába kerülne és ezen a réven egy csomó népes község kapcsolódna Ujhelyhez. Most pedig uradalmi vasutat csinálnak a mágnások. A vasút a Bodrogközt szeli keresztül, persze a falvakat elkerülve, ellenben a grófi kastélyokat és majorokat érintve. Ezt a vasutat sem vezetik Ujhelybe. A Gyosz közgyűlése. A Gyáriparosok Országos Szövetsége vasárnap tartotta közgyűlését, amelyet C h o r i n Ferne elnök hosszabb visszapillantó beszéde nyitott meg. A közgyűlés elfogadta az évi jelentést, megállapította a zárszámadásokat és báró Hatvan y-D e u t s c h Józsefet alelnökké választotta meg. Uj kereskedelmi egyesülés. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében vasárnap délelőtt a kereskedők és iparosok érdekeinek előmozdítására és megvédésére egy új gazdasági szervezet létesült. Az új szervezet cime „Kereskedők és Iparosok Szövetsége“. Az alakuló gyűlésre a fővárosi detailkereskedök és iparosok nagy számban jöttek el. Az előkészítő bizottság nevében Vogel Géza üdvözölte a megjelenteket. Az alakuló közgyűlés az alapszabálytervezetet változás nélkül egyhangúlag fogadta el. Elnök lett Lédermann Mór, aki zajos éljenzés és taps között foglalta el az elnöki széket. Társelnökök lettek: Katona Béla és Holzer Sándor. Alelnökök Rausch Aladár, Szimon István, Frisch Ignácz és K o - v á c s Viktor. Főtitkár Fischer Ödön. Főjegyző I p o 1 yi Béla. Pénztáros P o 1 o n y i Henrik. A választások után Lédermann elnök hatásos beszédet intézett a közgyűlés tagjaihoz, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. Megalakult a magyar hadiszekérgyár. E hó 28-án alakult meg a Galgóczi Gazdasági és Hadis z'e kér gyár Részvény M-r- s a s á g. Az uj részvénytársaság alaptőkéje 600 ezer korona, amely 3000 darab 200 koronás teljesen befizetett részvényre oszlik. A vállalat megváltja a nagyszabású s modern gyártási eszközökkel felszerelt galgóci szekérgyárat, amely kizárólag hadi és gazdasági, valamint ipari teherjárművek gyártásával foglalkozik, kibővíti annak üzemét és exportképessé teszi gyártmányait. Az uj részvénytársaság első igazgatóságának tagjai Solms Braunfels Sándor herceg v. b. t. t., L i b i t s Adolf udvari tanácsos, dr. gróf V e 11 e r v. d. Lilie v. b. t. t., Sieminski Lewicki Stanislaus gróf, Lekky István földmivelésügyi min. tanácsos, R u b in e k Gyula, az OMGE igazgatója és malomszegi L é g r á d y Károly. A felügyelőbizottság tagjai dr. Csécsy-Nagy Miklós udvari tanácsos, Co- venhove Kalergi Richard gr. és Bodó Péter jószágigazgató. A közgyűlés után az igazgatóság tartotta alakuló-gyűlését, ajmelyen elnökinek megválasztották Sóim s-B r a u n sf e 1 s Sándor herceget, alelnöknek L i b i t s Adolf udvari tanácsost. A vállalat bankári teendőit a Sacel- 1 á r y György-cég végzi, kereskedelmi igazgatását pedig Halász Lajos három végrehajtóbizottsági taggal együtt intézi. A társaság jogtanácsosa dr. V á r k o n y i Oszkár. aaBaiiiiiiiiiBaaaaaiaBBiiiiBiiaiiiaBiiaiiBaiBBSiiii Közgyűlések és mérlegek. A Magyar Aszfalt Részvénytársaság igazgatósága legutóbbi ülésén megállapította az 1912-ik évi mérleget, amely az értékcsökkenési tartalékalapnak 100.000 koronával és az üzemfentartási tartalék- alapnak ugyancsak 100.000 K-val való dotálása után 5848 K 79 fill, tiszta nyereséget mutat föl. A közgyűlésen azt fogják indítványozni, hogy ezt az összeget uj számlára vezessék. Az Adria biztosító osztaléka. Az Adria biztosító társaság a minap Triesztben megtartott rendes közgyűlésén 160 korona osztalék fizetését határozta el.
