Fővárosi Hírlap, 1913 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-16 / 16. szám

99 2 ság és felügyelőbizottság többsége a fő­város kiküldötteiből álljon. — Végül te­kintettel arra, hogy a Városi Villamos Vasat társaság közgyűlése április 23-án lesz megtartva, kérjük az indítvány tár­gyalására nézve a sürgősség kimondá­sát. * 0 1 áh'Dezső dr. az indítványról és annak megokolásáról a következőket mondotta el lapunk munkatársának! Indítványom hézagosnak látszik: nem tartalmaz utasítást, illetve intézkedést a Városi villamos igazgatóságának elnöksé­gére vonatkozólag. Bárha az indítvány el­fogadásának okszerű következménye az, hogy abban az esetben, ha az igazgatóság­ban a főváros képviselői vannak többség­ben. úgy az elnök is közülök kerül ki: - mégis szántszándékkal mellőztem az ide­vonatkozó passzust, mert nem akartam, hogy bárki is személyes motívumokat ke­verjen bele ebbe a dologba és kerülni óhaj­tottam még a. látszatát is annak, mintha engem az indítvány megtételnél szemé­lyeskedés vezetne. Mert nem lehet vitatkozni azon. hogy az indítvány elfogadásának mélyreható gyakorlati célja van. Mióta a főváros a vil­lamos társaságnak legfőbb részvényese, a közlekedési politika egységesítése és cél­szerűbb irányítása helyett teljesen meg­bénult a fejlődés ezen a téren. A Közúti vaspályatársaságnak ui vonalak kiépítésé­re. a vonalhálózat fejlesztésére vonatkozó kérelmeit rendre elutasítják, azzal az indo­kolással hogy hiszen a konkurrens válla­lat, a Városi villamos a fővárosé, illő te­hát, hogy ezt a vállalatot favorizáljuk, ennek a társaságnak juttassuk az uj vona­lakat. Városi villamos r. t. viszont szin­tén csak terveket épít. de uj vonalakat nem. Ily módon évek óta megakad minden közlekedésjavítási és ezzel kapcsolatos városfejlesztési terv a városházán, amire legkirívóbb példa a Wesselénvi-utcai vil­lamosvonalnak a dolga. A Városi villamos vasút igazgatására közvetlen befolyást kell gyakorolnia a fő­városnak. Természetes következményé ez az erőviszonyokban beállott változásnak. A közgyűlés a maga akaratát csakis azok­nak az igazgatósági tagoknk útján juttat­hatja kifejezésre, akik az igazgatóságban mint a főváros képviselői foglalnak helyet. Ha azonban ezek a képviselők kisebb­ségben vannak, akkor az ő szavuknak nin­csen meg a kellő sulva és igy a közgyűlés a maga akaratát nem tudja érvényesítem. Hogy ez így van és hogy a mai helyzei tűrhetetlen annak legfényesebb bizonyí­téka az autotaxik ügye. A főváros tanácsa mindenképpen azon volt, hogy az autó- taxi üzletben a főváros a Városi villamos révén közvetlenül is részesedjen. Ez az igyekezete azonban meddőnek bizonyult, egyszerűen azért- mert — Hűvösek nem akarták. Indítványomat minden ugratás dacára fentartom és részletesen indokolni fogóim. Az indítvány sorsa nem lehet kétséges, mert nem tudom elképzelni, mivel indokol­nák meg az indítvány esetleges ellenzői álláspontjukat. Oláh dr. tehát főképpen abból az okból nem tesz külön indítványt a Városi igazgatóságá­nak elnöki állására vonatkozólag mert sze­rinte az ő indítványában implicite bennfog- laltatik a kérdésnek a megoldása is. MeH nvilvánv úó, hogy az igazgatóságban — az indítvány elfogadása esetén — a fővá­ros képviselői jutván többségbe, az igazgató­ság tagjai közül választandó elnök is a fővá­ros képviselőinek kebeléből kerülne ki. IJgy értesülünk, hogy a holnapi napon egy tekintélyes budai bizottsági tag rádupláz Oláh dr. indítványára. Ebben a második hi­dd hányban, amely csak kiegészítője Oláh dr. indítványának, annak a kimondását kéri az illető bizottsági tag, hogy • a városi villamos r. t. elnöke a mindenkori polgármester legyen. Mindkét indítványra vonatkozólag a sür­gősség kimondását, egyúttal pedig névsze­rinti szavazást fognak kérni az indítványo­zók. * Izgalmas vitára készülődnek az indítvá­nyok pártolói és Hüvösék emberei. Termé­szetes. hogy a. közérdeklődés nem utolsó sor­ban az elnöki emelvény felé fordul. Kíván­csian lesik a városatyák, miuént log visel- Kedni ebben az ügyben Heltai főpolgármester és Bárczy polgármester. A főpolgármester bizonyára a legszigorúbb pártatlansággal fogja vezetni a vitát és nem fog kedvezni po­litikai barátjának. Hűvös Józsefnek. (Iván vezérigazgató ur sohasem állott nagy *-$>- ciában a főpolgármester előtt.) Bárczy Ist­ván polgármester azonban nem a kormányt és nem a munkapártot képviseli a helyén, ha­nem egyesedül a főváros érdekeit. Joggal várja tehát mindenki tőle. hogy a legerélvé- sebben síkra száll az indítványok mellett, beigazolja, hogy a városházán nem Hűvös Iván a legelső ember és lehetővé teszi, hogy a közgyűlés egy olyan eminens mulasztást tegyen jóvá. amelynek ódiuma eddigelé a polgármestert terhelte. Különben is a polgár- mester a főváros legfőbb reprezentánsa, illő tehát, hogy ezt a reprezentálást a Városi el­nöki székében is dokumentálja. A főpolgár­mester figyelmét fölösleges arra a körül­ményre felhivni. hogy azok. akik a Városi villamosnál összeférhetetlen helyzetben van­nak, a tanácskozásban és a szavazásban részt nem vehetnek. A közgyűlés akaratelhatározásának a Vá­rosi mellékvállalataira is ki kell terjeszked­nie. Nevetséges dolog hogy a főváros a villamos részvények többségének birtoká­ban nemcsak a Városi igazgatóságában és felügyelőbizottságában nincsen kellően kép­viselve. de a Ferenc József földalatti vasúi­nál és a Szentlőrinci helyiér dékánéi egyálta­lában ne érvényesítse a iogait. Ezeknek a vállalatoknak igazgatóságában Hüvösék tel­jes számban foglalnak helvet, holott több mint bizonyos hogy ők nem a fővárost, ha­nem önmagukat képviselik ott. csakúgy, mini pl. a Városi felügyelő bizottságában a jám­bor Winter Lajos. Személyes kérdésben is hadd essék néhány szó. A Városi 23-iki közgyűlésén Hűvös Iván igazgatósági helye is újból betöltésre kerül: — a legjobb alkalom arra. hogy a tehetséges zeneszerző a vezérigazgató szerény hatáskö­rébe utasittassék vissza. Bár bevett szokás, mégis némi inkompatibilitás rejlik abban, hogy a vezérigazgató, aki tisztviselője a vál­lalatnak, helvet foglaljon az igazgatóságban, holott az igazgatóság hatásköréhez többek között éppen a vezérigazgató tevékenysé­gének ellenőrzése tartozik. Ebben a konkrét esetben annál kirívóbb az összeférhetet­lenség, mert a vezérigazgató elnöke — a papa. Nem kell véteni az objektivitás ellen, ha meg akarja az ember állapítani,, hogy Hűvös Iván karriérje egyenesen szédítő. Még nem t is olyan régen az Anglo banknak volt sze­rény praktikánsa. ma pedig vezérigazgatója egv hatalmas közlekedési vállalatnak, .igaz­gatósági tagja egv csomó részvénytársaság­nak. Hűvös Ivánt a sors végtelen kegyelme úgyszólván evv sorba helyezte — tessék ne­vetni! —- Sándor Pállal. Nem igen szeretnék a különbséget a Városi valamelyik kocsijává^ befutni! Még hozzá Sándor Pált a részénve- sek többségének -bizalma állította a Közúti élére. Hűvös Ivánba ellenben egyedül az édes apja helyezett túlságos, bizalmat! Ennek a kis elmefuttatásnak a végén nem lehet mellőzni azokat az érdemeket sem. a melyeket az ifjú vezérigazgató a főváros kö­Budapest. 1913. április 16. riil szerzett. Szinte csodálatos, hogy folyto­nos külföldi utazásai mellett, lovranai villatu­lajdonos létére mennyi időt tud szentelni a közügyeknek. Élénk emplékezetében él még a városatyáknak az a fanatikus hév. amely- lyel tavaly nyáron László és Betzék illem- | helv-szerződését pártolta. Ballagj Aladár­nak nem volt kellemetlenebb ellenfele Hűvös Ivánnál és ha Kriszliáber Leó őt mégis a vá­ros cselédjének nevezte szemtől-szembe, akkor Kriszhábernek nem volt igaza- merf a város cselédei nem kötnek rossz szénszerző­déseket a Városi nevében és nem járnak autón — a Városi, tehát a városnak a költ­ségén! . . . GBBBBBBEZBBBDBBBBHBBaRBBBBBBHiaaBRBBBaBBBnniaBDBflEBBBai i) kőbányai sertések. Mátta tanácsnok nyilatkozata. A kőbányai sertésszéllástelkek dolga egyike azon nemzeti ajándékoknak, amelyekkel a város­házán egy-egy nyeregbe kerülő titkos közkere­seti társaságot megörvendeztetni szoktak. Po­tom 450.000 koronáért feloldotta tavaly a köz­gyűlés a szállástelkek tulajdonjogi korlátozását; tette pedig ezt azért, hogy Kőbánya érdeke kielégittessék. A kérelem hol siránkozó, hol meg 'fenyegető előterjesztői egy virágzó városrész feltámasztását ígérték a hatalmas terület helyén. Lakóházak építését tervezgették, amelynek foly­tán a polgármester által szociálisnak deklarált feladat teljesítésének terhét áthárítaná a magán- vállalkozóra. És ime több mint másfél év után a J 76.400 négyszögölnyi területen tovább folyik a sertés-üzlet, az óvatos telektulajdonosok várják a korlátozásmentes telkek értékemelkedését, hogy aztán üzérkedhessenek velük. Persze eközben is kihasználják a jogtalanul megszerzett előnyt, folyik tovább a sertéselszál­lásolás. Azok a tényezők pedig, kik a főváros élelmezési politikáját intézik, nézhetik ölhetett kezekkel az állapotokat, amelyeket súlyosbít még az a torzsalkodás is, ami a földművelésügyi minisztérium és a főváros között dúl, az uj ser­tésszállások helyének kijelölése miatt. Megkérdeztük ebben az ügyben Márkus Jenő dr. tanácsnokot, a városgazdasági ügyosz­tály vezetőjét, aki a következő választ adta: A kőbányai sertésszállástelkek tulaj- lajdonosait a közgyűlés határozata arra kötelezi, hogy a határozattól számított három éven belül szüntessék be a sertés­üzletet. Bár az idő még nem tellett le egészen, de tagadhatatlanul nagyon is közel van ahhoz, hogy a sertések kivo­nulása megtörténjék. Utána néztem a do- • lógnak és megállapítottam, hogy az át­menet lassú tempóban bár. de mutatko­zik. Ma már összesen 30.000 darab ser­tés van ott elszállásolva, ami elég biztató redukció a jövőre nézve. Sajnos, ilyen körülmények között csak a telek­spekulánsoknak és kijáróiknak jogtalan haszon­lesésre alapított reményei látszanak biztatóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents