Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1912-10-09 / 3. szám

2 1912. október 9. MI TÖRTÉNIK A VÁROSIVAL ? Az elmúlt tavaszon nagy tervek rakétái sis­teregtek a bámuló Budapest szeme előtt a levegőbe- „Meg fogjuk törni a Közúti budai monopóliumát!“ — ezt a jelszót adták ki a városházán, s valahány hangszere csak van Bárczy István polgármesternek, mind az új jelszót trillázta mindenféle hangnemben, a néki osztott szerep pontos eljátszásával. A közgyűlésen felszólalások hangzottak el, amit a sajtó a maga jól felfogott érdekei sze­rint kommentált. Bizottságokat küldtek ki, ezekből viszont albizottságokat. A rendőrség sajtója is rájött egyszerre, hogy nem csupán az évvégi statisztikákban van megdöbbentő számú villamos elgázolás, amiről évközben csodálatosképen a jó közönség alig olvashat, hanem nap, mint nap, öt-tiz embert tesz nyo­morékká a budapesti villamosvasút és — el­sősorban a Közúti. Ankéteket is hívtak össze, amiken szigorú vádak hangzottak el, amikkel szemben Sándor Pálék védekeztek. Elsőrangú színjáték volt! Nem is tévesz­tette el a hatását a naivabb lelkekre, akik megelégedetten sóhajtottak fel, hogy végre a főváros szerződéses jogának a tudatára ébred, megrendszabályozza, leigázza, a Vá­rosi versenyével öli ei a Közútit. Budán fog konkurrálni a sárga kocsik serege a vörösek­kel szemben, földalatti körvasutat építenek, bírságot rónak ki ... és több efféle kóválygott hónapokon át a levegőben. Sokan már meg is sajnálták Sándor Pált, azt gondolva, hogy nincs más tennivalója, mint eladni a Közútit valamely ócskavas kereskedőnek, megszün­tetni a forgalmat — és visszamenni a tőzs­dére gabonakereskedőnek -..- Hah, az a Bárczy! — gondolta a nagy- közönség — mégis csak félelmes egv legény! Igaz, hogy nagy áldozatot hozatott a főváros­sal a Városi részvény többségének megvéte­lével, de most már azzal a fegyverrel, mit így a kezébe kaparintott, úgy fog harcolni, mint egy titán, ■— a főváros javáért. Ébredjünk fel! A reménység sok szép álma semmi lett. Uj szelek fújnak és a városházán a Közúti vasút nyílt támogatása folyik. Sán­dor Pál ugylátszik tudja a módját, hol lehet az elevenére tapintania Bárczy István fegy- ' vercsörtetésének, mert ami a kitűzött hadi lobogóra föl volt jelszó gyanánt Írva, az mind napról-napra jobban semmivé lesz, A nyár óta például tervszerű munka folyik abban az irányban, hogy a Városi, ha tudna is erő­fölösleghez jutni, valahogyan át ne mehessen Budára. Most folyik ugyanis a Városháza vásárján a Budára átvezető útak és hidak tervszerű lefoglalása a Közúti javára. Meg­kezdte a sort a Villányi-uti vonal engedélye­zése. Ez a vonal a Eerencz-körút természetes folytatása lesz Budán, amit, bár a Boráros- téri hid még meg sincs, a Közúti már eleve biztosítod magának. A Városháza neki adta osztatlanul a Villányi-utat és a Városinak még a közös vonalhasználat jogát sem akarta Bárczy István biztosítani. Nemsokára elzár­ják a Városi elől a budai terjeszkedés útját Ó- budán is, a Hungária-kör út folytatásában. A Fő-tértől a Filatori-gátig menő vonalat ugya­nis a Közúti kapja, amely ezzel az egész vi­dék forgalmi szféráját kaparitja a kezébe- 1895-ben kellett volna szerződés szerint a Közútinak megépítenie ezt a vonallat. Akkor lehetetlen feltételt szabott rá, azt követelte, hori*v engedjék meg a szentendrei vasút beve­zetését egészen a Lánchidig. Másképp nem épít O-budán új vonalat! Most már akar épí­teni és csak a főváros nem akarja tudni, hogy miért lett olyan sürgős egyszerre a Közúti­nak ez a vonal. Az trzsébet-hid lenne a Budára átvezető harmadik út, mely a Tabánon-át Buda szi­vébe juttatná el a Városit. Ennek az elaján­dékozása éppen most folyik. Bizonyos té­nyező a Svábhegy elhagyatott déli lejtőjéig akarja vezettetni ezt a vonalat és Sándor Pál­nak, ha az Erzsébet-hidat és a folytatásába eső útvonalat elakarja a Városi elől kaparin­tani, most az a kötelessége ,hogy a Közúti vonaltervét az érdekelt irányban vezesse tovább. A Városi tehát szépen itt fog rekedni to­vábbra is a pesti oldalon, mert egyetlen dunai hidat sem fog megkapni! Ha pedig nem nyí­lik alkalom a Városi budai érvényesítésére, egészen természetes, hogy az egész vonal­építő és nagy beruházó programmból sem lesz semmi, ami a Városi részvényeiben he­verő drága kölcsönpénzt gyümölcsöző beru­házássá tehetné. Ma ugyanis, több mint 200.000 koronát Kell a fővárosnak a Városi­tól eredő jövedelmére ráfizetnie. A Városi tervszerű visszaszorításában az a felháborító, hogy a villamos vasúti részvé­nyek megszerzése a fővárosnak a fönti 200-000 korona ráfizetésén kívül , még más súlyos anyagi áldozatába is kerül. Erre a célra ugyanis közel 30 millió volt szükséges, mert egész sereg jól informált embernek kel­lett ennél a tranzakciónál börzei árfolyam nyereséget vágni zsebre. A 30 milliót a 100 milliós francia kölcsönből egyszerűen elvette. Bárczy István, aki ezzel az eljárásával súlyos konzekvenciákat idézett föl. Az elvett pénzt ugyanis a főváros törvényható­sága a Tabán rendezésére és a város saját áramfejlesztő telepére szavazta volt meg. Most, hogy nincs meg a pénz, kénytelen a fő­város a lerombolt Tabánt, mint egy holttete­met hagyni meg évekig a város közepén, ki­űzött lakóit nagy költséggel telepítve le a Lágymányoson vásárolt telkeken, mialatt az elmaradt nyereség milliókkal hizlalja a Ta­bánra előirányzott költséget. Az áramfej­lesztő-telep anyagi csődjét pedig azzal a fo­gással akarja leplezni a főváros, hogy két­szeres áron váltja meg a Magyar Villamos- sági végképp lerombolt telepét, mert ezen a címen újabb hitelt kérhet Bárczy István a törvényhatóságtól. íme, igy sorakoznak a bűnök és bajok a Városházán. Elindul az ember a Városival és Közútival űzött játékból és eljut a Tabán és a Magyar Villamossági kérdéséhez. A főváros háztartásának csődjéhez fog ez vezetni, ami­ért sovány kárpótlás lesz az, hogy Bárczy Istvánt a szervezkedő közhangulat előbb- utóbb letaszítja abból a székből, ahová nem való! A gázgyár és a szocialisták. A májusi tüntetések a fővárosnak igen tekin­télyes kárt okoztak. A gázgyár lámpáit bever­ték, az oszlopokat összetörték, több villanyos­kocsit megrongáltak, sőt fölgyujtottak. A gázgyár is, a Városi Villamos is kimuta­tást készítettek a tüntetés okozta kárról, nyil­vánosságra csak a gázgyár előterjesztése jutott, melyből kiderült, hogy 40,000 korona anyagi kára van a városnak a meg nem fékezett vandalizmusból. Akkor hivatalosan kijelentet­ték, hogy a tanács nem hagyja annyiban a dol­got és az okozott kár megtérítését követeli. Azt is hozzátették, hogy a kártérítési igényét *a ha­tóság a Magyaroszági K ö z p. Szociálde­mokrata párt ellen fogja támasztani. Nem hivatalos, de elfogadható megállapítás szerint a szociáldemokraták kebeléből indult volna ki a rombolás és pusztítás. Már pedig a szociáldemokrata párt vagyona meghaladja a milliót, s így ha a bizottság megítéli a főváros követelését, vállalatainak kára megtérül. Körülbelül egy hónappal ezelőtt beterjesztette a két társaság részletes és pontos jegyzékét az elpusztult értékekről. Pörre azonban nem került az ügy. A tiszti ügyészség nem javasolta a bírói eljár ás megindítását. Nem talál ugyan­is semmiféle megfogható jogi alapot, amelyre építve felléphetne a szociáldemokrata párt el­len. Lehet, hogy a most elitéit néhány szegény tüntetőt, vagyonikig is büntetni próbálják, itt azonban igazán kevés kilátás van arra. hogy a 40 ezer koronából valami visszatériiljön. Bárczy István és a vidéki városok. Múlt heti számunkban hírt adtunk ar­ról, hogy a yidéki városok háztartását, sú­lyos válság fenyegeti la nagy bankok hitel­korlátozása miatt. A városok kongresszusát Budapesten akarták megtartani s a polgár- mesterek felkérték Bárczy Istvánt, mint a kongresszus elnökét, hogy ebből az alka­lomból vezesse őket a pénzügyminiszter elé. egyedül tőle remélvén la válságos helyzet sürgős szanálását. Megírtuk, hogy Bárczy- nak illetékes helyen értésére adták, hogy a varosok a jelenlegi helyzetben nem számít­hatnak segítségre s a polgármester a kel­lemetlen problémát úgy vélte megoldandó- nak. hogy a kongresszus helyiül Budapest helyett Nagyváradot ajánlotta, egy hírlap­író előtt pedig kijelentette, hogy mit sem tud a vidéki városok akciójáról. A „Fővárosi Hírlap“ cikke mindenütt óri­ási feltűnést keltett. A vidéki lapok hasá­bos közleményekben foglalkoznak vele. egyik legrégibb vidéki napilap pedig, a „Nagyvárad“ vezércikkben teszi szóvá la­punk információját és megállapítja, hogy a cikk a való tényállást tartalmazza. Ugyanez a lap egyik legutóbbi számában a Követke­zőket írja: Leközöltük la „Fővárosi Hírlap“ legutóbbi számának egyik közleményét, amely a nagyváradi meeting kulisszatitkait lebben­ti fel. Elmondja ez a közlemény, hogy Bár­czy fentjárt T eleszky János pénzügymi­niszternél, aki nem fogadta kedvezően a vi­déki városok mozgalmát s így Bárczy elhá­rította magától a meeting előkészítését, sőt kijelentette egy hírlapíró előtt, hogy egyál­talán nem tud a vidéki városok mozgalmá­ról. Ez a körülmény érthető feltűnést keltett Nagyváradon s így kötelességünknek tartot­tuk megszólaltatni ebben a kérdésben R i m- 1 e r Károly polgármestert, aki munkatársunk előtt az alábbi nyilatkozatot tette: Olvastam la „Nagyvárad“ közlemé­nyét. amely meglepett. Mi tárgyaltunk Bárczy István polgármesterrel és abban állapodtunk meg. hogy a kongresszust Nagyváradra hivjia egvbe Bárczy. aki személyesen vesz részt azon. mint elnök. Megkértük arra, hogy járjon el a pénz­ügyminiszter úrnál, ismertesse a kongresz- szus célját, nehogy a vidéki városok moz­galma készületlenül érje ía kormányt. Bár­czy eljárt a pénzügyminiszternél, de hogy mit végzett vele, azt nem tudom. Azt azon­ban a legnagyobb határozottsággal kije­lenthetem, hogy én Bár.czv pol^őrmester­től semmi olyan értesítést nem Kaptam, mintha ő a kongresszus vezetésétől elvon­ná magát, azt pedig határozottan megcá­folom, hogy Bárczy poglármester n e m tud semmit a vidéki városok mozgal­máról. hiszen mi ismertettük előtte a gyű­lés célját és felkértük, hogy értesítse róla a pénzügyminisztert. A nagyváradi polgármester nyilatkoza­tából megállapítható, hogy Bárczy István polgármester igen is jól ismeri a vidéki vá­rosok mozgalmát, de ismeri egyúttal la kor- álláspontját is. amely nem kedvező a vidéki városokra nézve. Ez az oka annak, hogy a polgármester vonlakodik a városok­nak és a kormánynlak a pőrébe beleavat­kozni. Felfelé is. lefelé is féltve őrzi a nép­szerűségét és befolyását és fél. hogy a hatá­rozott állásfoglalást nem bírná ki a nép­szerűség és befolyás. FŐVÁROSI HÍRLAP előfizetési árai: egész évre •• • • 16 K fél évre ............. 8 K Kia dóhivatal: VI., Kiss János-utca 4. szám. Telefon: 161—07. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents