Fővárosi Hírlap, 1912 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1912-12-11 / 12. szám
Dpar Bénzügy Vállakózás Xeieskeöeiem 'Biztosítás r Építészet Xözíekebés Bányászat il megriadt betevőh. Gazdasági bajaink közepette újabb rém iiiötte fel a fejét a háborús félelem napjaiban. A nép széles rétegeiben feltámadt a bizalmatlanság és bár nem hirtelen run-ökben, de lassú és állandó betételvonásokkal visszaszedi betéteit a pénzintézetektől. A veszedelem sokkal nagyobb semmint a nyilvánosság előtt bevallják. A vidéken óriási összegeket kell visszafizetniük az intézeteknek és a bizalmatlanság már a postatakarékpénztárát is kikezdi. A novemberi kimutatás szerint a postatakarékpénztár takarékbetétei novemberben 2 és fél millió koronával, a betevők száma 18000 személylyel megcsappantak, a mire még sohasem volt példa, mert novemberben a termés értékesítése folytán mindig lényegesen megnövekedett a postatakarékpénztári betétek összege- A betétek elvonása sokkal aggasztóbb jelenség nálunk, mint bárhol egyebütt- Ne feledjük el, hogy az üzlet és vállalkozás, ipar és kereskedelem Magyarországon kizárólag ezekből a betétekből táplálkozik. Primitiv gazdasági viszonyaink között a pénzintézetek egyetlen forrása a mozgó tőkének és a hitelt kizárólag ők szolgáltatják ki, még pedig túlnyomórészt a gondjaikra bízott betétekből. A takarékbetétek visszakövetelése tehát természetszerűleg hirtelen hitelmegvonásra vezet. Sőt most már nem kell belőle titkot csinálni: az ez idei nagyarányú hitelmegszo- ritás első sorban a nagy betételvonásra vezetendő vissza. Hiába mondják erre a nagy intézetek, hogy náluk a betétek nem apadtak. Lehet, hogy az elvont kis betéteket a giró- és csekkszámlán letett nagyobb összegek pótolták, csakhogy ez nem változtat azon a tényen, hogy a betétek csökkenése végeredményben a kihelyezhető tőkék nagyarányú csökkenését vonta maga után. Hozzávetőleges taxáció szerint a 3000 milió takarék- betétnek átlagosan 10%-át, tehát 300 millió körüli összeget voltak kénytelenek az összes pénzintézetek visszafizetni. És a baj abban rejlik, hogy ez elvont összegek a nemzeti gazdálkodásra nézve teljesen veszendőbe mentek, mert hiszen a bizalmatlanságból kivett betéteket a nép nem helyezi el újból, hanem otthon tartja elrejtve a mestergerendán avagy a szalmazsákban. Ez az improduktív hevertetése a száz millióknak pedig nemcsak a tulajdonosaikra nézve kán hanem egyúttal a nemzetgazdaságra nézve valóságos csapás- Ne áltassuk hát magunkat továbbra is a fővárosi bankvezérek fagyos nyugalmától: bizony igen komoly jelenséggel állunk szemben; bizony nagy baj az, hogy a nép szalad a filléreit a takarékból kiszedni! És ismét ne tekintsük a veszedelmes szimptomát a pesti nagybankok páholyából, aminthogy az ország gazdasági állapotát sohasem lehet e néhány bankóriás rózsás szemüvegén át igazából felismerni. Hogy a Pesti Hazait, a Kereskedelmi, a Leszámítoló bankot nem érinti léteiében a vidéki takarékbetétek kiszivárgása, azt készségesen elhisszük. Bár abban a véleményben vagyunk, hogy még a legnagyobb fővárosi intézetek is megszorulnának, ha betéteik tizedrészét hirtelen és váratlan vissza kellene fizetniök, amitől, hála a fővárosi közönség intelligenciájának és a nagybank- klientéla érettségének, komolyan nem kell tartani. De azért, mert a baj nem fenyegeti a pesti nagybankokat, mégis az ország, az egész gazdasági élet szenved alatta. Az egész közéletre, minden tényezőre, a mely a közvélemény alakításába bármiként befoly: a sajtóra, tisztviselőkre, tanítókra, lelkészekre, a nép valamennyi vezetőjére az a kötelesség hárul tehát, hogy a közönséget világosítsák fel és győzzék meg a háborús pánik alaptalanságáról• Magyarázzák meg az egyszerű embereknek, hogy tnég a háború legveszélyesebb alakulása esetén is pénzük a takarékpénztárban biztos helyen van, sokkalta biztosabb helyen, mint otthon maguknál- Magyarázzák meg, hogy a háború alatt és után is a takarékpnéztár köteles és képes a betéteket visszafizetni és hogy csak egyetlen egy esetben válik képtelenné a pénzintézet erre a visszafizetésre: ha egyszerre valamennyi betevő visszaköveteli pénzét. Köztudatban terjeszteni kell a felismerést, hogy a háború pénzügyileg rémes veszedelem és hogy a betevők igazi veszedelmes ellensége a run. Ki kell oktatni a népet, hogy a betétek, melyek után kamatot kapnak, nem hevernek a pénzintézet vasszekrényeiben, hanem ka- matozóan jó helyekre vannak kikölcsönözve és hogy a föld, a ház, az üzlet, melyre a pénz kölcsön van adva, a háború által nem veszti el értékét. Egyszóval fel kell világosítani a betevők legszélesebb rétegeit a betét igazi természetéről és a pénzügyi intelligencia alapelemivel kell őket felruházni. Sajnos, hogy erre csak most kerül a sor, hogy ezt a kötelességet kultúránk eddig elmulasztotta. De ha már elmulasztotta: most a szükség napjaiban kell a sorompóba lépnünk és elejét vennünk a további pusztító runöknek. Lapunk telefonszáma: 137-15 Lj köszénbánya r. t. > A dömsüdi (Esztergommegye) kőszénbányy. amely eddig az Áldor és társa betéti társaságnak volt a tulajdonában, legközelebb részvény- társasággá alakul át. Az új társaság elnöke Karolyi József gróf lesz, vezérigazgató Áldor Szigfrid. Hír szerint a volt tulajdonosok a részvények egy részén kívül 160.000 korona készpénz kapnak a részvénytársaságtól. A Budapesí-józsefvárosi bank és takarék- pénztár r.-t. december 5-én rendkívüli közgyiir lést tartott, amelyen tárgyalta az igazgatóságnak a Budapest-lipótvárosi takarékpénztár r.-t - al kötött érdekközösséget tárgyazó megállapodását és elhatározta, hogy egy vagyonkimutatást készíttet, amely a legközelebbi közgyűlés,, elé fog terjesztetni és akkor fognak határozni a. fúzió, illetve beolvadás kérdésében. A Keglevich-cognacgyár kibővítése. A gróf Keglevich István utódai budafoki cognacgyác vezetősége értesülésünk szerint hazatért franciaországi hosszabb tanulmányutjáról s az ott szerzett értékes tapasztalatok felhasználásává* cognacgyári üzemét az eddiginél sokkal na-; gyobb terjedelemben fogja felépítendő moderir berendezésű nagyszabású gyártelepén folytatni. 28.000,000 korona életbiztosítás. A Hungária Általános Biztositó Részvénytársaságnál a? életbiztosítási ágazatban november havában kötvénnyel elintéztek 2,586.900 korona tőkéről! szóló életbiztosítási ajánlatot. Az életbiztosítási ágazatban való működésének megkezdése, tehát 1911. november 1. óta összesen 27 millió és 813.270 korona tőkéről szóló életbiztosítás lett megkötve. J Uj magyar kölcsön. Teleszkv János pénzügyminiszter a Magyar Általános Hitelbankkal. mint az ismert konzorcium meghatalmazottjával. megállapodást létesített, amelynek tárgyát 125 millió korona, illetőleg ezen összegnek megfelelő márka ellenértékű 1 és fél és 2 évi lejáratú 4 és fél százalékos kincstárjegy átvétele képezi. Ezzel kapcsolatban Bécsben a következő kommünikét adták ki: A pénzügyminiszter ma a postatakarékpénztár vezetése alatt álló bankkonzorcium útján kölcsönt bocsátott ki négy és fél százalékos kincstári kötvényekben egv és fél, illetve két évi lejárattal, huszonötmillió korona összegben. E tranzakció létrehozása végett a konzorciumhoz a Kulin. Loeb és 1 ársa. bankcég és a Newyorki National Citv Bank (mindkét cég képviselve az M. M. Warburg Comp, hamburgi cég által) csatlakozott. A Magyar Általános Hitelbank a pénzügyi transakcióhoz a következő kommentárt fűzi: — A két kormány összesen 250 millió korona értékű aranykölcsönt vesz fel, ami a mai kedvezőtlen pénzviszonyok között mind a két állam pénzpiaca szempontjából igen hasznos dolog. Az a körülmény, hogy az egész kölcsön aranyban köttetik, azt a bizalmat dokumentálja, melylyel a külföld a monarchia iránt viseltetik. De ettől eltekintve, nagy gazdasági jelentősége is van e körülménynek, mert a külföldről ilyen módon befolyó valuta az Osztrák-magyar bank devizakészletének emelkedését eredményezi, melytől pénzviszonyainkban komoly megköny- nyebbülés várható. Remélni lehet, hogy ennek révén az utóbbi időben bizonyos körökben mutatkozó pénzügyi nyugtalanság is meg fog szűnni; a kölcsönmüvelet létrejötte tehát e szempontból is örvendetes. Kiadja: a „FŐVÁROSI HÍRLAP“ lapkiadó-vállalat. Merkantil Nyomda (Havas és Lehner) Budapest. VIII., Német-utca 27. szám. m mm mmmmm * * * a? * * * * * * £ 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? HúnoMm Általános Biztosító részvénytársaság Budapest, IV, Károly-körut 2 Részvénytőke 6,000.000 korona szervezési alap 1.Z0.0000 korona Elnök: Gróf Károlyi Imre. Alelnökök: malomszegi Elek Pál és Báró Fejérváry Imre A választmány elnöke: Gróf Tisza Kálmán Élet-, tűz-, baleset-, szavatossági-, betöréses lopás elleni, üveg-, jég-, és állatbiztosítás. KARTELLEN KÍVÜL! 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? 51? tát ^ JVí Jti ír* Jfv wt* *▼» «Ti<r»
